Észak-Magyarország, 1975. december (31. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-29 / 303. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG * tósa 1975. dec. 29., hétfő Péter és Éva Péter és Éva, teljes ne­vükön Szanyi Péter és Var­ga Éva szobrászművészek. Miskolcon élnek, a Csabai kapui öreg művésztelepen. Ismeretségük, szerelmük hajdan a főiskolai felvéte­linél kezdődött. Az elmúlt év végétől Miskolc művé­szeti életét gazdagítják. A fiatal művész-házaspár a telep legkisebb, akkor ép­pen megürült lakását kap­ta, közös műteremmel. Itt élnek csendben, most már immár hárman a kis Ger­gővel. Fiatal művészpár, a vá­rosban még kevesen tud­nak róluk, s a tárlatláto­gatók, akik látják most a Képtárban a Michelangeló­nak hódoló kiállításon Var­ga Éva érmeit, meg a ka­talóguson olvassák rende­zőként Szanyi Péter nevét, többségben nem tudják, hogy közöttünk élő művé­szek. Talán túlzottan is visszavonultan élnek, talán egyéb okok miatt nem vál­tak eddig ismeretessé a vá­rosban, nem tudni. Fiata­lok még, s minden bizony­nyal megismeri őket hama­rosan az érdeklődő közön­ség. ★ Péter miskolci, illetve diósgyőri. Ha nem is itt született, de négyéves ko­ra óta itt élt, a Kilián Gimnáziumban érettségi­zett . Tizenkét éves kora óta képzőművészeti szakköri tag. Cserenyei István mel­lett kezdte a vasaskörben, majd később Varga Miklós lett a mestere. 1966-ban érettségizett, kőfaragó-ta­nuló, majd szakmunkás lett. Aztán jött a Képző- művészeti Főiskola, ahová 1938-ban vették fel. Somo­gyi József tanítványa lett. Négy év múltán diplomá­zott, egy további évet még eltöltött ott a művészkép­ző tagozaton, majd Duna- harasztiban élt és tanított a gimnáziumban. Első ön­álló kiállíását 1973-ban Ráczkevén rendezte, 1974 novemberében Miskolcra költözött. Ennyi az életrajz. Éva Dunaharasztiba való. Budapesten, a Képzőművé­szeti Gimnáziumban érett­ségizett, majd egy évig lakberendező volt, s 1969- ben vették fel a főiskolára. Szabó Iván volt a mestere. Diplomát 1974-ben szerzett, s nem sokkal utána meg­született a kis Gergő, majd később férjével ideköltö­zött Miskolcra. A közös műterem bizony gondot is jelent. Két szob­rász nehezen fér meg egy­más mellett. Különösen, ha Péter követ farag, bizonyul szűknek a műterem. A la­kás is kicsi, ha meg a Ger- gő-emberke még mozgéko- nvabb lesz, bizony több térre lesz szükség. Ezeket a gondoltat nem Péter, meg Éva mondja el, ha­nem a látogató tapasztalja. De ablakuktól nem egé­szen tíz méterre már ott áll az új műtermes házsor. Az egyik lakás az övék lesz. ★ Hogyan találja tel ma­gát egy fiatal művész-há­zaspár Miskolcon, miként fogadja be őket a város? Az a város, amelynek kép­zőművészeti életét sokfelé példaként emlegetik. Erre kerestem a választ, amikor a karácsonyi ünnepeik előtt néhány nappal megláto­gattam őket. Tartózkodón, óvatosan fogalmaznak. Nem követelnek semmit, nem akarnak megbántani sen­kit. A maguk visszavonult- ságával, az otthonteremtés éves feladataival, gondjai­val, a kisfiú adta elfoglalt­sággal magyarázzák a ma még tagadhatatlanul meg­levő különállásukat. Sok szeretettel beszélnek Fele- dy Gyuláról, aki szomszéd­juk is, meg Den key Zol­tánról, akik elsőként nyúj­tottak nekik baráti kezet. (A többi, huszonegynéhánv pályatársról nem esik szó. Igaz, ők sem jártaik végig a bemutatkozó vizit szer­tartásos útját.) ■k A műteremben nylonle­pedővel takart munkák, sok-sok érem már bronzba öntve, különböző plakettek sokasága, frissen faragott kőszobor: férfifej. Gipszből mintázott női portré: Pé­ter csinálja Éváról. Nagy méretű fakompozíció: a debreceni zeneművészeti főiskolai épület előterében készülő 56 négyzetméteres, zenei témájú kompozíció modellje, amit majd ame­rikai dióból farag ki Péter, ha a végleges megbízást megkapja. (A tervezésre és. a modell kivitelezésére, meg az elfogadásra elég volt két hónap, aztán va­lahol elakadt egyelőre a dolog.) Itt áll a makettje, meg az eredeti nagyság gipszbe formáik másolata a Zalaegerszegre kerülő, űr­hajós témájú köztéri plasz­tikának. Erre a Ráckevén tartott kiállítása után kapta a megbízást. Már csak a követ várja, hogy a két és fél méternél magasabb, az űr meghódítását kifejező plasztikát kifaraghassa. Már kikészítve állnak a Veszprémbe szánt mun­kák: Péter is, Éva is részt vesz a közeljövőben ott megrendezendő tárlaton Miskolc képviseletében. Gipsz- ' és bronzmunkák mindenfelé. Éva nyolcré­szes Cirkuszkapuja, az Is­kolatelevíziónak készített érme, Péter szolnoki pla­kettje, Vivaldi Négy év­szakjára alkotott négyes kompozíciója. Mindkettő­jüktől több relief. E sok munka jelzi, hogy ez a két fiatal szobrász eredménye­sen töltötte el első mis­kolci esztendejét. Éva Mis- kolc-plakectjét megvásá­rolté a Képcsarnok, nem­sokára kapnató lesz. Péter két nagyszabású munkája, a zaiaegerszegi, meg a debreceni bizony késik egy kicsit. Nem rajta múlik. A felszabadulásunk 30. évfordulójára készülő szobrászati munkák sokféle kapacitást lekötöttek. Hi­hetőleg most már gyorsab­ban valósulnak meg e mű­vek is. Részt vett érempá­lyázaton, díjat is nyert, 1974-ben a salgótarjáni ta­vaszi tárlat szobrász-díját is elnyerte. Mint a műte­remben is láttuk, sokféle érmet alkot, közületi meg­bízásra is. Évának a diplo­mája átvétele után nem volt önálló kiállítása. Eb­ben az időszakban, a már említett okok miatt, össze sem ült a közületi munká­kat elosztó bizottság. De most, októberben megbí­zást kapott a nyírbátori zenei napok jövő évi soro­zata emlékérmének meg- mintázására. A kompozíci­ót az ottani templom is­mert belső képe foglalja keretbe. A vásárhelyi őszi tárlaton 1973-ban és 1974- ben szerepelt, 1975-ben Salgótarjánban. A Hódme­zővásárhelyi Gimnáziumban elhelyezték Imreh József nagy hírű szemészprofesz- szorról készült reliefjét. ★ Elment az első esztendő Miskolcon. Nem volt kéve« az öröm, nem volt kevés a gond sem. Az otthonterem­tés sok anyagi nehézsége mellett nem közömbös a fiatal pályakezdő és alkal­mazásban nem álló művé­szeknek az sem, hogy Bu­dapest messze van. Leg­alábbis, ha a megbízatásak elérhetőségét tekintjük. Az úgynevezett „aprómunkák” itt megcsappantak. De tele vannak tervekkel, remé­nyekkel. Mint mondják, majd kibontakoznak. Oldó­dik körülöttük a légkör a kollégáknál is. Talán kel­lett is egy időszak, egy esztendő a teljes honfog­laláshoz. Már közös mis­kolci kamarakiállításoa is készülhetnek: a Művészeti és Propaganda Iroda aján­lotta fel a lehetőséget. S ez már egy nagyobb bemu­tatkozó lépés lesz. Távozóban Feledy Gyu­lával találkoztam. A pos­tás hozzá adott be egv cso­magocskát Évának. Nyír­bátorból érkezett vissza az e1fogadott emlékérem. Benedek Milliós Egy sír a Szén (lélek-temetőben Csohány Kálmán munkája \ Rővidfilmek • Csak a Rónai és 1976 első rövidfilm-bemu- tatói közül kiemeüliedőnek ígérkezik a „Szerelmi va­rázslásait”, amelyet Moldo-. ván Domokos írt és rende­zett, Papp • Ferenc fényké­pezett. A számos nagy sike­rű néprajzi film alkotója szerint a ma falun és tanyán élők tudatában összekevere­dett a magyar pogánykori és ! a keresztény hit hiedelem- 1 világa. Az utóbbi évtizedek- ! ben a/ természettudományi 1 ismeretek gyors terjedése, az iskolai nevelés, a valóságos világot közelebb hozó új tu­dás meggyorsította azt a fo- ' lyamatot, amelyben a babo- | nás hiedelmek elemeikre ■ hullanak szét. A film ezt dokumentálja, s egyúttal se­gíteni kíván az emberhez egyedül méltó tiszta gondol­kodásnak: az értelemnek. A Velencei-tó történetét dolgozta fel Lőrinc József j „Egy tó újjászületése” című ! alkotásában. Ifj. Schiffer Pál „Kirakat” címmel rendezett dokumen­tumfilmet, amelyben arra keres választ, hogy Buda­pest üzleteiben meg lehet-e vásárolni a kívánt ruhane­műt. A januári műsorban szá­mos külföldi rövidfilmet is láthatnak a mozinézők. Kevés a Az időjárás — hogy sze­rényen fogalmazzunk — nem kegyes a téli vakáció napjait töltő gyerekekhez. Legalábbis eddig nem az, hiszen hó csak mutatóba hullott. Pihennek a szánkók és a sílécek, s mi több, a játszótereken sem igen aján­latos kergetni a labdát, hi­szen a felengedett talaj nem megfelelő a futkározáshoz. A gyerekek bizony beszorul­nak a szobába. Szerencsére — valóban szerencsére! — a televízió igazán gazdag szün­idei gyermekprogramról gondoskodik, mert különben kevés szórakozási lehetősé­gük lenne. A miskolci mű­velődési intézményekben ugyanis — tisztelet a kivé­telnek — a mostani téli va­káció idején sem nagyon gondoltak a gyermekekre, a diákokra. Téli gyermekfog- lalfcoztatást — ez hagyo­i Az MHSZ Borsod megyei Gépjármű-vezetőképző Iskola. nem hivatásos SZEMÉLYGÉPJÁRMÜ­VEZETÖI TANFOLYAMOT INDÍT 1976. január 2-án, 6-án és 15-én. Jelentkezni lehet: Miskolc, Rákóczi u. 12., fszl. 4-cs szoba. Az ÉMÁSZ Kazincbarcikai Üzemigazgatósága ÓZDRA és KAZINC­BARCIKÁRA felvesz 4—5 éve végzett villamosipari technikusokat. Jelentkezni lehet a személyzeti vezetőnél, Kazincbarcika, Dimitrov u. 41. szám. A LENIN KOHÁSZATI MŰVEK épületkarbantartó gyáregysége felvesz ács, tetőfedő, kőműves, betanított ács, bádogos, festő, címfestő, vízvezeték-szerelő, t traktor- és targoncavezető, irodatakarító cs építőipari segédmunkás dolgozókat, valamint a decemberben beinduló betanító jellegű 1 éves ács tanfolyamra segédmunkás dolgozókat Ezeket a tanfolyam elvégzése1 után betanított ácsként al­kalmazzuk. Bérezés a kollektív szerződés szerint, személyi bér, teljesítményszázalék és teljesítményprémium. Dolgozóink és hozzátartozóik részére MÁVAG- igazolványt biztosítunk. Jelentkezés a gyár munkaerő-gazdálkodási osztályán. mány már — szervezett a megyei Rónai Sándor Műve­lődési Központ. Az ő foglal­kozásaikat, közös program­jaikat 25—30-an látogatják. Tegnap például moziba men­tek a gyerekekkel, de játé­kos vetélkedőkre, játékfog­lalkozásokra is sor kerül majd. Ha pedig szépre for­dul az idő, természetesen sétákat is tesznek.