Észak-Magyarország, 1975. november (31. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-18 / 270. szám

ÉSZAK-MAGYAROR5ZAG 4 1975. nov. 18., kedd képernyő előtt Advent unalma A már hagyományos nemzeti estek sorában láthattuk csü­törtökön a Szovjet Televízió műsorát, amely egy sor kisülni és egyéb rövidebb időtartamú adás keretében több új isme­rettel gazdagította eddigi ismereteinket a Szovjetunióról. Az est második felében láthattuk Gorkij nálunk is jól ismert színművének, a Kispolgárok-nak filmváltozatát. E.műsor volt az összeállítás kiemelkedő értéke. Georgij Tovsztonogov, a leningrádi Gorkij Színház világhírű művészeti vezetője — akit Miskolcon személyesen is megismerhettünk egy évvel ezelőtt — ültette át színpadról filmszalagra Gorkij művét, kiváló szinészgárda közreműködésével. Rendezésében élő, lüktetőén jeszes filmet láttunk, s a gorkiji mondandó csor- bítatlansága mellett, annak tovsztonogovi jegyekkel történt gazdagodására is felfigyelhettünk. Bár e filmhez nem kapcsolódik, itt említjük meg a keddi Filmszem című műsort, amelyben a szovjet filmek feszti­válja kiemelkedő alkotásáról, a Vörös kányájáról és alkotó­járól, Suksinról kaptunk több művészi és személyes vonat­kozású adalékot. Különösen érdekes volt hallani az özvegy és korábbi pályatárs, Lidia Feodoszejcva tájékoztatását. E rövid adás értékes kedvcsináló Suksin feilmjeinek, elsősor­ban a Vörös káriyafának megtekintéséhez. * Ördögh Szilveszter elbeszélésének tévéfilm-változata, az Advent öröme képviselte (egy most kezdődött koprodukciós sorozaton — Vivát Benyovszky! — kívül) e héten a saját készítésű drámai alkotásokat. Érdeklődéssel vártuk több ok miatt is. ördögh Szilveszter tehetséges prózairó. s már is­mertük a közönségnek még be nem mulatott másik művének •— Húsvét — jól sikerült adaptációját. Fokozta érdeklődésün­ket az a hír is, hogy a fiatal költőkhöz jiasorjlóan, a fiatal prózaírókat is képernyőre kívánja vonni a televízió, s ez o. film már ennek a sorozatnak a jelentkezése. A rendező — Radó Gyula —, bár hosszú tévés múltat tudhat maga mögött, játékfilm-alkotóként nem ismerős. Végül a forgatókönyvíró. Árvái Jolán sem érdektelen számunkra: miskolci származású ésusmerHemk szerint ez az első nagyobb televíziós vállalko­zása. Mindezek igazolták a fokozott érdeklődést. Az Advent öröme — szemben a várakozással — sajnos kevés örömmel ajándékozott meg. A gyakorlatilag kétszerep­lős dráma a maga mindössze harminc percében is túlzottan lassú sodrú, vontatott volt, s bár az örök, önhajszoló robotba temetkezett parasztcsalád életében keserű fintorral mutatta meg advent, a mindenhol békés karácsonyi ünnep vajmi kevés örömöt hozó hangulatát, felrfelbukkant a rövid játék­ban is az unalom; a cselekménytelenséget, a közérzet dra- matizáltságát sem Molnár Tibor téblábolása, sem Nagy Anna nyers-haragvó örök-dolgozása nem változtatta feszült drámai játékká. Unalom ülte meg a játékot, s talán az az újszerűség zökkentett ki ebből, hogy a film végeztével a l'orgatókönyv- író a játék színhelyén meginterjúvolta a szerzőt. Ördögh Szilveszter szavai (a beszélgetés hosszabb volt, mint a játék) sokkal többet mondott el,' sokkal érdekesebb volt, mint a film. Az a tiltakozás és lázadás, ami az író szavaiból kisütött a hajdani paraszti életnek még az ő gyermekkorában is élő és ható maradványai, sőt sokfelé ma is honos paraszti élet- felfogás ellen, valóban figyelmet érdemelt, izgalmas volt. De így az adás — játék és interjú együttesében — inkább a Nyitott könyv sorozatba illenék. Jó tévéfilm-emlékeinket nem gyarapítja. A Szombat este ... kötetlen műsora meglehetősen vegyes volt. Két első száma — néptáncos-interjú és útibeszámoló — szokatlan ebben az összeállításban, s aligha tömegek szombat esti szórakozása! Komlós János műsora mindenhová beszer­keszthető, a Viráganya meg — a maga másfél oldalnyi sza­tirikus karcolatnyi alapjával — nem ért meg félórát. ' Három döntőt láttunk a Játék az életért című munkás- védelmi vetélkedőből.. E vetélkedő akkor lehetett izgalmas, amikor félmilliónyi versenyzőből a most látható nyolc, csa­pat döntőbe verekedte magát. A szakmáknak viszont tanul­ságos lehet, amit most látunk. Csak ne játszanának olykor „szerepet" is a versenyzők! — Első adása nyomán ígéretes­nek, időszerűnek tűnik a Ki az úr a háznál? című család­szociológiai sorozat. Benedek Miklós A BORSOD MEGYEI Állami építőipari vállalat FELVESZ: | — lakatos, valamint — hegesztő szakmunkásokat és betanított munkásokat. Jelentkezni lehet: a vállalat lakatosüzemében, Miskolc. Vágóhíd u. 1. sz. TOVÁBBÁ FELVESZ: — festö-mázoió-lapétázó, — ács. — kőműves. — vasbetonszerelő. — központifűtés-szerelő, — vízvezeték-szerelő. — hőszigetelő. — tetőfedő-szigetelő szakmunkásokat és betanított munkásokat, valamint — gyakorlott gépkocsivezetőket és toronydaru-kezelőket. Jelentkezni lebet Á a vállalat munkaerő-gazdálkodásán (Miskolc. Magyar—Szovjet Barátság tér 4. $2. fszt 2.). Vidékiek részére szállást, kétszeri étkezést. Tfnzási kedvezményt biztosítunk. Nemzetiségi találkozó Rátkán Elekről érkeztek vendégek vasárnap a szerencsi járás német nemzetiségi községé­be, Rátkára. A Borsod me­gyei falucskában — szép ha­gyományként — időről idő­re — ötévenként — novem­berben baráti találkozót ren­deznek, amelyre valamelyik dunántúli német ajkú tele­pülésről hívnak vendégeket. A korábbi barátsági talál­kozókon a soroksáriak cs a pilisvörösváriak vettek részt, mo.st vasárnap pedig az ele- ki Páva-kör tagjai és Elek lakosságának küldöttei jöt­tek el. A rátkai művelődési ház­ban csaknem 750-en vettek részt a béke és barátság je­gyében megrendezett talál- kozónyspéder Antal, a Ha­zafias Népfront helyi bizeftt- ságának elnöke köszöntötte a résztvevőket, közöttük Kies Gábort, a Szerencsi já­rási Pártbizottság titkárát, Réger Antalt, a Magyaror­szági Németek Demokra­tikus Szövetségének főtitká­rát, Hegyi Imréi, a Hazafias Népfront Borsod megyei tit­kárát, a járás és a község jelenlevő vezetőit. At eleki Páva-kör és a rátkai gyermektánccsoport közös, kétórás műsora előtt Réger Antal, a Magyaror­szági Németek Demokratikus Szövetségének főtitkára mon­dott beszédet, amelyben ha­zánk nemzetiségi politikájá­ról szólva utalt a XI. kong­resszuson elhangzott ama megállapításra, hogy minden nemzetiségnek joga van anyanyelvének használatára, hagyományainak ápolására. A magyarországi német ajkú településeken számos tánc- csoport, Páva-kör működik, s mind több helyen tanul­ják a gyerekek a német nyelvet is. A hagyományápolás szép példája volt az eleki Páva­kor és a rátkai gyermek- tánccsoport bemutatója. Az elekiek német nyelven és magyarul előadott dalai, a rátkaiak helyi gyűjtésen ala­puló táncai és népi játékai bizonyították: kultúrájukat nemcsak őrzik; megőrzik is a két község lakói. A forró hangulatú, szép színvonalú műsort vastapssal jutalmaz­ta a rátkai közönség, s nem egy esetben meg is ismétel­tette a műsorszámokat. Az estet ^Birk Ignác. Rát- ka község l'Snacsánafc elnö­ke zárta be, s ezután fehér asztal mellett folytatódott a baráti találkozó, amelyen vBányai Kálmán, a községi pártszervezet titkára mon­dott pohárköszöntőt. Köszön­tőjében a két német ajkú te­lepülés baráti kapcsolatait méltatva a szocialista Ma­gyarország építésének közös feladatairól szólt. Hiszen a vasárnap, november 16-án Rátkán megtartott . nemzeti - ségi találkozó — a baráti kapcsolatok ápolásán, egy­más megismerésén túl — az együttműködést, a közös gondolkozást erősítette. Leiinvárosi építkezésünkre kőművesekei, ácsokat, . kubikosokat, segédmunkásokat *' Kiemelt beruházási pótlékot, minden héten szabad szombatot, munkásszállót, rendszeres ebédet, munka­ruhát. útiköltséget, több személy felvétele esetén autó. ouszjáratot tudunk biztosítani. felentkezní lehet: Borsod megyei Tanácsi Építőipari Vállalat leninvárosi építkezésén, Visnvei Lászlónál. T udománijos - ismeretterjesztés a közművelődésb „A Tudományos Ismeret­terjesztő Társulat szorosab­ban kapcsolódjék a különböző közművelődési intézmények munkájához, s olt bővítse tovább ismeretterjesztő te­vékenységét. Elsősorban azoic a klub- és szakkör keretben folyó művelődési formákat fejlessze, amelyek a rósztve- 1 vöik aktivitására építenek” — jelöli meg a TIT számára a követendő utat a közműve­lődés fejlesztésére vonatkozó párthatározat. Megyénkben a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat szervezeteinek tevékenysége evek óta szervesen a közmű­velődéshez kapcsolódik, a társadalom fejlődő igényei­hez igazodik. A társadalmi megalapozottságot meggyőző­en tanúsítja, hogy a megyék közül Borsod-Abaúj-Zemp- lénben, s székhelyén, Mis­kolcon a legmagasabb a TIT taglétszáma, s itt a legna­gyobb a taglétszám évenkén­ti gyarapodása is. A legutób­bi időszakban az ismeretter­jesztő társulat 'tagjai me­gyénkben évente átlag S—10 ezer ismeretterjesztő rendez­vényt tartottak, együtt szá­molva 400—500,ezer résztve­vő számára. A hagyományos értelemben vett előadásokon túlmenően különféle tanfo­lyamokat, köröket, önműve­lő csoportokat működtetett — és működtet — a TIT. Az ismeretterjesztő társu­lat üj középtávú feladatter- vének kidolgozásánál is a közművelődési párthatározat iránymutatásához igazodott. A társulat vezetőit, tagjait teljesítményük fokozására ösztönzi az a felismerés, hogy a tudományok szerepének növekedése növeli a tudomá­nyos ismeretterjesztés jelen­tőségét, s így az ismeretter­jesztők felelősségét is. A tu­dományos ismeretterjesztés fejlesztésének előfeltétele, a szemlélet további korszerűsí­tése. A mostani középtávú közművelődési tervben már megnyilvánul az erőteljesebb törekvés arra, hogy viszony­lag rövid időn belül az ipari munkások és a mezőgazda­sági dolgozók között végzett munka adja a TIT összlevé- kenységének nagyobb há­nyadát. Ebből a felismerésből kö­vetkezik, hogy az ismeret- terjesztő társulat megyei, já­rási és városi szervezetei in­tézményesen közreműködnek az ipari és a mezőgazdasági üzemek közművelődési ter­veinek összeállításánál. Meg­különböztetett felelősséggel vesznek részt a hat kiemelt borsodi nagyüzem munkásai körében végzett ismeretter­jesztő munkában. Elsőrendű feladatuknak tekintik a mun­kahelyi közművelődési tevé­kenységben való részvételt, a szüntelen művelődésre törek­vő szocialista munkaközössé­gek kialakításához való hoz­zájárulást az ismeretterjesz­tés révén. Tevékenységüket az üzemeknél elsősorban a szocialista brigádok közössé­géivé] összhangban kívánják folytatni. Faluhelyt a társulat szak­osztályai szorgalmazzák, hogy a mezőgazdasági üzemek az ed­digieknél lényegesen nagyobb mértékben alkalmazzák tag­jaik, dolgozóik műveltségének gyarapításához a tudományos ismeretterjesztés kínálta le­hetőségeket. Arra törekednek, hogy a termelőszövetkezetek kulturális bizottságainak munkaterveibe szervesen épüljenek be a tudományos ismeretterjesztés feladatai, és e feladatok megoldását a kul­turális alapokból megfelelő mértékben támogassák. Az. elkövetkező időszakban a KlSZ-szervezetekkel együtt­működve arra törekszenek az ismeretterjesztő társulat fe­lelősei, hogy az ifjúság min­den rétegében felébresszék az önművelés, a folyamatos művelődés igényét. Az ifjú­sági klubok ismeretterjesztő munkájának serkentésére megfelelő pályázat kiírását is tervezi a TIT. A pályázatra beérkező javaslatok bizonyá­ra hozzájárulnak majd az if­júsági klubokban a valóban vonzó, tartalmas ismeretter­jesztő programok összeállítá­sához, megvalósításához. Sokáig kísértett a tudomá­nyos ismeretterjesztő mun­kában az ötletszerűség, az alkalomszerűség veszélye. En­nek kiküszöbölését szolgálja; hogy a társulat javítani igyekszik az összetett — gyakran használt, szaknyel­ven komplex |— ismeretier­jesztés arányát. Az eddigi ta­pasztalatok szerint erre a legalkalmasabbak a „Tudo- mány — természet — társa­dalom”, a „Természet — technika — társadalom”, va­lamint a „Szocialista élet­mód” elnevezésű témakörök, amelyeket természetesen — a fejlődő igényeknek megfele­lően — folyamatosan korsze­rűsíteni keli. A felnövekvő ú.j nemzedé­kek ismereteinek a gyarapí­tását hatékonyan segíthetik az iskolákban szervezett „tu­dománybaráti körök”. Iiyen baráti köröket — természete­sen a megkívánt tartalmi változtatással — ajánlatos szervezni a felnőttek számá­ra is a különféle közművelő­dési intézményekben. Berccz József Miskolci, encsi cs sajőszentpeteri építkezéseinkre KŐMŰVESEKET Ácsokat KUBIKOSOKAT SEGÉDMUNKÁSOKAT miskolci munkahelyeinkre továbbá VILLANYSZERELŐKET LAKATOSOKAT (hegeszteni tudók előnyben) FUTESSZERELOKET HŐSZIGETELŐKET ALKALMAZUNK. Magas kereseti lehetőséget, minden héten szabad szombatot, korszerű munkásszállót, útiköltségtérítést, rendszeres ebédet, munkaruhát, fiatalok részére 24 éves korig betanulási pótlékot biztosítunk. Jelentkezni let­Jim Tanácsi Építőipari Vállalat, Miskolc. József Attila út 57. Encs. Vörös Hadsereg u 13. Leninváros. kollégiumi építkezés. Sajószeritnéter Bánvász út 2. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom