Észak-Magyarország, 1975. november (31. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-11 / 264. szám

*f J VILÁG PROLETÁRJA!. EGYESÖLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA L XXXI. évfolyam, 261. szám Ara: 80 fillér I Kedd, 1975. november 11. j Saviét ÍZ Fel kell újítani a Közel-Kelettel kapcsolatos genfi békekonferenciát Anatolij Dobrinyin, a Szovjetunió washingtoni nagykövete november 9-én átadta Henry Kissinger ame­rikai külügyminiszternek azt a felhívást, amelyet a Szov­jetunió kormánya intézett az Egyesült Államok kormá­nyához a Közel-Kelettel kapcsolatos genfi konferen­cia munkájának felújítása kérdésében. A felhívás az alábbiakat tartalmazza: A szovjet kormány szük­ségesnek tartja, hogy a kö­vetkezőkét jelentse ki az Egyesült Államok kormá­nyának. A közel-keleti konfliktus rendezésével kapcsolatos kér­dések nem kielégítő volia továbbra is aggodalommal tölti el a Szovjetuniót. A konfliktus alapvető okait mindeddig nem küszöbölték ki. Izrael változatlanul ke­zében tartja az elfoglalt arab földeket. Figyelmen kívül hagyják a palesztin arabok törvényes jogait. E helyzet következtében veszedelmes feszültség áll fenn. ebben a térségben. A tapasztalat azt bizo­nyítja, hogy a részleges in­tézkedések. amelyeket még­hozzá szeparatista alapon valósítottak meg. nem vezet­nek el a közel-keleti prob­léma megoldásához. Nem is vezethetnek el, mivel nem veszik figyelembe a politikai rendezés alapvető kulcskér­déseit. úgymint az izraeli csapatok teljes kivonását az 1967-ben megszállt összes arab területektől és a palesz­tin arabok törvényes nemzeti jogainak kielégítését, bele­értve a saját államiság jogát. Csakis e kérdések megoldása esetén lehetséges a valóban tartós béke megteremtése a Közel-Keleten és a megbíz­ható feltételek szavatolása az adott térség valamennyi ál­lama. közte Izrael, biztonsá­gos létezéséhez cs fejlődésé­hez. A Szovjetunió továbbra is úgy vélekedik, a közél-keleti probléma alapvető rendezése elérésének egyetlen megfe­lelő útja az. hogy a közvet­lenül érdekelt felek együttes ENSZ-határozatok a palesztin kérdésről Az ENSZ-közgyűlés hét­főn túlnyomó többséggel két határozatot fogadott el a pa­lesztin kérdésről. A 101 szavazattal, nyolc ellenében — 25 tartózkodás mellett — elfogadott határo­zat felszólít arra, hogy a Pa­lesztinái Felszabadítani Szer­vezet, a Palesztinái nép kép­viselőjét egyenjogú résztve­vőként hívják meg mindazok­ra a közel-keleti tárgyú ta­nácskozásokra és értekezle­tekre, amelyeket az ENSZ égisze alatt rendeznek. A második határozat — ezt 93 szavazattal, 18 ellené­ben, 27 tartózkodás mellett fogadták el — arra szólít fel, hogy ismerjék el a Paleszti­nái nép nemzeti önrendelke­zési jogát és adják vissza a Palesztináinknak a közel-ke­leti háborúk során elrabolt tulajdonaikat. kollektív erőfeszítéseket tesz­nek. Köztudott, hogy ponto­san ezzel a céllal hozták létre annak idején a Közel- Kelettel kapcsolatos genii békekonferencia nemzetközi mechanizmusát. amelynek társelnökei a Szovjetunió és az Egyesült Államok. Ez a mechanizmus azonban huza­mosabb ideje nem tevékeny­kedik. A Szovjetunió változatla­nul híve annak, hogy a Kö­zel-Keleten létrejöjjön a tartós és igazságos béke, « gyakorlatilag előbbre jussa­nak a közel-keleti konfliktus rendezésében. Ennek a célnak felelne meg, ha teljes egé­szében felújítanák a genfi békekonferencia munkáját. A Szovjetunió ezért javasolja, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok, mint a Közel-Kelettel kapcsolatos genfi békekonferencia két társelnöke, tegyen közös kez­deményezést ebben az ügy­ben. Természetesen a konfe­rencián — munkája felújítá­sának első pillanatától kezd­ve az ENS& égisze alatt egyenlő alapon részt kell vennie az összes közvetlenül érdekelt feleknek: Egyiptom­nak, Szíriának, Jordániának, a palesztin arb nép képvise­lőinek és Izraelnek. Valamint a Szovjetuniónak és az Egye­sült Államoknak, mint társ­elnököknek. A felújított konfe­rencia feladata — ami egyéb­ként kezdettől fogva eldön­tött kérdés — az, hogy a megfelelő ENSZ-határozatok alapján, elsősorban a Bizton­sági Tanács 338-as és a köz­gyűlés 3236-os határozata alapján érjék el a közel-ke­leti konfliktus átfogó és alap­vető politikai rendezését. A konferencia munkáját vala­mennyi résztvevő egyetérté­sével kell megszervezni. szovjet békegy Tegnap délután kéj órakor Miskolcon, a ~ megvei könyv­tár előadótermében inacvar— szóvjet ünnepi békegyűlést iTÍi''dr7i'l i a nazal ins Nép­front Borsod megyei Bizott­sága. a megyéi fodrász szö- Jcl kezel cs a Ivilskolci hlazh inari Szövet kezel. A gyűlésen töübek' 'közöli; részt ven VAő- vál< József, az MSZMP Mis­kolc városi Bizottságának •titkára:Jblepvi Imre, a Haza­fias Népi'ront Borsod megyei Bizottságának titkára, dr. vájárai János, a KISZ Borsod megyei Bizottságának titkára, *' Kpitat Zoltán, a KISZÖV megyei elnöke és Berki Mi- hályné, az Országos Béketa­nács tagja is. Az ünnepi békegyűlésre háromtagú szovjet küldött­ség érkezett, Vlagyimir Pi- szarcv alezredes vezetésével, akiket a megyei fodrász szö­vetkezet KlSZ-alapszerveze- tének tagjai köszöntöttek. Az ünnepséget vKovács Gi/örmi. a megyei fodrász szövetkezet párttitkára nyi­totta meg, majd Harmati Sán­dor, az Országos Béketanács alelnöke, a Magyar Szolida­ritási Bizottság elnöke mon­dott ünnepi beszedet. Elöljáróban megemlékezett a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójáról, ■1 történelmi hátteréről. Beszelt a forradalom utáni esemé­nyekről, Lenin világmozgató szerepéről. A békés egymás mellett élés politikája nagy hatást gyakorolt akkor — és napjainkban is — az embe­riség létet fenyegető háborúk elhárításában. Szólt a Kom­munista International VII. kongresszusának hatásáról, eredményeiről; a népfront­mozgalom kialakulásáról, te­vékenységéről. Arról, hogy a népfrontmozgalomnak kö­szönhetjük napjainkban is a magyar békemozgalom nem­zetközi hírnevét. — A Szovjetuniónak a fa­sizmus felett aratott győzel­me nyitotta meg hazánkban is a társadalmi haladás út­ját, — mondotta többek kö­zött Harmati Sándor. — Ezért erősbödik napjainkban is a Szovjetunió, s népei iránt népünk szeretete. tisz­telete. A szovjet hatalomnak mindmáig óriási szerepe van a világbéke-mozgalom kiter­jesztésében. amely ráébresz­tette a világ közvéleményét az emberiséget fenyegető atomháború veszélyére. A szovjet nép áz egész emberi­ség léiét biztosító béke leg­több védelmezője. Az ünnepi békegy ülésen felszólalt Vlagyimir Piszarev alezredes is. Elmondot ta, hogy a magyar és a szovjet nép baráti találkozói tovább erő­sitik a kél nép, s az egész szocialista tábor kapcsolatát. A magyar—szovjet béke- gyűlés a megyei fodrász szö­vetkezet irodalmi színpadá­nak. s a Miskolci Háziipari Szövetkezet énekkarának mű­sorával ért véget. Politikai könyvnapok 75 Ünnepélyes megnyitó és kiállítás Patakon Mai számiiskból iiimiiiimimiiiiiiiimiisu erőfeszítések (3. oldal) A képernyő előtt (4. oldal) Amíg az idő engedi (3. oldal) Az Angolai Népi Fclszabadítási Mozgalom meghívására Nagy Rieliárdnak. a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága tagjának vezetésével küldöttség utazott az Angola függetlenségének kikiáltása alkalmából rendezendő ünnepségekre Luandába. Pil­lanatkép 24 órával a, függetlenség kikiáltása előtt Angola fővárosában, Luandában, az előtérben az Ml’LA harcosai. Az MSZMP Borsod me­gyei Bizottsága és a Kossuth Könyvkiadó megyei kiren­deltsége tegnap délután gar rospatakon ünnepélyesen megnyitóTTa a politikai könyv­napok megyei eseménysoro­zatát. A II. Rákóczi Ferenc Mű­velődési Központban rende­zett megnyitóünnepségen részt vetH^Deme Las'zlo. az MSZMP Borsod megyei Bi­zottságának titkára. Jelen voltak továbbá Sárospatak párt-, állami és társadalmi szervezeteinek vezetői, va­lamint a járási jogú. több nagyüzemi pártbizottság és a Kossuth Könyvkiadó kép­viselői is. A megjelenteket t/Molnár András^ a Sárospataki ' varo- 51 Pártbizottság első titkára köszöntötte. majd Deine László mondott ünnepi be­szédet. Egyebek közt vázolta azo­kat az eredményeket, ame- , iveket megyénkben a politi­kai irodalom terjesztésében és felhasználásában — a pártszervezetek ügybuzgó ak­tivistáinak közreműködésé­vel — az utóbbi évek során elértünk, s amelyek — köz­vetve — nem kis mértékben járullak hozzá a politikai munka színvonalának és ha­tékonyságának növeléséhez — a X. kongresszus határo­zatainak megvalósításához. A megyei pártbizottság tit­kára hangsúlyozta, hogy ;< XI. pártkongresszus és a megyei partértekezlet hatá­rozataiban megfogalmazón politikai, gazdasági és kul­turális feladatok sikeres vég­rehajtása még következete­sebb ideológiai. politikai munkát igényel a pártszer­vezetektől. Mindenek előtt ..aktívabbá és hatékonyabbá kell tenni a marxizmus—le­tt inizmus propagandáját, el kell érni. hogy eszméi lob­ban behatoljanak a tömegek gondolkodásába és uralko­dóvá váljanak a társadalmi élet minden területén...” — idézte a XI. kongresszus út­mutatásait az előadó, majd így folytatta: — Abban, hogy az élet által felvetett új és gyakran bonyolultabb kér­désekre is konstruktiv vá­laszt adjanak pártszerveze­teink. propagandistáink, so­kat segíthet a politikai iro­dalom céltudatos terjesztése — a Kossuth Könyvkiadó által rendelkezésünkre bo­csátott könyvek és folyóira­tok rendszeres felhasználása a mindennapi politikai mun­kában. Az ünnepi beszéd elhang­zása után a megyei pártbi­zottság titkára megnyitó«* azt a reprezentatív politikai könyv-kiállítást, amelyet az érdeklődők november Ui-ig tekinthetnék meg Sárospata­kon. a II. Rákóczi Ferenc Müveiödési Központban. (esc.) 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom