Észak-Magyarország, 1975. december (31. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-13 / 292. szám
1975. dec. 13., szombat ESZAK-MAGYAR.ORSZAG 3 r r r Az bAEV hétköznapjai áll w I is és helyi A vállalat nem képez elszigetelt rendszert a gazdasági életben. Egyszerre számos külső és belső tényező hatása alatt áll, igények, szükségletek az egyik oldalon és források, lehetőségek a másikon. A vállalat vezetőinek ezek dinamikus ösz- szehangolása nem kis feladatot jelent. A megfelelő rugalmasság, gyorsaság, reagálás, az erőforrások — munkaerő, géppark, stb. — megteremtése szinte meghatározza egy vállalat működésének eredményességét. A külső tényezők fontosságáról és a belső nehézségekről beszélgettünk Juhász Lászlóval, az ÉÁÉV igazgatójával is. — A vállalatunk a IV. ötéves terv során kilenc kiemelt beruházáson dolgozott. Ebből — a húskombinátnál — határidőcsúszással kellett számolniuk az üzemeltetőknek! Ezeknek a határidőcsúszásoknak a számos helyi adottságokon, tényezőkön kívül, közös, szinte minden beruházásra érvényes gátló okai is voltak. Kezdjük mindjárt a tervezéssel. Egy kiemelt nagy- beruházásnál szakaszos tervszolgáltatás van. A tervék azonban a tervezőasztalon többnyire nem az építőipari technológiai sorrendben készülnek el. Például előfordul, hogy elsőként a műtárgyak, közművek, vagy magasépületek terveit kapjuk meg. A tervszállítás sok esetben késik. A megfelelő ütemesség hiánya megnehezíti a munkahelyi szervezést, a termelés megalapozott programozását. Az is gyakran előfordulhat, hogy a technológia megváltozása új terv készítését teszi szükségessé.. Ezek' a tervek azonban rendszerint szintén késéssel érkeznek meg, tehát konkrét, szigorúan vett és számonkért tervezői határidőkkel nem lehet számolnunk. Sajnos elég gyakori — és ezt a húskombinát építkezésénél éreztük legjobban — a tervek egyeztetésének hiánya, illetve nem kellő alapossága. Itt ' például több száz — födém, oldalfal, stb. — pótáttörést; kellett végezni a technológiái, illetve statikustervek egyeztetésének, kellő gondosságának hiánya miatt. Volt olyan helyiség, ahol az áttörések miatt háromszor kellett állványozni. Ez mind idő- és pénzveszteség. Azután itt van a beruházói tevékenység. Ügy is lehet mondani, amilyen a beruházó, olyan a munka is. Az LKM nemesacél-hengerműve például az LKM saját, hosszú évek gyakorlatával rendelkező szakembereinek beruházói munkája mellett épült. Ügy is sikerült... Rendkívül fontos a beruházó kordinatív szerepe, ami nemcsak a tárgyalások vezetésében, hanem a rugalmas döntésekben, a munkahelyi feszültségek kialakulásának megakadályozásában bontakozhat ki. Nem csekély az alvállalkozók szerepe sem. Sok esetben az alvállalkozókat ugyan szintén kijelöli a Gazdasági Bizottság, illetve most mór ÁTB az egyes munkák elvégzésére. A felelősség azonban a generálkivitelező vállán nyugszik, anélkül, hogy az alvállalkozókra konkrét közvetlen hatással lehetne a munkák meggyorsítása és folyamatosságának biztosítása céljából. Minél több az alvállalkozó — ez szinte törvényszerűnek mondható, — annál nagyobb a határidő- csúszások, a viták valószínű4'" sége. Persze saját, megszüntetésre váró hiányosságok is aikadnak, talán nem is kis Számban. Ilyen eset az is, ha a munka kezdetekor annak mértékét nem tekintjük át, nem tudjuk helyesen felmérni. Ebből azután kapacitáshiányok keletkezhetnek. Azután előjönnek az építőipar jellegzetes „betegségei”. A dolgozók jelentős hányada nem végezte el a nyolc általános iskolát. A művezetők tevékenysége, munkahelyi irányítása szintén kívánnivalókat hagy maga után. Ezeknek megszüntetésére, kompenzálására tanfolyamokat. továbbképzéseket tartünk, azonban ezeknek a hatékonysága még nem a legjobb. Nagy gondot okoz a munkaidőalapot terhelő társadalmi rendezvények — KISZtaggyülés, vöröskeresztes iskola, futballbírói tanfolyam, továbbképzési tanfolyamok, stb. — viszonylag nagy száma. Ez mintegy 200 ezer munkaórakiesést jelent a termelőmunkából. Ennek persze jelentős béres köztehervonzatai vannak, nem beszélve az ilyen törtnapi munkaidő-kiesések és a munkafegyelem megfelelő szilárdságának hiánya miatti .késésekről, az emiatt nehezebb programozásról és ennek népgazdasági vonzatai- ról, amennyiben a beruházás az előirt határidőnél később kapcsolódik be a termelésbe. A fegyelmezetlen magatartás —, amelynek kiküszöbölésére sokszor a megfelelő eszközök nem állnak a vezető rendelkezésére — hozzájárul a vállalat helyenkénti túlterheléséhez. Ami annyit jelent, hogy a „b.sűrűit” munkacsúcsokat kapacitáshiány miatt nem tudjuk időben elvégezni. A géppark leromlott állapota szintén hozzájárul ahhoz, hogy az építési igények nincsenek szinkronban a kapacitással. E számos külső és belső tényező együttes hatása tehát nem kis feladat elé állítja a vállalat vezetőit. Eredményes megoldásukhoz szükség van külső szervek, —állami, párt- és tömegszervezetek — és vállalatok megértő, cselekvő támogatósára is. Mint amilyen például a vállalat fejlesztésére bocsátott több száz millió forint, aminek jelentős részéből központi telepet hoznak létre, bővítve ezzel az előre- gyártás körét, megalapozva a hatékonyabb építésszervezést. Az összeg jelentős részéből pedig az építőipari I gépek állományát és a szál- , lítóeszközök mennyiségét nő- j vélik. Mindezek a vállalati kapacitás bővülését eredményezik. Csakúgy, mint az előkészítés sokrétű tennivalóinak a gondosabb elvégzése, amihez a feltételeket a vállalatvezetés létszámbővítéssel is megteremtette. Ez javítja a helyszíni organizáció eredményességét és csökkenti a szervezetlenséget. Budiért Miklós Gépjavítás, metszés, dohánycsomózás November végén már azt hittük: végérvényesen beköszöntött a tél. Az időjárás azortban néhány „kopogós” nap után újra megenyhült, és ez kedvezően hatott a még befejezetlen mezőgazdasági munkák végzésére. Meggyorsult, sőt több helyen befejeződött az őszi mélyszántás, növekedett a szerves trágyával leszórt területek nagysága. Kihasználva a „kellemes” decemberi napokat megkezdődött a gyümölcsösökben a metszés is. A héten felkerestünk néhány termelőszövetkezetet, ahol a decemberi munkákról érdeklődtünk. Homrogdon, az Üj Elet. Termelőszövetkezel központi majorjában, gépek egy részét — kihasználva a jó időt — a gépműhely udvarán javították. Egy' UTB—650-es erőgépet készítettek elő műszaki vizsgára, de már megkezdődlek egyes munkagépek — például a könnyű- és nc- hézíogasok — javításai is. A 12 szerelő munkáját nem akadályozza alkatrészhiány. Azokat az alkatrészeket, amelyeket az AGROKER-lö) nem tudnak beszerezni, házilag készítik cl. A földeken még dolgozó erőgépek meghibásodásait kinn a helyszínen javítják a szerelők, ezzel is lerövidítik a gépek állásidejét. Alsóvadászon a héten befejeződik az őszi mélyszántás. A Szabadság Termelőszövetkezetben most a mintegy 23 hektáron termesztett dohány ad munkát a női dolgozóknak. Ideális körülmányek között végzik a szabok"! és hevesi fajta csomózását. A feldolgozott dohány szállítása folyamatos. Minden héten egy szóllítmán., — mintegy 15—20 mázsa — indul útnak Miskolcra, a dohánybeváltó telepére. A krasznokvajdai Bástya Termelőszövetkezetben — kétéves ciklusban — 234 hektár mesterséges gyeptelepilés történt. Ezekben a napokban a legelő elkerítését végzik a tsz tagjak Harminc dolgozó építi a karámokat. Ugyancsak ebben a szövetkezetben megkezdődött a !)7 hektáros almáskert metszése is. A Golden, Starking és Jonatán fajtákból telepített. gyümölcsös a szilvaüHetvénnyel együtt idén három és fél millió forint jövedelmet biztosit a gazdaságnak. Jl bükkábrányi Béke Tsz- ben december hónapban a legnagyobb feladat a szövetkezet baromfitelepének rekonstrukciója. Most végzik a berendezések szerelését. A baromfitelep új etető- és itatóberendezést kap, a fűtést pedig nagy teljesítményű olajkályhák beállításával oldják meg. A felújítási munkák még ebben az évben befejeződnek, és január 2-án 1!) ezer naposcsibe nevelését kezdik meg a bükkábrányi szövetkezetben. A harsányi Petőfi Termelőszövetkezet 1500 anya- és 700 no vendék juh állománnyal rendelkezik. Ezekben a napokban az őszi mélyszántás mellett a legfontosabb munka a juhhodólyok „takarítása”. A szövetkezet dolgozói hat juhhodályból mintegy 40 ezer mázsa szerves trágyát termelnek ki. A szerves- -n,vágót szarvasokba rakják, és csak jövőre használják fel a szántóterületek tápanyag- biztosítására. A trágya kitermelése körülbelül hárqm hétig tart. A szövetkezetekben mindenhol végzik munkájukat a leltározó bizottságok és mór megkezdődtek az előkészületek a zárszámadásokra is. H. I. A bányában a beállófülkéket, a géptereket és egyéb munkahelyi fülkéket klórozott inésszel szórják be. Képünk Lyukó- bányán készült. EXPRESS-tervek Jövőre 150 útvonalon 30 országba szervez utazást a fiatalok részére az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda. Az iroda 1976. évi terveiről Horváth Sándor gazdasági igazgató adott tájékoztatót, a Hotel Ifjúságban. Mint elmondotta, a fő cél az ifjúsági turizmus feltételeinek javítása, a belföldi turizmus szélesítése. A tervek gazdag programot ígérnek: 1976 nyarán ismét megszervezik a szegedi és a soproni ifjúsági napokat; ifjúsági csoportokat indítanak a debreceni virágkarneválra és a szolnoki tiszai vizikarne- válra. A KISZ Központi Bizottságával közösen 1976 júniusában bonyolítják le az országjáró diákok találkozóját, 1976-ban is megszervezik az egyetemi és főiskolai hallgatók, valamint a középiskolások és a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok kedvezményes nyári, illetve téli üdül-, tetősét. A külföldi utak közül érdekesnek ígérkezik a törökországi út: II. Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulója alkalmából „Rákóczi emléktúrát” szerveznek azokra a helyekre, amelyekhez a fejedelem életének egy-egy jelentős eseménye fűződik. Országosan, sőt határainkon 1úl is hírneves gyár a Borsodi Vegyikombinát. A hárombetűs emblémával jelzett termékek iránt a hazai és a külföldi piacon egyaránt nagy a kereslet. A vállalat, amely most ünnepli születésének 20. évfordulóját, azzal a céllal épült, hogy műtrágyát termelve maradéktalanul kielégítse a mezőgazdaság igényeit. Ennek a kötelezettségének lényegesen magasabb színvonalon maradéktalanul eleget tesz, annak ellenére, hogy a műtrágya mellett ma már több mint 120 féle egyéb terméket gyárt még. Két évtizeddel ezelőtt a gyár dolgozóinak a létszáma 1400 volt. Ma a vállalat több mint 5200 embert foglalkoztat. Az elmúlt 20 esztendő eseményekben gazdag időszak volt. Számon tartanak olyan éveket, amikor igencsak nehéz körülmények között dolgozva teljesítették feladataikat. A gyár krónikájában olvasható például az is, hogy hosszú ideig csak állami támogatással, dotációval tudtak boldogulni. Ezt a nélkülözhetetlen segítséget igénybe vették, de az így nyújtott anyagi erőforrásokkal mindig helyesen és körültekintően gazdálkodtak. Ennek köszönhető, hogy amíg a gyár 1972- ben 187 millió forintot kapott az államtól támogatásként, addig 1974-től kezdődően egyetlen fillért sem vesznek igénybe. Nagy eredmény ez, aminek az értéke különösen akkor mérhető le igazán, ha tudjuk: a vállalat évről évre hatékonyabban, gazdaságosabban dolgozott és ezt teszi ma is. Az adatok tanúsága szerint a BVK 1970-ben 1 milliárd 537 millió forintnak megfelelő termelési értéket produkált. A IV. ötéves terv végére ezt az arányt 3 milliárd 300 millió forintra változtatta. Ezek az adatok egyben azt is tanúsítják, hogy a gyár 20 esztendejéből különösen kimagasló időszak a IV. ötéves terv. Az eredmények, a sikerek elérésében jelentős szerepet vállaltak és vállalnak a szo- cialista/brigádok. Felajánlásaik mindig konkrétak, cél- ratörőek. Ez az egyik titka annak is, hogy a BVK már szeptember 30-ra befejezte IV. ötéves tervét. Ezzel a teljesítménnyel pedig lehetővé vált, hogy még 800 millió forintnak megfelelő értékű terméket adjanak a népgazdaságnak. A Borsodi Vegyikombinát hazánk vegyiparának egyik fellegvára. Még inkább azzá válik, ha megvalósul az olefin-program keretében az a 11 milliárd forintos beruházás, amely PVC—III. néven vált ismertté a köztudatban. E kiemelt építkezésen beruházó és kivitelező, személy szerint is minden dolgozó arra törekszik, hogy szigorúan tartva a határidőket mielőbb elkészüljön az objektum. Jól tudják az építésben részt vevők, hogy a legkisebb késés is milliós veszteségekkel jár. A tervek szerint ennek a beruházásnak 1977. október elsején meg kell kezdenie a próbaüzemet. Az elkövetkező két esztendő tehát kemény munkát, áldozatos helytállást követel vezetőtől és beosztottól egyaránt. E nagyra nőtt gyár dolgozóinak van még egy jellemző vonása, tulajdonsága. Hűségesek a gyárhoz. Adatokkal mérve a megállapítást elmondható: a fluktuáció az országos átlag alatt van, ami azt jelenti, hogy 1974-ben a gyár dolgozóinak mindössze 14,8 százaléka kérte ki munkakönyvét. A túlnyomó többség tehát nemcsak jól érzi magát ebben a nagyüzemben, hanem sokat is tesz azért, hogy eredményeik gyarapodjanak. Ebben a 20 esztendős gyár-, ban is. a IV. ötéves lervben elért sikerek alapján, bizakodva, tettrekészen tervezik a jövőt, azzal az igénnyel, hogy az V. ötéves tervben a vállalatra háruló feladatoknak is maradéktalanul eleget tegyenek. T. V. Láncos vánalbnnker Hasonló méretű, teljesítményű láncos szállítóberendezés jelenleg nincs több az országban. Száz méter hosz- szú, másfél méter magasak az oldallemezei, s egyszerre 100 tonna szén befogadására alkalmas. Csaknem egyhónapos munkával szerelték ösz- sze a berentei bányagépjavi- tó-üzem mechanikai üzemegységében. A gépmonstrum magyar— angol kooperációban készült. A Borsodi Szénbányák Vállalat adta a két elektromos meghajtómotort, valamint a vasszerkezetet. Egyébként a költségek jelentőseik, elérik az 5,2 millió forintot. A berendezést a Szuhavölgyi Bányaüzem feketevölgyi aknájában helyezik majd üzembe. Rendeltetése szerint úgynevezett vágat tárolóbunker lesz. Egyik végén ürítik bele a termelvényt, s a másikon törlénik a csapolás. A szén mozgatását a szokásosnál többszörösen erősebb láncosvonszoló végzi, s működése teljesen automatikus lesz. A próbaüzemelés bányabeli körülmények között zajlik le. Amennyiben a szakemberek mindent megfelelőnek találnak, alkotóelemeire szedik a gépet, aztán kiszállítják a bányához. Ezt követi majd január első napjaiban a föld alatti beszerelés, ami előreláthatóan két hetet vesz igénybe. A bá- nvabeli próbaüzem tehát a jövő év január közepére várható A bányászoknak nagy szükségük van a vágat.bunkerre. Bíznak benne, hogy megoldja a szállítási gondokat, Feketevölgyön található az ország legnagyobb, ösz- szesen 200 méter homlok- szélességű frontfejtése, mely kedvező esetben 600 tonna szenet is tud óránként termelni. Mindeddig nehézséget okozott a szén felszínre juttatása, pontosabban: akiszállítása. A berendezéssel az üresellátásban mutatkozó egyenetlenségeket kívánják kiküszöbölni. / A magyar bányászat vezetői várakozással tekintenek a kísérleti jellegű üzembe helyezésre. Amennyiben ugyanis beválik a láncos vágatbunker, többet is gyártanak belőle. Erre a berentei bányagépjavító-üzem mechanikai üzemegységének dolgozói kapnak majd megbízást. K. U
