Észak-Magyarország, 1976. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-03 / 2. szám

1976. jan. 3., szombat ^ I:\i v*. ^mjuemv , ÉSZAK-MAG YARORSZAG 3 mA> a KÖZVETLEN szomszéd sú- ívá-funkbau nagy lakóházat éslapoznak. Ügy dolgoznak, inaftiint hajdanán: talicskával dé% lapáttal. A korszakos vál- zákozást egy elektromos meg- máfajtású betonkeverő gép, u jaúskarádió és minden heti nafeabad szombat jelzi. A InObunkával töltött idő napi 5 zkrí-6 óra. „Teheti, magyar ál- ibőlam fizeti” — mondták haj- atanán a pazarló, főúri élel- :öttnód láttán. S úgy tűnik a áv-aondás föurak nélkül is ak- gisnális lehet. Hiszen megít- ed-etik a szomszédos ópitkezé- nnfei a le nem dolgozott óra- Kéfat is. Miből? Abból, ami :70nások szorgalma és jó mun- nrutája révén kerül a közös t'casszába. És, ha a kasszá­éiban kevesebb van a szüksé- a lesnél? Az állam akkor is izet. Hitelből. A hitelt per- ze kamatjaival együtt visz- Ka kell fizetni. A péld álózás nem elvont, mostanában többet költ az j^jjrszág, mint amennyire a , .Megtermelt javakból, a be­vételekből futja. Az állami >1TI':öltségvelés deficites. A vi- 80feggazdasági veszteségeket [gyakran mi magunk megte- ..nézzük. Hányán vannak be- •'‘■.jonpzók és szerelők, vezetőle beosztottak, akik az or- iolzágos átlaghoz igazodnak, ■pivagy esetleg a fölé is iigyes- . aedik magukat, mint a fo­rrasztok, a telj esíl mén,yek- óapen — igyekezetben és num- úslaszínvonalbuii — pedig a ajeregh aj tó k der ékh ad á hoz tartoznak. „Ilyen nálunk a fegyelem, 13ila munkamorál?’ — mond­athatnánk a betonozás láttán, jjéaz iménti általánosítást kö- l'elően. Gyakran valóban le- ■n lángolónak tartjuk a hely­űidet. Olykor tiszteletre méltó Dilin kritika is vegyülliet e .bo- j. fúiátó általánosításba, s az állítás szinte meggyőzővé ’.válik. Mégsem igaz. Száz­ezrek dolgoznak keményen, iiahémelykor már-már túlfe- 'eJszített tempóban. A textil-, a ruházati iparban, bányák­ban, kohóknál, .téglagyárak­ban, a futószalagok, a mű­szakilag szorosan normáz- ható gépek mellett. És min­denütt, , ahol legalább elemi módon szervezik a munkát,' személyié szabják a felada­tokat, meghatározzák a tel­jesítmény követelményekéi. jrlAhol a végzett munkát fi- Jsetik és nem az időt, a tét­lenséget. Új LEDOLGOZNI munkával ^■tölteni a napi nyolc órát — j,j.|ez ma már elemi követei­ül'«.*«­meny. Hiszen nem vagyunk sokan. A tíz- és félmilliós népességnek alig a feie a munkaképeskorú lakosság. De annyira kevesen sem va­gyunk, hugy természetes len­ne ez a nagyfokú munka­erőhiány. Folytatva az ok­fejtést: annyira gazdagok nem vagyunk, hogy megen­gedhetnénk a pazarlást. De annyira szegények sem, hogy életünket tartósan adósságra kéne alapozni. Feladataink nemcsak nap­jainkban, hanem hosszabb távon is lehetőségeinkhez szabottak. Vitathatatlanul a szellemi, az. irányító munkával szem­beni követelmények növe­kedtek leginkább. Hiszen alapvetően ettől függ a fi­zikai munka erőkifejtés ha­tásfoka, s a munkaidő-ki­használás mértéke: az* ösz­tönzés, a szervezettség szint­je, a munka eredményessé­ge is. Jelenleg lényegesen több a munkahely, mint a munkaerő. Ennek ellenére új munkahelyek létesít isé­vel, beruházásokkal törek­szünk megoldani a növekvő feladatainkat, avagy jobban kihasználjuk a meglevőket? És azt készítünk-e velük, s az egyre dráguló nyers­anyagból, energiává/, ami a legjobb, a legkorszerűbb, a legkeresettebb idehaza és külföldön? Nem hatásos szónoki for­dulatok sugallják e kérdése­ket, hanem napjaink égető feladatai. S aligha Jellel ki­térni megválaszolásuk elől most « helyi lehetőségek, a belső tartalékok számbavé­teli időszakában. A meg­győző válaszoktól, függ, hogy képesek vagyunk-e eddigi eredményeink stabilizálásá­ra, életszínvonalunk további megalapozott emelésére. AHHOZ, hogy mindenütt elkészüljön a szervezett és takarékos* munka, a haté­konyság fokozásának öt esz­tendőt átfogó stratégiája, ha­tározott vezetői elképzelések szükségesek. De nem kevés­bé fontos, hogy ezeket ki­egészítse, ellenőrizze és gaz­dagítsa a dolgozók minden­napi tapasztalata, bölcsessé­ge. Hogy már a tervezés so­rán felszínre kerüljön min­den képzelőerő és alkotó energia, s létrejöjjön a kö­zös, céltudatos cselekvés­hez, a hatékony végrehaj­táshoz nélkülözhetetlen is­meret és elkötelezettség. . K. .1. Az eredmények igazolják: hely és volt a Borsodi Szén­bányák Vállalat farkaslyuki és bérén lei • szállítási üzemegységének összevoná­sa’. A munka- es üzemszer­vezési intézkedések hatására gyakorlatilag megszűntek a k c reszt szá tiltások, 1 ecsö kken - lek az üresjáratok, s 70 szá­zalékra nő ti a gépjármüvek kihasználtsága. A gépkocsik az idén 700 ezer tonna szenet szállítói­ig H tok az aknáktól a berentei nsztályozóba. A bérfuvaro­zásból származó bevétel 3 millió forint. Jelentős az üzemanyag-megtakart lás, ami a tervszerű karbantartásnak, a folyamatos ellenőrzésnek köszönhető. A harmadik ne­gyedévben szuperbenzinből 5 800. normálból 7 400, gáz­olajból 10 ezer literre! ke­vesebbel használtak lel. a tervezettnél. Ä Merkúr közli A Merkur közli, hogy az új KlllOSZ előírásai szerint — a közlekedés biztonságá­nak fokozása érdekében -— a személygépkocsik felsze­reltsége — például biztonsá­gi övvel, sárfogó gumikkal, külső biztonsági visszapil­lantó tükörrel slb. — bővül, egyes tartozékok kivitele mó­dosul. Ezek a változtatások kü­lönbözően érintik az egyes gépkocsitípusok jelenlegi fel­szereltségét. Ezért a Merkur a KRESZ-előirásoknak meg­felelő szerelvények árát — ami a gépkocsitípusoktól függően 700—1200 forint — külön felszámítja. A sze­mélygépkocsik maximált fo­gyasztói árai egyébként 1970. január 1-től változatlanok maradnak. > Goromli István tagja pet ló _ ja annak a kollektívának, amely új gc- tervezett a December 4. Drótmúvekbcn. Az új hőkeze- kemenee megnöveli cs olcsóbbá teszi a termelést. A képen Gorondi István látható. Fotó: Lsozó József ,b I ol1 n1 >d' ŐK >ef Mindent átható gépolaj- • és gépzsirszag, meleg és lül- ^séitően monoton zúgás. A látogatónak ezek az első be­nyomásai, amikor a délutá­ni műszakváltást követően ^néhány perccel belép IC jBorsodi Hőerőmű nagy gép­termébe. A télikabát ha- ijmarosan lekívánkozik, áz 'pros zaj ellen azonban nincs vmit tenni. •Jí A hat "óriási méretű tur- 'jjbinu és generátor egymás betonba '^ágyazva. Szürkére festett ha­jjfnellett sorjázik, 'Jjalmas vastestük melleit el­törpül az ember. Egyenként ■310.5 millió százwattos izzó- mák tudnak áramol szolgál- 1 tatni. A másik teremben üze­midő három kisebb géppel íegyütt 201 megawatt a lel- ■jjesítményük. ,, — Ez hazánk villamos­én orgia-igény ének egy húsza­ddá — tájékoztat Molnár iGi/ula főmérnök. Ellátjuk ^gőzzel a környező ipari ti ze­nieket. bányákat, s meleg „vizet biztosítunk Kazincbar- 'cika harminckét ezres lakos- •‘.ságának. 7 ' A turbinánál őrködik a *gép gazdája, a turbinagé- ípész. Figyelemmel követi a .műszerek sokaságát, a le-és felugráló mulatókat regisz­tereket. Óránként kell leol­vasnia az állást, beírnia az üzemnaplóba az adatokat. A kisebb asztallapnyi nagysá­gú papíron 41 rubrika ta­lálható. A megjegyzés ro­vatban pedig rögzíti az ese­ményeket: a váltótársnak is értesülnie kell mindenről. A hatos számú turbina mellett vállas, testes férfi hajol az asztal fölé. Tamás András 37 éves. s 1958-tól dolgozik az üzemben. — Érettségi után jöttem a hőerőműbe — mondja. — Voltam előmelegítő, tápszi- vattyús, algépész. Közben két szakmát szereztem, tan­folyamokat; végeztem. A turbinagépésznek „otthon kell lennie” a mesterségé­ben. — Az erőmüvet szénnel üzemeltetjük — folytatja a főmérnök. — A fiz kazán­ban ezer tonna gőzt fej­lesztünk óránként. Évenként felhasznál unk, elégelünk egymillió-hétszázezer tonna szenet. A hatásfok nálunk negyvenszázalékos. A be­fektetett energiának négyti­zedét hasznosítjuk. Ez ma­gas érték, mert például a Gagarin erőműben csak 211 —29 százalékos hatásfokkal dolgoznak. Eredményessé­günkben közrejátszik a 3(> turbinagépész jó munkája. — Szakma, vagy beosztás 1 urbinngépésznek lenni ? —- Ma még beosztásnak számít, de nemsokára szak- másítják — válaszolja Ta­más. Vonzó lehet ez a fia­talok számára, talán többen választják majd a turbina- gépész életét. A turbinagépészek három műszakban járnak, folya­matosan üzemelnek. Nyáron voltak napok, amikor 50—5,5 Ceisius-fok meleget mértek a gépteremben. Az állandó zajt nem bírják ;t gyengébb idegrendszernek. Többen val­lat dugnak a fülükbe. így védekeznek. Miskolcról jár a munka­helyére, oda-vissza ötven kilométert utazik naponta. Ha délelőttös, reggel három­negyed négykor kel, fél órá­val később már útban van Kazincbarcika leié. Műszak­ja fél napjába kerül. Mégis csinálja, nem szívesen men­ne el az üzemtől. — Nézze: turbinagépész- nek lenni egyfajta elismerés. Nem tesznek ide akárkit. Meg aztán jó rágondolni, hogy nem dolgozhatnának nélkülünk az. építők, a ve­gyészek. a bányászok, a gyá­ri munkások, hidegek ma­radnának a lakások. Mi ad­juk a fényt, a meleget biz- tosílo villamosáramot. A Uirbinagépészek közöli négy nő is van. A karcsú termetű, geszt.envebarna ha­jú Bákonyi László né. Ultik­ban tért vissza szülési sza­gé p­badságról, s húrom éve pész. A férje művezető itt, a hőerőműben. Bizonyára talált volna magának köny- nyebb, kényelmesebb mun­kát ... — Igen, de én a gépeket szeretem — vallja. — Az igladi ipari műszergyárban is gépeket dirigáltam, tizen­kettőt. A férjemet követtem a gyárba: gyökeret eresztet­tem. jól érzem itt magamat. Szabolcsból jött. A húga is vele tartott, ö az algépész. Tökéletesen megértik egy­mást, persze erre nagy szük­ség is van. Beláthatatlan kö­vetkezményei lehetnének, ha az algépész az ellenkezőjét cselekedne, vagy nem pon­tosan azt tenné, mint amire a turbinagépész utasítja. A fegyelmezetlenségnek, az en­gedetlenségnek ■ nincs a turbinánál. — Érezzük, tudjuk kora a felelősségünk, tehetünk, teszünk is vartalun üzemelésért, ségek Csökkentéséért, az op­timálisabb hatásfok elérésé­ért. Csak azt mondhatom, hogy elégedett vagyok, meg­becsülnek. Nemrégiben kap­tam igazgatói dicséretet. Egyetlen napot sem hiány­zott. akárcsak társa. Ta­más „szégyenkezve” mesélte, hogy a közel húsz év alatt egyszer elkésett műszakból. Nem csörgött a vekker... A turbina mellett nincs férfi és nődolgozó csak ,ió gépész van és jobb gépész. Férfi és nő ugyanazt a lei- adatot látja el, egyforma munkál végez. helye mek- Sokat a za- a kolt­M egyénk termelőszövetkezeteiben az új etetendő kezdetének időrendben is első és egyúttal leg­fontosabb leendői: az elmúlt évi mérlep pon­tos, szabályszerű elkészítése, a jó és szinvonatas zár­számadások előkészítése, s a gazdaságok áj ötéves, valamint idei terveinek pontos meghatározása, részle­tes kidolgozása. Az utóbbi feladatnak, az adottságokat, lehetősége­ket figyelembe vevő reális tervkészítéseknek előfelté­tele. hogy jók, gondosak, a valóságot tűkrözöek le­gyenek a zárszámadások. A termelőszövetkezetek párt- és gazdasági vezetői­nek tisztában kell lenniük azzal, hogy uz 19SS. évi zárszámadások készítése a korábbi éveikhez képest reálisabb számbavételt és értékelést kíván, mivel a most kezdődött ötéves tervidőszak megalapozását is jelenti, s ez a tervidőszak az eddiginél (fokozottabb követelményeket állít a mezőgazdasági üzemekkel (özemben. A zárszámadások- jó elkészítése, a, zárszámadó közgyűlések jó előkészítése érdekében nagyon sok mindenre keli gondolni, ügyelni a termielöszövet keze­seinkben. A készítés során elsősorban arra. hogy a vagyon számbavétele, a mérlegkészítés nemcsak• a számviteli dolgozók feladata, hanem abbén a mun­kában felelősséggel .kell részt vállalnia a tsz minden vezetőjének és szakemberének. A termelőszövetkezeteinkben már javában folyó, nagy munkához, a zárszámadások készítéséhez nem kívánunk „receptet" adni, hiszen mindenütt ismerik feladataikat, felelősségüket, csupán néhány legfonto­sabbra szeretnénk lelhivnj a figyelmet. így például arra, hogy az évzáró mérlegek mindenütt szabály­szerűen végrehajtott leltározás, bizonylatokkal alátá­masztott és ellenőrzött könyvviteli nyilvántartások alapján készüljenek. Ebben a munkában nem szabad „tévedésnek”, „elírásnak” előfordulnia, de félrevezető .szépitgetésnek’ sem. Ne feledje el senki: a mérlegké­szítési kötelezettség együtt jár a mérleg valódiságáért való személyi felelősséggel! N agyon fontos, hogy a zárszámadás készítésé szám­szakilag is alapozza meg a szövetkezeti tagság demokratikus döntéseit. A jövedelem felhasználási döntéseknél, a különböző alapok képzésénél figyelembe kell venni az új közgazdasági szabályozókat és a meg­növekedett követelményeket, a nagyobb feladatokat. Ezért a jövedelemből megfelelő mértékben ,kell tarta­lékolni a fejlesztéshez szükséges saját eszközöket. A személyes jövedelmeknek csak igén mértéktartó emelése indokolt. Ott járnak el helyesen, ahol a ré­szesedési alap meghatározásakor az elért eredmények­kel, a végzett munkával és a perspektivikus jövede­lemalakulással összhangban levő döntéseket hoznak. Gondolni kell — a tagok szociális és kulturális el­látásának további javítása érdekében — a lehetősé­geknek megfelelő szociális-, kulturális- és lakásépítési alapok képzésére, valamint arra, hogy anyagi erejük­höz mérten gondoskodjanak az Sidós, beteg, munkakép­telen tagok, az egyedülálló több gyermekes nők segíté­séről, valamint a szocialista brigádmozgalomban élen­járók anyagi és erkölcsi megbecsüléséről. Az alapok képzésénél ugyancsak nagyon fontos szempont, hogy a következő évek gazdálkodásának és esetleges jövedelemingadozásásak kiegyenlítésére a jövedelem egy részét a biztonsági alapon tartalékolják a szövetkezetek. Az elmúlt "évi gazdálkodás eredményeinek a. felmé­rése, összegezése nemcsak gazdasági, hanem nagyon fontos szövetkezetpolitikai feladat, is. A tagság helyes tájékoztatása feltételezi az elért gazdálkodási eredmé­nyek körültekintő elemzését, megmagyarázását, és a további feladatok: meghatározását. A tsz vezetőségének beszámolója legyen őszinte hangvételű, közérthető és önkritikus, a való helyzetet alaposan értékelő és elem­ző, a további feladatokat pontosan meghatározó. Ott járnak el helyesen, ahol a számszerű adatokat írásban előre eljuttatják a tsz tagságához, dolgozóihoz. Minden termelőszövetkezet pártszervezetének fontos feladata, hogy taggyűlésen értékelje a vezetőség és az ellenőrző bizottság beszámolóját, segítse elő a reális érték-elés mellett, a meglevő feszültségek, hibák feltá­rását, a jövő feladatainak meghatározását. Megyénk nagyon sok termelőszövetkezetében jól be­vált gyakorlat, hogy a zárszámadó közgyűlést, megelő­zően , kisebb szervezeti egységeken, így brigádokon, ágazatokon, üzemegységeken belül biztosítják a tagság előzetes tájékoztatását. Ez lehetőséget nyújt arra. hogy a tagság véleményével, észrevételeivel, javaslataival, és a kérdésekre adott válaszokkal is kiegészítsék a' végleges zárszámadási beszámolót. H a megyénk termelőszövetkezeteiben mindezeket figyelembe véve, gondosan, , jól készítik .elő a zárszámadó közgyűléseket. akkor tartalmas, színvonalas, munkaértekezlet jellegű, előbbre vivő fó­rummá válik ez a nagy esemény. Es a fontosságot, at ünnepélyességet, sehol sem fogja csökkenteni az sem. ha szerény keretek között zajlik le a zárszámadó köz­gyűlés. u>. s.) Kotaj. László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom