Észak-Magyarország, 1975. november (31. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-06 / 261. szám
1975. nov. 6., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Nők a termelőszövetkezetekben 1, ■■ Megyénk mezőgazdasági termelőszövetkezeteiben a dolgozók több mint fele nő és többségük nem éppen a legfiatalabb korosztályhoz tartozik. Ez a tény már önmagában is meghatározza, hogy a velük való foglalkozás, a gondjaikkal való törődés meglehetősen sajátos feladatot ró a politikai és a gazdasági szervekre egyaránt. A megyei párt-végrehajtó- bizoltság két ízben foglalkozott az 1970-es nőpolitikái határozat végrehajtásának ellenőrzésével. Az eddigi elemzések és vizsgálatok azt bizonyítják, hogy a termelőszövetkezetekben dolgozó nők ügyében különösen az elmúlt években jó értelmű szemléletváltozás következett be. A nőpolitikái határozat végrehajtása itt is kedvezően alakult. A pártirányítás helyzete A mezőgazdaságban működő pártszervek és alapszervezetek a nőhatározat megjelenése óta fontos feladatuknak tartják a nők politikai, gazdasági helyzetével való foglalkozást. Általában elmondhatjuk, hogy a nőkérdést a mindennapi politikai munka kérdéseként kezelik. A pártszervezetek 76 százalékában nőfelelőst választottak, a kisebb létszámú vezetőségeknél pedig a taggyűlés egy párttagot bízott meg ezzel a feladattal. A legtöbb helyen intézkedési tervet dolgoztak ki. Ezeknek az intézkedési terveknek a zöme nagyon helyesen figyelembe veszi a mezőgazdaságban megmutatkozó sajátos feladatokat. A mezőgazdaságban működő pártszervek egy része évente — pártvezetőségi szinten, vagy taggyűlésen — tárgyalta meg, hol tartanak a nőkről szóló párhatározat megvalósításában. Az első időszakban a teljes határozatot tekintették át, jelenleg a határozatnak egy-egy részfeladatát igyekeznek megvalósítani, elemezni. Rendszeresen beszámoltatják a termelőszövetkezeti vezetést a telt intézkedésekről. Út a vezetéshez Az eddigi vizsgálatok alapján elmondhatjuk, hogy a termelőszövetkezetekben dolgozó nők politikai nevelésében, közéleti tevékenységük .növelésében jelentős fejlődés mutatkozik 1970-hez viszonyítva. Ha azonban azt vizsgáljuk, hogy más munkaterületen élő és dolgozó nők aktivitáshoz, politikai és gazdasági helyzetéhez képest, • milyen a fejlődés, akkor meg kell állapítanunk, hog4v az ütem itt természetszerűen lassúbb. Kedvező, hogy a mezőgazdaságban dolgozó nők között is évről évre nő azoknak a száma, akik a különböző tö- megpropaganda oktatási formákban vesznek részt. A tömegpolitikai tanfolyamokon például 1971-ben 26,2 százalék, 1975-ben 32,7 százalék volt a nők aránya. Egyes járásokban felülmúlták a megyei átlagot, mint például Mezőkövesd, Sátoraljaújhely, ózdi járás, ahol 50—60 százalék volt a nők száma a politikai tanfolyamokon. Jobb a megyei átlag is, ha azt nézzük, hány nő vett részt az oktatásoknak kötetlenebb formáin, mint például a politikai vitakör, a KISZ, a Hazafias Népfront állal szervezett politikai tanfolyam. Az ill megjelenteknek a féle no volt. Kevesebb hallgatóval találkozni a mezőgazdaságban dolgozó asszonyok és lányok közül a marxista—leninista középiskolában, és a Marximus —Leninizmus Esti Egyetemen. Még mindig sok akadályba ütközik, hogy a tsz-ben dolgozó nőket ezen az oktatási formán képezzük tovább. Néhol viszont a műveltségi alapfeltételek is hiányoznak. Ez zömmel abból adódik, — amire már utaltunk is —, hogy magas a mezőgazdaságban dolgozó nők életkora, s ugyanakkor számolnunk kell a még meglevő konzervatív szemlélet kedvezőtlen hatásával is. Ez az oka annak, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetekből ezeken az oktatási formákon még többségében az alkalmazotti minőségben dolgozó nők vesznek részt. A szakmai képzettség növelésének igényét is sikerült jobban az érdeklődés középpontjába állítani megyénkben. Az 1972—74 évben indított mezőgazdasági tanfolyamon a nők részvétele 32—35 százalék. A megyénkben működő termelőszövetkezetek tagságának 42,7 százaléka nő. Megközelítőleg ilyen arányban vesznek részt a különböző önkormányzati szervekben is. Valamikor nem volt nagy ritkaság, hogy nő volt a termelőszövetkezet elnöke. Az utóbbi években erre alig van példa. Ezért örvendetes, hogy tavaly nőt választottak az egyik nagy, egyesült termelőszövetkezet élére. Helytállás a munkában Az egyes testületekben, a különböző bizottságokban történt kedvező változás mellett, a gazdasági vezetői beosztásban dolgozó nők száma még mindig rendkívül kevés, öt év alatt csupán 4,1 százalékkal nőtt a vezetői munkakörben foglalkoztatott nők száma, itt is elsősorban a számviteli területen. Ennek egyik okát a maradi szemléletben kell keresni. Jelenleg megyénkben az első három vezetői munkakörökben — elnök, főagronómus, főállat- tenyésztő — csak három nő van. A vezetőkönyvelők között azonban 34,1 százalék a nő. Alacsonyabb arányban képviseltetik magukat a beosztott szakmai vezetők között. Példának említjük, hogy 286 brigádvezető közül csupán 26 a nő. Ez szembetűnő azért is, mert ismeretes, hogy a növénytermesztő és kertészeti brigádok jelentős többségében nők dolgoznak. A, termelőszövetkezetben dolgozó nők fokozott társadalmi felelőssége, a munkában való helytállásban is megnyilvánul. Nagy számban vesznek részt a szocialista munkaversenyben — a szocialista brigád cím feltételeinek teljesítésében. Az Észak- borsodi Tsz-ek Területi Szövetségéhez tartozó mezőgazdasági üzemekben 65 százalék, a Tokaj-hegyaljai Tsz-ek Területi Szövetségéhez tartozó termelőszövetkezetekben 70 százalék, az encsi járás termelőszövetkezeteiben 80 százalékban vesznek részt a nők a szocialista brigádmozgalomban. A végzett munkájuk elismeréseként pénzjutalomban részesültek 47,7 százalékai, a miniszteri és kiváló dolgozó kitüntetések 32 százalékát (1970—74 adatok) kapták a nők. Ez az elismerés már mutatja a Központi Bizottság 1970. évi határozatának szellemét, de még mindig van az erkölcsi és anyagi elismerés területén Is javítani való. Bonta Lajosnc az MSZMP MB politikai munkatárs Csőhálózatcpítcs mm———— Fotó: Laczó Józsel Csőién dobozhiány IVK-ban Az idén gyakran okozott gondot a Tiszai Vegyikombinát festékgyárában a kisebb űr- tartalmú csomagolóeszközök hiánya. A Málravidéki Fémmű lemezellátási nehézségek miatt az igények kétharmadát tudta csak kielégíteni. A TVK gépsort vásárolt a dobozhiány megszüntetése érdekében és az új berendezésen ragasztók, vízzel hígítható festékek csomogolására alkalmas műanyag dobozokat állítanak elő. Ezzel valamelyest csökken a dobozhiány. Teljesítette IV. ötéves tervét a felsözsolcai MEZŐGÉP Vállalat központi gyáregysége. Eddig 170 millió forintos árbevétellel számolnak, s ezt év