Észak-Magyarország, 1975. november (31. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-12 / 265. szám

1975. nov. 12., szerda- - - m ÉSZAK-MAGYAR ORSZÁG 3 f V Á'' 1 fonodában mit látásitok az izem új alkotmánválsa? Megyénk számos vállaTatá- nál, üzemében már megtör- 1 énl az 1970—75. évi kollek­tív szerződés végrehajtásá­nak értékelése. A vállalatok többsége már az új kollektiv szerződés előkészítésén mun­kálkodik. A következő ötéves időszakban érvényes „válla­lati törvény” megalkotásán dolgoznak a Pamulíonóipari Vállalat Miskolci Gyárá­ban is. Bereitest Miklósné szb-til- kár elmondotta: módosítási javaslatok már az elmúlt hónapban, a régi kollektív szerződés értékelésekor is el­hangzottak, s azóta is folya­matosan érkeznek a külön­böző munkaterületek dolgo­zóitól. A beadott módosítási kérelmek sorában szerepel például; a szocialista brigád­mozgalomban az arany, ezüst és bronz fokozat eléré­sekor járó jutalomszabadság időtartam-módosítása is. Ki­dolgozásra vár a különböző oktatási formákban részt ve­vők erkölcsi és anyagi elis­merésének módja. Szükséges az üzemi demokrácia fóru­mainak további szélesítése. Egységesíteni kell az újon­nan felvett dolgozók próba­idejét, valamint próbaidő alatti bérezését. Üj anyagi és erkölcsi ösztönzési formát kell kialakítani a kimagasló munkál végző dolgozók ju­talmazására. A kollektívákat jobban kell tájékoztatni a •testvérgyárak gazdasági ered­ményeiről — a munka haté­konyságának ' érdekében. Megoldásra vár a fizetés nél­küli szabadság kiadásának módja is. Az új kollektív szerződ ésn ék szabál yozn i a kell majd az albérleti hoz­zájárulás mértékéi, illetve az odaítélés feltételeit. A nagy családosok és a gyermekei­ket egyedül nevelők kérése, hogy a gyár a lakásépítési és -vásárlási kölcsönt terjesz- sze ki a tanácsi lakások használatbavételi dijának ki­egészítésére is. A gyár teljes kollektíváját érintő módosítási kérelme­ken túl azonban szép szám­mal érkeznek egyéb, nem á 1 tál ánosi t ha t ó problémák megoldását szolgáló javasla­tok is. Ahány kollektíva, annyi sajátos gond. problé­ma adódik. Az új "kollektív szerződésnek, mint alapvető „házirendnek”, megfelelő vá­laszt kell adnia minden eset­leges problémára, félreértés­re okot adó kérdésre. Ezért a módosítási javaslatokat elő­ször a brigád- és csoportér- tekezleleken lelték meg a dolgozók. A különböző kol­lektívák kéréseit, javaslatait a műhelybizoltság állította össze. « továbbította a válla­lat vezetőségéhez. A kettes műszak dolgozói voltak az első javaslattevők. Kéréseik tolmácsolója Bod­nár Jánosné. a kettes mű­szak műhelytitkára: — Számos javaslat már az elmúlt évek során megérle­lődött a dolgozókban, de akadnak olyan kérések is. amelyek most, a régi kollek­tív szerződés átböngészése­kor vetődlek fel. A megbe­szélések. viták eredménye­ként végül is nyolc javasla­tot továbbítottunk a gyár vezetőségéhez. Első kérésük az évenkénti, h a gy omány os textil j u t tatás­sal kapcsolatos. A gyár in­dulása óta ugyanis minden év januárjában mintegy 750 forint értékű textiljuUatás- ban részesül a gyár vala­mennyi dolgozója — tekin­tet nélkül az itt töltött éveik számára. A kettes műszak 220 dolgozójának kérése: a természetbeni juttatások ösz- szege a gyárban töltött évek számának megfelelően emel­kedjék. Véleményük szerint módosításra szorul a brigá­dok munkaversenyben elért eredményeinek jutalmazása is. Javasolják, hogy a külön­böző brigádcimek megszer­zésével járó pénzösszeget emeljék meg száz forinttal. A következő kérés az üzemi étkeztetéssel kapcsolatos. .Ja­vasolják. hogy a fonodák egységesítsék hozzájárulása- . kai az étkeztetési költségek- i hez. Módosításokat kérnek a 1 munkaruhákkal kapcsolato­san is. A tisztítóban dolgozó fér­fiak eddig tizennyolc hónap­ra kapták a munkaruhát. Az 1 itt végzett munka azonban feltétlenül szükségessé len­né az. évenkénti munkaruha­cserél. A uődolgozók sem túl elégedettek munkaköpenye­ikkel: amit a raktárból kap­nak, ugyanis többnyire nem megfelelő méretű. Szeretnék, ha egy meghatározott össze­gű utalvánnyal mindenki maga vásárolhatna meg a köpenyt. Javasolják még — egyebek között — a törzs- gárdaszabálvzat módos!tását. és a DH-munkarendszer anyagi ösztönzésének tokozá­sát. A folyamatos munka­rend megváltoztatása nem­csak az. ő kérésük: a fonó­nők régi „vágya” a vasárnap délutáni műszak megszünte­tése. Déváid Hedvig A mezőgazdaság szolgálatában Matatás és atomikor a középkorban kezdődött. Mikor az első baltacsapások megtörték az erdők csendjei. Először a völgyekben, majd a hegyoldalakon dőllek, pusz­tultak az óriás iák, az em­ber gazdálkodni akart. Ko­párak ,,csupaszok” maradlak a dombok, a szól, eső szaba­don, a növényi gát védelme nélkül végezhette romboló ■munkáját. A viharok lejtő­kön lezúduló víztömege' las­san lemosta a termőtalajt. Évszázadokon ál dolgozott ill a szántó-velő. lóvontatta ekéjével hasította a földel, hegynek föl. völgynek le.' Ő meg nem tudhatta, hogy ez­zel csak elősegíti a nagyobb pusztulást. A ma turistája, aki me­gyénk északi áljait járva gyönyörködik a sziklás, karsztos domboldalakban, a zeg-zvgos, máig vízmosások­ban, már tudja, hogy a lát­ványt „elődeinknek” köszön­heti. A megbolygatott termé­szet. a ma. emberének, a völ­gyekbe szorult falvak lakói­nak adta fel a leckét. Tud­tok-e ill a kedvezőtlen lehe­tőségek hazájában gazdálkod­ni? A választ Pufitokon egy modern, kétszintes házban, a kompom Növénytermesz­tési és Talajvédelmi Kutató Intézel kihelyezett csoportjá­nak épületében kerestük. Dr. Kadlicskó Béla tudományos munkatárssal a kapuban ta­lálkoztunk. — Olyan ..hagyaték'' ez, amelynek ..adóját” az itt élő emberek fizetik meg — fe­lelte. míg a szobában helyei foglaltunk. — Az északi táj. a lemosódott, termőtalajoktól megfosztott dombok: és a gyenge termőképesség „hazá­ja”. Az erózió sújtotta vidé­ken a. hü.,ös. Csapadékos idő­járásban nehéz gazdálkodni. Csoportunknak éppen ez a feladnia: a talaj termőképes­ségének jdvífását összekap­csolni a talajvédelemmel. Megvizsgáljuk: azokat a mód­szereket. eljárásokat, ame­lyek alkalmazásával gazdasá­gossá lehel tenni a termelést. A kísérleti munkán kivitt középtávú terveket dolgozunk ki azoknak a termelőszövet­kezeteknek. ahol ezt igény­lik. Ezekben kijelöljük a ter­melés irányvonalát és a vetés szerkezeiét. Mondok egy konkrét példát — állt fel az asztaltól. Rövid időre magamra ha­gyott. a térképekkel, szak- könyvekkel zsúfolt, szobában. Az asztalra helyezett jegy­zetében éppen a csoport tör­ténetéi találom. Több mint tíz éve dolgoznak itt a put- noki kutatók, A kezdet, ne­hézségeiről vall. a „korabeli” jelentés. Egy mérnök, né­hány szakmunkás, pár darab talajművelő- és erőgéppel indította meg a kísérleti munkát. Hátralapozva, a so­rok már a jelenről szólnak. Az új épületbe két éve köl­töztek, s a csoport kutatóiét- száma közben hétre nőtt. Kezében hatalmas dossziéval jött vissza. — Ez a Bán patak vízgyűj­tőjének talajvédelmi, terve. Mi készítettük, s megtalálhar tűk benne azok a módszerek, amelyekkel az eróziót meg leltei fékezni. Itt kapnak, fő­szerepet a termesztett kultú­rák. Olyan növényeket kell keresni, amelyele vegetáció­mig. ideje a lall jól védik a talajt, és betakarításuk után a hátramaradó szár- gyökér­marad vány megakadni yozza a lemosódásl. Így a legjobb talajvédő növények, az évelő pillangósok, de közepesen vé­denek a kalászosok is. Ezek­ből állítjuk össze a vetésfor­gót. Persze, az alapot is bizto­sítani kell. A talajerő utánpót­lás kísérleteit Hl végezzük el nyolcszáz Uisparccllán. Vizs­gállak a műtrágyázás gazda­ságosságát és felhasználási lehetőségeit. A legkedvezőbb hatásfokával számoltunk, a tervben, figyelembcvéve az üzem adott talajtípusát. A talajvédelemre éiiiilö föld­használat során nagy arány­ban esnek ki a növényter­mesztésből olyan lefülelek, amelyek szánlónak nem ctl*­halmozhatok. Ide gyepeket kell telepíteni. Előnyük, hogy egész évben védik a talajt, a megye csapadékos éghajlatá­val: hatására nagy termést adnak, s így fejlett állatte­nyésztés takarmányalapját képezhetik. A talajvédelmi terv meg­változtatja az eddigi tér- ■ illesztési hagyományokat. Az I 11 j vetésszerkezethez más. de a „régitől” jobb tennőképes- | ségü kultúrák kellenek. A , talajvédelmi hatás az alap, i amelyből a kutatói: kiindul­lak, de a nagyobb termesek­hez eddig a környéken isme­retlen növények szükségesek. Dr. Kadlicskó Béla is erre lérl ki. — Keressük azokat a nagy feli érj eíar tahnú takarmány­növényeket, amclyel: az üze­mek vetésszerkezetébe, gond nélkül beilleszthetők. Vgy néz ki. ezek egyiket meg is találtuk az édesvirágú csil­lagfái then. A bekecsi és no­va jtdrányi tsz-ben próbál­tál: ki, egyelőre még ki s- parcellás körülmények közölt. A kísérlet eredménye alapjait állítom, hogy hektáronként huszonöt-húszon nyolc má­zsás szemtermés elérhető. A növény beltartalíni értéke pedig a szójáéval' megegye­ző! A búzának vagyon jó clövefeinénye. gépesítésé meg­oldott. zölden és lisztként is takarinányozliató. Ezen kívül még próbálkoztunk a szegle­tes lednekkel és a borsóval, inivel mindkettőnél a bel- \ tartalmi érték és az elővete- ményhalás jól érvényesül, ég mindig nagyon sók lenne löszövei kezet lel la- lál-kozhatunk a Bükk- lól a Cserehatig, ahol hason­ló gondokkal küzdenek. A \ kutatok által kidolgozott ter­vek igazát, a termése reduté­it yck már igazolták. Bebizo­nyították, hogy lejtős terüle­ten is lehel gazdaságosan termelni, de csak akkor, ha a falvak lakói is megértik, hogy a hagyományokkal sza­kiul ni kell. Kármán István Miskolcon korszerűsítették a nagykömázsai kőbányát, ahon­nét a felépült Hcjöcsabai Ccmcntniúvel látják cl mészkö­vei. Jelenleg két szinten folyik a művelés, s naponta hat- : ezer tonna mészkövet adnak a HCM nek. A cementgyár tel­jes üzeme idején naponta kilencezer tonna mészkövet ter­melnek majd. A gépkocsik forgalmi rendszámán az XX vala­mennyiünk számára azt je­lenti. hogy az érintett jármű úgynevezett bérkocsi: Or­szágszerte és megyénkben is nagy közkedveltségnek ör­vend a Volán vállalatok c szolgáltatása. Megvétikben a 3. számú Volán kezelésében jelenleg 1(> különböző típusú bérautó áll a kölcsönözni óhajtók rendelkezésére. Ez a szám igen kiesi, s mégis sok problémát okoz. Ugyanis a különböző típusokhoz egyre nehezebb az alkatrészek be­szerzése. Meghibásodások pe­dig jócskán előfordulnak. Ezért a. vállalat vezetősége elhatározta, hogy á vállala­tok és jogosítvánnyal rendel­kező magánszemélyek ren­delkezésére álló kocsiparkot Zsigulikra cserélik ki. Igv ugyanis jelentős alkatrész- beszerzési megtakarítást ér­hetnek el, hiszen könnyebbé válik a beszerzés és a javí­tás is. Nem szabad elaprózódni * A múanyagkémia és a mű­anyag-feldolgozás nem tarto­zik a klasszikus iparágak kö­zé. A tudományos technikai forradalom „előszele” alakí­totta ki hazánkban is az első műanyag-feldolgozókat, ame­lyek nagyon rövid idő alatt megtalálták a számukra leg- alkalm .sabb tevékenységi kört. Deák Istvánnal, a Miskol­ci Műanyag-feldolgozó Válla­lat főmérnökével beszélget­tünk az. alig több. mint 400 dolgozói foglalkoztató gyár jelenéről és jövőjéről. — Az elmúlt napokban műszaki konferencián ele­meztük a gyár első háromne­gyed évi munkáját. — mon­dotta a főmérnök. — Az el­ért eredmények mellett egyik íö feladatunk a tájékozódás. A vállalatunk profilja ugyan kialakult, — melegsajtolás, fröccsöntés, vákuumszi válás, polisztirol-iőrmahabositás és poliuretán-formahabosítás. amivel foglalkozunk —, de számos olyan körülmény van. amit mindenképpen figyelem­be keli vennünk a jövőben. Újabb profilokat nem terve­zünk. tehát ebből az alapál­lásból kell megfogalmaznunk a jövő feladatait. A vállalat különös figyel­mei fordít arra, hogy ne ap- rózódjék el. Fő cél, hogy a kialakított profilon belül magasabb szintre hozzák az eredményeket. — Az elmúlt években nagyrészt megoldottuk az el­múlt korszerűtlen géppark cseréjét. Ez egyúttal lehetővé tette a nehéz fizikai munka megszünletésését is. Korsze­rű termékeket egyébkén! sem lehet, elavult gépparkkal termelni. Ezt a munkát eb­ben az esztendőben is tovább folytatjuk. A műszaki szín­vonalunk további emelésére anyagszippantókat, szerszám- kiemelőkét, anvagszi nézőkét és más eszközöket szereltünk fel. A Miskolci Műanyagfeldol­gozó 1975-ben 85 millió fo­rint értékű terméket állít elő. 1971-ben csupán 50,9 millió forint értékűt készített. — Az V. ötéves tervben évi tí—10 százalékos fejlesz­tést. tűztünk ki célul. A mű­szaki fejlesztésre pedig éven­te mintegy keltő millió fo­rintot fordítunk. A gyár 1971-ben 142 féle terméket, konyhai es fürdő­szobai eszközöket, továbbá más közhasználatú tárgyakat állított elő. 1975-ben csupán 94 féle terméket gyárt. Eze­ket lényegesen nagyobb so­rozatokban készítik, mint ko­rábban. Ma például a 100 ezer és egymillió közti nagyságrendben készülő ter­mékek száma eléri a 37-ei. — Es a jövő? — A sorozatszám csaknem ezen a színvonalon marad. Nálunk ugyan egy-egy ter­mék átfutási ideje igen rövid. általában 3—5 év. de előfor­dul, hogy csupán egy eszten­deig „él” a termék. Azt kö­vetően elavul és a gyártása már gazdaságtalanná válik. A műszaki fejlesztéssel mi évente 15—20 féle terméket állítunk elő. illetve ennyi gyártását kezdjük meg. Eny- nyi feltétlenül szükséges ah­hoz, hogy gazdaságosan, azo­nos szinten, veszteség nélkül termelhessünk. A műanyagiparban az el­múlt években igen sok im­port alapanyagot használtak fel. Milyen változás történt 1975-ben? — Kétféle irányban is na­gyon gyorsan fejlődünk. Egyrészt a lehető legrövidebb időn belül „kiváltjuké a nyugati importból származó alapanyagokat. másrészt maximális erőfeszítéseket le­szünk a saját szakmunkás­gardánk ki nevelésére. Ko­rábban például a szerszám- formák egy részét is impor­táltuk. A jövő szerszámkészí­tő szakmunkásai már tanul­nak a gyárban és így néhány éven belül saját magunk ál­lítjuk elő a szükséges szer­számokat. Ezzel is gyorsíthat­juk a gyártmány bevezetését. A műanyaggyártásban ugyan­is a legfontosabb, hogy az igények jelentkezése után a legrövidebb időn belül a vá­sárló a boltokban is megkap­hassa a keresett terméket. Hajdú Gábor Másfél évtized mérlege StS ezer tanná fast ék A Tiszai Vegyikombinál üzemei közül elsőként a fes­tékgyár kezdte meg a terme­lési. Tizenöt évvel ezelőtt, 1900. októberében kezdtek hozzá az üzemi próbákhoz, amit a következő év janu­árjában a hivatalos üzembe helyezés követett. Az akkori tiszuszederkényiek számára az évi hatezer tonna kapaci­tású lakkfesték- és műgyan­tagyár jelentette az első munkalehetőséget. Az első időben a munkások többsége nem rendelkezett szakkép­zet lséggel, hiszen jóformán a földekről kerüllek az üzem­be. Evek múltán azonban egyre többen szerezték meg a szükséges képesítést a kü­lönböző szakmunkás-tanfo­lyamokon, sokan közülük technikumban gyarapították ismereteiket. A festékgyár már az első évben túlszárnyalta termelési tervét, amit elsősorban a ter­melékenység szüntelen növe­léseiéi ért el. Közben sor ke­rült a gyár százszázalékos bővítésére is Új. korszerű műgyanta. * valamint festék­gyártó üzemek, tágas raktár- helyiségek épültek. A haj­dani (i ezer tonnás kis1 üzem évi 40 ezer tonna festéket előállító nagy gyárrá fejlő­dött. amely az elmúlt tizen­öt. évben több mint 315 ezer tonna terméket gyártott. A gyár műszaki dolgozói kutatói jelentős sikereket ér lek el a gyártmányfejlesztés­ben is. Évről évre bővül azoknak a termékeknek a vá­lasztéka, amelyekre belföl­dön és az országhatáron túl egyaránt igényt tartanak. A Wallkyd falfesték, a Durol­zománc, a Gemini-purketl- lakk, a Mozaik-ragasztók es a járműiparban használt Te- rosón-termékcsalád adja p gyár éves termelésének mint­egy 80 százalékát. A TVK ban gyártott festékeket egv- formán használják a kis lo- gyasziók, az ipari vállalatok, és a mezőgazdasági üzemek. A gyár megnövekedett szere­péről tanúskodik, hogy az éves termelési érték ma mar meghaladja az eg.vmilliárd forintot. 7\ TVK-ban készüli festék- féléket külföldön is jól isme­rik. Az utóbbi másfél 'évti­zedben elsősorban szovjet, jugoszláv. NDK-beli cégek vásároltak nagyobb mennyi­ségű festéket. Rajtuk kívül számos arab országgal, vala­mint NSZK-beli céggel áli­nak üzleti kapcsolatban.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom