Észak-Magyarország, 1975. október (31. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-14 / 241. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1975. okf. 14., kedd A képernyő előtt meg az Antikvárium i Batsányi János nagy, tragikus csalódása, életének döntő eseménye állt, illetve lassú áradással pergett előttünk a ! Száraz György írta, Hajdufy Miklós rendezte, A Rókus templom harangjai című tévéjátékban. A franciaországi for­radalmi megmozdulásokra az elsők közt felfigyelő, politikus alkatú, forradalmi változásokat igenlő költő, bár megjárta Kufstein börtönét, nem törik meg, eszméiben, s a francia j forradalomban rendületlenül hisz még akkor is, amikor a J forradalom után újabb abszolút uralkodó lép a francia1 trónra, amikor a korzikai katonatisztből Napoleon császár ( lesz. Nem veszi észre, vagy nem akarja észrevenni, hogy sok minden megváltozott, s ő nemcsak az osztrák császári udvar­nak lett persona non grata, hanem a forradalminak vélt francia baráti körben is élő anakronizmusnak tekintik; köte­tének kiadása időszerűtlen, pezsgő forradalmi, politikai élet­ben való részvétel helyett császári kegydíj lesz csak osztály­része. Itthon Napóleon kiáltványának fordítása és értelme­zése miatt börtön vár rá. Napóleonnak pedig már nem kell. Uralkodói kegyből él, uralkodói kegyből mehet utána a fele­sége is, hogy aztán mindketten idegenben pergessék életüket, Magyarországtól teljesen és végletesen elszakadva. A politikus költő életének ez a része elevenedik meg A Rókus templom harangjaiban, korrekt, értékes filmre- ültetésben, mintegy eseményjátékként, megkapó történelmi hihetőséggel, de kevéssé éreztetve meg Batsányi személyén túl a társadalmi változásokat, az eredménytelen forradalom hatásait. Talán csak a párizsi szállodai szolga — Sinkó László ragyogó kabinetalakítása! — sejtet meg valamit az egyszerű emberek csalódottságából, kiábrándultságából, mert, hogy a kufsteini fogságot megjárt Marét miniszter hamar feledi a fogságot, az akkor hirdetett eszméket és terhes neki az egykori börtöntárs Batsányi forradalmi gondolkodása, szinte természetes. Mint az, hogy a szegény tanárt besúgóvá zülleszti a bécsi császári politikai rendőrség. Nem meglepő, s nem is jelentős történelmi motiváció. A Horváth Sándor megszemélyesítette Batsányi igen érzékletesen tükrözte a kiábrándulást, a csalódottságot, a forradalmi lobogásból lassú közönybe váltást. Kiemelkedő volt még Kálmán György; Metternich, Bánki Zsuzsa; Batsányiné, Zách János; Auer­sperg, Némethy Ferenc; az áruló tanár alakjában. Általában kiválók voltak a kisebb szerepek formálói is, hitelesnek ér­ződött a környezet, de a korrekt játék mögül hiányzott a társadalom drámája, s ez nagy kár. * Várkonyi Zoltán Antikváriumába érdemes belépni, vagy legalábbis érdemes rá figyelni, ha belépni nem tudunk. A nagyon hosszú szünet után ismét jelentkező Antikvárium műsor friss, sokszínű, érdekes volt. Olyan ritkaságok közé vezetett el, mint Arany János zeneműve, bár kínált olyan, a ma fiatalabb társadalma számára szokatlanul érthe­tetlen érdekességet is, mint a Párbaj-kódex (amihez a pan­tomim-illusztráció alighanem az idősebb korosztálynak is nehezen érthető, vagy éppen érthetetlen volt), egészében az értékesebb műsordarabkák voltak többségben az összeállí­tásban, s ezért szívesen emlékezünk majd vissza rá. * Ugyancsak