Észak-Magyarország, 1975. november (31. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-01 / 257. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1975. nov. 1., szombat I poll» könyvíiapok országos megnyitója Vácott Benke Valéria mondott beszédet Pénteken a Váci Gépipari Szakközépiskola dísztermé­ben ünnepélyes külsőségek között nyílt meg a politikai könyvnapok eseménysoroza­ta. Az országos megnyitó- ünnepségen megjelent Benke Valéria, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Társadalmi Szemle szerkesz­tő bizottságának elnöke, Cservenka Ferencné, a Köz­ponti Bizottság tagja, a Pest megyei Pártbizottság első tit­kára, Móna Gyula, a Köz­ponti Bizottság osztályveze­tő-helyettese és dr. Marcza- li László kulturális minisz­terhelyettes. Benke Valéria mondott ünnepi beszédet. A politikai könyvnapok jelentőségét méltatva egyebek között a következőket mondotta: — A marxizmus elmélete, a természet, a társadalom és a gazdaság dialektikus ma­terialista szemlélete jelen van az iskolák, a főiskolák és az egyetemek munkájá­ban: ott van a marxista gondolat a maga világnéze­tet formáló hatásával a tu­domány műhelyeiben csak­úgy, mint a szocialista esz­mék, az építés sejtjeit je­lentő munkakollektívákban és sokak egyéni meggyőző­désében. Ez a fejlődés tár- sadalomszervező és ideoló­giai munkánk együttes ha­tásának köszönhető. Az el­múlt évtizedek társadalmi és világnézeti harcainak, a munkásosztály és pártja társadalomformáló tetteinek hatása ugyanúgy részese en­nek a fejlődésnek, mint propagandamunkát végző elvtársaink és nélkülözhe­tetlen segítőtársaik, a köny­vek és folyóiratok terjesztői. Elismerés és köszönet illeti mindazokat, akik közremű­ködnek abban, hogy a mar­xizmus, a szocialista eszmék, a könyvek és folyóiratok el­jussanak az érdekeltekhez. — Állandó törekvésünk legyen, hogy többen és ala­posabban ismerjék klasszi­kusaink munkáit és azok szellemében végezzék fo­lyamatosan a maguk tevé­kenységét. Ezt az igényt, a szocializmus erőinek eszmei felvértezését, a magyar nép szellemi gyarapodását jól szolgálja a Kossuth Kiadó. A felszabadulás óta Marx és Engels műveiből több mint 100 könyv jelent, meg, majdnem kétmillió példány­ban: Lenin munkái 160 könyvben, több mint há­rommillió példányban láttak napvilágot. A Kossuth Ki­adó az idei politikai könyv­napokon is értékes kötetek­kel jelentkezett. Örömmel üdvözöljük Marx és Engels levelezésének közreadását, válogatott műveik bővített kiadását. Szakszervezeti kongresszusok Mintegy 145 ezer szerve­zett vegyipari dolgozó névé-, ben 310 választott küldött és számos meghívott párt-, gaz­dasági és tömegszervezeti ve­zető részvételével a SZOT Központi Iskola nagy előadó­termében pénteken megkezd­te kétnapos munkáját a Vegyipari Dolgozók Szak­szervezetének XXII. kong­resszusa. A tanácskozá­son megjelent Övári Mik­lós, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Gál László, a SZOT titkára, dr. Simon Pál nehézipari miniszter, valamint Forgács Pál, a Vegyipari Szakszer­vezetek Nemzetközi Szövet­ségének főtitkára. A szakszervezet központi vezetőségének a legutóbbi, kongresszus óta végzett munkáról összeállított írá­sos jelentését Dajka Ferenc főtitkár egészítette ki szó­beli beszámolójával. A je­lentésből és a kiegészítésből kitűnik,, hogy az utóbbi négy évben — 1970-hez viszonyít­va — 52 százalékkal növel­te termelését a vegyipar, s ezen belül a vegyiszálter- melés több mint kétszeresé­re, a pvc-por termelése majdnem háromszorosára és a növényvédőszer-gyártás pedig több mint háromszo­rosára emelkedett. A több mint negyvenezer tagot számláló ftuházati-ipa- ri Dolgozók Szakszervezeté­nek XXV. kongresszusa pén­teken, az ÉDOSZ székházában megkezdte kétnapos munká­ját. A tanácskozáson 223 vá­lasztott küldött értékeli a legutóbbi kongresszus óta végzett munkát és meghatá­rozza a feladatokat. A ta­nácskozáson részt vett Kese­rű Jánosné könnyűipari mi­niszter, Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Taná­csának elnöke és Duschek Lajosné, a SZOT titkára. Vai’ga Józsefnek, a szak- szervezet elnökének megnyi­tója után Tóth Tiborné főtit­kár számolt be a legutóbbi kongresszus óta eltelt időszak munkájáról. Mint elmondot­ta, az iparág nagyszabású re­konstrukciója nyomán a ne­gyedik ötéves tervidőszak­ban 33 százalékkal növeke­dett a termelés. A gépcserék­kel az összes gépállomány­nak 50 százalékát korszerű új, termelékeny berendezések váltották fel, így többek kö­zött nagy teljesítményű célgé­pek, félautomaták és teljes automata vasalógépsorok mű­ködnek ma már. t A gyárt­mányfejlesztés eredménye­ként bővült a ruhaipar vá­lasztéka. Több termék, jobb minőség Befejezőit a Inafittapr rekonstrukciója Szállítják a gyár késztermékeit A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom évforduló­ja előtt számos munkasiker­ről, példás helytállásról szá­molhatunk be. Ezek közé so­rolhatjuk azt a bensőséges ünnepséget, amelyet Kazinc­barcikán, a Könnyűbeton- gyár nagy rekonstrukciós munkájának befejezése, il­letve a felújított, korszerű­sített üzemrészek átadása alkalmából rendeztek. Ezúttal is eljöttek megyénk fiatal szocialista városába a KŐSZIG Vállalat központ­jának vezetői, a városi ta­nács és a városi pártbizott­ság képviselői, a kivitelezés­ben részt vevő vállalatok és intézmények vezetői, cseh­szlovák testvérvállalatok és külkereskedelmi szervek kép­viselői. Primász Ferenc, a Kazinc­barcikai Könnyűbetongyár vezetője megnyitó szavai után Genge Rezső értékelte a re­konstrukciós munkát. El­mondta, hogy második al­kalom ez, amikor Kazinc­barcikán a rekonstrukcióról beszélnek, mely tulajdon­képpen ez év január 2-án kezdődött és a tervek szerint december végéig tartott vol­na, azonban október 31-én befejezték. Először tavasszal a munkaverseny kit űnő eredményeiről tárgyaltak, most pedig a jubileumi munkaverseny egyik szép eredményét, a nemzetközi együttműködést jól példázó rekonstrukció befejezését je­lentették be. Ebben a kiváló minőségű és határidő előtti munkában i benne van a vezetés jó irá- j nyitó tevékenysége, a társa­dalmi szervek segítőkészsé- ge és a munkáskollektívák példás helytállása. Érdemes megemlíteni, hogy a rekonst- j rukció előtt mindössze 220 ezer köbméter gázszilikátot gyártottak Kazincbarcikán, a korszerűsített, felújított üze­mekben pedig összesen 320 ezer. ton na, az előzőtől jobb minőségű, nagyobb válasz­tékú és méretpontosabb ter­mék hagyhatja el a gyár kanuit. A Kazincbarfcikai Párt­végrehajtóbizottság és a vá­rosi tanács nevében dr. Ta­kács István, a városi tanács elnöke köszöntötte a gyár kollektíváját, további ered­ményes munkát kívánva a jövőt illetően. Ezután Kiváló Dolgozó kitüntetések, okle­velek és jutalmak átadására került sor, majd gyárlátoga­tás következett. A vendégek megtekintették a rekonst­rukció eredményeképpen megfiatalodott, s .most már teljes kapacitással termelő Könnyűbetongyárat. JuaíiiCaríos spanyol államfő Juan Carlos, az új spanyol kormányfő megérkezik az 1 első kormányülésre, amelyet az ő clnöklésc alatt tartanak meg. Juan Carlos herceg ideig­lenesen átvette az államfői hatalom gyakorlását Spa­nyolországban. A hatalom- átvételt csütörtökön az esti órákban jelentették be Mad. ridban. Arias Navarro mi­niszterelnök a hivatalos spa­nyol törvényhozó testület, a Cortes elnökéhez intézett rövid levélben szögezte le, hogy az alkotmányt helyet­tesítő úgynevezett alaptör­vény értelmében az államfő akadályoztatása esetén a hercegnek kell ellátnia az államfői teendőket. Franco tábornokot betegsége jelen­leg megakadályozza teendői ellátásában, így az alaptör­vény rendelkezéseit életbe léptetik. Juan Carlos tavaly egy íz­ben már több hétig ellátta az ideiglenes államfői tisz­tet. A demokratikus tanács szóvivője egy illegális saj­tóértekezleten közölte: A Spanyol Demokratikus Ta­nács nem isjneri el Juan Carlos jogát az uralkodás­hoz. Felszólítja a herceget, hogy trónralépése után tart­son népszavazást, amelyet egy új ideiglenes kormány­nak kell megrendeznie, hogy a spanyol nép maga dönt­hessen: monarchiában, vagy köztársaságban kíván-e élni. Franco még haldoklik be­tegágyán, de véreskezű dik­tatúrájának felszámolásáért a harc egyre erősödik Spa­nyolországban. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága meghívására ma­gyarországi előadókörútra ér­kezett J. J. Szidorov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága Társadalomtudományi Aka­démiája irodalomelmélet- és irodalomkritikai tanszékének docense. A szovjet iroda­lomtudós tegnap, október 31-én délután Miskolcon; a Sajlóház tanácstermében ta­lálkozott az észak-magyar­országi művészeti alkotócso­portok tagjaival, valamint a művészeti közélet megyei irányítóival, s előadást tar­tott Pártosság az irodalom­ban a fejlett szocialista tár­sadalom építésének időszaká­ban címmel. A szovjet vendéget el­kísérte Demo László, az Szakszervezeti titkári ér­tekezletet tartottak tegnap, pénteken délelőtt az Építők szakszervezetéhez tartozó vállalatok szb-titkárainak i'észvételével a Borsod me­gyei Állami Építőipari Vál­lalat központjában. A ta­nácskozáson az építők me­gyei bizottsága a következő ötéves terv gazdasági fel­adataihoz kapcsolódó szak- szervezeti munkáról tájé­koztatta a résztvevőket Em- ri László, a megyei bizottság A Molnár Béla Ifjúsági Házban tegnap, pénteken a délutáni órákban hirdették ki annak a versenynek a végeredményét, amelyen az elmúlt hónapokban az LKM több száz fiatalja vett részt a 'gyáregységi versenyzések során. A fiatalok a „Szakma ifjú mestere” és a „Kiváló ifjú szakmunkás” cím el­nyeréséért küzdöttek. A teg­napi döntőbe 60-an jutottak be. A „Szakma ifjú mestere” címet két kategóriában — esztergályosoknak és villany- szerelőknek — adták ki. A MSZMP Borsod-Abaúj­Zemplén megyei Bizottságá­nak titkára. Az észak-ma­gyarországi művészeti alko­tóműhelyek kéoviseletében Papp Lajos, a Napjaink fo­lyóirat főszerkesztője kö­szöntötte J. J. Szidorovot, aki előadásában áttekintést adott a mai szovjet iroda­lom fő törekvéseiről, hangsú­lyozva, hogy a szocialista pártosság az irodalomban új tartalmi és formai ered­ményekkel járul hozzá ko­runk valóságának mélyebb megismeréséhez és megis­mertetéséhez. Az előadás után termé­keny eszmecsere bontakozott ki a szovjet és a magyar irodalmat egyformán foglal­koztató időszerű művészet­elméleti kérdésekről. *********** ..... n i M 1 t itkára. Kriskó József, a bi­zottság munkatársa a követ­kező ötéves terv időszakára készülő kollektív szerződések előkészületi munkájáról be­szélt, majd az egyéb idősze­rű szakszervezeti feladatok­ról, az oktatási és munkavé­delmi tevékenységről tár­gyaltak. Szó volt az értekez­leten az építővállalalok szo­cialista brigádjainak tanács­kozásain elhangzott tapasz­talatokról, észrevételekről is. lakatosok mindkét cím el­nyeréséért küzdhettek. Utóbbiak között a „Kiváló ifjú szakmunkás” címet Szászafai Tibor, a „Szakma ifjú mestere” címet Kiss Pál nyerte el. Az esztergályosok vetélkedésében „Kiváló ifjú szakmunkás” címet nyert Kiss Erzsébet, a villanysze­relők között pedig Simonyi István. Mindkét kategória versenyzői közül az első három helyezettet pénzjuta­lomban részesítette a gyár vezetősége. Ifjú szakmunkásak versenye Titkári értekezlet az építőknél Oktatáspolitikánk időszerű kérdéseiről és feladatairól tájékoztatta a sajtó képvise­lőit tegnap, október 31-én dr. Polinszky Károly okta­tási miniszter. Elsőként ele­mezte az „Egy iskola — egy üzem” mozgalom eredmé­nyeit és továbbfejlesztésének lehetőségeit. Az Oktatási Mi­nisztérium és a Szakszerve­zetek Országos Tanácsa közö­sen dolgozta ki a mozgalom továbbfejlesztésének irányel­veit, melyben hangsúlyozták, hogy a „felnövekvő nemze­dék; ifjúságunk nevelésében, szocialista életre való felké­szítésében nagyobb szerepet kell szánnunk a munkások­nak, /szocialista brigádoknak, a közhasznú munkának.” De az irányelvekben megfogal­mazták azt is, hogy az isko­lának, a nevelőtestületeknek még hatékonyabban hozzá kell járulniuk az általános és a szakmai műveltség eme­léséhez. Ennek érdekében hosszú távú együttműködési szerződések kidolgozását kell szorgalmaznunk az oktatási intézmények és az üzemek között. Az „Egy iskola — egy üzem” mozgalom — hangoz­tatta dr. Polinszky Károly — eddig is jelentős sikereket eredményezett anyagi, poli­tikai-erkölcsi értelemben egyaránt. Jelentősen hozzájá­rult ahhoz is, hogy az okta­tás ügye társadalmi üggyé vált hazánkban. Oktatáspolitikánk időszerű feladatai között említette az oktatási miniszter az 1972. évi oktatáspolitikai határozat alapján kimunkálás alatt ál­ló új tantervek előkészítését. Elmondta, hogy az előzetes tantervek elkészültek, és eb­ből a munkából a Magyar Tudományos Akadémia is intenzíven kivette részét. Az új tanterveket fokozatosan vezetik majd be, olyan ütem­ben, ahogy a megalapozott tapasztalatok a minisztérium rendelkezésére állnak. Mint ismeretes, általános iskolá­inkban már széles körben dolgoznak az új matematikai tantervvel. Az új tantervek közül az anyanyelvi oktatás előkészületeit említette, mely feloldja majd az irodalomta­nítás eddigi merev rendjét. Változást jelent majd. hogy az általános iskola alsó tago­zatának környezetvédelmi anyagában nagyobb helyet kap a természettudományos ismeretanyag. A jövőben na­gyobb szabadságot kíván biz­tosítani az Oktatási Minisz­térium a tanárok számára is. A tananyag egv része a ta­nári választás alapján kerül­het be a tantervbe, másrészt nagyobb önállóságot biztosí­tanak a tananyag módszerta­ni felhasználásához is. Ter­mészetesen a pedagógusok számára ehhez is adnak se­gítséget. A sajtótájékoztatón ismer­tette dr. Polinszky Károly azokat a változtatásokat is, amelyeket 1976-ban bevezet­nek az egyetemi és főiskolai felvételiknél, illetve - bölcsész szakokon. A matematika és a fizika mellett az idei tan­évben érettségiző fiatalok már biológiából is közös érettségi-felvételi vizsgát tesznek. A közös írásbeli vizsgán részt vevő fiatalok — amennyiben az eredmény kedvezőtlen számukra — kér­hetik a szóbeli érettségi vizs­gát. Az ELTE és a KLTE bölcsészettUi. ,mányi karain nő azoknak a szakoknak szá­ma — néprajz, művészettör­ténet, régészet, levéltár, pe­dagógia — amelyekre közvet­lenül érettségi után jelent­kezhetnek a tanulók. Válto­zást jelent az is, hogy a ta­nítóképző főiskolákon meg­szűnik az alkalmassági vizs­ga, s helyette a differenciált tanítóképzésre térünk át.

Next

/
Oldalképek
Tartalom