Észak-Magyarország, 1975. november (31. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-29 / 280. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1975. nov. 29., szombat Miskolc a képernyőn Ablaknyitó ' Magazin Csütörtökön este Miskolcot mutatta be — .feltehetőleg a fél országnak — a Televízió népszerű sorozata, a Művészeti Magazin novemberi száma. Az adást nagy érdeklődés előzte meg — s nem alaptalanul. Az előzetes híradások szerint a Művészeti Magazinnak ez volt az első színes adása, ez már maga érdekesség, még ha itt Miskolcon még igen kevesen élvezhették is színesben. De mindig és mindenkinek érdekes, ha szűkebb pátriája látható a képernyőn. Felcsigázta az érdeklődést az előkészületi napok esti avasi díszkivilágítása — igen szép volt. máskor is lehetne! —, meg a televízió népes stábjának elkerülhetetlen nyüzsgése is. Mit is láttunk a Művészeti Magazin ötven percében? ösz- szességében jó, átfogó képet Miskolc művészeti és múzeumi életének egy szeletéről. Hangulatos volt a bevezetés, a fényárban úszó Herman Ottó Múzeum, az avasi templom és az imert harangjáték. Rapcsányi László imponáló riporteri hozzáértéssel kísérgette a múzeum Ember és munka című állandó kiállításának tárlói között dr, Szabadfalvi József múzeumigazgatót. Mintha ő lett volna a házigazda, olyan természetességgel mozgott a nagy értékű múzeumi tárgyak között. Szabadfalvi szakszerű tájékoztatásából pedig a Misi kolcjon nem ismerős néző is széles körű betekintést nyert e kiállításnak legalább egy kis részébe. Tömör információ hangzott el — dr. Végvári Lajostól — a Miskolci Képtárról, bepillanthattunk annak Kondor Béla emlékét őrző termébe, megismerhettük a XX. századi magyar festészet néhány kiemelkedően értékes, itt őrzött darabját. Külön érdemes feljegyezni, hogy a most elhunyt Kmettv János emléke előtt is tiszteleghetett ez adás a miskolci születésű művész néhány alkotásának felvillantásával. S itt már kapcsolódhatott is a jól pergő műsor dr. Petró Sándor magángyűjteménye néhány értékes darabjának, s magának a gyűjtőnek bemutatásához. . A művésztelepről Csabai Kálmán festőművésztől tudhatott meg a néző néhány fontos adalékot, megismerhette az ország Varga Miklós szobrászt és Urbán János esztergályost, az ismert köztéri plasztikák „társalkotóit”, rövid tájékoztatást kaptunk Dusza Évától a vasárnap nyíló 8. országos miskolci grafikai biertnáléról, kisfilm vitt el a diósgyőri várba, s érdekes, elgondolkoztató volt Plessz Antal építész tájékoztatója. Kiemelkedő örömet jelentett a Wrana József vezette ütős-együttes szereplése. Természetesen megszólalt a műsorban a városi tanács képviselője is: Brandstätter György művelődésügyi osztályvezető-helyettes az ipari fejlődés és a művészeti előrehaladás párhuzamáról, a város művészetpártoló tevékenységéről informálta a nézőket, valamint arról, hogy Miskolcon jó az alkotói légkör. Ez utóbbit jó lett volna mások véleményével is alátámasztani, hiszen ennek' érzékelésében nemcsak a város hivatalos vezetése érdekelt. Többen bizonyíthatták — és sokoldalúbban megvilágíthatták volna ez állítás igazát. Még néhány gondolat az adásról. Fabók Gyula festőművész — jó tudomásunk szerint — nem miskolci, de zománcképei a színes adásban igen jól mutathattak. A grafikai biennálé- ról valamivel bővebb tájékoztatás jobb lett volna. Plessz Antal építész nyilatkozata külön figyelmet érdemel: igen elgondolkoztató, amit a páramagasság és a lakhatóság viszonyáról mondott: csakúgy az építészet és a művészet miskolci ritka találkozásainak jelensége; nem utolsósorban fontos volt javaslata az új művésztelep elnevezéséről, a Kondor Béla emlékének ily módon adózásról. Jó volt ez az ablaknyitó Magazin. Széles betekintést engedett Miskolcra, örvendetes, hogy a műsor kilépni látszik korábbi szűkösebb keretei közül, újabb és újabb témák felé nyúl, tágítja a maga körét. Talán valamikor, egy későbbi alkalommal a város élő művészetéből is több fér bele. esetleg az irodalomról is szó eshet, vagy a koncertéletről. A Hermán Ottó Múzeum igen jó keretet biztosított a műsor egyes darabjainak összefogására, egyben jelezte a múzeum élő. mindennapjainktól elválaszthatatlan tevékenységét. Eck T. Imre rendező jól pergő műsort produkált, másodpercnyi üresjáratot sem hagyott, kameramozgatása lényegre törő volt. Vecsernyés János zenei szerkesztéséért elismerés jár. külön öröm — mint említettük — az ütős-együttes műsorba- iktatása. D. Fehér Zsuzsa mint felelős szerkesztő roppant nagy tárgy- és helyi ismerettel szerkesztette meg ezt az ötven percet. Több korábbi miskolci adás emlékei kétkedő hangulatban ültettek a képernyő elé. A csütörtöki Művészeti Magazin viszont nagyon kellemes csalódást hozott. Benedek Miklós három vendeg Pető János litográfiája A Borsodi Könyvtáros új számából A Borhodi Könyvtáros című folyóirat legújabb számának élén Gulyás Mihály A mindenható könyv című kispubliciszti- kaja olvasható. A szerző ebben arról szól, hogy miként juthat cl a rendszeres olvasáshoz a könyvtől korábban idegenkedő ember is, és milyen nagy szükség van különösen a falvakban a megfelelő módszerekre, az olvasás és az emberek jó egymáshoz közelítésére. Az idei őszi megyei könyvhetek kereskedelmi forgalmi adatai a cikk írásakor még nem lehettek ismertek, de a szükségesség már igen: egy korábbi felmérés szerint egy-cgy falusi családban még havi 10 fillér sem jut könyvvásárlásra. A. cikk arra int, milyen nagy a szerepük és a felelősségük, a falvakban működő könyvtárosoknak, hiszen a jó könyv a legjobb közművelő, de funkcióját csak akkor töltheti be, ha cl is jut az olvasóhoz. Tanulságos adatokkal szolgál B. Tóth Lajos, Melyik az a könyv? című írása, amely azt fejtegeti, hogy a megyei köny vtárhálózat- , ban milyen könyvek találkoznak leginkább a közönség érdeklődésével és a járási könyvtárak által végzett felmérések alapján kialakított kedveltségi sorrendeket mutatja be példaként. Ezek a listák az adott területen működő könyvtárosokon kívül a közművelődés valamennyi mun- kálójának tanulságul szolgálnak, adott esetben konkrét feladatokat szabnak. Váradi Györgyné arról számol be, hogy a Sátoraljaújhelyi Városi-járási Könyvtár és a szocialista-brigádok között milyen a kapcsolat, miként tudnak a brigádok számára az olvasnivalón kívül rendszeres és hasznos programot biztosítani, vetélkedőt szervezni és hogy az eddigi eredményeik folytatásaként hová kell még, mely közösségekhez eljutniok. Győri Erzsébet bemutatja a Miskolci városi Könyvtárban bevezetett új könyvajánlási formát. Csank Jenő az ózdi Kohászati üzemek Műszaki Könyvtára és Dokumentációs Irodája szakirodalmi információs munkájáról ad számot, Gulyás János pedig a telkibányai olvasótáborról emlékezik meg. Figyelmet érdemel Hubay Ágnes visszatekintése az ünnepi könyvhét borsodi eseményeire és annak tanulságaira. Hihetőleg a szervezésre vonatkozó javaslatok nem maradnak pusztán papíron, a jó példáknak is lesz követőjük, és az ünnepi könyvhetet nem árnyékolják be évről évre szervezési hibákból adódó bősz- szúságok. Ha már a megyén kívül jelentkező okokat nehezebben is tudjuk elhárítani, legalább ne szaporítsuk az ünnepi könyvhét gondjait, bosszúságait. Két érdekes beszámoló is olvasható a lapszámban: Udvardi Lakos Endre belgiumi tanulmányújáról számol be Megyei könyvtár Licgc-bcn című írásában, Balogh Béni pedig Találkozóim Borsodban című sorozatában további borsodi író—olvasó találkozókról ad számot. Könyvszemle, hír- és fénykép-összeállítás egészíti ki a lapszám tartalmát. (bm) Számítógép a vegyiparban Számítógépet állítottak mányos bázisa. Az R—10-es munkába a Veszprémi Ne- típusú berendezés új lehe- hezvegyipari Kutató Inté- , - ... . , , , ' zetben, amely vegyiparunk l06egeket ad a tudományos egyik legjelentősebb tudó- munkához. Miskolci, encsf és sajószentpéteri építkezéseinkre KŐMŰVESEKET Ácsokat KUBIKOSOKAT SEGÉDMUNKÁSOKAT Leninvárosi építkezésünkre alkalmazunk miskolci munkahelyeinkre továbbá VILLANYSZERELŐKET LAKATOSOKAT (hegeszteni tudók előnyben) kőműveseket, ácsokat, kubikosokat, FŰTÉSSZERELŐKET HŐSZIGETELŐKET ALKALMAZUNK. segédmunkásokat Maeas kereseti lehetőséget, minden héten szabad szombatot, korszerű munkásszállót, útiköltségtérítést, rendszeres ebédet, munkaruhát, fiatalok részére 24 éves korig betanulási pótlékot biztosítunk. Kiemelt ‘beruházási pótlékot, minden héten szabad szombatot, munkásszállót, rendszeres ebédet, munkaruhát. útiköltséget, több személy felvétele esetén autó. buszjáratot tudunk biztosítani. Jelentkezni lehet: felentkezni lehet: Bm Tanácsi Építőipari Vállalat, Miskolc. József Atilla út 57. Encs. Vörös Hadsereg u. 13. Leninváros. kollégiumi építkezés. Sajószentpéter. Bányász út 2. sz. Borsod megyei Tanácsi Építőipari Vállalat leninvárosi építkezésén. Visnyei Lászlónál. Bemutató az ifjúsági házban A meghívó a miskolci Molnár Béla Ifjúsági és Üt- törőházból érkezett: az intézmény Spirituálé ének- együttese és a Reflex beat- group tisztelettel meghívja 1975. november 2ö-án, délután 5 órai kezdetté)l tartandó szakmai bemutatójára. A színházteremben, a színes fényekkel világított, színpadon először a hatalmas, figyelő kék szemet vettem észre. Előtte a hat megille- tődött fiatal — Bakos Zsuzsa, Karesz Éva, Regős Zsolt, Borosnyai Gábor, Kovács Kálmán és Csapó György — a Spirituálé együttes. Szépen csengő énekhangok és ritmuskíséret varázsolja közénk a sajátosan néger muzsikát, e távoli világ ősi ze- nélési módjának jellegzetességeivel együtt. Magas zenei igényű, igazán nem könnyű műfaj. Gondosan előkészített, kimunkált műsor, mely tisztaságával feledteti a még nem egészen rutinos előadásmódot. Aztán változik a szín. Sapkák és kalapok, az előtérben pedig kottatartó. Nem díszlet. „Háromszázhatvanöt nap”. „Madárijesztő”, * „Az út, ahol véget ér” ... Saját szerzeményeit és másoktól adaptáltakat énekel, játszik Bárdos István, Takács Gábor, Regős Zsolt, Kovács Kálmán és Csapó György, a Reflex együttes. Jó zene, kifejező és szellemes színpadi mozgás. Nem hetedhét országra szóló nagy műsor még ez, de élvezetes, szórakoztató. A koncertet szakmai beszélgetés követte. Figyelő szemek, őszinte szavak. Fiatalemberek, akik tanulás, munka mellett szívesen, az elsősorban maguknak okozandó öröm kedvéért muzsikálnak. Mindkét együttes — ebben a „felállásban” — két hónapja működik. Valamennyien tanult zenészek. Érzik, hogy fejlődésük, színpadi mozgásuk érdekében sokkal többet kell közönség előtt szerepelni. Tudni akarják hibáikat is. A Spirituálé együttes —, mely nevében hordozza műfaját — az egyetlen ilyen jellegű zenét művelő társaság a városban, de az egész országban is egy kézen megszámolható a spirituálé-éneklés nehéz feladatát vállalók száma. Jó beatzenekarral is kevéssel dicsekedhet városunk. A Reflexnek klubja van már, minden vasárnap délután 4- től este 8-ig középiskolások számára az ifjúsági házban. A tánc fél 6-tól egy órán át szünetel, s a „pódiumon” ilyenkor mindig más meghívott — Dinnyés József, Sándor György, Boros Lajos, Tímár Béla — ad önálló műsort. A Spirituálé szeretné bejárni a megyét, művelődési házak, klubok meghívását várják, hogy a műfajt megismertethessék, a zenét elvihessék távolabbi vidékekre is. Jó volt őket hallgatni, köztük ülni, a ienniakarás hevétől fűtött fiatalos lendülettel előadott problémáikat, terveiket, véleményüket a munka komolyságáról, közönségről hallgatni. Még csak két hónapja dolgoznak együtt. És ha ez ilyen szerényen és komolyan halad tovább, megérdemlik a színpadot, a közönséget, a biztatást... Varsányi Zsuzsa Az Építőipari Szállítási Vállalat Miskolci Üzemegysége gépkocsivezetői felvételt hirdet. A megfelelő gyakorlat elérése után külföldi munkavégzés lehetőségét biztosítjuk. E- és F- kategóriájú jogosítvánnyal rendelkezőket előnyben részesítjük. Jelentkezés a munkaügyi osztályon. Miskolc, Besenyői u. Az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat központja gyakorlattal rendelkező beíső ellenőröké?, gyors- és gépiriiőket keres felvételre. Jelentkezés az ÉMÁSZ Vállalat ellenőrzési osztálya vezetőjénél Miskolc, Dózsa Gy. u. 13. sz, alatt. Felhívjuk az érdekeltek figyelmét, hogy az alsózsolcai Beton- és Vasbetonipari Müvek, és a Kavicsbányái Vállalat alsózsolcai üzeme kapcsolóházai között egy 35 kV, 3X05 mm2 földkábel feszültség alá kerül 1975. NOVEMBER 25-EN Kavicsbánya Vállalat tocncrgetikus
