Észak-Magyarország, 1975. november (31. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-18 / 270. szám
ESZAK-MAGYAEOR5ZÁG 2 1975. nov. 18., kedd Képünkön Övári Miklós, az MSZMP PB tagja, a KB titkára üdvözli Bagdast, a Szíriái KP főtitkárát. .Hétfőn a z MSZMP Központi Bizottságának székhazában megkezdődtek a tárgyalások a Szíriái Kommunista Párt küldöttségével, amelyet Khaled Bagdas, a Központi Bizottság főtitkára vezet. A magyar tárgyaló delegáció vezetője Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A megbeszélésen részt vettek a Szíriái delegáció tagjai: Murad Jussuf, a Politikai Bizottság tagja, a damaszkuszi megyei titkár, Maurice Salibi, a PB tagja, a Homsz megyei titkár, Khalluf Kattan, a Központi Bizottság tagja, az Aleppo megyei Pártbizottság vezetőségi tagja, Mohamed Habbal, a Központi Bizottság tagja, a Hamaí megyei Párt- bizottság vezetőségének tagja és Mahmud Isa, a KB tagja, a Tartus megyei Pártbizottság titkára. Az MSZMP küldöttségének tagjai: Jakab Sándor, a Központi Bizottság tagja, a KB osztályvezetője. Grósz Károly és dr. Berecz János, a KB osztályvezetői, valamint Varga István, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője. A Szír Kommunista Párt útja Khaled Bagdas elvtársnak, a Szír Kommunista Párt főtitkárának személyében olyan vendég érkezett hazánkba, aki a nemzetközi munkás- mozgalom ismert, tapasztalt harcosa. Amikor még egészen fiatalon csatlakozott a kommunista mozgalomhoz, hazája nem volt független. A török birodalom szétbomlását követően Szíriát és Libanont a franciák vonták fennhatóságuk alá, s mint Szíria és Libanon Kommunista Pártjának egyik aiaoítója. harcát az idegen hódítók ellen kezdte. Alig 21 éves volt, amikor elsőként fordította arab nyelvre a Kommunista Kiáltványt. A szellemi ébredés akkor már elkezdődött az arab világban, de ez az éb- ’"'dés a nacionalizmus jegyében indult — a burzsoá ér- (' =kek és célok szolgálatában. Az elnyomott milliók érdekeiért harcba hívó interna- c:ona!izmus gondolatát és eszméjét így Bagdas elvtárs indította útnak Szíriában és mindenütt másutt az arab v'lúgban ahová a könyve eljutott. Kezdetben kevesen érthették meg az új eszméket, és ez abból következett: hogy az arab világ társadalmi fejlettsége évszázadokkal maradt el Európa mögött. Mivel a Kommunisták az ország függetlenné válása után elsősorban ennek az elmaradottságnak a megszüntetéséért szálltak síkra és olyan jövőt tudtak felvázolni a nép elé. amelyről tulajdonképpen mindenki álmodik — nézeteik, eszméik mind szélesebb körben szereztek híveket, támogatókat. Ezzel magyarázható, hogy a Szír Kommunista Párt főtitkára — 1958 óta tölti be ezt a Usztséget — nemcsak a marxi eszmék tolmácsolásában vállalt úttörő szerepet, hanem abban is. hogy e harc jelentőségének és eredményeinek elismeréseként ő volt az első arab kommunista, aki parlamenti képviselőként emelhette fel szavát a dolgozó tömegek érdekében. A Szír Kommunista Párt szerepe és jelentősége különösen megnőtt azt követően, hogy a szír vezetés, amely az ipar fejlesztésével, a földreform következetes megvalósításával és más társadalomfejlesztő célkitűzésével az arab világ egyik leghaladóbb országa, a Hazafias Front megalakításával részt kínált és részt adott a szír kommunistáknak is az ország irányításában. Az együttműködés c nép- lrontpolitika jegyében egyrészt a néha egészen közelálló. más esetekben pedig hasonló társadalmi, gazdasági célok találkozásával magyarázható. A szír államvezetés közeli álláspontot képvisel a közel-keleti válság rendezésének ügyében is a kommunistákkal. A kormány és a kommunisták nézetei nemcsak a politikai rendezés szükségességében egyeztek meg, sőt, nemcsak abban, hogy feltétlenül meg kell oldani a palesztin kéidést, hanem abban is. hogy az ország társadalmi, gazdasági vívmányainak védelmében és továbbfejlesztése céljából szükséges a Szovjetunió közvetlen részvétele Közel-Kelet békéjének megteremtésében. Cuniial elutazott (Folytatás az 1. oldalról) Kádár János kifejezte az MSZMP szolidaritását a portugál testvérpárttal, s az ország tényleges demokratikus átalakulásáért küzdő minden haladó erővel és mozgalommal. A magyar kommunisták elítélik az ellenforradalmi körök fasiszta restaurá- ciós kísérleteit, s azokat az imperialista törekvéseket, amelyek durván beavatkoznak Portugália belügyeibe, a politikai, gazdasági és katonai zsarolás eszközeivel próbálják akadályozni az ország haladó irányzatú fejlődésének folyamatát. A két párt; képviselői kifejezték szolidaritásukat az MPLA vezette Angolai Népi Köztársaság forradalmi harcával. Határozottan elítélik az imperialista beavatkozási kísérleteket. Kádár János és Alvaro Cunhal a megbeszélések során hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy a nemzetközi enyhülés kiterjedése, a békés egymás mellett élés politikájának további térhódítása kedvezően hat a társadalmi haladásért vívott küzdelem feltételeire Európában és a világ más térségeiben. Az MSZMP és a PKP nagy fontosságot tulajdonít a kommunista és munkáspártok együttműködésének, akcióegységének. Cselekvőén támogatják az európai lest- vérpártok . konferenciájának előkészítő munkáját. A két párt képviselői nagyra értékelték pártjaiknak a marxizmus—leniniz- mus és proletár internacionalizmus elvein alapuló testvéri barátságát, és megállapodtak az együttműködés továbbfejlesztéséről. A portugál testvérpárt képviselőinek látogatása cs annak eredményei hozzájárultak az MSZMP és a PKP, valamint a két nép közötti szoros, baráti kapcsolatok további erősítéséhez. Alvaro Cunhal és Diniz Miranda hétfőn elutazott hazánkból. | Mezéi György 1 Vlagyimir Kirillin szovjet miniszterelnök-helyettes meghívására hétfőn magyar delegáció érkezett a szovjet fővárosba, élén Aczél György- gyel, a Minisztertanács elnök- helyettesével, a tudománypolitikai bizottság elnökével. ioszfcvábaii Megkezdődtek a hivatalos megbeszélések Aczél György és Vlagyimir Kirillin között. Az eszmecserék során a két ország közötti tudományos- műszaki együttműködés időszerű kérdéseit tekintik át. Szojuz—20 A Szovjetunióban hétfőn űrpilóta nélkül felbocsátották a Szojuz—20 űrhajót. Az űrhajó felbocsátásának célja: a tökéletesített fedélzeti rendszerek komplex ellenőrzése az űrrepülés különböző viszonyai között. Valamennyi fedélzeti rendszer az előírásoknak megfelelően működik. A koordinációs számítóközpont feldolgozza az érkező adatokat. Berlini jelentés 1975. november 17-cn Berlinben megkezdődött az európai kommunista cs munkáspártok budapesti előkészítő találkozóján létrehozott szerkesztő bizottság illése. A szerkesztő bizottság ülésének megnyitásán 5í(i európai kommunista és munkáspárt képviselői vesznek részt. Cziiege Lajos Prágában Czinega Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter hétfőn megérkezett Prágába, a Varsói Szerződés tagállamai honvédelmi miniszteri bizottságának soron következő ülésére. MIM Gpía hazaérkezett és Mii (Folytatás az 1. oldalról.) mának vezetőit, hogy folytassuk velük az eszmecserét. Külön szeretném kiemelni — hangsúlyozta Kállai Gyula —. hogy tárgyaló partnereinkkel teljes egyetértésben állapíthattuk meg: a békés egymás mellett élés folyamata, amely a leghatékonyabban Európában bontakozik ki, a világ minden haladó mozgalmára kedvező hatást gyakorol; az arab népek is így értékelik az európai biztonsági értekezleten elért eredményeket. A meglátogatott két ország vezetői azt is hangsúlyozták, hogy a Szovjetunióval, a. szocialista országokkal való szoros együttműködés elengedhetetlen feltétele fejlődésüknek, előrehaladásuknak, mozgalmuk eredményességének. E felfogásukat pozitívan értékeljük. Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke hazaérkezett Szíriából cs Irakból. iietszínvonaliink - tegnap, ma, holnap TÁRSADALMI FESZÜLTSÉGEKKEL járó kereseti- arány-probléma előfordul az állami és a szövetkezei szektor (illetve magánszektor) között. Az a tapasztalat, hogy a szövetkezeti szektorban (és még inkább a magánszektorban) egyes esetekben magasabb a bérfejlesztés, mint az állami szektorban. A kerese- liarány-probléma megoldása érdekében a Központi Bizottság 1972. novemberi határozata alapján a kormány 1974- ben jóváhagyta a szakmai bérek bevezetésének irányelveit, amely alkalmas arra, hogy azonos szakmában azonos teljesítmény esetén a népgazdaság minden ágazatában fokozatosan azonosak legyenek a keresetek is. Pártunk a következő tervidőszakban is következetes bérpolitikát föl; tat. Tervek szerint az ötödik ötéves terv során is tovább nő a reáljövedelem. A növekedési ütem azonban nem éri el a IV. ötéves terv időszakában biztosított mértéket. Ennek oka főként az, hopv a tőkés infláció, á nyersanyag és az energiahordozók órának emelkedése a korábbiaknál nagyobb terhet ró a gazdaságra, végső soron a nemzeti jövedelemre. Az életszínvonal emelésének azon tényezői kerülnek előtérbe a továbbiakban is, amelyek egyidejűleg szolgálják az anyagi jólétet és a gazdasági hatékonyságot. A bérpolitikában fő cél továbbra is a munka szerinti elosztás erősítése lesz. Az ötödik ötéves terv időszakában az alapvető osztályoknak és rétegeknek mindenekelőtt a munkásságnak és parasztságnak a jövedelme arányosan növekedik. A legalacsonyabb keresetek — javuló teljesítmények alapján — az átlagosnál gyorsabb ütemben emelkednek. A lakosság összes jövedelmében nagy szerepet játszanak a társadalmi juttatásokból származó jövedelmek, a nyugdíj, táppénz, családi pótlék, gyermekgondozási segély, oktatási, egészségügyi Intézmények fenntartására fordított kiadások, kedvezményes üdültetés, munkaruha- juttatás, üzemi étkeztetés stb. A társadalmi juttatásokból eredő jövedelmek nagyságrendileg fele-fele arányban pénzjövedelmbk és természetbeni jövedelmek formájában jutnak el a lakossághoz. A társadalmi juttatásokból származó jövedelmek fő életszínvonal-politikai feladata az, hogy mérsékeljék a családok jövedelmi színvonalában a kereső—eltartott arány miatt kialakuló különbségeket. A társadalmi juttatások célja továbbá, hogy biztosítsák a társadalom tagjai olyan szükségleteinek kielégítését, amelyeket nem lehet a végzett munkától függővé tenni. Ilyenek a művelődési, egészség- ügyi szükségletek, ezek kielégítését ■ társadalmilag kell megszervezni, és a költségek túlnyomó részét a társadalomnak kell vállalnia. Ezen szociálpolitikai jellegű jövedelmekben az ingyenes vagy kedvezményes természetbeni juttatások lehetséges bővítése mellett (ami elsősorban az egészségügyi és kulturális beruházási lehetőségekkel függ össze) fokozottabb szerepet kapnak a közvetlenül pénz formájában nyújtott társadalmi juttatások (nyugdíj, családi pótlék, gyermekgondozási segély stb.). Hazánkban a társadalmi juttatásokból eredő jövedelmek növekedése igen gyors, meghaladja a nemzeti jövedelem és a munka szerinti jövedelmek emelkedésének ütemét. Az 1966—1970. közötti ötéves időszakban a természetbeni társadalmi juttatások egy főre jutó reálértéke 26 százalékkal, a pénzbeli juttatásoké pedig mintegy 66 százalékkal emelkedett. A pénzbeli társadalmi juttatásokon belül a családi pótlék és' a gyermekgondozási segély, különösen pedig a nyugdíjak növekedése volt a legszámottevőbb. A negyedik ötéves terv időszakában is a pénzbeli tűt - sa'dalmi juttatások összege gyorsabban — kb. 48 százalékkal — emelkedik, mint a munkából származó jövedelmek. A gyors növekedésnek két oka van: egyrészt a juttatások összegének évről évre jelentős, automatikus növekedése következik be azáltal, hogy növekszik a nyugdíjasok száma, emelkednek az átlagkeresetek, évente két százalékkal emelkednek a nyugdíjak stb.; másrészt a központi intézkedésekkel is emelték az egyes juttatások összegét. Ismeretes, hogy az ötéves terv célkitűzéseinek megfelelően 1972. január elsejétől a három- és annál több gyermekes családok (valamint az egyedülálló egy- és kétgyermekes szülők) családi pótlekát gyermekenként havi 100 forinttal felemelték. Népesedéspolitikai céljainkkal összhangban a gyermekes családok fokozottabb anyagi támogatása érdekében 1974. januártól 1000 forintról 2500 forintra emelkedett az anyasági segély összege a gyermekszámtól függően, a gyermekgondozási segély havi 600 forintról 800, 900, illetve 1000 forintra növekedett, emelték a beteg gyermek ápolásával kapcsolatos táppénzes időt, a 14 éven aluli gyermeket nevelő anyák részére fizetett szabad napokat álapítottak meg. 1074. június elsejétől^gyer- mekenként 100 forinttal ismét emelkedett a kétgyermekes családokat — vagy annál nagyobb családokat — megillető családi pótlék. Az elmúlt évben családi pótlékra összesen 5,2 milliárd forintot; fordítottak, Az előző évinél jóval nagyobb összeget fizettek ki nyugdijakra is. Az év végén a nyugdíjasok száma 1 748 0.00 volt, 65 000 fővel több, mint egy évvel korábban. A tüzelőanyagok áremelőbe miatt az alkalmazásban állók és a nyugdíjasok egységesen havi 50 forint bér-, illetve nyugdíjkiegészítést kaptuk, ösz- szességében a nyugdíjak ősz- szege az 1970. évi 13 milliárd forintról 1975-re 26,5 milliárd fornlra emelkedett. Az idén július elsejétől újabb differenciált mértékű nyugdíjemelés volt, ami elsősorban az alacsony összegű nyugdíjakat élvezők körét érintette. AZ ÉLETSZÍNVONAL emelésének anyagi alapja a termékek és a szolgáltatások fogyasztása. A lakosság rendelkezésére álló termékek és szolgáltatások mennyisége és minősége, választékuk bősége és a lakosság igényeivel való összhangja az életszínvonal anyagi meghatározója. A lakosság pénzbeli jövedelmeinek mintegy 90 százalékát fogyasztási cikkek vásárlására és szolgáltatásokra fordítja, ez is mutatja a fo- , gyasztás fejlődésének társadalmi és politikai jelentőségét. Karvallcs László (Folytatjuk) i