-X­A diósgyőri Vasas Bartók Béla Művelődési Központban csak a karácsonyi ünnepek idejére „hoztak össze” gaz­dagabb gyermekprogramot. Amint azt a művelődési in­tézmény igazgatója elmond­ta, ebben az esztendőben körülményeik még nem te­szik lehetővé, hogy gyer­mekfoglalkoztatásokat is szervezzenek. Ifjúsági ' és gyermekfilmek ^etetéséhez pedig nem kaptak megfelelő filmanyagot. Módszertani ti tmutató A társadalmi jellgű csalá­di ünnepségek közül a név­adó ünnpeségeK váltak a legnépszerűbbekké. Rende­zésükkel országszerte foglal­koznak a társadalmi szerve­zetek, a tanácsok, a váro­sokban és több nagyközség­ben létrejött ársadalmi szer­tartásokat szervező irodák. Több megyében — így pél­dául Borsodban is — megyei névadó bemutatókat rendez­tek körzeti községi szintről indulva, járási-városi, majd megyei bemutatóra hozva fel a legjobban szerepelt csoportokat, úttörő köszöntő­brigádokat. Borsodban pá­lyázatot is írtak ki, s most Udvardi Lakos Endre, a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola nép­művelési tanszékének mun­katársa, korábban a Borsod megyei Tanács művelődés- ügyi osztályának főelőadója közzétette a tapasztalatokat. A Népművelési Propagan­da Iroda gondozásában meg­jelent kiadványban részletes útmutatást ad a szerző a névadó ünnepségek forgató- könyvének összeállításához, a színpadkép megkomponá- lásához, s egyéb teendőkhöz, s részletesen elemzi a bor­sodi pályázat tapasztalatait. A borsodi példa és tapasz­talat e kiadvány segítségével országossá növekedhet. a Molnár Béla szünidei A leggazdagabb program­ról a Molnár Béla Ifjúsági és Üttörőház gondoskodott. A Mese-mozi mindennap várja a gyerekeket, de a já­tékszoba is nyitva van. Átéli vakáció bármelyik napján várják foglalkozásaikra, a vetítésekre a gyerekeket. A szünidei program egyik ér­dekes eseménye lesz a ház­ban a Pipitér gyermekszín­játszó-csoport január 2-i be­mutatója. A délelőtt 10 óra­kor kezdődő előadáson Mar­sai: Négy évszak című mese­játékát mutatják be a gyer­mekszínjátszók pa j tásaiknalc. S hogy milyen nagy az igény az ilyen szórakoztató foglal­kozásokra, azt jól mutatja, hogy már minden jegy el­kelt az előadásra.-X­A. téli szünidő alatt nyit kaput — igaz, csak a végén — a miskolci bábszínház a Debrecenyi utcában. Az első „hivatalos” előadást január 4-én tartják, s az Ady Endre Művelődési Ház Játsszunk együtt bábcsoportja szóra­koztatja a gyerekeket. S ez­után minden vasárnap dél­előtt tartanak itt előadáso­kat a miskolci bábcsoportok.-i£­A nagyobbak 1— a\ felső­tagozatosok és a középisko­lások — lehetőségei persze ennél lényegesen bővebbek, hiszen a kiállítótermek és a múzeumok ilyenkor is gaz­dag látnivalót kínálnak, s ér­demes is a nyugalmas napo­kon felkeresni a tárlatokat. Mindezek ellenére érdemes lenne azon is elgondolkodni, hogy az ifjabb korosztály, az alsótagozatosok és az általá­nos iskolások részére a vá­ros különböző részeiben vál­tozatosabb és gazdagabb programról miként lehetne gondoskodni V tcs. a.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom