Észak-Magyarország, 1975. november (31. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-13 / 266. szám

léüapss talicskázás a iieifci ¥@zeti kórházba» Szerdád délelőtt kétnapos tanácskozás kezdődött Mis­kolcon a Szentpéteri kapui megyei vezető kórház kul­túrtermében, amelynek té­mája az elmebetegek és ér­telmi fogyatékosok szociális otthonban történő gondozás sa. A tájértekezleten hét me­gye, Békés, Heves, Hajdú, Nógrád, Szabolcs, Szolnok és Borsod megye egészségügyi szerveinek vezetői, képvise­lői, ideg- és elmeszakértői cserélik ki tapasztalataikat. A már ismert és kevésbé is­mert módszerekről előadások hangzanak el. A gyakorlati tapasztalatokat a jelenlevők a további munka minőségé­nek javításához hasznosíthat­ják. Hazánkban jelenleg hatvan olyan szociális otthon van, ahol értelmi fogyatékosok, elmebeteg emberek ellátásá­ról, foglalkoztatásáról is gondoskodnak. így körülbe­lül 6—7 ezer rászorulónak biztosíthatnak megfelelő kö­rülményeket. A következő években bővülnek az elhe­lyezési lehetőségek, kidol­gozzák azokat az irányelve­ket, amelyek alapján a gon­dozáshoz szükséges létesít­ményeket, felszereléseket meg kell teremteni. A tanácskozáson elhang­zott többek között az is, hogy a jövőben a jelenleginél jó­val több képzett szakember­re lenne szükség a gyenge- elméjűek, elmebetegek elhe­lyezését, foglalkoztatását vég­ző szociális otthonokban. Ghímíúsi bizottság Miskolcon, az SZMT-szék- házban — az új feladatok­nak megfelelően — először alakult még az SZMT okta­tási bizottsága. Kiss Béla, az SZMT titkára köszöntötte a bizottság tagjait és ismer­tette az oktatási bizottság feladatait. Megtárgyalták az szb-titkári tanfolyam tema­tikáját és a szocialista bri­gádvezetők továbbképzésé­nek tennivalóit. Az oktatási bizottság elnöke Kiss Béla, titkára Papp József lett. Lévay József kulturális napok Lévay iJózsef költő szüle­tésének 150. évfordulója al­kalmából kulturális napokat rendeznek szülőhelyén, Sa- jószentpéteren, a nevét vi­selő helyi nagyközségi könyv- ■ tár, a helyi bányász Petőfi Sándor Művelődési Központ, a Miskolci járási Hivatal, a Borsod megyei Rónai Sándor Művelődési Központ, a me­gyei II. Rákóczi Ferenc Könyvtár, valamint a mis­kolci Áfész szervezésében. A kulturális napok no­vember 18-án, kedden dél­előtt 10 órakor kezdődnek a könyvtárban Serfőző János, járási könyvtárigazgató be­vezetőjével, egyben a Lévay_ kiállítás megnyitásával, il­letve a Lévay Úttörőcsapat műsorával, majd megkoszo­rúzzák a költő szülőházát és sírját. Aznap délután a ta- nácsházón emlékünnepséget tartanak: megnyitót Üveges Endre tanácselnök, emlékbe­szédet dr. Török István mond, majd zenei és irodal­mi műsor következik. Más­nap, a Petőfi Sándor Műve­lődési Központban emlékez­nek meg a költőről: beszédet Barna Károly tart, a helyi művészeti csoportok pedig ajándékműsort adnak. Ugyan­ekkor megnyitják Barczi Pál grafikusművész kiállítását. A harmadik napon honis­mereti ankét és a nagyköz­ségből elszármazott közéleti személyiségek találkozója szerepel a programban. Naponta tízezer liter tejet ilo! lalat közös tejüzemében. A ki lesz. Naponta 120 boltot Iáin ötezer darab egyliteres és két tej, 1600—1300 pohár tejföl és goznak fel az edelcnyi Alkotmány Tsz és a Tejipari Vál- s tejüzem idei árutermelése már mintegy 32 millió forint ak el különböző tejtermékekkel. A napi átlagos „termelés” ezer darab félliteres „zacskós” (ej, több száz pohár iskola- több száz félkilós „zacskós” túró. (Fotó: Sz. Gy.) E hét végén, november JS- cn zárul Budapesten, a Kép­csarnok Csontváry-termében (V. kor. Vörösmarty tér 1.) a Munkásélet 1975 című fest- ménypályázat bemutatója, amelynek :tl képe igen sokszí­nűén, sokféle megközelítésben, ábrázolásmódban mutatja meg, miként látják festőművészeink napjaink munkásainak életét, illetve munkával gazdag éle­tét. A tárlat pályázati jellegé­nél fogva nem mutathat egyen­letes képet, de érdekes, el­gondolkoztató, több magas ér­tékű alkotással gazdag, Szü- kebb pátriánk képviselőit ke­resve sajnálattal állapíthattuk meg, hogy Borsod—Miskolc festőművészei közül senkivel sem találkoztunk, de nehe­zen hihető, hogy ne érdeklőd­nének a téma iránt. A Magyar Képzőművészek Szövetségének észak-magyarországi területi szervezetét egyedül Lóránt Já­nos salgótarjáni festőművész reprezentálja. A korábban itt élt, de már régen elköltözött Cs. Nagy Apdrás és Dezső Jó­zsef müvei kapcsolják még közvetett úton területünket ehhez a pályázati bemutató­hoz. A kender megújulása Qtzátva, törő, csörlő, ti- J loló, guzsaly, motol­la ... Nagyobbrészt már csak a falusi öregek tudják, milyen eszközöket, mire valókat jeleznek ezek a fogalmak. Már csak ők ismerik a kender feldolgo­zásánál:. munkamenetét, a vetéstói, a. nyüvésiöl kezd­ve egészen addig, amíg a megszőtt vászon szépen ki- varrva, •SSszehajtogatva bekerült a. szekrénybe a stafírung közé, vagy zsák­nak varrva a kamrába. Közben mennyi munka, mennyi dolog a kenderrel! Emlékezetes, szép esték is persze a fonókban. Hosz- szú, téli esték fonóiban, meséknek, énekeknek, bo­szorkány os-kísértéses his­tóriáknak szülőhelyein, to­vábbmentőin. Játékok, huncutságok, nevetések, mókák, szülőhelyein, mert ezek is hozzá tartoznak a fonókhoz, lányok, legények, gyülekezőhelyeihez. De a feldolgozás eszközei már öreg, falusi házak padlá­sain, fészereiben porosod­nak, vagy helytörténeti múzeumokban szerényked­nek, legalábbis azok, ame­lyeket még nem gyűjtöl- tek-iarháliak össze régi dolgainkkal üzletelő, ügyes emberek. Emlékekké váltak a fo­nók, tanulmányok, dolgo­zatok őrzik a ..hogyan is volt?”-at, a fonókban szü­letett, kikerekedett, kicsi­szolódott, ki tudja hány történetet. A televízió előtt nem kerekednének már úgy a mesék, a magnói kap­csolgató gyereknek már nem lenne olyan ijesztő a kísértet, korunk sok csodá­ja visszaszorította a régi csodákat. A kendert is visszaszorította. De talán mégsem végle­gesen. A kenderre ugyanis szükség van. A Szegedi Kenderfonó az új idényre eddig húsznál több gazda­sággal kötött szerződést. Jövőre már tiOOO hektárnál nagyobb területen termesz­tik a kendert., d.e tízezer hektáron kellene. A hiány­zó részt ugyanis még min­dig iihportból kell fedezni.. Az új termesztési rend­szerre már sokan figyel­nek. Nyilván nem térnek vissza a fonó esték, nem kerülnek elő« a padlásokról a tilolók, motollák, rokkák. De a kender, ez a mindig is nagy szolgálatot tett nö­vény, újra helyet követel magának. Tízezer hektáron. (pl) Válasz a Füíep utca lakóinak Levelet kapott szerkesztő­ségünk a Fülep József utca lakóitól. A 111. kerületi utca azelőtt Szabó Dezső nevét viselte. Néhány éve megvál­tozott az utca neve. A lakók levelükben azt kérik, írjuk meg, ki volt Fülep József, akiről utcájukat elnevezték. Utána jártunk a kérésnek és a következőket tudtuk meg az utca. névadójáról: Fülep József 1786-ban Mis­kolcon született. Foglalkozá­sát tekintve bányász volt, az oraviczai bányatársaság kép­visblöje. 1828-ban mozgalmat indított a bányaközségek ko­rábbi önálló szervezetének visszaállításáért. 1835-ben, mint jeles bányatudóst, a bá­nyászati műszógyűjtemény alkotóját, a Magyar Tudo­mányos Akadémia levelező tagjává választották. Nagy érdeme, hogy az Akadémia gyűjteményét természetrajzi anyaggal is gazdagította. 1847. július 17-én halt meg Temesváron. Utca elnevezé­sét róla a Borsodi Szénbá­nyák Vállalat is javasolta. Á Blikkben havazott Tegnap a korán reggel ke­lőket meglepetés fogadta a Bükk magasabb részein. így Bülilcszentkeresztcn fél öt­kor, Ömassán öt óra után sűrű pelyhekben elkezdett hullani a hó. Bánkúton csakhamar 3—4 centis réte­get mértek. A völgyekből feltekintve a hegycsúcsokat mindenütt összefüggő fehér takaró borította. Az alacso­nyabban — 300—350 méter körül — fekvő helyeken, így Lillafüred, Hámor, Garadna és a Csanyik környékén csak dara esett. Miskolcon ezt kö­vetően. csak jóval később, 7 óra felé kezdett el szemer­kélni az eső. A Blikkben csúszóssá váltak az utak, így a hegyi buszjáratokon né­hány perces késések voltak. A délelőtt folyamán fel­szakadozott a felhőzet, s a,z elő-elő bukkanó nap felszá­ntotta az utakat. A hegyek­ben — Szentiéleken és Bán­kúton — is megolvadt a hó, s dél körül a turistaházak vezetői már csak arról szá­molhattak be, hogy néhol, a hűvösebb helyeken maradt pár négyzetméteres nyoma. TELEX ÖSEMLÖSÖK MARADVÁNYAI v./ ■ Hatvanmillió évvel ez­előtt élt Ősemlősök marad­ványait ásták ki Beisö- Mongóliában kínai tudó­sok. 'Számos koponyát is megtaláltak. A tudósok szerint az értékes lelet nagy segítséget nyújt Észak-ICína geológiai tör­ténetének, valamint ősi fau­nájának tanulmányozásá­hoz. VASÚTI SZÉKENCSÉTLENSCG Kilenc ember halálát okozó vasúti szerencsétlen­ség történt a mexikói Mon­terrey városban. A város felé haladó vonatról két kocsi leszakadt és nagy se­bességgel berohant a pá­lyaudvarra, ahol kisiklott. KISZABADULT TÚSZOK Tuniszban a rendőrség ártalmatlanná tette a bel­ga nagykövetségre hétfőn behatolt tunéziai állam­polgárt és kiszabadította három túszát. A belga kor­mány köszönőlevelet kül­dött a tunéziai kormány­nak. FÉLTÉKENYSÉGI DRÁMA A thaiföldi légierő egyik tisztje féltékenységi roha­mában, ittas állapotban agyonlőtte csapodár fele­ségét, hat gyermekét, fel­gyújtotta saját és több szomszédja házát, majd öngyilkos lett. TILTAKOZÓ BALETT A spanyol kormány szer­ződésszegés címen pert akar indítani a Milánói Scala balettje, a XX. szá­zad balettje és a Pantomi- mia Polonica társulata el­len. Az együttesek ugyan­is a spanyolországi kivég­zések elleni tiltakozásul le­mondták spanyolországi fellépésüket. BSS balesetek Az ózdi vasúti állomás kö­zelében halálos baleset tör­tént. Majoros István, 24 éves kocsirendező, helyi lakos to­latás közben két vagon közé szorult. A baleset következ­tében a szerencsétlen ember olyan súlyosan megsérült, hogy kórházba szállítás köz­ben meghalt. A körülmények tisztázására vizsgálat indult. Császárszállás belterületén egy útkereszteződésben Zo- váth Mihály, 28 éves egyéni dazda, helyi lakos személy- gépkocsijával — a vizsgálat eddigi megállapításai szerint — nem adta meg az elsőbb­séget cs elütötte Bercczki1 József, 14 éves helyi lakos segédmötorkerékpárost, aki kórházba szállítás után éle­tét vesztette. Meghallotta a segély kiáltásokat... J. T. ormosbányai lakost, kör­nyezetében nem tartják köteke­dő, durva, vagy épper) olyan fiatalembernek, aki nem tudna cselekedeteiről számot adni. Fia­tal kora ellenére — 19 éves -- jól kereső bányász, családos ember. Talán nem is tehet arról, hogy azon a bizonyos napon — 1975 augusztusában — ijedtségé­ben, és félelmében elszabadultak indulatai . . . Bár a Borsod Me­gyei Főügyészség erős felindu­lásban elkövetett emberölés bün­tette miatt emelt ellene vádat,, mégis szabadlábon védekezik — mivel; cselekedete szinte so­rolja” a jogos önvédelem ha­tárát. A szálak még az elmúlt évti­zedbe, 1953-ba vezetnek vissza. J. T. édesapját ekkor súlyos bá­nyaszerencsétlenség érte. meg­rokkant, később meghalt. Édes­anyja élettársi kapcsolatot léte­sített T. Ferenccel abban re­ménykedve, hogy az segítségére lesz majd gyermekei nevelésé­ben. Reményei nem váltak be, T. Ferenc kezdettől fogva italo­zott, durván bántalmazta élettár- sál, és annak gyermekeit. Mind­ez odáig fajult, hogy már segít­séget is kellett ellene kérni a községi tanácson. Augusztus 26-án .r. T. délelőtt felkereste édesanyját. A lakásba érve veszekedés, verekedés nyo­mait fedezte fel —, mint később kiderült — T. Ferenc ezen a napon is megverte élettársát, mert az a délutáni müszakkez- désig nem tudott neki almás ré­tes», sütni. .1. T. édesanyja a ke­gyetlen bánásmód .miatt már ön- gyilkosságra is gondolt. T. Ferenc a kocsmából (dél­utánra ment műszakba) vissza­térve egy kést logoit, azzal ron­tott. be éleuársának szobájába. Az ijedt kiáltozásra fölfigyelt a konyhában tartózkodó J. T. es édesanyja segítségére sietett. '1'. Ferenc kezéből kiütötte a kést, majd a sértett után rohanva, a kisszobában a hevemre esett T. Ferencet kétszer mellbe szúrta. Rögtön ezután orvosi segítségért sietett, de a szúrások — megsér­tettek a szívburkot is — azon­nali halált okoztak. A Borsod Megyei Főügyészség vádirata megállapítja: a gyanú­sított, J. T. tettét erősen beszű­kült, sokkos tudati állapotban követte el, s ez jelentős fokban korlátozta cselekedete veszélyes következményeinek leiismerésé­ben. A sértett összesen négyszer próbálta ezen a napon megtá­madni édesanyját, italtól nagy­mértékben befolyásolt állapot­ban ... • Tárgyalás: november 21-én a Miskolci Megyei Bíróságon. (u) ESZAK-MAGYARORSZAG — A Magyar Szocialista Munkáspárt Borsod megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: Wl RTH LAJOS. Szerkesztőség: 3527 Miskolc, Bajcsy-Zs. u. 15. sz. Postacím: 3501 Miskolc, pf. 351. Telefonok. Központ: 36- 132, 16-672. 35-380. 33-5711 Titkárság: 16-036 Gazdaságpolitikai rovat: 16-035. Pártrovat: 16-078 Belpolitikai rovat: 16-450 Kultúrrovat: 16-067. Sporlrovat: 16-049 Munkáslevelezés, panaszügyek 16-0-16. Kiadja: a Borsod megyei Lapkiadó Vállalat, 3527 Miskolc. Bajcs.y-Zsilinszky u, 15 Posta­cím: 3501 Miskolc, pf. 173. Felelős kiadó: VERES MIHÁLY. Telefon: 36-131 Hirdetésfelvétel: 3525 Miskolc. Széchenyi u. 15—17, Telelőn: 16-213 Terjeszti a Magvai Po^ta Elő­fizethető: a heJvi postahivataloknál és a kézbesítőknél. Az előfizetés dija eav hónapra 20 forint. Index: 25655. Készült a Borsodi Nyomdában. Felelős vezető- SZFMFS ISTVÁN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom