Észak-Magyarország, 1975. december (31. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-06 / 286. szám

1975. dec. 6., szombat

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5

Az 1974. évi 10. törvényerejű rendelet megjelenése, illetve hatályba lépése óta nnnd több fórum foglalkozik az alkoholizmus káros követi kezményeivel, a megelőzéssel és ennek a betegségnek a gyógykezel ésével kapcsolatos feladatokkal. Nem véletlenül, hiszen a rendelet — a szükséges tárgyi feltételek megteremtésével együtt — továbbfejlesztette az alkoholizmus gyógyításának már eddig meglevő módjait, méghozzá oly mértékben, amilyet a világ országai közül csak kévés mutathat fel. Nagyobb remény van a sikerre, az alkoholizmusnak, ennek a ma már nagy méreteket . öltött betegségnek a gyógyítására. Éppen ennek következtében sokan türelmetlenek az intézkedésre jogosult szervekkel szemben. Azt szeretnék, ha minél gyorsabban, minél több embert juttatnának gyógykezelésre a Csongrád megyében levő munkaterápiás intézetbe.

Az intézkedésre jogosult szervek természetesen igyekeznek e feladatukat is minél gyorsabban végezni, de ezt csakis a törvényes előírásoknak, a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően tehetik. Lapunkban mi is foglalkoztunk már ezzel a kérdéssel, de talán érdemes újra visszatérni rá. A közelmúltban ugyanis az egyik, kibővített megyei főorvosi értekezlet napirendjén szerepelt az alkoholizmus ügye, ezen az értekezleten dr. Lőcsei László, Borsod megyei főügyészhelyettes előadásában ismertette az egészség- ügyi törvényben, a törvény- erejű rendeletben és az ide vonatkozó végrehajtási rendeletekben biztosított lehetőségeket.

A minden részletre kiterjedő előadás bőségesen foglalkozott a már említett, sokakat érdeklő törvényerejű rendelettel. Mint ismeretes, ennek falapján „az az alkoholista. aki rendszeresen és túlzott alkohol fogyasztásából eredő magatartásával családját, kiskorú gyermekének fejlődését. környezetének biztonságát veszélyezteti, vagy a közrendet, illetőleg munkahelyén a munkát ismételten súlyosan zavarja. közvetlenül munkaterápiás intézetben történő gyógykezelésre kötelezhető...” Tudnivaló, hogy az intézeti kezelés elrendeléséről a tanács végrehajtó bizottsága egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervének — egészségügyi szerv — javaslatára. az ügyész indítványa alapján a bíróság határoz.

Minderre a látszólag bonyolult ügyintézésre azért van szükség, hogy elejét vegyék az esetleges törvénysértéseknek. A munkaterápiás intézet ugyanis — zárt intézet. Itt akár két évig is benntarthatják, gyógyíthatják az alkoholista beteget. Vannak ugyanis esetek, amikor legalább ennyi idő szükséges a gyógyuláshoz. Az illetékes szerveknek gondosan kell ügyelniük rá, hogy a jogosultak a törvényi teltételek esetén éljenek ezzel a lehetőséggel, de ugyanakkor meg kell akadályozniuk, hogy egyesek visszaéljenek a mun- kateráoiás intézeti beutalás lehetőségével. Elkéozelhető. hogy akadnak, akik hozzátartozójukat, is m erős ükét,

Mb. szívesen nem látnák egv-két évig. Márpedig a személyes szabadság korlátozása csak — a törvényben meghatározott — megfelelő

indok alapján rendelhető el. Ezért szükséges, hogy a bírósági határozat, illetve az ügyészi indítvány előtt az egészségügyi szerv megfelelő bizonyítékokat szerezzen be arra vonatkozóan, hogy akiről szó van, valóban olyan alkoholista, aki családját, környezetét, a közrendet, vagy munkahelyén a, zavartalan munkát súlyosan és ismételten veszélyezteti.

Az intézkedésre jogosult; szerveknek éppen ebböi a kettőségből, a gyors iniezke- j dós szükségességéből, vala- 1 mint a körültekintő, alapos mérlegelés szükségességéből adódik súlyos felelősségük. Több ember gyors és lelki- ismeretes munkája teheti lehetővé, hogy az alkoholista a megfelelő gyógyintézetbe kerülhessen. I

A főügyészhelyettes az ed- ] digi tapasztalatok alapján számos, megszívlelendő ta- ' nulságra hívta fel a figyelmet. Például: a tanúk „min- ) dent” elmondanak, amit az alkoholista magatartásáról tudnak, vagy hallottak, ezt a tényállás tisztázására hivatott szervek jegyzőkön,ybe foglalják, de sok esetben időpontok megjelölése nélkül. Viszont: az említett törvényerejű rendelet 1975. január 1-én lepett hatályba, tehát az ezt megelőző időszak- ' ban történtek a kötelező munkaterápiás intézetbe való beutalás szempontjából nem vehetők figyelembe. Más kérdés annak feltételezése, hogy aki ezt megelőzően alkoholista volt, az minden bizonnyal ma is az, csakhogy ( ez nem biztos. Előfordulhat,! hogy közben — különböző gyógykezelések, ráhatások következtében — megváltozott. Ha pedig most is úgy él, mint előtte, akkor a mostani, a törvényerejű rendelet életbe lépését követő időben m egny i 1 v an ülő magat artásó t kell a tanúvallomásokba fog- ! látni.

Ami a „veszélyeztető magatartást” illeti: a jogalkalmazók gyakorlata szerint veszélyeztető magatartásnak tekinthető, ha az alkoholista keresetének jelentős részét italra költi, emiatt családja nélkülözik, vagy mások támogatására szorul. Ugyancsak ehhez tartozik: ha az alkoholista éjszakánként a szomszédokat ittas állapotban zaklatja, fenyegeti, lakásába tör-zúz, verekszik, kiskorú gyermekével nem törődik, st b. A közrend és a munka ismételt, súlyos megzavarása miatt ez ideig kevés esetben került sor eljárásra. E pontnál hadd utaljunk ismételten a kétévi „bentlakásos” lehetőségre, vagyis arra, hogy az indítvány előterjesztésének minden tekintetben megalapozol Inak, törvényesnek kell lennie.

A törvényerejű rendelet tudnivalóiról, az egész ügymenet lebonyolításának mikéntjéről, hogyanjáról egyébként már számos körlevél is eljutott az illetékesekhez. Mindezekből is, a főügyészhelyettes előadásából is nyilvánvaló: minden arra illetékes szervnek gyorsan és vagy felelősséggel kell foglalkoznia az alkoholisták ügyével. Emberekről van ugyanis szó, akiknek gyógyulása mind saját maguk, mind a társadalom számára szükséges.

Triska Tibor

Acél-^erődííiitéiiy”

Fotó: Laczó József

4 szélhasadt

Én, a Kilián-déli lakótelep Bálint utca 6. szám alatti bérház, esővíztől és hőiétől könnyező falakkal, tudatom mindazokkal az illetékesekkel, akiket érint, hogy öl év óta változatlan állapotban dacolok az időjárás szeszélyeivel. Változatlanul bcázok és csepeg falaimból a víz. Legfelső emeletemen még mindig rossz körülmények között laknak a családok.

Tudatom továbbá, hogy amióta „statikai hiba” miatt széthasadtam, többszörös ígérgetés ellenére sem tudtak „lakhatóvá lem ”, Ez persze nem jelenti azt, hogy nem laknak bennem. Laknak változatlanul, nedves, egészségtelen körülmények között. Mert nincs más lehetőségük. Kénytelenek viselni az időjárás „folyékonyságát”, a repedéseken behuhogó szelet, a pergő vakolatot, a penésze- sedő falakat, az előbukkanó, kis patakhoz hasonlító vízfolyásokat.

ház sirámai

i

Arról is beszámolhatok j még az illetékeseknek, hogy i az akkori, pici gyerekek j közben megnőttek, szüleik i viszont a környezel miatt 1 idegileg „kiborultak”, — , hogy divatos szóval éljek. 1 Sőt egyik lakóm, amikor J éles csattanással elhasad- i lám — megroggyantam, J vagy ki ludjá, mi minden i lelt velem a jegyzököny- j vek sokaságában — ép- i pen kisbabát várt. S ak- 1 kor, aion az emlékezetes [ napon elvesztette várva- i j várt gyermekét.

Tudatom végezetül, hogy \ még mindig állok. Váltó- 1 zatlan állapotban, egyre re- , ménytelcncbbül küzdő la- < kokkal. De ők újra és újra \ megpróbálják a lehetetlent, i Elérni valamit ebben a ten- [ peri kígyóvá vált ügyben, i Sikertelenül. Én meg csak ■ sírok, zokogok esővíz és | hóié könnyekkel. Szeretném r tudni, hogy még meddig?! [| Az illetékesek válaszát , | várva, lejegyezte:

—sárhelyi ,

i

.1

Az uíolsó pillanatban

Bejutni a kamui

A közgazdászok és a statisztikusok régen kiszámították már, milyen termelési kiesést okoz a munkahelyről való félórás vagy akár csak pár perces késés is. Kiszámították például, mennyivel kevesebb alkatrész készül el, ha teszem azt egy esztergályos a munkaidő hivatalos kezdetekor még csak az átöltözködésnél tart. A veszteség egyetlen munkással számolva is tízezreket tehet ki évente. Folytathatnánk a sort egy több ezer dolgozót foglalkoztató Vállalattal. esetleg országos adatokkal — riasztó a kép; sok nullás szám a végeredmény.

Maradjunk inkább egyetlen lénynél: amióta egyre több embernek van saját autója, igencsak megnőtt a kései munkábamenök száma. Több miskolci és vidéki nagyüzem, vállalat, intézmény reggeli-délutáni munkakezdésekor gyűjtött tapasztalat szerint a személy- gépkocsival rendelkezők SO —00 százaléka az utolsó pillanatban érkezik a munkahelyére, éppen csak „beslisz- szol” az üzemi vágj' intézményi kapu zárása előtt Azon az alapon, hogy miután kapun belül van, számára már lényegtelen a munkaidő hivatalos kezdete. ..

Kézenfekvő a következtetés, a kérdés: vajon mikor kezdi el az érdemi munkát az, aki a műszak indulásakor még éppen csak átjutott a porta vágj’ a rendészet „sorompóján”? Nyilvánvaló, jókora késéssel, hiszen a beérkezés után közös — esetleg éppen autóstéma — is akad. Ennek megbeszélése ériékes perceket, negyedórákat rabol el a munkaidőből. Az. így keletkező termelési veszteség forintban is kimutatható — nemcsak az esztergályosnál. Ugyanígy mérhető a műszaki, hi§ sün idel

Színes, gazdag program várja a kisdobosokat, úttörőket a téli szünidőben. Kiemelkedő rendezvény lesz az idén is a parlamenti fenyőünnepség december 25—26- án. A nagj’ fenyőfát az idén is a Soproni Állami Erdőgazdaságból hozzák a 22-es Volán dolgozói. A fenyőfa

vatali dolgozóknál is a hó végi túlórákban, az úgjme- vezelt „kényszerű ráveré- sekben.” S ez értékben legalább annyi — ha nem több! — mint az említett esztergályos vagy más, gépen dolgozó szakmunkás esetében.

Tévedés ne essék! — nem haragszom az autósokra. Ám, mindenképpen elgondolkodtató, hogj' ugyanaz, aki korábban villamossal vagy au-, lóbusszal ment a munkahelyére és többnj’ire időben hozzá is kezdett teendőihez, most, hogy volán mögé ült, következetesen késve érkezik. Nem a kapun belülre, hanem a munkába! A kettő ugyanis közel sem azonos!

A termelésből, illetve a termelést segítő munkából való kiesésnek, az értékes perc-vesztéseknek van egy másik, nem kevésbé fontos következménye is. Nevezetesen az, hogy a műszak- vagy munkakezdés előtt. — éppen a „csak még a kapun bejussak” miatt — olyan versengés indul meg az autósok körében, hogj' az minden képzeletet felülmúl. A legelemibb közlekedési szabályokat is felrúgva kettős, sőt hármas előzésekbe bocsátkozva, életveszélyes helyzeteket teremtenék az utakon. Sietnek, bravúroskod- nak, nemcsak a kötelező sebességhatár túllépéseben, hanem egj'niás és kocsijaik „legyőzésében” is. Olykor az autós-rodeo is messze elbújhat amögött, amit egyik-másik gyárkapuhoz vezető úton Iáim.

Az elmondottakból a kötelesség, a feladat cs a tennivaló egyaránt nyilvánvaló. V al am ennyi üzemé, vállalaté, intézményé és a közlekedést ellenőrző szerveké egyaránt. De legjobban a keséi munka bamenőké!

(—án)

program

díszeit, s a csaknem egymá- zsányi szaloncukrot az úttö- röházakban készítik elő a pajtások. Vállalatok, tömegszervezetek, társadalmi munkások közreműködésével, ünnepi díszt ölt majd a Parlament vadász- és gobelinterme.

it

S a paras

I H

Jogásznak válaszol

ratus?

Mikor megfelelő ;i cserelakás?

A lakásszövetkezeteknél gyakori eset, hogy a ház- felügyelői munkakör megszűnése esetén a volt házfelügyelő részére a szövetkezet lakást kíván biztosítani. Adott ügyben a felajánlott cserelakás megfelelőségében a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiuma kimondta, hogy lakásbérlet cserelakás felajánlásával történt felmondása esetén a felmondott 1 ak ás és a cserelakásként felajánlott lakás közöli mutatkozó alaplcrület beli különbségei a megfelelőség vizsgálata körében kiegyenlítheti a nagyobb szobaszám és a magasabb komfortfokozat.

Az. égjük perben a felajánlott cserelakás az érintett lakó szerint azért nem volt megfelelőnek elfogadható, mert a két lakás alapterülete között 23 százalékos különbség volt. A felajánlott cserelakás szobái kisebbek, a felmondott lakás szobáinál A felmondott lakás zöldövezetben van. a felajánlott cserelakás pedig nem ilyen környezetben épült. A Legfelsőbb Bíróság ligyelcmbe- vetle, hogy a felajánlott cserelakás 3 lakószobából, haliból, konyhából, fürdőszobából, különálló WC-ből, és egy gardrobszobából áll. A lakáshoz egy 4 négyzetméteres loggia is tartozik. A lakás alapterülete 72 négyzetméter.

Mivel a felmondott lakás 2 és félszobás volt, a perben érintett család négytagú, a felajánlott cserelakás 3 szobás, tehát teljes mértékben kielégíti a lakásigényt, ezért az alapterület-különbséget és a zöldövezet hiányát úgy értékelte a bíróság, hogj' a nagyobb szobaszám és a magasabb komfortfokozat kiegyenlíti.

Ki köteles ebadót fizetni?

Az ebadóval, az ebek minősítésével kapcsolatosan számos kérdést tettek fel olvasóink, ezért ismertetjük azt a jogszabályt, amely jövő év január 1-től egységesen szabályozza az ebadóval kapcsolatos kérdéseket.

A pénzügyminiszter 36/ 1975. számú rendelet« — mely az ebadóról cs az ebek kötelező összeírásáról intézkedik — országos keretren- delkezcsnck tekintendő. A jogszabály egyértelműen előírja, hogy a háromhónaposnál idősebb eb után adót kell

fizetni, de a megadott: mérték között az egész településre egységesen a községi, a •nagyközségi, a városi és a megyevárosi tanács végrehajtó bizottsága állapítja meg az ebadó összegét.

A rendelet az ebadó évi mértékére előírja, hogy a helyi tanács vb, az alábbi ősz- szegek között határozhat;

— házőrző, valamint nyáj, erdő, mező, hal, gát és egj'éb közületi létesítmény őrzésére céljából tartott, eb tit án 60—80 Ft,

— vadászeb után 100—200 Ft,

— kedvtelésből, tenyésztés céljára, valamint kereső foglalkozás céljából tartott eb után 500—800 Ft.

Ez azt jelenti, hogy a minősítésnek megfelelően

ugj'anazon eb után magasabb összegű adót kell fizetni, például városon, mint falun, de fordított eset is előfordulhat. A jogszabály előírja, hogy a helyi tanácsok minden év február havában összeírják az ebeket, majd nyilvántartásba veszik Az eb tulajdonosa köteles az erre a célra szolgáló nyomtatványon 15 napon belül bejelenteni, ha az eb az ovi összeírásból bármilyen okból kimaradt; a 3 hónapos kort elérte; más helységből, illetve más állattartótól az ösz- szeírást követően került a tulajdonoshoz; elpusztult vagy elveszett.

Az ebadó általában az év első napján esedékes és március 15. napjáig adópótlék- mentesen fizethető. Az éb- adó késedelmes fizetése esetén az adópótlék minden megkezdett, hónapra 5 százalék. Az esedékes ebadó befizetését a befizetési lap elismervény szelvénye igazolja, ezért azt az ebtulajdonos 5 évig megőrizni és kívánatra felmutatni köteles.

A jogszabály rendelkezést tartalmaz az ebek minősítésére vonatkozóan is. Előírja például, hogy mit lehet házőrző ebnek, vadászebnek minősíteni. Ha a tulajdonos és az összeíró között a tekintetben merülne fel vita; nogy az eb az állandó szabadban tartást ártalom nélkül elviseli-e és annak alapján házőrző ebnek minősül-e, az állatorvos írásbeli szakvéleményét kell beszerezni.

Érdekes a jogszabálynak az a rendelkezése, amely előírja, hogy a városoknak és községeknek (nagyközségeknek) sűrűn beépített területein, nem családi házban tartott bármilyen — nem vadászebnek minősített — ebet kedvtelésből tartott ebnek kell tekinteni és évi 500—800 Ft közötti adót kell érte fizetni. A rendelet foglalkozik az adómentességgel is, mely többek között az állami és szövetkezeti szerveket és fogyatékos személyeket illet meg,

• Dr. Sass Tibor