Észak-Magyarország, 1975. november (31. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-04 / 259. szám

ESZAK-MAGYARORSZÄG 4 * 1975. nov. 4., kedd A képernyő előtt A Férfiak..., meg a Nyitott könyv A törvény tornácán táncolnak Galgóczi Erzsébet regényei­nek, novelláinak alakjai, sőt olykor alaposan át is lépik a büntettek küszöbét. Olykor a jóhiszeműség, a közösség érde­ke indítja lépteiket a veszélyes határ felé, máskor belejátszik az egyéni nyereségvágy, nemegyszer aljasabb indok is. A vasárnap sugárzott Szőnyi G. Sándor rendezte tévéfilm — Férfiak, akiket nem. szeretnek — már ismerős a nagyközön­ségnek: az írónő egy korábbi novelláskötetében — annak címadójaként —, meg az idei Körkép kötetben is olvasható volt az alapjául szolgáló elbeszélés, Bizonyíték nincs címmel. A falu mai életét kitűnően ismerő írónő — gondoljunk csak többek között a Pókháló című regényére, meg az abból készült fijmre — érdeklődése és együttérzése „elsősorban azoké, akik ma is a vidék hátrányos adottságai között élnek és dolgoz­nak”, — nyilatkozta az RTV-újságban új tévéfilmje kapcsán. Ehhez hozzá kell tennünk, hogy az érdeklődés és együttérzés azonban nem korlátozza az ellentmondások felismerésében, a falu mai életében jelentkező káros tendenciák bemutatásában. A Férfiak, akiket nem szeretnek alakjai is meg-megperzse- lődnek a nyerészkedési lehetőségek közelségétől. Van, aki konkrét bűncselekményt is elkövet, de a főhőst, Gyönk Mi­hály megyei tanácsi osztályvezetőt sem tudjuk felmenteni. \ Jóllehet, a nyomozást vezető rendőrtiszt közli, hogy az öngyil-, kosságba menekült ember bűntelen volt, mi csak azzal a tu- 1 dattal búcsúzhatunk tőle, hogy bizonyíték nincs a büntetőjogi felelősség megállapításához, de nem biztos hogy a teljesen ár­tatlanul meghurcolt, megvádolt ember menekült a halálba, lehet, hogy egy nyüszítően gyáva ember, aki a további nyo­mozás eredményeitől félt, választotta a halált. Nem egyér­telmű a kép, ami a filmben a mai faluról, kirajzolódik, de vonásaiban sajnála-tosan sok a jellemző, a napjaink ellent­mondásait tükröző. (Például: az új vidéket, újabb életet is, képviselő megyei főhivatalnok élete és a gürcölő, kuporgató szülők életmódja közti ellentmondás.) Továbbgondolkodásra, helyenként vitára ingerlő, nyugtala­nító alkotás Galgóczi és Szőnyi új tévéfilmje, amely hihe­tőleg szélesen gyűrűző visszhangot vált majd ki elsősorban a vidéki nézők körében. Szegedi Erika Katalinja, Szabó Gyula Gyönk Mihálya külön említést érdemel a népes szereplőgár­dában. A Nyitott könyv — többször leírtuk lapunkban, s leírták mások is — bevallottan kedvcsináló műsor. Az elmúlt héten Hegedűs Géza nagyszabású regényfolyamához, az Európa kö- zepén-hez akart kedvet csinálni. Alighanem igen sok nézőnél csinált is. Jóllehet, a néhány dramatizált epizód ez esetben valóban csak megéreztethetett valamit a nagy regényciklus hangulatából, történetéből, de igen szerencsésen kiválasztott, jól jellemző epizódokat láthattunk. A részletekhez csatolt be­szélgetés, Hegedűs Géza és Hermann István eszmecseréje pe­dig olyan érdekes íróegyéniséget mutatott be, aki maga külön is megérdemli a mind szélesebb tömegek érdeklődését, aki sokrétű és hihetetlen gazdag áradású munkásságával évtize­dek óta szüntelenül tanít, okít, nevel — főiskolai katedrán, rádiójátékokban, regények lapjainak ezrein, s akinek mű­vei lebilincselnek minden olvasót, hallgatót, vagy éppen — tévé esetében — nézőt. A Nyitott könyv egyik legjobb adását láthattuk. Egyre izgalmasabb lesz a Nyitott boríték panaszgyűjté- ménye és a Molnár Margit riportjai nyomán kikerekedő intéz­kedések sora. Ugyanakkor elgondolkoztató, vajon az esetek döntő többségében miért nem lehetett a bemutatott ügyeket rövidebb úton, a nyilvánosság előtti kipellengérezés nélkül elintézni. A nagy visszhangot kiváltott ingatlankezelési eset és az edelényi bányászházak körüli fonákságok után, ismét szerepelt az adásban Borsod: az alkoholizmus elleni ózdi küzdelem eredményeit tették közkinccsé, országos jó példává. Újra jelentkezett — hosszú szünet utón — az Aki mer, az nyer! vetélkedő. Egyetlen eredménye: Módot Pétert ma is olyan jól felkészült versenyzőnek ismerhettük meg, mint va­lami tíz éve a Tizenkét szék versengéseiben. Benedek Miklós Belső ellenőrt — mérlegképes könyvelői oklevéllel és több éves gyakorlattal, gépíró-adminisztrátort — közgazdasági szakközép­iskolai végzettséggel, raktári kiadót keres a Borsod megyei Vízművek, Miskolc, Tömösi u. 2. Jelentkezés személyesen A Miskolci Kertészeti Vállalat azonnali belépéssel felvesz TAKARÍTÓNŐT TELEPHELY GONDOZD FÉRFI- ES NŐI SEGÉDMUNKÁST. Jelentkezés a vállalat munkaügyi csoportjánál, Miskolc, Szentpéteri kapu 103. PORTRÉ Bozsik István rajza A Napjaink novemberi számában olvastuk ' Novoszibirszk és Borsod— Miskolc között épít kis hi­dat a Napjaink novemberi száma. A folyóirat főszer­kesztője, Papp Lajos a kö­zelmúlt hetekben Szibériá­ban járt. Üti benyomásait idézi Egészséget, boldogságot című jegyzetösszeállításában, a lapszám egy másik helyén pedig a Novoszibirszkben megjelenő Szibériai tüzek című irodalmi lap köré cso­portosult költők közül Vik­tor Krescsik, Alekszandr Plitcsenko és Gennagyij Kar- punyin verseiből találunk összeállítást Kalász László, Papp Lajos és Serfözö Si­mon fordításában. Bőd An­dor fordításában olvashatjuk az éppen egy éve elhunyt kiváló szovjet író-filmrende- ző-filmszínész Vaszilij Suk- sin novelláját, Ábrándozások címmel. A lapszám egyéb írásai is figyelmet érdemelnek. Zimo- nyi Zoltán Beke Sándorral, a kassai Thália Színház ren­dezőjével a színház egyik produkciójáról, Tamási Áron Vitéz lélek című művének színreviteléről polemizál a Tamási színháza és a rende­zés kérdései című nagysza­bású írásában. Finnugor ré­gészet, magyar őstörténet címmel Fodor Istvánnak a IV. nemzetközi finnugor kongresszushoz kapcsolódó írását is megtaláljuk a lap­ban. csakúgy, mint Csorba Zoltán emlékezését a 250. éve született Gvadányi Jó­zsefre. Comenius Sárospata­kon címmel Dobay Béla ír a nagy hírű diákvárosról. Bé­ré ez József a főiskolai és egyetemi könyvtárak Mis­kolcon tartott II. országos konferenciájának és a köz művelődési könyvtárok Sze­rencsen tartott tanácskozásá­nak néhány tanulságát elem­zi Nyitott könyvtárak című írásában. Az új színházi évad bemu­tatói közül az Őszinte rész- vétem-ről Hprpácsi Sándor, a Csapodár madárká-rói Gyarmati Béla írt kritikát. Asszony alakok: három film­főszerep címmel Benedek Miklós ír az örökbefogadás, a Várakozók és a Déryné, hol van? című új magyar filmekről. Seres Jánosról — kiállítása kapcsán — Végvá­ri Lajos emlékezik meg. tyaráth Lajos Kozák Pál halála, Gulyás Mihály Igaz­ságkeresőben című írása, Szalai Csaba, Simonyi Imre, Serfözö Simon, Varga Imre, Zs. Nagy Lajos, Gál Sándor, Fecsó Pál, Török Elemér, Gyüre Lajos, Tiszai Meny­hért versei, Rékassy Csaba, Teliinger István, Feledy Gyula, Szabados Árpád, Be- recz András grafikái, vala­mint B. Juhász Erzsébet, Horpácsi Sándor, Rásó Jó­zsef, Pusztay János és Merva Mária könyvkritikái olvas­hatók, illetve találhatók még a Napjaink új számában. A BÜKKVIDÉKI VENDÉGLÁTÓ VÁLLALAT ÓZDI EGYSÉGEIBE FELVESZ: KONYHALÁNYOKÁT BÜFÉSEKET FELSZOLGÁLÓKAT ADMINISZTRÁTORT Jelentkezés az Ózdi KÉK ACÉL étterem vezetőjénél A BÜKKVIDÉKI VENDÉGLÁTÓ VÁLLALAT Miskolci gyáregységeibe: konyhalányt, takarítónőt, cukrászüzemébe cukrászt, péket. Kazincbarcikai, leninvárosi egységeibe: cukrászt, kézilányt, konyhalányt, keres felvételre. Jelentkezés: Miskolc, I. Zsolcai kapu 1. sz. alatt. Bálapáü’alvi munkásszállóra középnyomású kazánfűtőt, karbantartó szakmunkásokat keres felvételre. Jelentkezés: a gondnokság művezetőjénél. Hogyan viselkedik az ezred? Bemutatás az Optimista előtt tragédia Második felvonás. A szín­pad homályából alakok sur­rannak elő. egyre többen vannak, hasra vetik magu­kat, kúsznak előre es dörög­nek a fegyverek. „Haditen­gerészek! Vonuljatok fede­zékbe!” — kiáltja túl a dör­renéseket a komisszárnő. A visszavonulás után ismét a roham következik... Csata dúl a színpadon. Visnycvszkij Optimista tra­gédiája, klasszikusnak szá­mító „hőskölteménye” kél újból életre a Miskolci Nem­zeti Színház előadásában. Az ünnepre készülve, de koránt­sem csak az ünnepre „öl­töztetve”. Visnyevszkij mű­vét. a darab színpadra állí­tását már-már megkísérti az alkalom, de' a Miskolci Nem­zeti Színház előadásában most újra életre kelő mű bírja. a próbát. Nemcsak azért, meri, az Optimista tra­gédia valóban klasszikusnak számít a forradalomról, a kommunista helytállásról, az eszme tisztaságáról, az em­ber bátorságáról szóló mű­vek között, hanem azért is, meri Csiszár Imre rendezé­sében ©gy korunknak, a ko­runkhoz szóló előadás ké­szük — A korábbi nagy szín­padi feldolgozások mind Alekszej figuráját állították előtérbe, s azt vizsgálták, hogy az egyén hogyan jut el a szocialista eszmeiségig. Számomra az ezred, ha úgy tetszik, akkor a nép visel­kedése, magatartásának, gon­dolkodásának változása volt a fontos. Hiszen 1917-ben valamennyien ott voltaic a Téli Palotánál. Együtt vol­tak. Két-hárocm évvel ké­sőbb — a történés idején — már más-más úton halad­nak, két ellentétes eszme kö­zött kell választaniuk. Azt hiszem napjainkban jobban szól a darab, ha az ezred áll a középpontban. Így per­sze szükségszerűen el vészi ti a korábbi feldolgozások ora- tórikus jellegét, nemegyszer naturálissá válik, mint a csa­tajelenetben is. A rendező fogalmazta így meg a feldolgozás megköze­lítési módját. Csiszár Imre az Optimista tragédiával már a harmadik bemutatóra ké­szül. Az Amphytrión, a Csa­podár madárka után, most egy monumentális előadásra, hiszen, amíg a korábbi elő­adásokban szinte ugyanazt az öt színészt „mozgatta”, most 16 színésszel és majd 4Ó statisztával dolgozik. — Mennyiben, nehezítette meg a sok szereplő a rende­ző munkáját? — A korábbi két d a,rab bemutatójára készülve és az előadások közben valóban egy jól összeszokott, együtt gondolkodó stábot sikerült kialakítanunk. Azt hiszem, elmondhatom, hogy ez az összeszokottság ezúttal na­gyon jól jön, mert szinte hozzák magukkal a többie­ket is, azokat, akikkel eddig még nem dolgoztam együtt, de akik kitűnő színészek. Remélem, az Optimista tra­gédia nézői megérzik majd, hogy mit akarunk elmonda­ni ... Visnyevszkij darabját el­sőként november 6-án láthat­ják a díszelőadás meghí­vottal, a bemutatóra pedig 7-én kerül sor. Az előadás díszleteit a rendező tervez­te, a jelmezek Poós Éva meghívott vendég munkái. A főbb szerepekben Lázár Ka­talint, Blaskó Pétert, Paláncz Ferencet, Maszlag Istvánt, Várdai Zoltánt, Csapó Jánost láthatja a közönség. (cs. a.) Lottó-nyereményjegyzék Az 1975. november 3-án meg­tartott loltó-julalomsorsolason a 42. heti lottószelvények vettek részt. 5 736 786 utalv.* 5 738 321 utalv., 5. 