Észak-Magyarország, 1975. október (31. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-06 / 234. szám
T975. okt. 5., vasárnap ÉSZAK-MAGYAROR5ZAG 7 Visszatérnek a siker színhelyére Kilóiivi ú'isa8fial> s ' 1 egy életre szóló szép emlékekkel tértek haza annak idején, 1972 áprilisában Finnországból. S most már lassan egy esztendeje lelkesíti a miskolci Egressy Béni Zeneiskola gyermekkórusának tagjait az újabb finnországi vendégszereplés reménye. Mert majdhogy egy esztendeje, hogy tudják: három évvel ezelőtti sikereik -színhelyén, Miskolc testvérvárosában, Tamperében várják őket. S ez a vendégszereplés nemcsak a kialakult kapcsolatnak — 1973-ban a tamperei Pirkannpojat fiúkórus viszonozta a gyermekkórus vendégszereplését —, hanem akkori sikereiknek is köszönhető. Az Egressy Béni Zeneiskola gyermekkórusa most a Finn—Magyar Baráti Társaság megalakulásának 25. évfordulója alkalmából megrendezésre kerülő ju- i bil'eumi ünnepségeken lép ■ tel. a testvérváros baráti » társasága vendégeként töltenek öt napot Tamperében. S ez az öt nap ismét igencsak programdúsnak ígérkezik. A tervek szerint e hónap tizedikén indulnak Budapestről, s Moszkva érintésével érkeznek majd a baráti rokon nép országába. Első fellépésük Helsinkiben lesz, közel 20 perces műsorral mutatkoznak be a Finnlandia palotában megrendezésre kerülő központi jubileumi ünnepségen, október 12-én. Ez után a fellépés után térnek vissza Tamperébe, ahol a helyi baráti társaság jubileumi ünnepségén, 15-én adnak koncertet. Dr. Farbaky Gézánó vezényletével rendkívül szép és gazdag programot mutat majd be az 50 tagú kó- (•us, amelyet Rőczey Ferenc zongoraművész és két szólóénekes — Kovács Ilona és Hidasi Vanda — is elkísér. Bartók és Kodály művei mellett Britlen, Schumann, Liszt, Schubert, Karai, Pacius és Morley művei szerepelnek a programban, de népdal- csokor-bemutatásra is sor kerül. A valóban nagyon szép műsort egyébként tegnap, október 4-én hallhatta az érdeklődő közönség a Bartók-teremben, hiszen a vendégszereplés előtt a miskolciaknak is bemutatták. A zeneiskola gyermek- kórusa visszatér tehát háromévi sikereinek színhelyére. És az 50 tagú kórussal jó néhány olyan gyerek is utazik, aki akkor már fellépett Finnországban. Sokan közülük azóta is leveleznek a finn gyerekekkel, s így a- baráti társaság jubileumán barátként térnek vissza. A kórussal együtt utazó küldöttség csoportvezetője dr. Veress Béla, a Miskolci városi Tanács csoportvezetője lesz, s a gyerekekkel utazik el Tamperébe Fargo Gáborné, a Borsod megyei Tanács elnökhelyettese is. Az utazás költségeinek fedezéséhez egyébként a városi tanács hozzájárult. Így nyílik alkalmuk arra a gyermekkórus tagjainak, hogy hazafelé jövet a Szovjetunió másik nagyvárosát, Leningrádot is megtekintsék. A zeneiskolában — amint azt Bariba Péter, az iskola igazgatója elmondotta — szinte tetőfokára hágott az utazás előtti izgalom. S ez érthető, hiszen valóban megtisztelő feladat a jubileumi ünnepségeken képviselni a magyar és a miskolci kórusmozgalmat. (cs. a.) __________ > I KALÁSZ LÁSZLÓ verse SERES JANOS festőművészről, volt kollégiumi nevelőmről, a Miskolci Galériában rendezett kiállítása alkalmából. r""’ | ■ raluja ügy lökte fel öt hogy megtartották a mezők s velünk is kiket falvak küldtek m*4röriztcttc hűsegünket ma is így munkál: szigorúan! könnyebb vonásában is súly van: ha rajzol: keze sose felre: nem ami volt: de ami kéne! ■ ha fest: sosem lesz féstctl arca: egyszerűsödik igazabbra apámként-bátvámként lélekben egy bátorítom se telte szebben példát nem adna senki jobban gondokban és gondolatokban jő társaság Bálványos Huba rajza — Mikor mégy nyugdíjba, lapám? — Május végén. . — Szóval, két évet ráhúzol ? — Tudod, hogy nem en- ! gedtek el a vállalattól... — No, meg u nyugdíj is j több lesz. Igaz? — így van. Nem mind- í egy 1 — Van már helyettesed ? — Az az ő dolguk. — Nem egészen. Neked kellett volna kinevelned az utódodat. Én így gondolom. Nem így van? — Az én dolgom az volt, e hogy az üzemben minden iól menjen.'És jól is ment. Minden igazgató elégeded volt velem. — Mégse kaptál többel, csak az előírt fizetést, kitüntetésed pedig egy sincs. — Mert másban, ahogy mondják, nem aktivizáltam magam. — Politika? Társadalmi munka? Tanulás? — Igen. De. szerintem, a jól végzett munka is politizálás. a társadalmi munkaakciókról pedig nem tud. I lám soha.. Így... — Hogy-hogy? — Ne hogvozz! Nem vagyok párttag, sem szoeia! ■ lista’ brigád tagja . .. [ | — Értem. És a tanulásból is eleged volt a gyer- t mekkori hat elemivel. — Tévedsz. Befejeztem ■ az általános iskolát és elvégeztem a szerelői tanfo- Ivamot. kőt egy vezetőképző szemináriumot is. — Nahát! Nem is mondtad. Csak nem lepsz meg még azzal is. hogy megszeretted a könyveket, s nyugdíjas korodnak immár a kocsidon kívül más szóra- kozása is lesz? — Ne élcelődj. Csak azért tanultam, mert muszáj volt. — Ez volt az egyetlen muszáj? Más nem? Nem volt muszáj törődnöd a beosztottjaiddal, az emberekkel? — Amennyit kellett, törődtem. — Amennyire muszáj volt. Erre tanítottad is őket? Mert ha igen, egyik sem nyitja rád majd az ajtót nyugdíj után. Kettesben maradsz az autóddal. — Pihenni fogok. — Feküdni, ülni, aludni, tévét nézni? Meddig? Egy hétig, egv hónapig? Több mint 30 éves munka után csak pihenni? S azután?... Kibékültök anyával? — Ha 10 éve együtt tudunk élni úgy. hogy nem ' szólunk egymáshoz, miért kellene most kibékülni? — Beszélni csak kell valakivel! Vannak barátaid? — Nincsenek — Dolgozni fogsz? — Nem tudom. Nem hiszem. — Én nedig nem értelek. A halálomra készülve / is több tervem lesz az utolsó nercekben, mint neked évekre. .Van valami titkod? — Titkom? Ugyan. Az én fiam vagv. Én ... De emlékszel? Tizenkét éves korodban már a dög nagy Izs motorral száguldoztál, nedig a lábad sem ért le róla. — Emlékszem. De ez majdnem 20 évvel ezelőtt volt. Anyával még szerettétek egymást. Barátaid is voltak. Azóta minden megváltozott. — Meg. — Miért? — Miért? — Apám, beteg vagy ? — Csak a gyomrom. Más rendben. — Kit, mit szeretsz te? Csak a kocsidat, s az azzal való .piszmogást? — Eladom. — ....? — Újat. veszek. — Megijesztettél. — A fiadat, az unokáV mat is szeretem. — És engem? Szerettél, ha csak pillanatokra is kamasz korszakom óta? , — Persze. — Persze ... Mégsem tudtad melyik gimnáziumba iárok. egyetemista koromban folyton azt hitted, kollégista vagyok, pedig minden levelem az albérlet kínjáról szól^. — Tudom, akkoriban már anyáddal —r Tudom. Anyám elment dolgozni tilalmad ellenére. De azért ment el. hogy én tanulhassak. Te már akkor is éppen any- nvit adtál haza a fizetéséd- böl. amennyiből a legszükségesebbekre tellett. Volt egv nőd. tgv aztán örültél, hogy anyám ellenszegült, s te úgymond, emiatt megszüntetted a házastársi kapcsolat ot, bár azóta is egvütt laktok. — Vádolsz? — Csak töprengek 2.. Sokaié persze nem hivatkozhattál erre. hiszen közösen élveztétek anyám Hődénél lóval magasabb jövedelmét, Építkeztetek, garázs épült... Egyszóval jól éltetek. Igaz. külön-kü- lön és csak anyagi vonatkozásban. — Miért faggatsz? — Mert az apám vagy és nagyon magányos. Segítenem kell rajtad. Hogy igazán segíthessek, szeretnem kell téged. Hogy szerethesselek, legalább valameny- nyire ismernem kellene valamit a lényegedből, apám. — Első gyermekem vagy. Hasonlítasz rám. — De az anyámra is, akivel több mint 10 év.e úgyszólván nem beszélsz. Az anyámra is, aki a szakításotok időszakában is tudta, amit te nem, hogy melyik gimnáziumba járok és hogy nem kaptam kollégiumot. • — Mi bajod? — Semmi. Mi lenne? Csak beszélgetünk. Talán ezért érzed furcsának a helyzetei. Végre beszélgetünk. Téged az ismerősök ideális férfinak, férjnek, apának tartanak. Nem iszol, nem dohányzol ... Igen. messziről nem látszik a oasszivitásod. A közönyöd távolról erős. megfontolt férfi-nyugalomnak látszik. — Furcsa vagy. — Csak arra gondoltam, valón hasonlítok-e rád? Ezt kellett volna, vagy kellene megbeszélnünk apám. de le velem is alig váltasz szót. Csak amenv- nvj kötelező. Vagy még mindig nem látod, mennyire elrontottál mindent'’ Tudnod kell. hogy egvedül maradtál Már nem tudsz ezen változtatni és már minden mindig így marad. De ne félj. rám számíthatsz. Nemcsak a tied. az anyám gyermeke is vagyok. Tury Ibolya l ült. .1ANC Ákos múzeumigazgató munkáját a vezetésére bízott intézmény eredményei minősítik. Ez az intézmény, a sárospataki Rákóczi Múzeum különleges helyet tölt be megyénkben. Szakmai irányítása, felügyelete nem tartozik a megyei múzeumi szervezet hatáskörébe, mert a pataki Rákóczi-várban elhelyezett gyűjtemény- együttes közvetlenül a Magyar Nemzeti Múzeum intézményhálózatába illeszkedik, annak részlege. Itt, Sárospatakon kapott helyet a Rákóczi-korszak állandó történeti kiállítása. Országos feladatköre betöltésén túl azonban a sárospataki múzeum tetemes részt vállal a sajátos megyei közművelődési feladatokból — összehangolt együttműködésben, célszerű munkamegosztásban a megyei múzeumi szervezettel. A sárospataki múzeum vonzáskörére jellemző adalék, hogy a Rákóczi-vár- nak, s az itt elhelyezett Sárospataki Galériának a legutóbbi hét év átlagában, amióla dr. Janó Ákos itt dolgozik, több a látogatója, mint a megye valamennyi többi múzeumának együttvéve. S a sárospataki múzeumlátogatók száma évről évre örvendetesen gyarapodik: az idén már szeptember végére megközelítette a 100 ezer főt, az év végéig pedig előreláthatóan túlhaladja a 120 ezer főt is. Vagyis esztendőnként majdnem tízszer anv- nyian fordulnak meg a pataki lyiúzeumban. mint amennyi a nagy múltú város honos lakossága. Egy múzeum' „tömeghatásának'’ a bizonyításához ettől meggyőzőbb érvet aligha lehetne említeni. A pataki /Rákóczi-müze- um vonzóerejének, hatósugarának a növekedése igen céltudatos, módszeres közművelődési tevékenység eredménye. — Ügy is fogalmazhatnám. hogy a nagy hírű Rá- kóczi-vár helyreállítási, fel tárási munkálatainak a folytatása 1968 óta már hosszú távlatra kialakított, közművelődési szemléletű fejlesztési terveinkhez igazodott — jellemzi a mostani működési korszakot az igazgató. — Korábban a várban kizárólag azok a maguk nemében nagy értékű történeti kiállítások fogadták a látogatókat, amelyek a Sárospatakhoz, s a Rákóczi-családhoz kapcsolható főúri kultúrát mutattak be. A gyűjtemény- fejlesztéssel. s az új kiállításokkal arra törekedtünk, hogy minél többet megmutassunk a látogatóknak az említett történelmi időszakok jobbágyi és céhes ipari kultúrájából is. Ehhez megfelelő raktárakkal, s alkalmas kiállítási területekkel kellett bővíteni a múzeumot. Ilv módon sikerült feltárni, helyreállítani. a nagyközönségnek megnyitni a vár legrégibb épületrészének, a Vöröstoronynak az alsó szintjét A Perényi-szárny alagsorának helyreállításával kialakítottuk az Erdélyi János nevét viselő kiállító- termét. Már az elnevezéssel jeleztük — hiszen Erdélyi János jóbbágvcsalád- ból küzdötte fel magát, a pataki kollégium isHjoolá- sával. kora legszélesebb látókörű tudósává —. hogv az itteni kiállítások a régebbi. és a korban közelebbi népi kultúra eredményeit' hivatottak nyilvánosság elé tárni. GONDOS HELYZETFELMÉRÉS és céltudatosság jellemzi a múzeüin gyíijte- ménvfeilesztését A néprajzi gyűjteményben már korábban gazdag anyag gyűlt össze kerámiából és a környékbeli üveghuták termékeiből. Ezért az utóbbi időben a parasztbútorok és a népi szőttesek, hímzések gyűjtésére törekedett a pataki múzeum, mielőtt ' a környék — a Bodrogköz és a Hegyköz — falvai bői a népművészetnek ezeket az értékeit is „kiürítik” az élelmes magángyűjtők és a közvetítő üzletelők. Ennek a gyűjtésnek az eredményeiből ad ízelítőt az Erdélyi János-teremben rendezett Népi lakáskultúra kiállítás. Patronálóia a múzeum, s személy szerint dr. Janó Ákos a tavaszonként Sárospatakon rendezett országos faragó nép- müvésztábornak is. A vár úgynevezett Nalá- lia-termét a múzeum olyan korszerűen felszerelt előadóteremmé alakította át, amelynek fő rendeltetése, hogy a szó legmodernebb értelmében közművelődési célú rendezvényeknek lehessen vonzó otthona. A vármúzeum új típusú köz- művelődési rendezvényei nagy visszhangot keltett zenetörténeti előadássorozattal kezdődlek, néhány éve. A múzeum gondoskodott az élményadó illusztráláshoz szükséges sztereo- hangberendezésekröl is. A zenetörténeti sorozat sikere bátorította a múzeumot — a városi művelődési házzal együttműködve — a pataki Nyári zenei esték megrendezésére. A múzeumigazgató személyes ügy buzgalmának köszönhető jórészt, hogy a Béres Ferenc megalapozta Sárospataki Galéria a vármúzeum oltalmában az ország egyik legjelentősebb vidéki képtárává fejlődött. A galéria gondozását ugyanis a múzeum társadalmi munkában vállalta. A képtár ittléte tette lehetővé időszaki képzőművészeti kiállítások rendezését is. Ezeken a kiállításokon elsősorban a Patakról elszármazott képzőművészek mutatkoznak be A múzeum kiemelkedő jelentőségű közművelődési kezdeményezése a Pályám emlékezete sorozat, amely közvetlen kapcsolatot teremtett a város mai lakossága. diáksága és az innét indult ieles) közéleti emberek. politikusok, tudósok, művészek között. Közülük a legelfoglaltabbak is készséggel jöttek Patakra „haza”. beszámolni pályafutásuk tanulságairól. A sorozat nevezetes vendégei között szerepelt már Nagy János kiilüevminisztér-be- lvettes. dr. Király István. Kossuth-díjas Irodalomtörténész. esvetemi tanár. Per kefe Gyula író. Kévés Géza költő és műfordító. Béres Ferenc énekművész. Czinke Ferenc Munkaesv- díias grafikusművész. Vass l.aios zeneszerző, karnaev dr Deme László nyelvész- professzor. A MÚZEUMIG AZGATÓ minduntalan hangoztatja, hogv az intézmény közművelődési eredményei az ott dolgozók együttes teljesít- ménvéből fakadnak. Ám az is kétségtelen, hogy a munkatársi együttesben ő az összhangteremtő az irány- megjelölő — s a személyes példamutató Hogy egész tevékenységét menv- nvire értékelik a közmű- '•elödésügv országos vezetői is — ékesen tanúsítja, hogy épp az • idén kaota meg dr. Janó Ákos. eddigi sárospataki munkásságáért. ;i Kiváló Népművelő kitüntetést. Elismerésül — és buzdításul a lankadatlan folytatásra. llorecz József I
