Észak-Magyarország, 1975. december (31. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-06 / 286. szám
1975. dec. 6., srombert eSZAK=MÄGYAiORS?ÄG 3 A pénzügyi revíziók tapasztalatai A Pénzügyminisztérium Bevétéli Főigazgatóság TerüleTi Igazgatóságának megállapításai „Mindenki jó! járna, ha Íz Mimiit szili A gazdasága pénzügyi ellenőrzés jellegéből adódóan a pénzügyi revízió keretében figyelemmel kísérjük a gazdasági és pénzügyi folyamatokat, a vállalatok, szövetkezetek gazdasági működését is. Megfigyelési területeink kapcsolódnak a kongresszusi határozatban megjelölt feladatokhoz. Feltárásaink folyamatos tájékoztatást biztosítanak a párt- és állami vezetés részére. Ez évben végzett vizsgálataink tapasztalatai alapján az alábbi főbb területeket emelem ki. Kiemelt vállalatok tevékenysége A leieméit ipart nagy vállalatok működéséi, évek óta folyamatosan figyelemmel kísérjük, súlyponti kérdésként kezeljük beruházási tevékenységük alakulásának, kapacitásuk kihasználtságának, költséggazdálkodásuknak, a korszerű termelési szerkezet kialakítására és a takarékos gazdálkodásra tett intézkedéseiknek a vizsgálatai. Megüfóapitasaáank alapján *4nxmd halj uk, hogy a gyorsított beruházásokra kijelölt tor-illetéken a létesítmények * megadott határidő előtt befejezésre és átadásra képűitek. A vegyipar területén a megvalósult beruházás következtében a termelésfelfutás a vártnál kedvezőbben «lakúit, amelynek eredménye • váfclatok gazdasági helyzetében is megmutatikozik. A belföldi és exportigé- wyvfc kielégítésére szükséges incéi gyártás fejlesztése is megindult és megfelelő-ütemben halad. A tőkés export nehézségeinek kedvezőtlen hatása területünkön levő nagyvállalatoknál is jelentkezik, ez azonban a vártnál mérsékeltebb. Ez abból ered, hogy a kohó- és gépipar területén az előző években kötött szerződéseknél még viszonylag kedvező az átlagos értékesítési ár, a vegyipar területén pedig az import- alapanyag árszínvonal-változása és az export volumeneinek növekedése váltott , ki kedvező hatást.. A nagyvállalatok készleteiben jelentős mértékű növekedés tapasztalható, mely nem mindenütt arányos a termelés, illetve árbevétel-felfutással. A kohó- és gépipar területén ezt nagymértékben befolyásolta a folyamatban levő beruházásokhoz beszerzett tartalék alkatrészek és gyártóeszközök import áremelkedésének hatása, de fellelhetőek a vállalati gazdálkodás hibái is, amelyek egyes esetekben az ésszerűtlen készletezésben, a túlzott tartalékolásra való törekvésben mutatkoznak meg. Ez nem kívánatos jelenség sem a vállalat. sem a népgazdaság szempontjából. A termelési szerkezet korszerűsítése Kedvező tapasztalatunk, hogy nagyvállalataink e kérdést jelentőségének, megfelelően kezelik, termékeik gazdaságosságát figyelemmel kísérik, a termékszerkezet javítására intézkedéseket tesznek. Több tennivaló mutatkozik még a tanácsi és szövetkezeti szektorba tartozó guzdálkoló szervek területén ennek javítására. Összességében megállapítható, hogy az intézkedések hatására csökken a gazdaságtalan termékek részaránya, fokozódott' a termékcserélödés üteme, de még jelentős azoknak a termékeknek az aránya, amelyek gyártása a irieglevő termelési eszközükből, vagy technológiából adódóan, a gazdaságtalanság ellenére nem szüntethető meg. Ezeknél fokozottabban előtérbe kell helyezni a gazdaságosság javítását. lÉarékissság, belső ellenőrzés, munkaszervezés legidőszerűbb feladataink közé tartozik a gazdálkodó szervek takarékossági intézkedéseinek és azok végrehajtásainak figyelemmel kísérése. A takarékossági tervek realitását, megvalósulását vizsgálva az a megállapításunk, hogy a vizsgált körben a tervek megvalósítása jó ütemben haliad, ez évben a gazdálkodó szervek előző évi nyereségük 10 százalékát kitevő megtakarítást kívánnak elérni. Megyénkben a megfigyelt 23 egység éves tervének 62 százalékát valósította meg féléves szinten. Kimagasló eredményt elsősorban a miniszteri umi szektorba tartozó nagyvállalatoknál tapasztaltunk, a tanácsi vállalatok és szövetkezetek terv tel j-esí Lése ett ől alacsonyabb,, sőt több helyen lemaradások jelentkeznek, időarányos tervüket nem teljesítették*. Tapasztalat az is, hogy a gazdálkodó egységek jelentős hányada a takarékossági feladatát nem értelmezte tel jeskörüen, ezt csak néhány területre vonatkoztatta. Az intézkedések többsége anyag- és energiacent- rikusan készült, melyen belül sem tükröződik kellően a népgazdasági szempontból nagy jelentőségű tőkés importból származó anyagokkal való takarékos gazdálkodás. Megállapításaink szerint a tartalékok feltárása sem történt meg mindenütt teljes- körűen. A vállalati belső ellenőrzés feladatának ellátását, színvonalának emelését folyamatosan figyelemmel kísértük és ehhez rendszeres segítséget is nyújtunk. A minisztériumi vállalatok és a nagyobb tanácsi vállalatok vezetői felismerték e tevékenység jelentőségéi és létrehozták az ehhez szükséges szervezetet. A kisebb vállalatoknál és szövetkezeteknél a belső ellenőrzés színvonala lassan javul. A mezőgazda- sági termelőszövetkezetek egyesülése várhatóan elő fogja segíteni belső ellenőrzésük kellő irányba történő fejlődését. Még a jói működő belső ellenőri szervezeteknél is probléma, hogy sokszor bíznak rá közvetlen feladatkörébe nem tartozó tevékenységet és kevés az ál- fogó. az egész gazdálkodásra kiterjedő Vizsgálatok száma. Az üzem- és munkaszervezés vizsgálatainak tapasztalatai azt mulatják, hogy a gazdálkodó szervek nem fordítanak kellő gondot a belső szállítási tevékenység gépesítésére, korszerűsítésére, Holott a korszerű termelési technológia ezt megkívánná. A kézi munkaórák aránya még mindig jelentős, számottevően a vizsgált időszakban sem csökkent. Elgondolkoztató, hogy a központi irányítási költségek növekedése az utóbbi három év alatt meghaladta az árbevétel-növekedést. Az, okok között a létszám és a hérek növekedése egyaránt szerepet játszott. Nem kedvező az a jelenség sem, hogy az összlétszőm átlagos növekedődének ütemét meghaladja a központi irányítási létszám átlagos növekedése. A ! kívánt mértekben nem fejlődött az ügyvitel-gépesítés sem, és ahol c területen fejlesztés volt, ott sem következett be megtakarítás az ad mi n isztratí v létszámban. Az ipari anyagellátás rendje, szervezettsége azt mutatja, hogy az ipari vállalatok — főleg a kisebb tanácsi vállalatok és szövetkezetek — sok esetben nem tudják anyagszükségleteiket, a gyarló vállalatoktól beszerezni, j Megrendeléseiket nem fóg.ad- ' ják, a szállítási határidőt nem tartják be, több esetben a beszerzésre bolti egységet jelölnek ki. Ezek a termékforgalmi utak a szabálv- lalanság mellett jelentős többletköltséget: okoznak és drágítják a termékek árát. Vizsgálataink több kiskeres- : kedelnü vállalatnál és sző-; vetkezetnél — forgalmuk növelése érdekében —nagy- . mértékű ipari anyagellátási, ■ 1 er melőaszk öz keresked el m i tevékeny séget állapi toltak meg. Ez a tevékenység jog- tálán haszonszerzést idéz , elő, melynek elvonására minden esetbein gazdasági bírság kiszabását indítványoztuk. Termelői árak, tánrogatások Feladatainkból eredően rendszeresen vizsgáljuk a vállalati nyereségnövekmény és a termelői ár változásainak összefüggéseit, valamint a termelői árváltozások pénzügyi elszámolását. Több esetben kellett megállapítani, hogy a vállalati nyereség növekedésének alva részben a vállalat hibás ármunkája, mely abból ered, hogy olyan költségtényezőket szerepeltetnek az árban, ami jogosulatlan. Az ilyen irreális ár- kalkulációk nyomán keletkezett nyereségek gazdasági bírság útján elvonásra ke- r ü Ínék. Gazda ságpol inkánkban hangsúlyozott szerepel kap a mezőgazdasági termelőszövetkezetek fejlesztése, egyesüléseik elősegítése, de ezzel párhuzamosán biztosítani kell az e területre biztosított állami, illetve tanácsi támogatások ésszerű felhasználását. Tapasztalatunk, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezeteik beruházási tevékenységében még sok javí- tásra váró terület van, és körültekintőbben kell biztosítani a megépült létesítmény ek gazdaságos kihasználását is. Mint minden év végén, most is .szükségszerűleg fontos kihangsúlyozni a gazdálkodó szervek leltározási tevékenységének jelentőségét. Vizsgálataink újra és újra bizonyítják, hogy a leltározási munkafolyamat szinte valamennyi fázisában találhatók hibák, pontatlanságok, amit a munka vállalati megtervezésének és megszervezésének hibáira vezethetünk vissza. Sok hibát, és következetlenséget tártunk lel a leltárak kiértékelésénél, az eltérések megállapításánál és a leltárhiányok esetén szükséges felelősségre vonásoknál is. E terület problémái legélesebben a szövetkezeti szektorba tartozó gazdálkodó szerveknél velődnek fel. A hibák megelőzése, ismétlődésének elkerülése érdekében az előző időszak tapasztalatairól írásos összefoglalót adtunk ki a gazdálkodó szervek vezetőinek, melyben a főbb hibaforrá sokat és az előző hibatípu- sokai bemutattuk. Maiig Béla igazgató Ma már a mezőgazdaság egyik ágazatában sem elegendőek a 2(1— 30 evvel ezelőtti ismeretek. Iparszcrűsödött a gazdálkodás, új termelési rendszerek alakullak ki; a tudomány kutatásai!. eredményeit a mindennapok munkája során hasznosítják a gazdaságok... — Mi jut önnek eszébe, ha ezt hallja: szarvasmarhatenyésztő? A kérdezett városi szülő meglepődött, aztán bizonytalanul azt, válaszolta: — Olyan csordásféle ... és még hozzátette;. amit' gyermekkorában látott a falusi istállókban. A történetet Jakab Istvántól, a szikszói Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskola igazgatójától hallottuk. Az általa igazgatott iskolában a kisállattenyésztö és az állattenyésztő alapszakmát sajátítják el a fiatalok. Az előbbiek baromfitenyésztő, az utóbbiak szarvasmarha-tenyésztő szakmunkások lesznek. Tizenegy év alatt — 1964-től képeznek szakmunkásokat: —, mintegy hatszáz szakképzett hallgatójuk került ki a borsodi mezőgazdasági üzemekbe. Ez a létszám nem kevés: mégis meg kell állapítanunk, hogy megyénk gazdaságaiban az állattenyésztő szakmunkások száma jóval kevesebb a szükségesnél. Egy-két gazdaság állattenyésztő telepét kivéve csak elvétve találunk tanult, szakképzett dolgozókat. Pedig, hogy nagy szükség lenne rájuk, azt csak egy adattal szemléltetjük. Országos szinten az egy tehénre eső övi tejtermelési állag 2246 liter lei. Ezzel szemben a Borsod megyei átlag nem éri el a 2000 litert. Az országgyűlés építési és közlekedési bizottságának pénteki ülésén Gyarmati János elnöktósével — az V. ötéves népgazdasági tervről szóló törvényjavaslaton kívül — részletesen foglalkoztak a képviselők az ÉVM, valamint a KPM jövő évi köl teég vetésével. Építőipari vonatkozásban a tárca vezetőinek tájékoztatója többek között arról száAmi legjobban megragadott bennünket az igazgató szavaiból az. amit a szülői szemléletmódról mondott: — ,A gyerekeknek, a szülőknek az állattenyésztésről nagyon felületes ismereteik vannak. És könnyen általánosítanak. A szülők még a régi paraszti, sötét istállókra emlékeznek, meg a falubeli csordásra, és a baromfitenyésztésről sem tudnak többet, mint' amennyi a ház körül tartott, néhány baromfi neveléséhez szükséges ... Jakab István szavaiból rögtön megállapítható: előbbre lépni csak kellő felvilágosítással. jó propagandával lehet. Sok mindent tesz ennek érdekében az iskola. Még a termelőüzemeket' is felkeresik. Tulajdonképpen mit tesznek a gazdaságok azért, hogy megfelelő számú szakmunkással rendelkezzenek? Az iskola igazgatójától a következőket hallottuk: — A termelő gazdaságoktól kevés segítséget kapunk. A társadalmi ösztöndíjban rejlő lehetőségeket csak néhány üzem használja ki, pedig általa jobban kötődne a tanuló a szakmához, az iskolához és a gazdasághoz is ... Szerencsére, akad jo példa is. A Szerencsi Állami Gazdaság azok közé az üzemek közé tartozik, ahol célul tűzték a szakmunkás-ellátottság javítását. Szerződéseket kötöttek a gyerekekkel, rendszeresen látogatták az iskolát és apró figyelmességekkel —- például télapócsomag — baráti kapcsolatot alakítottak ki. Munkájuk eredménye, hogy Szerencs ma egyike a szakemberekkel legjobban ellátott gazdaságoknak. És hozzá kell tenni: a gazdaság vezetői is elégedettek a Szikszón végzett tanulók munkájával. molt be, bogy a népgazdasági terv mostani ötéves időszakában 15 nagyberuházás befejezése szerepei, ez.ek közül 11-nek a teljes befejezése biztosított. Ami a KPM tevékenységét és feladatait illeti, a köz- használatú távolsági személyközlekedési eszközökön utazók száma az idén várhatóan mintegy négy százalékkal lesz több a tavalyinál. Magyar szabadalom alapján az idén már sorozatban gyártják Kaposvárott a Somogy megyei Finommechanikai Vállalatnál azokat a hangtompító berendezéseket, amelyek a légtechnikai és épületgépészeti berendezések zaját csökkentik. Ezekből a környezetvédelmi szempontból is jelentős, a munkahelyi zajártalmat csökkentő készülékekből Paksra. az épülő atomerőműhöz 185 darabot szállítanak a kaposváriak. Négy százalékkal lesz több »* Ugyancsak a szikszói iskola képezte ki a Nagymiskolci Állami Gazdaság gyöm- röpusztai baromfi tenyésztő telepén dolgozó szakmunkások jelentős részét is. A nagy miskolciakkal különösen jó a kapcsolatuk. A gazdaság az iskola tangazdaságának is nevezhető. A baromfitenyésztők gyakorlati oktatása a gyömrőpusztai baromfitelepen történik. A szarvasmarha-tenyésztők az ongai kerület szarvasmarhatelepén tanulják a korszerű állattartást és tenyésztést. Az igazgató szavaiból kitűnik, hogy mindkét' szakma magas fokú élettani, műszaki ismereteket kíván. A fiatalok műszerfalakat kezelnek, gyakorlatilag egyik helyen sincs fizikai munka. Egy pálya megválasztásánál nem elhanyagolható szempont a kereseti lehetőség sem. Erről a következőket tudtuk meg: — A fiatal baromfitenyésztő szakmunkások 2000—2800 forint közötti fizetést kapnak. A szarvasmarha-te- nvésztök keresete még magasabb: 3000—3500 forint között alakul... * Baromfi- és szarvasmarha - tenyésztő. Két szakma a több száz választható közül. Olyan két szakma, amelyet a pálya- választó fiatalok csak nagyritkán választanak. Szemléletmód-változás. még vonzóbb propaganda és elsősorban a termelőgazdaságok sokkal jobb hozzáállása — véleményünk szerint — segítene a bajokon, megoldaná a ma még meglevő problémákat. Es ezzel mindenki jól járna: a termelőüzem, az iskola, a fiatal és nem utolsósorban a népgazdaság is. Hajdú Imre A több mint 86 ezer kisiparos képviseletében 240 küldött részvételével pénteken a Vasas székházban megkezdte munkáját a szervezett kisiparosok VII. országos küldöttgyűlése. A KIOSZ kétnapos tanácskozásán részt vesz Keserű Jánosné köny- nvüipari miniszter, dr. Villányi Miklós pénzügvminisz- ter-helyeltes. Bonifert Ádám, az MSZMP KB alosztály vezetője. valamint országos főhatóságok. társadalmi szervezetek több más vezető beosztású képviselője. Részt vesz a küldöttközgyűlésen több külföldi küldöttség is. Neményi Endre elnöki megnyitója után megválasztották a küldöttgyűlés munkabizottságait. majd dr. Ger- vai Béla a KIOSZ elnöke szóbeli beszámolóval egészítette ki az országos vezetőség írásos jelentését. Megállapította. hogy négy év alatt bővült a kisiparosok működési lehetősége, tovább fokozódott társadalmi megbecsülésük. javult szociális ellátásuk. A szeptember végi adatok szerint 86.6 százalékuk egvedül. illetve családtagjaival dolgozik. 13.4 százalékuk alkalmazottal is tart. Rámutatott arra. hogv a kisiparosok jelentős részt vállalnak a szolgáltatásokból, amellett, hogy kiveszik részüket az árutermelésből is. négy év alatt több mint 34(1 millió. forint értékű terméküket exportálták, belföldre 1 360 000 000 forint értékű cikket termeltek.
