Észak-Magyarország, 1975. december (31. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-16 / 294. szám

1975. dec. 16., kedd

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5

A helikopteres

társulás haszna

7 okaj-He. gy alján

Tervezik az agrokémiai centrumot

A mezőgazdasági termelői együttműködés kölcsönös hasznosságát meggyőzően tanúsítja a Tokaj-hegyaljai Növényvédelmi Társulás. A három éve működő társulás a világhírű szőlővidék valamennyi érdekelt szektorának — az állami gazdasági, a szövetkezeti, a háztáji és az egyéni termelők — érdekeit egyaránt szolgálja. A helikopteres permetezés terjedésére jellemző: az idén a két saját helikopteren kívül a tokaj-hegyaljai társulás a bükkaljai társulás egyik gépére is szerződést kötött, mert csak így elégílheli lei a növekvő igényeket.

A most záruló, s az időjárást tekintve megint igencsak próbatevő esztendőben, a tavalyihoz viszonyítva egyötödével növekedett a helikopterrel permetezett terület. A nagy teljesítményű gépek 4098 felszállással, kevés híján ötezer hektár szőlő ryolcszori permetezését végezték el. A társulás intéző bizottságának összegező jelentése megállapítja, hogy az időjárási nehézségeik ellenére is sikerült az idén már teljesíteni a termelőknek azt az indokolt igényét, hogy a permetezési fordulók a tíz napot ne haladják meg. A felszállóhelyek sűrítésével sikerült a repüléseit átlagos idejét is csökkenteni — a múlt évi 8,3 perces átlagról 7 percre. A következő évben további repülési időcsökkenés várható, mert a kijelölt új íelszállóhelyek betonozása, csak a permetezési időszak második felére készült el. Márpedig, ha egy-egy felszállás időtartamát sikerül tovább csökkenteni, még gazdaságosabb lesz a helikopterek üzemeltetése.

Az eddigi tapasztalatok alapján a szakemberek fontosnak tartják azt is, hogy, a peronoszpóra ellen kiváló- ' an bevált légi permetezés melleit meg beiktassanak — a nagyüzemi gazdaságok, s a kistermelők — néhány alkalommal töldi-gepes permetezést, és egy-kél porozást a lisztharmat és a j szürkerothadás ellen". A ! komplex védekezés még ereumenyeseobé és biztousá- j gosabbá teheti a szőlőtermesztést leghíresebb történelmi borvidékünkön.

A szóiolermesztesi technológia fejlődése indokolttá teszi. hogy a lápanyag-gazdal- kodás és a növényvédelem hatékonyságának további növelése érdekében agrokémiai centrum létesüljön Tokaj- Hegyalján. A növényvédelmi társulás a gesztor gazdaságot. a Tokaj-hegyaljai Állami Gazdasági Borkombinátot bízta meg az agrokémiai centrum pályázati terveitek az elkészítésével. A borkombinát mái" elkészítet,le. s a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztériumhoz jóváhagyásra felterjesztette a tervet. Az agrokémiai centrum létesítésére a legalkalmasabb hely Bodrogkeresz- túr határában jelölhető ki, ott, ahol vasúti iparvágány, viz és villany már most rendelkezésre áll és a terület a közútról is jól megközelíthető.

A pályázati terv szerint az agrokémiai centrumbap

épülnének fel a közös növényvédelemhez szükséges vegyszerraktárak és permet- lélceverő bázisok, s itt épülne a műtrágyatároló is. Innét megfelelő speciális szállító járművek hordják majd szét a felhasználási területre a különféle műtrágyákat és növényvédő szereket.

B. J.

Űj vagyonbiztosítás

Az állami vállalatok részére január 1-től az Állami Biztosító új vagyonbiztosítási módozatot vezet be, melyben a kockázatok bővülnek, az elemi károk térítési módja is megváltozik. Az új

biztosítás feltételeinek ismertetése céljából az Állami Biztosító megyei igazgatósága december 18-án a BÁÉV székházában tájékoztató

megbeszélést tart a megyei vállalatok képviselőivel.

Sülik a pecsenyéjüket

Színhely: Búza tér. A buszmegálló mellett sorakozik 5 pecsenyesütő bódé. IteggeJcn- ként a piacra jövők és a különböző környező falvakból beutazók közül sokan sorakoznak a finom falatokért. Az eladók serényen osztogatják a kis ablakon a sült kolbászt, n lac.lpecscnyét. Még az is odaáll, ulti esetleg otthon reggelizett, hiszen a levegő telítve van a pirosra sült húsok kcl- ■<y •'es°n ingerlő illatával.

Én is beálltam a sorba.

Az előttem levő férfi lapos pénztárcájából figyelmesen számolgatta a markába az egy- és kétforintosokat. Mikor aztán sorra került, csak halkan ony- nyit mondott:

— Húsz deka lacipccsenyét kérek.

A fiatal eladólány kétágú villáidra tűzte a zsírban sistergő húst, rádobta a mérlegre, aminek a nyelve kis ideig ingadozott. majd mielőtt megnyugodott volna a mérleg, gyorsan a papírra dobta a bús- Hzc’etet. Került mellé fehér Kenyér, csípős cseresznyepaprika, ahogy az dukál.

— Húsz forint negyven fillér — mondta az eladólány.

Közben valaki — valószínű a túrstulnUlonos — belépett a bódéba. Valamit beszélgettek,

így az előttem álló férfi várakozott egy kis ideig. Majd ismét feléje fordult a fiatal leány,

— Mennyit is mondtam? — kérdezte a férfit.

— Tizenhárom forint tíz fillért — válaszolta nevetve.

— Na, ne vicceljen velem — mordult rá a lány. — Mennyit is kért?

— Emlékeznie kellene rá — válaszolta a férfi.

A lány úgy tett, mintha valami nagyon fontos számtani feladatot oldana meg. összeráncolta a homlokát, szeme a semmibe tévedt egv pillanatra, aztán gyorsan kivágta:

— Ja, most már emlékszem, tizennyolc forint ötven fillér.

A férfi szó nélkül fizetett. Én kerültem sorra.

— Ha nem tévedek, húsz forint negyven fillért kellett volna fizetnie az előttem állónak — szóltam a lányhoz.

Mérgesen rámnézett, arcába szökött a vér.

— Magának ehhez semmi köze nincs . ..

Ezek után kértem húsz deka lacipccsenyét. Mit gondolnak mennyit kellett fizetnem? Nem fogják elhinni: tizennégy forintot.

Szcndrci Lőrinc

i

i

i

i

i

*

i

i

i

»

i

i

i

i

i

i

i

i

i

i

i

i

i

i

i

i

i

i

i

i

i

i

i

i

i

i

i

i

i

i

»

i

i

i

i

i

i

i

t

i

i

i

.1

A tégla- és cserépipaihan

Növekvő kérésiéi bővülő választék

Egy kétszobás családi ház. felépítéséhez 25 ezer darab tégla szükséges. Ennek isme- relében nem nehéz kiszámítani: mennyi ház megépítéséhez elegendő az a téglamennyiség. amennyivel többet termelt az Észak-magyarországi Tégla- és Cse- répinari Vállalat az idén. Az ez évi többlettermelésből egy Uis falut — egy 480 házból álló települést — lehetne létrehozni. ,

Czeglédy Géza, a vállalat gazdasági igazgatóhelyettese elmondta: idei tervük 287 millió darab tégla előállítása. Ezt december közepéig várhatóan öt százalékkal túlteljesítik. A. téglasiyártásban meszemenöen figyelembe vesszük a lakosság igényeit, amelyek ebben az évben jelentősen megnövekedtek. Tavaly értékesítési gondjaik is voltak: a kereslethiány tetemes készletfelhalmozást eredményezett. Ezzel szemben az idén a bázishoz viszonyított mintegy 10 százalékos többlettermelés is kevésnek bizonyult.

A kereslet már tavaly decemberben megnövekedett, az idén pedig megsokszorozódott az igény a téglagyári termékek iránt. Az egyre fokozódó kereslet, jó hatással volt a téglagyári kollektívákra is. A dolgozók lelkesen, nagyobb intenzitással dolgoznak, ha látják:, „megy” a tégla, nem raktárra ■ termelnek.

Az idei megnövekedett feladatok elvégzéséhez jelentősen hozzájárult a Put- noki Téglagyár is — mintegy" ötmillió darabos többlettermeléssel. A vállalóinak a termékszerkezet kialakításakor — természetesen — igazodnia kell a piaci igényekhez. A cserepet például már alig keresik a vásárlók:

a „sláger” a pala. Ezért az egri gyár csökkentette a cserépkészítési: az idén már fele-fele arányban állított elő cserepet és téglát.

Ez évben a legtöbben a blokktéglát és a válaszfaltéglát keresték — jóllehet, az egyéb téglafajták sem maradtak gazdátlanul. A téglagyári szakembereket időről időre foglalkoztatja, hogy minél gazdaságosabb, s minél kedvezőbb tulajdonságokkal rendelkező épilő- anyagfajtákat állítsanak eiő. Az elmúlt évben is megkezdték egy új termék, a vázke- rárniás gerenda kísérleti gyártását. A váakerámiáö gerenda — ellentétben a hagyományos födémtálcákkal — könnyű, igen jó hőszigetelő, s jobban tartja a vakolatot is. A kísérleti gyártás kedvező tapasztalatai alapján az idén már nagyobb mennyiséget, mintegy 100— 102 kilométernyit állítottak elő ebből a típusból.

Ahhoz, hogy a vállalat eleget lehessen egyre növekvő feladatainak, szükségessé vált különböző műszaki fejlesztések, valamint rekonstrukciós munkálatok elvégzése. Jelenleg a vállalat két gyárában, Mátrndereeskén és Fehérgyarmaton folytatnak korszerűsítési, felújítási

munkákat. A fehérgyarmati beruházás megvalósulását még ez év végére, a mátra- derecskei rekonstrukciós munka befejezését pedig 1977-re tervezik.

A vállalat — gondjai, nehézségei ellenére — maradéktalanul teljesítette ez évi feladatát. Eredményességüket mi sem bizonyítja jobban, minthogy várhatóan 52 millió forintos nyereséggel

számolnak az ev végén.

n. H.

...........................................................

M Msérlet i tu u fo lya m h rigúd reset őh n eh

A Szakszervezetek Országos Tanácsának határozata alapján kísérletképpen az LKM-bcn is indul tanfolyam a szocialista brigádok vezetőinek. Elsőként a hengermű, valamint a gép- és villamos karbantartó gyáregyI jő ácsnak is

Szinte megszoktuk már, hogy egy-egy üzemi baleset után két ártatlan van. Vét- lennek nyilvánítja magát a munkahelyi vezető és vétlensége mellett kardoskodik a sérült.. Csodák nincsenek, valaki mindenképpen oka a bajnak. S az esetek nagy részében a vezető gondatlanságaként róható fel a sérülés. Mert nem tett meg valamit, amit kellett volna.

A szomorú, hogy jogosan érzi magát ártatlannak, mert maga se tud saját mulasztásáról.

A Szakszervezetek Országos Tanácsa felsőfokú tanfolyamon gondoskodik a magasabb beosztású és képzettségű vezetők munkásvédelmi oktatásáról, s ebben a tárgykörben van szakmérnöki képzés is.

A balesetek okainak kutatásakor újból és újból kiderül. hogy nincs elég munkásvédelmi szakember.

Ennek érdekében a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés körlevelet küldött a hozza tartozó 11 vállalatnak: a Kohó- és Gépipari Minisztérium Továbbképző és Módszertani Intézetével karöltve megszervezi a kösCg brigádvezetöi képzik ilyen formában magukat.

A szakszervezetek megyei tanácsa december 15. és 20. között készíti fel a tanfo- lyamvezetőket feladatukra, s pár nap múlva nálunk is megkezdődik az oktatás.

kell az állvány

zépvezetők munkásvédelmi tanfolyamat. A kezdeményezés sikerére jellemző, hogy a vállalatok összesen 180 ember oktatását kérték. Ezért nem is egy, hanem párhuzamosan hat tanfolyamot. indítanak, ebből hármat Borsodban; Miskolcon, Özdon és Borsodnádasdon.

A tanulás 1976 elején kezdődik- A hallgatók levelező rendszerben képezik magukat. A hathónapos oktatási időszak alatt .162 órát, előadáson vesznek részt, végül pedig vizsgáznak.

A középfokú munkásvé- delpii tanfolyam ismeretanyagot nyújt. Mégsem a tárgyi tudás elsajátíttatása az oktatás egyetlen célja. A kezdeményezők a munkahelyi vezetők szemléletének megváltoztatására törekszenek, Szeretnék, ha a továbbiakban nem „a jó ács a levegőben is megáll” szólás alapján Irányítanák a munkát, hanem vérükké válna, hogy a vészéi vielen munkavégzéshez még a legjobb szakembernek is kell az állvány, a korlát, a rács, és még sok más felszerelés.

(erdélyi)

kává®óh a

Fenn, n Bükk-hegységben jegesek az utak s mínusz 6—7 fok van hajnalkor. Csipkéskúton már két. hónapja dolgozik a télies időben LopaWvszki Pál fakitermelő szocialista brigádja. Reggeltől estig zúg a motorfűrész, hatalmas csalt amis- sál fekszenek a földre a szálfák. Mindenfelé hull a fiircsz- per s a. hulladékágakból vakolt, tűz mellett időnként, megmelegítik elgémberedett, átfázott ujjúikat az erdei munkások. ’Ildii folytaijálc a megszokott tennivalókat.

A ledöntött hatalmas szálfákat EKT—175 típusú vonszológép szállítja ki a vágásból az erdei út mellé...

... ahol Surányi Sándor Stilil motorfűrésszel a vágásvezető erdész által „kihossztoH” méretre darabolja.

A méretre szabott rönköket — aJ-'.-mennvivc gépesített is a modern fakitermelés — lovakkal vonszolják a megfelelő helyekre. Olyan lejtős területre, at man egyszerűbb köny- nyebb a tehergépkocsikra „hajtani” őket.

A fakitermelőit fclterbelési munkáját azonban gépek 1« segítik. amikor lehetőség nyílik arra, hogy a téli, csúszós utakon megközelítsék a kitermelések helyét.

Laczó József felvételei