végéig 30 millió forinttal még meg is . tetézik. Az üzem gyártmány-skáláján a nélkülözhetetlen alkatrészeken kívül könnyűfém öntvényeket és mezőgazdasági gépeket, találunk, Itt fejlesztették ki az OMÉK aranyéremmel kitüntetett CSR—40 t ípusű univerzális rakodót, amely nagy teljesítménye miatt sok gazdaságban nélkülözhetetlen. Az üzem tervező gárdája szerkesztette meg az MSF— 03-as típusú membránszivattyút, amely a NOVOR típusú szántóföldi permetezőgép egyik fő része. A gyár vezetősége számol a növekvő igényekkel, hiszen a legutóbbi mezőgazda- sági kiállításon már bemutatták ugyanennek a szivattyúnak továbbfejlesztett magas- nyomású változatát, amely a szőlő- és gyümölcstermesztés fontos gépe lehet. Bensőséges ünnepségen emlékeztek meg a miskolci íonómunkások a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 58. évfordulójáról. Taizs Irén, a gyári pártbizottság titkára mondott: beszédet és ár. Szigethy Tibor igazgató ki t ü n tetőseket, j u t almakai adott át. Ezután az Avas Táncegyüttes adott műsort belgiumi összeállításuk legszebb számaiból. Kitűnő műsoruk nagy sikert aratott. ’ Zabla! bizfalják libáira! Az ország • egyik legnagyobb libatenyésztő mezőgazdasági üzeme a zagyvaré- kasi Béke Tsz ez évtől kezdődően zabbal is hizlal li- bákat.A speciális takarmányon, természetes tartási körülmények között nevelt állatok húsa különleges ínyenc pecsenyének minősül. A zabtól ugyanis csak olyan vékony zsírréteg képződik a szárnyasokon, ami megsüté- séhez szükséges. *A különlegesen hizlalt libákat a tőkés országokba exportálják. Az első 125 tonna sütésre kész. zsugorfóliába csomagolt „zabos” libahússzállítmányt a Hungarocamion hűlőkocsijaiban az NSZK-ba irá- •J’flották. A borsodná(lasdi akna hasznos! tizemében már csak visszafejtéseken dolgoznak a bányászok. Az aknaüzeni legkésőbb 1977 második negyedévében bezárásra kerül. Képünk az egyik katnrufcjléscn készült, ahol Bóta Gyula ácsolatol készít. Fotó: Kozák Péter \ A Magyar Szocialista Munkáspárt KB 1971. decemberi határozata nyomán országszerte intézkedések tönténtek a munka- és üzemszervezés korszerűsítésére, a belső tartalékok tervszerű és folyamatos feltárására, a munka hatékonyságának növelésére. A cél; az egész népgazdaságunkat érintő eredményesebb gazdálkodás. A határozat nyomán szerte az országban — a helyi adottságoknak megfelelően — hozzákezdtek a végrehajtáshoz, amelynek eredményeit folyamatosan értékelik, s a szükséges korrekciókat menet közben megteszik. így történt ez megyénk egyik legnagyobb ipari létesítményében, a Lenin Kohászati Művekben is. ahol a vállalat párt-, gazdasági- és tömegszervezeti vezetői középtávú szervezési intézkedési tervben határozták meg e tárgykörrel kapcsolatos legfontosabb feladatokat. Ezek közül első helyen a vezetés, irányítás korszerűsítése, az ellenőrzés intenzitásának növelése szerepelt. Az intézkedés megjelenése óta rendszeressé vált a vezetők beszámoltatása,' mind többen vesznek részt a döntések előkészítésében, s ennek hatására rövidült az információs lánc hossza. Gyakorlati eredményként; erősödött az üzemi demokrácia, s a dolgozók megfelelő fórumokon mondott vélemény-nyilvánításaikkal hathatós segítséget adnak az egyes üzemek és a vállalat vezetőinek. A gyártmánystruktúra átalakításával, a gazdaságos — népgazdaságunkban is kiemelt — termékek előállítását kívánják szorgalmazni. Célként jelölték meg az exportpiacon is versenyképes ötvözött termékek arányának növelését. Három év távlatában lemérhető az igyekezet: 1972-ben az ötvözött acélgyártás 101 200 tonna volt, s ez 1975. I—III. negyedévében már elérle a 95 680 tonnát. Tizennyolc, kisebb gazdasági haszonnal járó termék gyártását megszüntették, s ezzel összhangban a Siemens—Martinban és az eleklroacélművekben megnőtt a termelőberendezések kihasználtsága. A termelésirányítás korszerűsítése tehát jó irányban halad, hiszen az eddigiekben — elsősorban a nagyolvasztó, az acélmű, a hengerművek, a csavargyár és a húzó-höke- zelő kollektíváinak kiemelkedő munkájaként — 25 millió forint tiszta eredményt hozott. A szolgáltató tevékenység javítása is alapfeltétele a m un kaszervezési irány elvek sikeres valóra váltásának. Bár a gyár fejlesztési alapja nem teszi lehetővé a termelőbe- rendezések teljes korszerűsítését, a termelési feladatok mégis megkívánják, hogy azok állapota legalább szinten maradjon. Ez csak a karbantartó, javító egységek fokozott munkájával és a belső tartalékok erőteljesebb kihasználásával érhető el. Hogy mennyire érzik felelősségüket és értik feladatukat a tmk-egységek brigádjai, azt bizonyítja: az 1972. évi 1,22 százalékról 1975. I—III. negyedévében 0,83 százalékra csökkent az üzemzavar miatti állásidő. A jövő útját, s a kínálkozó lehetőségek kiaknázását jelenti például a tartalékalkatrész-gyárlás mennyiségének saját erőforrásból való növelése, a nagy és közepes javítások előszereléseinek fokozása, valamint a tipizálás megvalósítása is. Az energiaellátás, illetve -gazdálkodás területén a három negyedév során közel 34 millió forint megtakarítást ért el a nagy- vállalat a szervezettebb gazdálkodás hatására. A jó vállalati gazdálkodás értékmérője a kereskedelmi, beszerzési, piackutatási és értékesítési tevékenység. Előrelépésnek számít, hogy ma már mind gyakrabban alkalmazzák a modern gépi adatfeldolgozást a rendelések fogadásánál, a hengerműi termékelszámolásban, a kiszállításban és a számlázásban. Segítségével elérhető, a félkész- és készárunormák kialakítása, a meglevő készletek csökkentése, illetve megengedett szinten tartása. A 18 ezer munkást foglalkoztató nagyüzem vezetői c szervezési feladatok végrehajtásában hathatós segítséget és támogatást kapnak a párt- és szakszervezeti bizottság vezetőitől, munkatársaitól, aktivistáitól. A termelési tanácskozásokon és a brigádértekezleteken is meghatározott feladatok a szocialista brigádok munkaszervezési jellegű vállalásaiban valósulnák meg. A három év tapasztalatai azt bizonyítják; jó úton indult el és halad a Lenin Kohászati Művek kollektívája. Bár a szervezési intézkedési terv célkitűzései csak kezdetét jelentették a folyamatosan végrehajtandó üzern- és munkaszervezési feladatoknak, az elért eredmények megfelelő alapnak bizonyulnak arra, hogy a jövő érdekében építeni lehessen . rájuk. Ennek előkészítésén máris dolgoznak a szakemberek. Az év hátralevő két hónapjában be kell fejezniük a következő. V. ötéves tervidőszak szervezésfejlesztési tervének elkészítését. Ebben, — a már elért eredmények és a tapasztalt hiányosságok figyelembe vételével — a népgazdasági célkitűzésekhez és az új szabályozó rendszerhez alkalmazkodva határozzák meg az LKM feladatait. Szemes I. János I
