Észak-Magyarország, 1975. november (31. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-01 / 257. szám
1975. ncv. 1., szómba! E ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 — A tárgyalás igen eredményes volt. Hozzásegített . bennünket is a közös érdekeken alapuló elvi és gyakorlati döntések kialakításához. — Fejes László a megyei tanács elnökhelyettese ' mondotta ezt a megyei és a Miskolci Pártbizottság, a megyei tanács, valamint az ipari szövetkezeti mozgalom központi és borsodi vezetőinek keddi megbeszélése után. Kotlái Zoltán, a KISZÖV elnöke elmondotta; igyekeznek jól előkészíteni az V. ötéves terv célkitűzéseinek megvalósítását. Az elmúlt hón lapokban tartott megyei küldött-közgyűlésen fogalmazták meg, s hagyták jóvá a párt XI. kongresszusának határozatai alapján a politikai, mozgalmi tennivalókat, többek között a társadalmi tulajdon védelmére, a szövetkezeti demokrácia erősítésére, a nők és a fiatalok védelmére. Kelenhegyi Emil, az OKISZ elnökhelyettese a mozgalom tízéves rekonstrukciós progx'aimját értékelve elmondotta; Borsodban az elmúlt öt év alatt 17 szövetkezet került az első csoport- ba: végleges területen van, olyan épülettel, berendezéssel rendelkezik, amely lehetőséget biztosít a korszerű Jcis- és középüzemmé való fejlesztéshez. Kilenc szövetkezetben megkezdték a fejlesztést, s a befejezésre az új ötéves terv- időszafcbain kerül sor. A tanácskozáson vázolták több szövetkezet sorsát, amelyeknek fejlesztésére elsősorban a szanálás miatt van szükség. Az új központokat úgy építik meg, hogy az lehetőséget biztosít a későbbi években való egyesülésekhez is. Az elnökhelyettes többször is szólt róla; a nemzetközi és a hazai viszonyok, körülmények minden eddigitől nagyobb feladatokat rónak a szövetkezetekre. Nagyon meg kell fontolni a fejlesztési döntéseket,' és meg kell gyorsítani az úgynevezett átfutó beruházások befejezését. Borsod 42 ipari szövetkezetének termelését — a jelenlegi elképzelés szerint — 37 százalékkal akarják növelni. liz találkozik az országos elképzelésekkel is. Mindenekelőtt nagymértékben kell növelni az exportot, és ezen belül is a tőkés országokba menő áruk tömegét. Dr. Juhász György, a megyei pártbizottság osztályvezetője arról szólt: az élet azt követeli, szakítani kell a megszokott sablonokkal, megrögzött módszerekkel, a szemléletekkel. Minden eddigitől jobban meg kell fontolni: melyik területen, mi-I lyen termékét előállító, vagy i szolgáltatást végző szövetkezet fejlesztésére fordítjuk a | pénzt. Javasolta, hogy az ex- j portban jelentkező nagy igények kielégítése végett a; textilruházatban koncentrál- i ni kell az erőket. Helyes | lenne, ha a már szinte ruha- j gyárrá fejlődött, s világhírű j Hegyalja szövetkezet köré csoportos ul va értékesí tés i társulást hoznának létre. E gondolattal az OKISZ vezetői is egyetértettek. Viszonylag rövid idő alatt elkészítik az ezzel kapcsolatos tanulmányt, gazdasági számítást, és összehívják a ruházati szövetkezetele vezetőit ez ügyben. A textiltisztítási igények kielégítése végett jelentős fejlesztést végeznek a Put-1 3ioki Vegyesipari Szövetkezetben. Az Ónodi Vegyesipari Szövetkezetét a szocialista város lakáskarbantartási igényeinek kielégítése vége(tt Leninvárosba telepítik át. Azt tervezik, hogy a Miskolci Kárpitos Szövetkezet egész megyére kiterjedően végzi majd a kárpitos, a korpusz, valamint a festett bútorok javítását. A szakosítás révén fokozzák a szövetkezetek tataro- zási, lakáskarbantartási kapacitását. Űj típusú lakás- karbantartó és takarító szervezet létrehozását, cipő gyorsjavító szalonok megvalósítását tervezik, sok más egyéb rekonstrukciós termelési, szervezési, kádernevelési célok megvalósítása mellett. Csorba Vizs O' aló- berendezés Budapesten ötmillió forintos költséggel felépült Európa legkorszerűbb autóbusz- és teherautó-vizsgáló próbapadja, a Hidropulzon. A pró- bapad vezérlését, a vizsgált járműről beérkező adatok feldolgozását számítógép végzi. A korszerű szállításról A korszerű szállítás-szervezési módszerek alkalmazásának tapasztalatairól, a gazdaságtalan és az indokolatlan fuvarozások csökkentésének vizsgálatáról tárgyalt pénteki ülésén a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság. Dr. Turányi István tanszék- vezető egyetemi tanár, a munkabizottság vezetője a jelentést előterjesztve hangsúlyozta, hogy az áruszállítási szükségletek nagymértékben növekedtek. Az igények kielégítését a műszaki fejlesztés jelentősen segítette, a szállításszervezésben azonban —, amint ez a jelentésből kitűnik — számos kihasználatlan lehetőség adódik. A korszerű szállításszervezés alkalmazását sürgeti, hogy öt év alatt mintegy 20 százalékkal nőtt és idén várhatóan több mint 650 millió tonna lesz a szállított áru súlya, ami nagy erőfeszítéseket követel a közlekedés dolgozóitól. Javai!® sas*e eik:sIt.í ürüliraésavelk SS. tejiparnál A tejipari vállalatok országosan mintegy 5,2 millió liter tejet dolgoznak fel naponta. Az eredmény elérésében nagy szerepük van a nőknek, hiszen a tejiparban többségben lányok, asszonyok dolgoznak. A Borsod megyei Tejipari Vállalat; dolgozóinak is nem kevesebb, mint 65 százaléka nő. A sajátos gondok, problémák megoldására nagy gondot fordítanak a vállalatnál. Eriről beszélt Jónyer Lászióné, a vállalati szb nőfelelöse: — A munkakörülményeket évenként megvizsgáljuk valamennyi üzemünkben. Az Utóbbi években tett intézkedések jelentősen javították a nők helyzetét. Éjszakai műszakban például már csak a takarílóbrigád tagjai dolgoznak — a többi területen sikerült; megvalósítani a két- műszakos munkaidőt. A vállalat nemrégiben tette meg javaslatát az ÉDOSZ-hoz, miszerint a vasárnapi műszakban dolgozók nemcsak szabad napot, hanem úgynevezett vasárnapi pótlékot is kapjanak. A tejcsomagoló géppark ez évi felújítása ugyancsak a ' nődolgozók munkáját könnyítette meg — gyorsabbá, korszerűbbé téve a csomagolást. A nyáron felszerelt ventillátorok pedig a csarnok állandó légcseréjét biztosítják. Az eredmények, a hasznos, megvalósított javaslatok mellett vannak azonban megoldásra váró gondok is. — A problémák legfőbb forrása, hogy ..vizes” üzemben dolgozunk. Higiéniai okokból ez köztudott — rengeteg víz felhasználása szükséges valamennyi munkafolyamatnál. A gumicsizma átnedvesedése pedig gyakran megfázást, s egyéb megbetegedést is okozhat. 1973-ban kialakítottunk egy szárító berendezést az öltözőben, de ez sajnos nem sokat javított a helyzeten. A fertőtlenítés és a szárítás még ma is megoldatlan feladat. Gondjaink vannak az üzemorvosi ellátással is. A körzeti orvos látja el az üzemorvosi teendőket. Így, a nehéz, kettős feladat eredményeként tevékenysége, többnyire a receptírásra korlátozódik. Megoldást jelentene, ha háromnégy kisebb üzemnek lenne egy „közös” orvosa, aki tanácsaival segítené az egészségügyi helyzet további javítását. S a szociális körülményekről beszélve szólni kell az , öltözőkkel kapcsolatos gondokról is. Az öltözőhelyiségek már a gyár indulásakor is kicsinek bizonyultak. Bővítésük —, amelyre jövőre kerül sor — igen fontos feladat. A nődolgozók — még egy évvel ezelőtt is — gyakran szóvá tették a bérezéssel kapcsolatos problémákat. Az idén ezeknek a panaszoknak a száma jelentősen csökkent. — 1975-ben sikerült megvalósítanunk üzemeinkben az országos szakmai bértáblázatnak megfelelő bérezést — mondja Jónyerné. — Az azonos munkát végző, valamint azonos iskolai, szakmai végzettséggel rendelkező férfi- és nődolgozók bére között nincs különbség. De panaszok — s jogos panaszok — még most is vannak. A vállalat kisebb üzemeiben dolgozók és például a Miskolci Tejüzemben: dolgozók bére még nem azonos. Az üzemek közötti bérkülönbség megszüntetése folyamatos feladat. — dcvaUl — Labdavarró asszonyok Falubeliek eev üzemben Bizony, sáros a bekötő út, amely Abaújdevecserbe vezet, Mondják is a helybeliek, hogy a kenyérszállító autó nehezen birkózik meg a sárral reggelente. Ilyenkor, őszszel bele-beleragad az asz- szonyok cipője Í6 a latyakba, ahogy munkahelyükre sietnek. Mert az abaújdeve- cseri nők többsége ma már nem a háztartásban tölti egész napját. — Tavaly márciusban nyílt a labdavarró üzem a faluban — mondja Verpecz Anna, a tanácsi kirendeltség vezetője. — Már régóta gondolkoztunk azon, hogyan teremthetnénk munkalehetőséget a helybeli asszonyoknak. Dolgozni akartak, keresni: megvan a pénz helye minden cs'aládban. A Pesterzsébeti Szíjgyártó Ktsz kihelyezett üzemegysége megoldotta gondunkat. A régi kastélyban kialakított üzemben most negyven- három nő dolgozik. Futball- labdákat varrnak exportra. Valamennyien betanított munkások, s — amint mondják — megtalálták itt a számításukat. Egy- asszony, ha fürgén dolgozik, másfél-két labdát is elkészít naponta. — A kereset is jó — magyarázza Kmetz Józsefné csoportvezető. — Teljesítménybérben dolgozunk, havonta r-v átlagosan megkeresünk 1700 —2000 forintot. Elöbb-ulóbb a férjek is megszokták, hogy feleségük komoly, dolgozó nő. A világos termekben szól a rádió. Hosszú asztalok mellett ülnek az asszonyok, jár a kezükben az éles ár. a lű. Harminckét színes bőrdarabkát kell összevarrni, hogy elkészüljön az úgynevezett tv- labda. — összeszoktak már? — Nem volt nehéz, hiszen falubeliek vagyunk mindnyájan — mondják — ismertük egymást azelőtt is. örömmel jövünk reggelenként dolgozni, jól érezzük magunkat együtt. Krakter Istvánná kezdettől fogva itt dolgozik: — Hamar beleszoktam, hogy nem a háztartás a fő gondom. A gyerekek már nagyok, egy iskolás fiam van még itthon. Ha hazamegyek, ellátom az apró jószágot, az a kis főzés, takarítás egy-kettő megvan. A kereset pedig nagyon kell. A munkát mindannyian szeretjük, gyorsan beletanultunk. Az egyik asztalnál ülő asz- szony mellett egy kisgyerek játszik. Elhozta magával a mai napra — nem tudta kire hagyni. — Ez bizony nagy gond Abaújdevecserben — mondja a tanácsi kirendeltség vezetője. — Nincs óvoda. Már tanácsülésen is többször sürgettük egy óvoda létesítésének tervét. Sokkal több asz- szony dolgozhatna, ha el tudná helyezni a gyerekét. Januártól egyébként is bővíteni szeretnénk az üzemet — a lehetőség is, az igény is megvan rá. Ahogy beszélgetünk az asz- szonvokkal, sorra említik a község többi örömét, gondját is. Munkahelyükön szinte minden nap szóba k^rül a falu dolga — magukénak érzik lakóhelyüket. Szabadnapjukon nemrégiben járdát építettek, társadalmi munkában. a férfiakkal együtt. Elmondják azt is, hogy az aba ú j d evecseri f ér f iaknak nincs könnyű dolga: többségük Encsre, Miskolcra jár dolgozni, buszközlekedés pedig nincs. (Csak a gyerekeket hozz,a-viszi a busz az cncsi körzeti iskola és a község között.) Sok bejáró munkásnak hajnali három órakor kell elindulnia, hogy időben a vasútállomásra érjen ... A labdavarró üzemben dolgozó asszonyok megtalálták a helyüket. Falubeliek valamennyien: közös érdek' fűzi össze őket, Felelősséggel dolgozó, a közügyekkel törődő emberek. Mikes Marta saaBStuBszsEttmszKGmBfiKi un.....ni— Egy megbeszélés margójára Ahol praktikusabb az olcsó A napokban egy ruházati kereskedelmi tárgyú megbeszélésen vett részt Miskolcon Pálfi Menyhárt, a FÉKON Férfifehérnemű-gyár vezér- igazgatója. A tanácskozáson elmondta, hogy a vállalat hat vidéki és két fővárosi gyárához egyre több megrendelés érkezik, ugyanakkor az exportigények is emelkednek. Mivel a íehérneműgyá- rak dolgozóinak többsége nőkből áll, mind nagyobb gondot okoz a gyermekgondozási szabadságon levők munkájának pótlása. A vezérigazgató arról tájékoztatta a megbeszélésen részt vevőket;, hogy ennek ellenére mindent megtesznek, hogy a Borsodból érkező megrendeléseket minél maradéktala- nabbul kielégítsék. Mint mondta. Borsod és Miskolc mindig jó fogadtatásban részesítette a gyár termékeit, újdonságait. Arra a kérdésié, hogy miért nincs elég olcsó pamuting, Pálfi Menyhárt így válaszolt: — Egy'részt azért, mert úgy' tűnik, az ily'en termékek iránt egy're kisebb a kereslet, másrészt a gyár elkötelezte már magát egész sor olcsó, ráfizetéses termék készítésére. Ugyanakkor azzal is számolnunk kell, hogy az országban mind több tanácsi. szövetkezeti részleg dolgozik a mi profilunkon belül az olcsó termékek készítésének gondja nélkül, ahol kizárólag a nagyon keresett ingek, fehérneműk készítésére vállalkoznak. A FÉKON Férfifehérnemű- gyár az elmúlt öt év alatt negyven százalékkal emelte termelését. A korszerűsítés, a korszerűbb alapanyagok felhasználása kétségkívül emeli az előállítási költségeket is. Mégis jó lenne, ha megértésre találna a borsodi ruházati szakemberek kérése: a melegüzemeknél, a mezőgazdaságban poros, meleg munkahelyeken ■ elsősorban a nedvszívó, olcsó ingeket: hordják legszívesebben. A drágábbért, jobbért kár is lenne. Hol is várhatna megértést a vásárlói igényeket közvetítő kereskedelem, ha nem éppen a hatezer dolgozót alkalmazó vállalatnál.? N. J. Szőnyeg az út alatt Nagy termcszotálalakító munkába kezdtek a szerencsi I.enin Tsz földjén. A légy évre tervezett meliorációs művelet első szakaszaként új út épül. A vizenyős talaj miatt a burkolat alá szigetelőként Hidrotcx-szönyegel terítenek. Fotó: Szabados György
