Észak-Magyarország, 1975. december (31. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-13 / 292. szám

'197'\ dec. 13., szón1’'at ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Sárospatak as évforduló üj 00 üzem a varos élőit szépítéséért Ev r * 1 fli r •• végi ^hajra a postánál „Sárospatak városban a kommunális tevékenység színvonala jelenleg nem éri el a kívánt szintet. A vnro- siasooasi folyamat felgyor­sulása, valamint a lakossági igények növekedése miatt kívánatos lenne a kommu­nális feladatok magasabb szintű ellátása.- Ezért a? er­re biztosított jogkörével él­ve a Sárospataki városi Ta­nács V. B. Városgazdálko­dási Költségvetési Üzem ala­pítását határozta el”. Többek közölt ez áll ab­ban az előterjesztésben, ame­lyet a megyei tanács végre­hajtó bizottsága jóváhagyott. Az újra várossá nyilvánított Sárospatak feltartóztathatat­lanul elindult a városiasodás útján. Ahol külön üzem szükséges a közterületek, a meglevő kommunális léte­sítmények karbantartására, ott nyilvánvalóan már szo- rítóak a fenntartás gondjai. A tervidőszak vígén o Lábas Józseffel, a városi tanács elnökhelyettesével vet­tük számba az elmúlt fél évtizednek az urban izálódás- sal kapcsolatos eredményeit, gondjait. 1070 óta a megváltozott lehetőségek és körülmények birtokában szinte megválto­zott, új arcot kapott az ősi város. Egyebek közt nagy­mértékíj közműfejlesztést hajtottak végre, vízvezetéke­ket építettek, fejlesztették a közvilágítást — és előreha­ladt a lakásépítési program is. Néhány adat: 1075 végé­re a lakosságnak közel 75 százalékát látták el vezeté­kes ivóvízzel, megépítettek 9,4 kilométer szennyvízcsa­tornát, majdnem 50 kilomé­tert tesz ki a városban levő szilárd burkolatú útszaka­szok hossza, ebből 30,7 kilo­méter hosszú a korszerű asz­faltburkolattal ellátott köz­lekedési út. Annak idején mindössze 3,4 kilométernyi esőcsatornával rendelkeztek, ez. mostanára több mint 12 kilométerre növekedett. Mo­dern közvilágítással — hi­ganygőzlámpákkal szerelték fel például a Rákóczi utcái, a Kádár Kata utcát, a Cso­konai utcát és sorolhatnánk tovább. Megépítettek B kilo­méternyi járdát is. A városi, tanács erejéből a tervidő­szakban 232 darab állami lakást ulaltyak ki az igény­lőknek. A városi tanácson beszel­tek a gondokról is. Elmond­ták, hogy nekik ugyanúgy fáj a nagy hírű gimnázium átépítésének elhúzódása, mint a diákoknak. Mindenesetre tettek egy ígéretet: a tőlük telhető anyagi és technikai erőforrásokkal azon igyekez­nek, hogy végié befejeződ­jék az építkezés is. Az. év­fordulóra — II. Rákóczi Ferenc születésének 300 éves jubileumára — 197ti. május 31-re befejezik az iskola belső felújításának munkáit. A városgazdálkodási özem Ez a közelgő évforduló az, amely jelenleg Sárospatakot lázba hozza. Talán ez is siettette a már említett vá- rozgazdálkodási üzem létre­hozását. Patakon közel 90 ezer négyzetméter olyan te­rület található, amelynek gondozása, . felújítása nem várathat magára. A jövő év január elsejé­vel létrehozandó üzem az előterjesztés szerint összesen Mejjlcvcszíő lelned a forgalomban fény kürt okkal ~ ok nélkül?! 64 fővel fog dolgozni a vá­ros szépítésén. Feladatuk lesz a közterületek tisztán tartá­sa, a szemétszállítás, az újonnan létesítendő parkok építése és fenntartása és a lakáskezelés' is — Sokat várunk ettől • az üzemtől — mondta Lábas József. — Eddig a sátoral­jaújhelyi városgazdálkodási üzem kihelyezett „tagozata” működött nálunk, de láttuk, hogy a megváltozott igé­nyeknek már nem képesek eleget tenni. Először április­ban vetődött fel egy új üzem létesítésének gondola­ta. januárban — reméljük — elképzeléseink realizálódni fognak. Ü.i alapokon, új szervezésben kívánjuk a vá­rosra háruló kommunális feladatokat ellátni. Az évforduló Fentebb már leírtuk; a jö­vő év májusától nagy ju­bileumi ünnepségekre, gaz­dag rendezvényekre kerül sor. Patak mind a 15 ezer lakosa már most gondol, s egyben készül is az évfor­dulóra. S a készülődés kül­ső jegyei is láthatók már az utcákon, renoválják például a várat, a múzeumot is. Bár az idegenforgalmi rek­lámokban nagyon sűrűn sze­repel Sárospatak neve, már két-három nagyobb diákcso­port fogadása is nehézsége- két okoz a városnak. Nincs elegendő étterem és kevés a szálláslehetőség is. A vá­ros egyetlenegy szállodája, a Borostyán — figyelmeztető szám — 42 férőhelyes. (u) Dolomilbaríaii« 0 a Bükkbcn Illír a postások csak december 17-től' számítanak az igazi csúcsforgalomra, a Miskolc 2. postára már most is nagy mennyiségű csomag érkezik a postavonatokkal. Évente mind nagyobb és nagyobb problémát okoz a postásoknak az év végi ün­nepek előtti csúcsforgalom. Mint a szakemberek elmond­ták, ilyenkor mintegy há­romszoros felfutásra számí­tanak. Növekszik ugyanis az állandó levél- és értékcikk- forgalom mellett a csoma­gok, üdvözlőlapok száma, ami jelentős munkatöbbletei jelent. A megyénk posta forgal­mát összefogó és irányító miskolci igazgatóságnál Sze­le Mihályt, a postaforgalmi osztály vezetőjét kérdeztük meg, hogyan alakul ebben az évben a forgalom, milyen intézkedéseket teltek annak zavarmentes lebonyolítása érdekében. — Elsősorban arról kell beszélnünk — mondta az osztályvezető —, hogy ilyen­kor nemcsak a -mi igazgató­ságunk területén emelkedik a forgalom, hanem minde­nütt az országban. így ezek fogadására is megfelelően fel kell készülnünk. Mi az év végi csúcsot december 17-töl számoljuk. Ezen idő­ponttól kezdve bevonjuk a munkába nyugdíjasainkat, valamint megszabott időtar­tamban túlóráztatjuk aktív dolgozóinkat is. Ennek cél­ja, hogy komolyabb fenn­akadás ne forduljon elő. Ter­mészetesen arra számítani lehet, hogy az időjárás sze­szélye miatt egyes postajá­ratok késni fognak, s így a küldemények 1—2 órával ké­sőbb érnek el a címzettek­hez. — A posta az értékcikkek árusítására és várhatóan inágy keresletére is megfele­lően felkészült. Mintegy 180 ezer újévi és 650 ezer ka­rácsonyi üdvözlőlapot sze­reztünk be. Ezeket a hiva­talok és egyes nagyobb for­galmú helyeken külön moz­góárusok árusítják, bélyeg­nek együtt. Dolgozóink meg­felelő felvilágosításokkal is szolgálnak az érdeklődőknek a bérmentesítésekről és egyéb tudnivalókról. Ilyenkor,- karácsony előtt megháromszorozódik a cso­magforgalom is. Sajnos, so­kan megfeledkeznek a rom­landó élelmiszerekre vonat­kozó feladási szabályokról s így a kézbesítéskor komoly akadályokba -ütközünk. Gon­dolok itt a disznótoros kül­deményekre, amelyekben nem helyezik el a cím má­solatát, s a szétázott, szét­szakadt csomagolás miatt le­hetetlenné válik a címzett­hez való eljuttatás. Az ilyen­kor szokásos tumultus elke­rülésében sokat segítenek a Miskolc. 2. sz. hivatalnál az egyetemisták, akik főleg éj­szakai munkák elvégzését, vállalják, s ezzel elősegítik a posta gyorsabb, pontosabb tevékenységét. December 15-én — az ed­digi évek gyakorlatától elté­rően — már megkezdjük a nyugdijak kézbesítését. En­nek megfelelően az ünnep első napja előtt mindenki kézhez kapja majd a neki járó összeget — fejezte be tájékoztatóját Szele Mihály. A posta tehát megfelelő­en felkészült az év végi ün­nepek előtti csúcsforgalom­ra. Alihoz, hogy munkáju­kat valamennyiünk érdeké­ben pontosan, gyorsan tud­ják végezni, az szükséges, hogy fegyelmezetten, az elő­írások betartásával, időben adjuk postára küldeménye­inket. V. I. Alig két hét választ el bennünket az új KRESZ „nyitányától” és emiatt fel­tétlen szólni kell egy nálunk, a hazai járműforgalomban rosszul beidegződött szokás­ról. Arról, hogy az autós a fénykürtöt — a fény egy pil­lanatra való felvillantását — hogyan, mikor és miért használja. Fontos erről szól­ni azért is, mert január el­sejétől elméletileg tilos a hangjelzés a lakott területe­ken és az országutakon sem kötelező a használata, leg­feljebb megengedeti, például az előzésnél. Márpedig a hangjelzés megszüntetésével az eddigi­nél sokkal nagyobb szerep­hez jut a fénnyel való jel­zés, amivel a közlekedés töb­bi résztvevője felé jelezhet­jük szándékunkat. Csakhogy mit lehet jelezni a fénnyel? Nálunk nagyon gyakori, hogy a kereszteződésben állók úgy fejezik be udvarias tartóz­kodásukat, ha felvillantják a fényt és ezzel tudtára ad­ják a másik jármű vezetőjé­nek, hogy elengedik, nincs szándékukban indulni, csak a másik után. Teszik ezt más autósok a gyalogjáró, a zebra előtt is. jelezvén, tes­sék nyugodtan álhaladni, én ráérek. Ennek a gyakorlat­nak az ellenkezőjét tapasz­talhatja a járművezető, ha az autópályán halad és elő­zési szándékáról értesíti őt a mögötte haladó. Persze, az irány jelzés itt sem maradhat el, mégis ez a fénykürthasz- nálal az, amire január else­jétől inkább szükség lesz. Da gyakran hivatkozunk ar­ra, hogy az új szabályok a nemzetközi előírásokhoz iga­zodnak, akkor vonatkozzék ez a fénykürt használatára is! Márpedig a nagy autós­hagyományokkal rendelkező országokban a fénykürltel azt jelzik, hogy lehetőleg biztosítsanak a többiek sza­bad utat, mert már alig van mód lassításra, megállásra, tehát az a határozott szán­dék áll e jelzés mögött, vi­gyázat, nagy sebességgel ha­ladok el, (ez a sebesség per­sze nem lehet nagyobb a szabályokban rögzítettnél) igényt tartok az elsőbbségi jogomra, stb ... Miért is emlegetjük, hogy szabályain elfogadott zitjuk? Ennek alapvető oka a közlekedési rend hozzávetőle­gesen lehetséges egységesíté­se. A hazánkban, megyénkben is szép számmal megforduló külföldi autósok érthetően a beidegződött szabályok sze­rint közlekednek nálunk is. Felesleges ecsetelni, hogy milyen zavaró lehet, ha va­lakinek fénykürltel jelezzük hogy udvariasan elengedjük és miközben ő arra vár, hogy továbbhajtunk, ebben a tarlós félreértésben mindkét vezető bizonytalanná válik a döntésben. A rossz beidegződés abban gyökerezik, hogy a fénykor­tól — éppúgy, mint sokan a hangjelzést — okkal, ok nél­kül igénybe vették, baráti üdvözlést, udvariasságot, fi­gyelmeztetést éppúgy tartal­mazott a jelentése, mint ke­veseknél éppen azt, amiért van. Találkozni olyan gép­járművezetővel, aki vélt, vagy jogos rosszallását azzal adja tudtára az előtte hala­dónak, hogy percekén ál villog neki, jelezve, hogy ha­ragszik valamiért. Fegyelmezettebben vegyük igénybe mindannyiunk érde­kében a tény kürtöt. Nagy József at a nemzetközileg előírásokhoz* iga­Jaiiuár 1-től: fjj háztartási biztosítások Az utóbbi évek egyik leg­jelentősebb felfedezését mondhatja magáénak a mis­kolci Nehézipari Műszaki Egyetem karszthidrológiai csoportja, amely nemrégen tárta fel a Bükk újabb nagy jelentőségű barlangját. A ku­tatók nyáron Lévai Tibor, Olasz József, Rancz Balázs, Simon Ernő és Virág Zoltán vezetésével a Tekenósi-völgy délnyugati végében egy idő­szakos víznyelőre bukkantak, amelynél; nyílásából enyhe huzatot észleltek. Ebből bar­langi járatok létezésére le­hetett következtetni. Ezen a területen komolyabb felláró- munka még nem folyt, azon­ban barlang létezését már feltételezték, ugyanis a kör­nyéken eltűnő patak vize bi­zonyíthatóan a Garadna-völ- gyi Margit-forrásban jut új­ra a felszínre. A víznyelő nyílását ki­bontva egy 18 méter mély aknába kellett kötéllétrán leereszkedni. Húsz méternél megtalálták az első nagyobb termet, amelynek alján idő­szakos patak csörgedezett. Az aknarendszeren lejutva, egy csaknem vízszintes jára­tot találtak a kutatók, amely­be több oldalág torkollik. A barlang majdnem teljesen fekete dolomitban képződött — erről kapta a „Fekete” nevet. Az eddig ismert összes bükki barlang mészkőben képződött, ezért páratlan je­lenséggel állunk szemben, olyannal, amely Közép-Euró- pában is nagyon ritkán ta­lálható meg. A kutatók jelenleg 150 méter mélyen, a barlang je­lenlegi végpontját bontva próbálnak továbbjutni, ez­zel párhuzamosan folynak a térképezési munkák és fel­színi kutatások i*. 1976. január 1-től új ház­tartási biztosítási formákat vezet be országszerte az Ál­lami Biztosító. Miért vált szükségessé a régebbi, illet­ve a most érvényben levő formák megváltoztatása, az új változat létrehozása, mi­lyen lényeges változásokat tartalmaz az új háztartási biztosítás? Ezekről a lakos­ságot nagyban érintő kérdé­sekről nyilatkozott lapunk munkatársának dzabó István az Állami Biztosító megyei Igazgatóságának főelőadója: — A családok életformája, berendezkedése, foglalkozá­suktól függően változó, en­nek következtében vagyon­tárgyaik is különféle kárve­szélyeknek vannak kitéve. A vagyonbiztosítási módok ki­alakításánál lehetőséget kell adni arra, hogy mindenki megfelelő védelemben része­süljön. Más kockázatokat felölelő és más díjú biztosí­tást köthetnek a termelőszö­vetkezeti tagok, a bérből élő üzemi munkások és alkalma­zottak, az egyénileg dolgozó parasztok, és mást a kisipa­rosok, kiskereskedők. Az ügyfelek érdeke akkor érvé­nyesül legjobban, ha az élet­körülményeknek és vagyon­tárgyaknak megfelelő for­májú biztosítást köthet meg a lakosság. így ugyanis eset- ■ leges káraik maradéktalanul megtérülnek. Ez tette szük­ségessé, hogy az összes ré­gebbi épület és háztartási biztosítások melleit az Álla­mi Biztosító új, nagyobb kockázatkörű biztosítást hoz­zon létre. Olyat, amely ko­moly eszköz az otthonokat, háztartásokat érő elemi csa­pások, vagy emberi károko­zások következményeinek pénzügyi csökkentésére. Röviden úgy jellemezhet­nénk a január 1-től beveze­tésre kerülő új formákat, hogy bővül a választék, s a jelenlegi megoldások is ér­vényben maradnak. Az új biztosítás kiterjed a felhő- szakadásból eredő lakáselön- tési károkra, a bérlakásoknál a falon belül levő épület- szerkezeti elemek káraira, (válaszfalak, burkolatok, aj­tók, ablakok, belső vakolás), valamint a csővezetékből ki­ömlő gőz és víz által okozott károkra, az üvegtörésre, a betöréses lopás és rongálá­sok okozta károkra is. Leg­jelentősebb azonban a kárté­rítési rendszer megváltozása. Eddig a biztosító a károkat a tárgyak használt értékének figyelembevételével térítet­te meg, az új biztosítási rendszer alapján viszont a lakóépületekben, valamint a bútorokban bekövetkezett károkat utánpótlási (új) ér- léken, illetve beszerzési áron téríti meg. Részleges károk esetében, amikor a károsult vagyontárgy részének póll á ­savai, javítással, tisztítássá) helyreállítható, a teljes hely­reállítási költséget térítjük meg, azzal a szigorítással, hogy az összeg nem lehet több, mint a tárgy előállí­tási, vagy beszerzési árának egynegyede. A választékbővítéssel pár­huzamosan megváltoznak a biztosítási díjak is. Akik megmaradnak a régebbi tí­pusú biztosítások mellett, azok az eddigi összegeket fizetik. A szélesebb körű védelmet nyújtó biztosítások díja a következőképpen ala­kul: az egy-, két és három­szobás bérlakásoké általában 35 százalékkal magasabb az eddiginél. Az egyszobás la­kások díja 16, a kétszobásé 24, a háromszobásé 30 fo­rint. A családi házak, örök- ( lakások, szövetkeze1! laká­sok évi díja egy, illetve két szoba esetén 240 és 300 to­rint, háromszobásnál 384 to­rint lesz. * Az állam és az Állami Biztosító évről évre nagyobb és nagyobb terheket vállal a lakosságot ért károk megté­rítéséből, illetve amennyiben mód van rá, a helyreállítá­sukból. A január 1-én élet­be lépő új háztartási bizto­sítási formák is e cél érde­kében születtek. Megyénk az utóbbi években igen sokat szenvedett az elemi csapá­sok. időjárási károk miatt. Az új biztosítási forma egy esetleges ilyen esemény be­következése esetén jóval na­gyobb segítséget ad a lakos­ságnak, mint az eddigiek. (vásárhelyi)

Next

/
Oldalképek
Tartalom