Észak-Magyarország, 1975. november (31. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-18 / 270. szám

ESZAK-MAGYAEOR5ZÁG 2 1975. nov. 18., kedd Képünkön Övári Miklós, az MSZMP PB tagja, a KB titkára üdvözli Bagdast, a Szíriái KP főtitkárát. .Hétfőn a z MSZMP Köz­ponti Bizottságának székha­zában megkezdődtek a tár­gyalások a Szíriái Kommu­nista Párt küldöttségével, amelyet Khaled Bagdas, a Központi Bizottság főtitkára vezet. A magyar tárgyaló de­legáció vezetője Övári Mik­lós, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Közpon­ti Bizottság titkára. A megbeszélésen részt vettek a Szíriái delegáció tagjai: Murad Jussuf, a Po­litikai Bizottság tagja, a da­maszkuszi megyei titkár, Maurice Salibi, a PB tagja, a Homsz megyei titkár, Khalluf Kattan, a Központi Bizottság tagja, az Aleppo megyei Pártbizottság vezető­ségi tagja, Mohamed Hab­bal, a Központi Bizottság tagja, a Hamaí megyei Párt- bizottság vezetőségének tag­ja és Mahmud Isa, a KB tagja, a Tartus megyei Párt­bizottság titkára. Az MSZMP küldöttségének tagjai: Jakab Sándor, a Köz­ponti Bizottság tagja, a KB osztályvezetője. Grósz Ká­roly és dr. Berecz János, a KB osztályvezetői, valamint Varga István, a KB külügyi osztályának helyettes vezető­je. A Szír Kommunista Párt útja Khaled Bagdas elvtársnak, a Szír Kommunista Párt fő­titkárának személyében olyan vendég érkezett hazánkba, aki a nemzetközi munkás- mozgalom ismert, tapasztalt harcosa. Amikor még egészen fia­talon csatlakozott a kommu­nista mozgalomhoz, hazája nem volt független. A török birodalom szétbomlását kö­vetően Szíriát és Libanont a franciák vonták fennhatósá­guk alá, s mint Szíria és Li­banon Kommunista Pártjá­nak egyik aiaoítója. harcát az idegen hódítók ellen kezdte. Alig 21 éves volt, amikor elsőként fordította arab nyelvre a Kommunista Ki­áltványt. A szellemi ébredés akkor már elkezdődött az arab világban, de ez az éb- ’"'dés a nacionalizmus jegyé­ben indult — a burzsoá ér- (' =kek és célok szolgálatában. Az elnyomott milliók érde­keiért harcba hívó interna- c:ona!izmus gondolatát és eszméjét így Bagdas elvtárs indította útnak Szíriában és mindenütt másutt az arab v'lúgban ahová a könyve el­jutott. Kezdetben kevesen érthet­ték meg az új eszméket, és ez abból következett: hogy az arab világ társadalmi fejlettsége évszázadokkal ma­radt el Európa mögött. Mi­vel a Kommunisták az or­szág függetlenné válása után elsősorban ennek az elmara­dottságnak a megszüntetésé­ért szálltak síkra és olyan jövőt tudtak felvázolni a nép elé. amelyről tulajdonképpen mindenki álmodik — néze­teik, eszméik mind szélesebb körben szereztek híveket, tá­mogatókat. Ezzel magyarázható, hogy a Szír Kommunista Párt fő­titkára — 1958 óta tölti be ezt a Usztséget — nemcsak a marxi eszmék tolmácsolá­sában vállalt úttörő szerepet, hanem abban is. hogy e harc jelentőségének és eredmé­nyeinek elismeréseként ő volt az első arab kommunis­ta, aki parlamenti képvise­lőként emelhette fel szavát a dolgozó tömegek érdeké­ben. A Szír Kommunista Párt szerepe és jelentősége külö­nösen megnőtt azt követően, hogy a szír vezetés, amely az ipar fejlesztésével, a föld­reform következetes megva­lósításával és más társada­lomfejlesztő célkitűzésével az arab világ egyik leghaladóbb országa, a Hazafias Front megalakításával részt kínált és részt adott a szír kommu­nistáknak is az ország irá­nyításában. Az együttműködés c nép- lrontpolitika jegyében egy­részt a néha egészen közel­álló. más esetekben pedig hasonló társadalmi, gazda­sági célok találkozásával magyarázható. A szír állam­vezetés közeli álláspontot képvisel a közel-keleti válság rendezésének ügyében is a kommunistákkal. A kormány és a kommu­nisták nézetei nemcsak a po­litikai rendezés szükségessé­gében egyeztek meg, sőt, nemcsak abban, hogy feltét­lenül meg kell oldani a pa­lesztin kéidést, hanem abban is. hogy az ország társadal­mi, gazdasági vívmányainak védelmében és továbbfej­lesztése céljából szükséges a Szovjetunió közvetlen rész­vétele Közel-Kelet békéjé­nek megteremtésében. Cuniial elutazott (Folytatás az 1. oldalról) Kádár János kifejezte az MSZMP szolidaritását a por­tugál testvérpárttal, s az or­szág tényleges demokratikus átalakulásáért küzdő minden haladó erővel és mozgalom­mal. A magyar kommunis­ták elítélik az ellenforradal­mi körök fasiszta restaurá- ciós kísérleteit, s azokat az imperialista törekvéseket, amelyek durván beavatkoz­nak Portugália belügyeibe, a politikai, gazdasági és ka­tonai zsarolás eszközeivel próbálják akadályozni az or­szág haladó irányzatú fej­lődésének folyamatát. A két párt; képviselői ki­fejezték szolidaritásukat az MPLA vezette Angolai Né­pi Köztársaság forradalmi harcával. Határozottan el­ítélik az imperialista be­avatkozási kísérleteket. Kádár János és Alvaro Cunhal a megbeszélések so­rán hangsúlyozta annak je­lentőségét, hogy a nemzet­közi enyhülés kiterjedése, a békés egymás mellett élés politikájának további térhó­dítása kedvezően hat a tár­sadalmi haladásért vívott küzdelem feltételeire Euró­pában és a világ más térsé­geiben. Az MSZMP és a PKP nagy fontosságot tulajdonít a kommunista és munkás­pártok együttműködésének, akcióegységének. Cselekvőén támogatják az európai lest- vérpártok . konferenciájának előkészítő munkáját. A két párt képviselői nagyra értékelték pártjaik­nak a marxizmus—leniniz- mus és proletár internacio­nalizmus elvein alapuló test­véri barátságát, és megálla­podtak az együttműködés to­vábbfejlesztéséről. A portugál testvérpárt képviselőinek látogatása cs annak eredményei hozzájá­rultak az MSZMP és a PKP, valamint a két nép közötti szoros, baráti kapcso­latok további erősítéséhez. Alvaro Cunhal és Diniz Mi­randa hétfőn elutazott ha­zánkból. | Mezéi György 1 Vlagyimir Kirillin szovjet miniszterelnök-helyettes meg­hívására hétfőn magyar de­legáció érkezett a szovjet fő­városba, élén Aczél György- gyel, a Minisztertanács elnök- helyettesével, a tudománypo­litikai bizottság elnökével. ioszfcvábaii Megkezdődtek a hivatalos megbeszélések Aczél György és Vlagyimir Kirillin között. Az eszmecserék során a két ország közötti tudományos- műszaki együttműködés idő­szerű kérdéseit tekintik át. Szojuz—20 A Szovjetunióban hétfőn űrpilóta nélkül felbocsátot­ták a Szojuz—20 űrhajót. Az űrhajó felbocsátásának célja: a tökéletesített fe­délzeti rendszerek komplex ellenőrzése az űrrepülés kü­lönböző viszonyai között. Valamennyi fedélzeti rend­szer az előírásoknak megfe­lelően működik. A koordi­nációs számítóközpont fel­dolgozza az érkező adatokat. Berlini jelentés 1975. november 17-cn Berlinben megkezdődött az európai kommunista cs munkáspártok budapesti előkészítő találko­zóján létrehozott szerkesztő bizottság illése. A szerkesztő bizottság ülésének megnyitásán 5í(i európai kommunista és munkáspárt képviselői vesznek részt. Cziiege Lajos Prágában Czinega Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter hétfőn megérkezett Prágába, a Varsói Szerződés tagállamai hon­védelmi miniszteri bizottságának soron következő ülésére. MIM Gpía hazaérkezett és Mii (Folytatás az 1. oldalról.) mának vezetőit, hogy foly­tassuk velük az eszmecserét. Külön szeretném kiemel­ni — hangsúlyozta Kállai Gyula —. hogy tárgyaló part­nereinkkel teljes egyetértés­ben állapíthattuk meg: a békés egymás mellett élés fo­lyamata, amely a leghatéko­nyabban Európában bonta­kozik ki, a világ minden ha­ladó mozgalmára kedvező hatást gyakorol; az arab né­pek is így értékelik az eu­rópai biztonsági értekezleten elért eredményeket. A meg­látogatott két ország vezetői azt is hangsúlyozták, hogy a Szovjetunióval, a. szocialista országokkal való szoros együttműködés elengedhetet­len feltétele fejlődésüknek, előrehaladásuknak, mozgal­muk eredményességének. E felfogásukat pozitívan érté­keljük. Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke hazaérkezett Szíriából cs Irakból. iietszínvonaliink - tegnap, ma, holnap TÁRSADALMI FESZÜLT­SÉGEKKEL járó kereseti- arány-probléma előfordul az állami és a szövetkezei szek­tor (illetve magánszektor) között. Az a tapasztalat, hogy a szövetkezeti szektorban (és még inkább a magánszektor­ban) egyes esetekben maga­sabb a bérfejlesztés, mint az állami szektorban. A kerese- liarány-probléma megoldása érdekében a Központi Bizott­ság 1972. novemberi határo­zata alapján a kormány 1974- ben jóváhagyta a szakmai bé­rek bevezetésének irányelve­it, amely alkalmas arra, hogy azonos szakmában azonos tel­jesítmény esetén a népgaz­daság minden ágazatában fo­kozatosan azonosak legyenek a keresetek is. Pártunk a következő terv­időszakban is következetes bérpolitikát föl; tat. Tervek szerint az ötödik ötéves terv során is tovább nő a reáljö­vedelem. A növekedési ütem azonban nem éri el a IV. öt­éves terv időszakában bizto­sított mértéket. Ennek oka főként az, hopv a tőkés inflá­ció, á nyersanyag és az ener­giahordozók órának emelke­dése a korábbiaknál nagyobb terhet ró a gazdaságra, vég­ső soron a nemzeti jövede­lemre. Az életszínvonal emelésé­nek azon tényezői kerülnek előtérbe a továbbiakban is, amelyek egyidejűleg szolgál­ják az anyagi jólétet és a gaz­dasági hatékonyságot. A bér­politikában fő cél továbbra is a munka szerinti elosztás erősítése lesz. Az ötödik öt­éves terv időszakában az alapvető osztályoknak és ré­tegeknek mindenekelőtt a munkásságnak és parasztság­nak a jövedelme arányosan növekedik. A legalacsonyabb keresetek — javuló teljesít­mények alapján — az átla­gosnál gyorsabb ütemben emelkednek. A lakosság összes jövedel­mében nagy szerepet játsza­nak a társadalmi juttatások­ból származó jövedelmek, a nyugdíj, táppénz, családi pót­lék, gyermekgondozási se­gély, oktatási, egészségügyi Intézmények fenntartására fordított kiadások, kedvezmé­nyes üdültetés, munkaruha- juttatás, üzemi étkeztetés stb. A társadalmi juttatásokból eredő jövedelmek nagyság­rendileg fele-fele arányban pénzjövedelmbk és természet­beni jövedelmek formájában jutnak el a lakossághoz. A társadalmi juttatásokból szár­mazó jövedelmek fő életszín­vonal-politikai feladata az, hogy mérsékeljék a családok jövedelmi színvonalában a kereső—eltartott arány miatt kialakuló különbségeket. A társadalmi juttatások célja továbbá, hogy biztosítsák a társadalom tagjai olyan szük­ségleteinek kielégítését, ame­lyeket nem lehet a végzett munkától függővé tenni. Ilye­nek a művelődési, egészség- ügyi szükségletek, ezek kielé­gítését ■ társadalmilag kell megszervezni, és a költségek túlnyomó részét a társada­lomnak kell vállalnia. Ezen szociálpolitikai jelle­gű jövedelmekben az ingye­nes vagy kedvezményes ter­mészetbeni juttatások lehet­séges bővítése mellett (ami elsősorban az egészségügyi és kulturális beruházási lehető­ségekkel függ össze) fokozot­tabb szerepet kapnak a köz­vetlenül pénz formájában nyújtott társadalmi juttatá­sok (nyugdíj, családi pótlék, gyermekgondozási segély stb.). Hazánkban a társadalmi juttatásokból eredő jövedel­mek növekedése igen gyors, meghaladja a nemzeti jöve­delem és a munka szerinti jövedelmek emelkedésének ütemét. Az 1966—1970. kö­zötti ötéves időszakban a ter­mészetbeni társadalmi jutta­tások egy főre jutó reálérté­ke 26 százalékkal, a pénzbeli juttatásoké pedig mintegy 66 százalékkal emelkedett. A pénzbeli társadalmi juttatá­sokon belül a családi pótlék és' a gyermekgondozási se­gély, különösen pedig a nyug­díjak növekedése volt a leg­számottevőbb. A negyedik ötéves terv időszakában is a pénzbeli tűt - sa'dalmi juttatások összege gyorsabban — kb. 48 száza­lékkal — emelkedik, mint a munkából származó jövedel­mek. A gyors növekedésnek két oka van: egyrészt a jut­tatások összegének évről év­re jelentős, automatikus nö­vekedése következik be azál­tal, hogy növekszik a nyug­díjasok száma, emelkednek az átlagkeresetek, évente két százalékkal emelkednek a nyugdíjak stb.; másrészt a központi intézkedésekkel is emelték az egyes juttatások összegét. Ismeretes, hogy az ötéves terv célkitűzéseinek megfelelően 1972. január el­sejétől a három- és annál több gyermekes családok (va­lamint az egyedülálló egy- és kétgyermekes szülők) családi pótlekát gyermekenként ha­vi 100 forinttal felemelték. Népesedéspolitikai céljaink­kal összhangban a gyerme­kes családok fokozottabb anyagi támogatása érdekében 1974. januártól 1000 forintról 2500 forintra emelkedett az anyasági segély összege a gyermekszámtól függően, a gyermekgondozási segély ha­vi 600 forintról 800, 900, illet­ve 1000 forintra növekedett, emelték a beteg gyermek ápolásával kapcsolatos táp­pénzes időt, a 14 éven aluli gyermeket nevelő anyák ré­szére fizetett szabad napokat álapítottak meg. 1074. június elsejétől^gyer- mekenként 100 forinttal is­mét emelkedett a kétgyer­mekes családokat — vagy an­nál nagyobb családokat — megillető családi pótlék. Az elmúlt évben családi pótlék­ra összesen 5,2 milliárd fo­rintot; fordítottak, Az előző évinél jóval nagyobb összeget fizettek ki nyugdijakra is. Az év végén a nyugdíjasok száma 1 748 0.00 volt, 65 000 fővel több, mint egy évvel korábban. A tüzelőanyagok áremelőbe miatt az alkalma­zásban állók és a nyugdíja­sok egységesen havi 50 forint bér-, illetve nyug­díjkiegészítést kaptuk, ösz- szességében a nyugdíjak ősz- szege az 1970. évi 13 milli­árd forintról 1975-re 26,5 mil­liárd fornlra emelkedett. Az idén július elsejétől újabb differenciált mértékű nyug­díjemelés volt, ami elsősor­ban az alacsony összegű nyugdíjakat élvezők körét érintette. AZ ÉLETSZÍNVONAL eme­lésének anyagi alapja a ter­mékek és a szolgáltatások fo­gyasztása. A lakosság rendel­kezésére álló termékek és szolgáltatások mennyisége és minősége, választékuk bősé­ge és a lakosság igényeivel való összhangja az életszín­vonal anyagi meghatározója. A lakosság pénzbeli jövedel­meinek mintegy 90 százalé­kát fogyasztási cikkek vásár­lására és szolgáltatásokra for­dítja, ez is mutatja a fo- , gyasztás fejlődésének társa­dalmi és politikai jelentősé­gét. Karvallcs László (Folytatjuk) i

Next

/
Oldalképek
Tartalom