vegyes ízelítőt kínált a Szombat este ... című havi szórakoztató műsor. Míg legutóbb mindössze három szám szerepelt ebben az összeállításban, most nem kevesebb mint nyolc, meg egy szám villant elénk, többségben az el­következő jelenet egyik főszereplőjének konferálásában. Radnóti és Petőfi verse, Krúdy Gyula, Bíró Lajos jelenete, ismeretlen szerző (talán szégyellte?) zenés bohózata a bor feltalálásáról, két részre osztva fejtörőként tálalt anekdo- likus krimi, zongorakoncert és zenés emlékezés Bartókra kapott helyet az őszi hangulatok megidézésére vállalkozó mintegy hetvenperces összeállításban. Sokféle igényt akart kielégíteni, szinte természetszerű, hogy a megvalósulás egye­netlen volt. S bár több szám értékes volt, szórakoztatott, bizonyos, hogy a műsor egésze nem kötötte a képernyő elé folyamatosan a szombat esti nézők mindegyikét. ' * Szegény Kovács Krisztiánt, ezt a bűbájos gyerekszereplőt dadogásra késztetik A svédcsavar című most kezdődött ifjú­sági sorozatban. Egyelőre erről ennyit. Benedek Miklós A VÍZÜGYI EPITÖ VÁLLALAT miskolci főépítésvezetősege FELVÉTELRE KERES: ÉPÍTÉSVEZETŐT mérnöki, vagy technikusi végzettséggel és megfelelő szakmai gyakorlattal ANYAGGAZDÁLKODÁSI ELŐADÓT közgazdasági technikumi végzettséggel, ötéves anyaggazdálkodási, anyagbeszerzési gyakorlattal Általános adminisztrátort gyors-gépírói végzettséggel, ötéves gyakorlattal Fizetés: kollektív szerződés szerint Jelentkezés: Főépítés vezetőség, Miskolc, Hadirokkantak u. V. Csohány Kálmán munkája Lengyel plakátok A „Szomszédaink — bará­taink” sorozatban ezúttal a lengyel plakátmű vészét tör­ténetét dokumentáló kiállí­tásra invitálja az érdeklődő­ket a miskolci Kossuth Mű­velődési Ház. Az emeleti nagyteremben tegnap — ok­tóber 13-án — este nyitotta meg e kiálltáét Barbara Wiechno, a budapesti Len­gyel Kultúra igazgatóhelyet­tese. A Lengyel Kultúra anyagából megrendezett tár­lat kétségkívül szemnek tet­szetős, érdekes látnivalóval kínál, hiszen a szokványos és szokásos plakátkiállítást ez­úttal — ha némileg tömö­rítve, visszafogva is — meg­toldottak egy kis történeti visszapillantással. Az pedig mindenképp javára írandó egy ilyen jellegű kiállítás­nak, ha nem elégszik meg csupán az alkotások — jelen esetben a plakátok — be­mutatásával, hanem igyek­szik, törekszik a műfaj sajá­tosan nemzeti történetével is kiegészíteni. A plakátról, mindennapjaink utcai isme­rőséről ugyanis még hazai - viszonylatban is meglehető­sen felületesek és szűkösek ismereteink. A lengyel pla­kátkiállítás nem marad adós i ­a történeti visszapillantás­sal, s ez némiképp érdeke­sebbé is teszi a szokványos és napjainkban gyakori pla­kátki állításoknál. A lengyel plakátművésze­tet bemutató kiállításon is elsősorban művészeti plaká­tokat láthat az érdeklődő, film- és színházplakátok te­szik ki a bemutatásra ke­rült anyag túlnyomó részét. De találkozhatunk olyan al­kotásokkal is, amelyek egy- egv évforduló, nagyobb ese­mény jegyében születtek. Viszonylag elenyésző a kife­jezetten reklámcélokat szol­gáló plakát, de azoknál is a művészi megoldások domi­nálnak. Különösen szépek azok a plakátok, amelyek a béke gondolata köré csopor­tosíthatók, s megrázóak azok, amelyek a fasizmus idején születtek a fasizmus ellen. Érdekes összehasonlításokra is nyílik mód, hiszen néhány olyan filmről is láthatunk plakátokat, amelyeket a ma­gyar plakátművészek is „propagáltak”. A kiállításit jó szívvel ajánljuk az érdeklődők fi­gyelmébe. akik október 25- ig tekinthetik meg a Kos­suth Művelődési Házban. Egyetemi előkészítő tanfolyam A Nehézipari Műszaki Egyetem felvételi vizsgára elökészitö, önköltséges esti tanfolyamot indít azon fiatalok részére, akik 1975-ben vagy korábban érettségiztek és az 1976—77. tanévben olyan egyetemen vagy főiskolán szándékoznak továbbtanulni, ahol a'felvételi vizsga tárgyai: matematika és fizika Részvételi díj: 650 Ft A beiratkozáshoz szükséges nyomtatványok az egyetem tanulmányi osztályán vehetők át (Miskolc—Egyetemváros, központi főépület, fszt. 23. ajtó) Jelentkezési határidő: 1975. október 30. NEHÉZIPARI MŰSZAKI EGYETEM oktatási rektorhelyettese A Hazafias Népfront a közművelődésben A közművelődéspolitikai párthatározat igen fontos feladatsort bíz a Hazafias Népfrontra. „A Hazafias Népfront — társadalmi mun­katársai körét és számát bő­vítve — tegye teljesebbé művelődési munkaközössé­geinek hálózatát a lakóhelyi közművelődés színvonalának emelése és hatásának kiter­jesztése érdekében. Más tár­sadalmi szervezetekkel együttműködve segítse a be­járó munkások és a fiatalok lakóterületi közművelődési lehetőségeinek növeléséi. Vc_ gyen részt az ismeretterjesz­tésben, növelje a lakosság állampolgári ismereteinek és pedagógiai műveltségének színvonalát. Az Olvasó Né­pért mozgalom és a honis­mereti mozgalom révén já­ruljon hozzá a folyamatos művelődés feltételeinek ja­vításához.” Megyénkben, lólekszám szerint az ország második legnagyobb megyéjében, a Hazafias Népfront eddig is híven betöltötte hivatását á közművelődésben. A megyei pártbizottság így értékeli ezt a munkát: A Hazafias Nép­front közművelődési tevé­kenysége országos viszony­latban is figyelemre méltó. Különösen az olvasóvá ne­velés és a honismereti mun­ka terén, valamint a közíz­lés formálásában és, a nem­zetiségi kultúra ápolásában vállalt kezdeményező szere­pet. Ám nyomban rámutat fel­adattervében a kritikus pon­tokra is: „Gyakori probléma viszont, hogy a jó elképze­lések, kezdeményezések nem realizálódnak kellő haté­konysággal, részben a nép­frontbizottságok munkájá­nak erőtlensége, részben a megvalósításhoz hatáskörrel és anyagi eszközökkel ren­delkező szervek közömbös­sége miatt”. A Hazafias Népfront me­gyei bizottsága a kiérdemelt elismeréstől és az indokolt bírálattól egyaránt serkent­ve készítette el hosszabb tá­vú ajánlását a járási, a vá­rosi és a községi népfront­bizottságok részére a köz- művelődési feladatok mód­szeresebb ellátásához. A he­lyi sajátosság alapján állít­ja az ajánlás a feladatok élé­re a munkásművelődés tá­mogatásának ügyét. Hang­súlyozva, hogy az egész tár­sadalom kulturális felemel­kedésének útján csak a mű­veltségében szakadatlanul gyarapodó munkásosztály ve­zetésével mehetnek Végig a lakosság többi rétegei is. A népfront különösen so­kat tehet a közgondolkodás alakításában e vonatkozás­ban is. Figyelemre méltó he­lyi kezdeményezéshez kap­csolódva idézi a népfront közművelődési ajánlása az 1972. évi tokaji írótábor meg­szívlelendő megállapítását: „Az a gazdasási vezető, aki csak a termeléssel törődik és nem gondol munkatársai általános és szakmai mű­veltségének fejlesztésére, an­nak holnap gondja lesz a termeléssel, mert nem lesz elég szakképzett embere, aki­vel az igények szerint ter­meljen”. A Hazafias Népfront mun­kájának konkrét lehetőségei között elsősorban a munka- helvék és a -lakóhelyek cél­tudatos együttműködésének ÉRTESÍTÉS Az ÉMÁSZ III. fit. kirendeltsége értesíti fogyasztóit, hogy 1975. október 11—26-ig Felső-Hámor, 1975. október 27-tól 1975. november 15-ig Lillafüred területén kisfeszültségű előmozdítása említhető. Me­gyénkben ugyanis az ipari munkások tetemes hányada faluról jár be dolgozni az üzemekbe. Igen lényeges, hogy falusi lakóhelyükön üzemük hathatós közremű­ködésével részesülhessenek rpindazokban a közművelő­dési szolgáltatásokban, ame­lyekben az üzem közvetlen, közelében, a városi lakóhe­lyeken élő. munkások része­sülnek. A munkásművelődés elő­segítése mellett elsőrendű feladata a népfrontbizofctsá- goknak, hogy falun, a me­zőgazdasági üzemekben is erősítse a szocialista tudatot, működjék közre a maradi nézetek elleni küzdelemben. Ösztönözzön arra, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek, — a falvak fő gazdasági té­nyezői — vállaljanak na­gyobb szerepet tagjaik kö­zösségi nevelésében is, s ha­tékonyabban töltsék be sze­repüket a falusi lakosság egésze javára, a közművelő­dési feltételek kedvezőbbre fordításában. Kiemelt feladatnak minő­sül, hogy a megyében élő nemzetiségek körében a hép- frontbizottsagok, a helyi ta­nácsokkal együttműködve, a közművelődés változatos for­máit jobban kihasználva 'se­gítsék elő az anyanyelvi kul­túra ápolását és fejlesztését, a szocialista hazaliság és az internacionalizmus összefüg­gésének tudatosítását. Ha­sonlóképpen többet tehetnek a népfrontbizottságok a ci­gánylakosság művelődése, la- kóhelyi és munkahelyi kör­nyezetébe való kívánatos be­illeszkedése ügyében. Ebben a sajátos feladatkörben min­denekelőtt a gyermekekkel és a fiatalokkal való mód­szeres törődés vezethet cél­ra. A n épí ront bizottságok — társadalmi aktívahálózatuk kiterjesztésével — sokat se­gíthetnek abban is, hogy a nagyobb települési közpon­toktól távoli községekben, a néhány száz lelkes települé­seken is gyorsabb iramban haladjon a kulturális élet fejlesztése, teret hódítson a korszerű közművelődéspoli- tikai látásmód. Már eddig is sikeresnek bizonyult a Hazafias Nép­front ismeretterjesztő mun­kájában a helyi igényekhez igazított tevékenységi for­mák változatossága. Népsze­rűek az általa szervezett olyan közérdekű előadássoro­zatok. amelyekben több ösz- szefüggő témát vitatnak meg. a leginkább érdekeltek rész­vételével. Jól beilleszthetők az új igények a hagyomá­nyos Népfront-cstélc kereté­be, új meg új tartalommal tölthetők meg a találó című időszerű rendezvények, mint például A lakosság kérdez, a vezetők válaszolnak, a munkahelyi „akadémiák”, a Héttő esti párbeszédek. Mind­ezeket a sajátos célú köz- művelődési részfeladatokat egyaránt szervesen szolgálja á Hazafias Népfront legha­tékonyabb kezdeményezése, az Olvasó népért mozgalom. Az e mozgalom keretében ki­bontakozott olvasási kedv ugvanis i minden részterüle­ten elősegíti a szükséges is­meretek gyarapodását, a részismeretek egységbe il­lesztését. Bcrccz József hálózatrekonstrukciós munkálatokat, valamint új házi csatlakozók és tetőtartók átépítési munkálatait kívánja elvégezni. Az említett időpontokon a munkálatoktól függően 7—15.30 óráig kikapcsolásokat fog eszközölni. N T

Next

/
Oldalképek
Tartalom