745 798 bútor-lakbér., 5 575 851 lemezjátszó és utalv., 5 768 971 utalv., 5 775 844 utalv., 5 795 752 konyhai élsz. utalv., 5 979 105 utalv., 5 8.19 088 utalv., 5 812 664 utalv., 5 826 155 utalv., 5 849 479 tv, 5 851 999 ki mit vál. utalv., 5 855 328 konyhafelsz. utalvány, 5 856 446 táskarádió, 5 860 602 .sztereó autómagnó és utalvány, 5 062 230 utalv., 5 896 G42 konyha­lelsz. utalv., 5 070 440 színes tv, 5 873 603 sztereó autómagnó és utalv., 5 877 853 utalv., 5 882 253 Utalv., 5 896 890 grillsütő, 5 899 956 sztereórádió, 5 906 456 utalvány, 5 913 537 utalv., 5 917 344 sztereó­rádió, 5 919 258 robotgép, 5 921 391 bútor-lakbér., 5 932 660 utalvány, 5 938 965 tetőtől talpig utalv., 5 965 631 konyhafelsz. utalvány, 5 967 586 táskarádió, 5 980 391 utal­vány, 6 001 533 rádió, G 006 814 színes tv, 6 018 035 tetőtől talpig utalv., 6 035 284 textil utalv., 6 060 364 tetőtől talpig utalvány, 6 060 507 utalv., 6 0G6 483 bútor- lakbér., 6 068 835 színes tv, 6 084 868 rádió, 6 083 021 utalv., 6 098 518 utalv., 6 100 291 utalv., 6 103 551 Utalv., 6 106 565 tv, 6 130 222 kony- hafelsz. utalv., 6 136 240 utalv., 6 136 284 konyhafelsz. utalvány, 0 165 143 tv, 6 179 810 utalvány. 6 194 987 ki mit vál. utalvány, 6 199 169 ki mit vál. utalvány, 6 20 6 805 sztereórádió, 6 210 949 ki mit vál. utalv., 6 218 757 utalv., 6 239 523 konyhafe/sz. utalv., 6 246 030 utalv.. 6 255 465 színes tv. 6 256 173 konyhafelsz. utalv., 6 276 401 ki mit vál. utal­vány, 6 278 072 rádió, 6 283 372 utalv., 6 284 927 tetőtől talpig utalv., G 297/383 tv, 6 311 743 kony- hafelsz. utalv., 6 312 555 színes tv, 6 313 966 utalv.. 6 317 236 tv, 6 320 494 t konyhafelsz. utalvány, 6 356 734 hűtőgép, 6 373 332 ki mit vál. utalv., 6 273 894 ki mit vál. utalv., 6 374 015 színes tv, 6 383 970 konyhafelsz. utalvány. 6 385 958 utalv., 6 391 709 ki mit vál. utalv., 6 392 754 konyhafel- szer. utalv., 6 398 742 hűtőgép, 6 399 433 tv, 6 400 185 utalvány, 6 418 294 utalv., 6 422 392 szirtes tv, 6 424 403 Utalv., 6 449 679 hű­tőgép, 51 457 554 utalv., 51 467 140 Ut., 51 473 372 tv, 51 492 698 tv. 53 000 84G Ut., 53 005 502 utalvány, 53 007 517 robotgép, 53 020 640 ut., 53 035 656 sztereó autómagneto­fon és ut., 53 063 100 sztereó au­tómagnetofon CS Ut., 53 069 514 Ut, 53 070 271 grillsütő, 53 093 992 színes tv, 53 094 271 konyhafelsz. utalvány, 53 105 421 sztereórádió* 53 114 599 hűtőgép, 53 116 701 tetőtől talpig ut., 53 117 652 üdülőtelek Bal&tonszabadi-Sóslón faházzal és 10 000 forintos garancianiegvál- tással, 53 123 495 ki mit vál. ut., 53 135 242 hűtőgép, 53 157 980 szte­reó autómagnetofon és utalv. j 53 162 072 ut., 53 164 447 utalvány, 53 174 350 ut., 53 174 918 textil ut., 53 175 275 Ut, 53 176 259 ut* 53 194 198 grillsütő, 53106 198 ut., 53 23J 550 ki mit vál., 53 239 151 sztereórádió, sztereómagnetofon és ut., 53 246 099 konyhafelsz. u., 53 247 356 tv, 53 248 204 táska­rádió, 53 269 530 tetőtől talpig ut., 53 285 725 ut., 53 293 505 konyha­felsz. ut., 53 305 221 Ut., 53 311 181 robotgép, 53 314 079 konyhafelsz. ut, 53 317 696 ki mit vál. ut.* 53 328 344 ut., 53 338 543 konyha­felsz. ut., 53 354 976 ut, 53 369 519 53 370 706 ki mit vál. u.t 53 383 544 hűtőgép, 55 818 148 lemezjátszó és Ut, 55 831 683 ut., 55 8<J5 714 ut* 55 846 107 ut., 55 849 115 Ut A nyertes szelvényeket 1975. november 20-ig kell a totó-lottó kirendeltségek, az OTP-fiókok, vagy a posta útján a Sportfo­gadási és Lottó Igazgatósághoz (Budapest, 1875 v., Münnich Fe­renc u. 15.) eljuttatni. A gyorslista közvetlenül » sorsolás után készült, az eset­leges hibákért felelősséget nem vállalunk. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom