Észak-Magyarország, 1975. október (31. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-26 / 251. szám
1975, okt. 25,, szombat ESZAK-MAGYARORSZAG 5 — Vadászszercnesc — Vétség Apróvadak A Bodrogtól a Tiszáig, kelet.—nyugat irányban, 17 ezer hektáron l'ekszik a sárospataki Kossuth Vadásztársaság területe. Folyópartok, csator- mamedrek, ártéri ligetelv, szántóföldek, rétek alkotják. — Néha-néha irigykedünk egy kicsit az erdők vadászaira, főként olyankor, amikor szarvas vadászatról hallunk. De azért, azt hiszem nem is cserélnénk velük. A mi területünk más jellegű, niás- hogy szép. Gyönyörű folyópartokon barátságos gyümölcsösökben vadászgatunk. Mifelénk apróvadak élnek, fácán, fogoly, nyúl, vadkacsa és néhány, ma még inkább dédelgetett őz — így mutatja be a sárospataki és a város környéki községekben élő vadászok területét Scmsey József, a társaság titkára. Kara jz Miidós, a vadásztársaság elnöke a vadászokról beszél: — ötvénegy vadászunk van. Többségük állami gazdasági dolgozó, ipari munkás, tsz- tag. Van 21 éves és van 63 éves vadászunk is. Három vadászjelöltje van a társaságnak. A tagfelvétel mindig nagy körültekintést igényel, kötelességünknek tartjuk, hogy a jelentkezőt alaposan megismerjük. Vadász nem lehet akárki, megfontolt, fegyelmezett embernek kell lennie. A Kossuth Vadásztársaság területén a legutóbbi alkaMegyénk 340 úttörőcsapatában közel 90 ezer kisdobos és úttörő ól szervezett mozgalmi életei. Munkájukról, sikereikről, örömeikről kértünk tájékoztatást Nucz Istvánná, megyei últörőtitkárlól: — Munkánk keretét az elmúlt két évben a „Nem térkép e táj” — expedíció adta. Az expedíción belüli akciók szabadválaszthatóságuk révén élménytadó cselekvésre serkentették pajtásainkat. „A Vörös Hadsereg nyomában” — akció 640, az „Ember az embertelenségben” — Ny sä I pa pri k ás lommal 2500 nyulat, mintegy 1)0 özet számláltak. Bőségesen van továbbá fácán, fogoly, vadkacsa. — Ezek szerint szerencsések a vadászatok? — A vadászszerencse alapja a jó vadgazdálkodás. Társaságunk négy éve kezdett foglalkozni megfelelő mértékben a' vadgazdálkodással. Akkor kezdtük el a fácán félvad tenyésztését. Évente 1500—2500 naposcsibét vásárolunk, ezeket héthetes korukig neveljük, majd szabadon engedjük. De még ezután is gondoskodunk róluk, évente mintegy 20—25 ezer forint értékű tápot vásárolunk a kis fácánoknak. A költségeket az élőnyúl ára fedezi. Szintén négy éve foglalkozunk ugyanis élőnyúlbefogással. Az idén is 400 nyálra kötöttünk szerződést a MAVAD-dal, amely Franciaországba, Olaszországba, és az NSZK-ba exportálja. Az őzállományunkkal évekig nem dicsekedhettünk. Most féltve őrizzük az őzeket, a minőség javítására törekszünk — mondta Karajz Miklós. Három főfoglalkozású vadőr látja el. a terepen a mindennapi teendőket. A dúvad- irtás is az ő feladatuk. A szarkák, rókák és tarkavarjuk száma erősen csökken, viszont nagy kárt tesznek a fácán- és fogolyállományban a vetési varjak. A legutóbbi — Kulturális tevékenység? — Törekedtünk a szabadidő kellemes és hasznos eltöltésére. A csapatszintü kulturális seregszemléknek .19 562. a járási és városi szintűeknek 3402 résztvevője volt. Az „Éneklő Ifjúság” mozgalomba megyénkből 21 úttörő énekkar kapcsolódott be, s öt kórusunkkal készítettek rádióielvételt. Az „Expcdíciós Napló” pályázaton 1325 úttörő vett részt, s a legjobb eredményi elért felsözsolcai és sályi rajok jutalomként Zánkán táborozlak. Az orssáévekben szaporodtak el a társaság területén. A vadásztársaság vezetői örömmel újságolják, hogy abbén az évben több egerésző ülyvet, sőt néhány réti sast láttak. . — A jó vadász mindig • örül a ritka és hasznos madaraknak, a világért sem ■ tenne kárt bennük. A mi területünkön kevés az orvva- dász is. Az ő számukra nem kedvező a terület, mert nyílt, jól belátható. És a mezőőrök, a tanyákon lakók is segítenek a vadőröknek az orvvadászatok megakadályozásában. A vadászoknak mindig van közös témájuk, ha találkoznak, hiszen minden egyes közös, vagy engyéni vadászaton történik valami, amiről el lehet diskurálni. De ritka események is vannak. A sárospataki vadászok között sokáig téma marad a múlt hónapban megrendezett megyei vizslaverseny, ahol az első díjat a társaság egyik tagjának, Hegedűs Imrének Fickó nevű drótszőrű magyar vizslája nyerte. Sajnos, néha más történések is vannak. A Kossuth Vadásztársaság tagjai aligha felejtik el azt a balesete, amely a közelmúltban történt. Annál is inkább emlékezetes marad, hiszen ennél a társaságnál sohasem volt eddig baleset. Két vadász vétett egy esti vadkacsavadá- szaton. Vétségük nem volt nagy, de sajnos elegendő ahhoz, hogy egyikük szeme súlyosan megsérüljön. A vadászok testvérek voltak. Ma már egyikük sem tagja a társaságnak. A legszigorúbb büntetést kapták. Pedig mindenki fegyelmezett embereknek ismerte őket, soha sem szabálytalankodtak azelőtt. Sajnos az első vétség ilyen következményekkel járt. Szerencsére gyakrabban adódik kellemes beszédtéma. Tervezik, hogy pihenőházat építenek valahol. Esős időben, hideg téli napokon nagyon kellene. Minden vadász tervezgeti a hagyományos év végi mulatságot, ahová természetesen a feleségek is hivatalosak. A vacsora ilyenkor vadból készül. Nyárson sült fogoly, nyúlpaprikás, töltött vadkacsa, őzgerinc, rántott fogolymell — és hasonló ínyenc falatokból áll a menü. De arról, hogy hogyan készül például a töltött vadkacsa, arról ne is faggassa senki a bodrogközi vadászokat. . — Bodrogközi módra — felelik mindig. i. gyÚttörőélet megyénkben A Szerencsi Csokoládégyárban már a húsvétra készülnek Fotó: Szabados György Felkészülés a télre Miijén a A központi és távfűtés egyre erőteljesebb térhódításával fokozottan csökken a szilárd tüzelőanyagok fel- használása hazánkban. A lakások fűtéshez mind kevesebb fát, szenet vásárolnak országszerte. Ez alól csupán megyénk a kivétel, ugyanis Borsodban még mindig több szenet igényelnek a háztartások, mint az előző években. Ennek oka a TÜZÉP vezetői szerint, hogy a falvakban a téli hónapokban a korábbitól eltérően több szobát is Hitének, főzésre, sütésre is szívesen használják a hosszú lánggal égő borsodi szeneket. A tüzelési időszakra való felkészülés általában áprilistól szeptember végéig tart. A korábbi időszakra esik az utalványok beváltása. Tavaly 39 ezer, az idén több, mint negyvenezer utalványt kértek vállalati dolgozók és nyugdíjasok. A tavalyi kedvezményes akció keretében sokan szerezték be megyénkben a téli tüzelőt, vagy annak nagyobb részét. Amíg tavaly áprilistól szeptember végéig 299 ezer tonna tüzelőanyagot adtak el Borsodban, az idén 314 ezer tonnát. Miskolcon és a megyeszékhely környékén nagyon sokan vásárolnak évek óta lyukó- bányai szenet. Sajnos az idei őszön történt bányatűz miatt aiehezebbé vált az igények kielégítése. A bánya általában hatvanezer tonna leszállítására köt ‘szerződést, amit aztán évről évre 70 ezer tonnára teljesített. Ez az idén várhatóan másként alakul. A lyukói helyett a TÜZÉP főként berentei, aztán farkas- lyuki szenet tud adni. Ózd ellátása például teljesen a farkaslyuki bányaüzem termelésére épül. Csak kisebb mennyiségben hoz forgalomba edelényi, bor- sodnádasdi és sajőmercsei szenet a TÜZÉP. Ezek mellett dorogi és NDK brikett is van a telepeken. Miskolcon a Sajó-parli telepről általában öt nap alatt jut el a tüzelő a vásárlóhoz. A Gábor Áron utcából két hétre vállalják a szállítást, mint ahogy a mezőkövesdi telepről is. Farkaslyukról viszont kereken három hét alatt jut, el a szén a vevőhöz. A már eladott tüzelő meny- nyiségéből ítélve a lakosság jól felkészült az idei télre. Jakkel János kereskedelmi igazgatóhelyettes szerint az év végéig még körülbelül 160 ezer tonna tüzelőanyag fogy el a telepekről. Ebből jelenleg mintegy 20 ezer tonna áll a raktáron, amiből négyezer tonna van Miskolcon. Szállítási problémák miatt nem tudja kielégíteni az igényeket lengyel szénből a TÜZÉP, mint ahogy a tűzifaellátás sem mindig egyenletes. Két TÜZÉP-leiepen foglalkoznak tüzelőolaj eladással, Sárospatakon cs Tokajban pedig nemrég vezették be ezt a szolgáltatást. Az olaj házhoz szállítását a Volán segítségével oldotta meg a vállalat. A megrendeléssel egy- idöben a fuvart a többi tüzelőanyag hazaszállításához is lehet kérni. Fűrészelt tűzifát kilenc telepen adnak el. A TÜZÉP az idei fűtési szezon előtt hat százalékkal vágalolt fel több tűzifát, mint tavaly. Az erdészettel történt újabb megállapodás alapján várhatóan tovább javul majd a tüzifaellátás is Borsodban. A téli fűtési idényre időben felkészült a megyében levő 21 állami és 25 szövetkezeti tüzelőanyagtelep. Közülük a legnagyobb a miskolci Gábor Áron utcai, ahol egy év alatt 100 ezer fonna szenet, iát adnak el. Alig marad mögötte a Sajó-parti és az ózdi telep forgalma, ahol évente 70—80 ezer tonna tüzelőt értékesítenek. A lakosság tüzelőellátásának javítása érdekében a Volán és a TÜZÉP a jövőben tovább szeretné bővíteni tüzelő házhozszállítási szolgáltatását. Nagy József akció 297, s a „Szabadság posta”-akció 2S0 raj tagjainak biztosított folyamatos mozgalmi munkál. Az akciók, a „Csillagkereső” játék, a „FIN rendezvényei” és az első Magyar—Szovjet Ifjúsági Fesztivál réven minden nagy jelentőségű eseménynek aktív részesei voltak pajtásaink. — Politikai nevelő munka, közéletiségre nevelés? — E területen az életkori sajátosságokat figyelembe véve elsőrendű feladatunknak tekintettük a közösségi emberré válás feltételeinek bi.z- tos'tását. A közéletiségre nevelést jól szolgálták a. különböző szintű últörőparlamen- tek, melyek a közösségért dolgozó gyermekek munkafórumai voltak. Az itt. feltárt igényeik összekapcsolása felajánlásaikkal tükrözte kötelességtudatukat is.. A politikai nevelés szerves részének tekintjük a KISZ-taggá nevelést. Ezt nagyban elősegítik a testvérkapcsolatok. Minden csapatnak van testvér KISZ- tzervezcle. gos szemlék melleit a hagyományos megyei, rendezvények az edelényi és ózdi járás kórustalálkozói, a népi tánc- csoportok sátoraljaújhelyi se- regszemléje fémjelzik munkánkat. — .4 játék és a sport? I— A. csapatok házibajnokságai, sportfoglalkozásai és az úttörőolimpia különböző szintű versenyei szinte valameny- nyi pajtásunk aktív pihenéséhez hozzájárultak. A nagy tömegeket megmozgató versenyek minőségi eredményt is hoztak, hisz pajtásaink az országos úilöröolimpian 1974—75-ben kél arany-, három ezüst- és négy bronzjelvényt szerezlek. A sportpályaépítő mozgalomhoz 42 csapat csatlakozott, és 21 már be is fejezte az építést, örvendetesen nőtt a táborozok, túrázók száma, 1975-ben 12 ezer 469 útlörö és kisdobos táborozott. Az encsi, edelényi, mezőkövesdi, mezöcsáti és ózdi járás önálló táborral rendelkezik. Kossárik Nándor Isi mond a paragrafus? Jogászunk válaszol .iában betöltött életkortól fügfvi ionosuk rokkantai nyugdíjra? — tette fel a kérdést számos Olvasónk. A társadalom- biztosítási törvény szerint rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki egészségromlás, liléivé testi vagy szellemi fogyatkozás következtében munkaképességét 67%-ban elvesztette és ebben az állapotában javulás egy évig nem várható. További feltétel, ■ hogy az illető .a szükséges szolgálati időt megszerezte és rendszeresen ' nem dolgj- zik, vagy keresete lényegesen kevesebb a megrokkanás előtti kereseténél. A rokkantságnak a munkaképesség-csökkenés mértékétől függően három foka van: A III. rokkantsági csoportba az tartozik, 'aki rokkant, de nen. teljesen mukaképlelon. A 11. rokkantsági csoportba az tartozik, aki teljesen munkaképtelen, de nem szorul mások gondozására. Az 1. rokkantsági csoportba az tartozik, aki teljesen munkaképtelen és mások gondozására szorul. Munkaképesség-csökkenés mértékének, illetve a rokkantság fokának orvosi minősítése a munkaképességcsökkenést véleményező orvosi. bizottságnak feladata. A III. csoportbeli rokkantság alapján baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosult az a személy is.laki munkaképességét legalább 50%-ban szilikózis következtéién veszítette el, ha nem dolgozik, vagy szilikózisveszély-mentes munkakörben nem rendszeresen dolgozik, vagy keresete lényegesen kevesebb a megrokkanás előtti kereseténél. A rokkantsági nyugdíjhoz szükséges legkisebb szolgálati idő a megrokkanás időponlgocn eltérő, ami 2 évtől 10 évig terjed. Az, aki az iskolai tanulmányai megszűnését követő ISO napon belül szolgálati időt szerzett és 22 éves kora előtt megrokkan, szolgálati idejének a tartamára tekintet nélkül .jogosult rokkantsági nyugdíjra. Az, aki a megrokkanáskor betöltött életkora szerint szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, rokkantsági nyugdíjra akkor jogosult, ha az alacsonyabb korcsoportban az előirt szolgálati időt. megszerezte és ezt követően szolgálati idejében'a megrokkanásig 30 napnál hosszabb megszakítás nincs. A 30 napba nem lehet beszámítani a keresőként elenség idejét. Abban az esetben, ha az igénylő korkedvezményre jogosító és egyéb szolgálati időt is szerzett, a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időnek nem kizárólag korkedvezményre jogosító idő alapján történő számításánál a korkedvezményre jogosító munkakörben eltöltött minden évet egy és negyedévenként kell számításba venni A rokkantsági nyugdíj ös/.- szegét n rokkantság bekövetkezésének évében a megrokkanás időpontjáig, valamint a rokkantság bekövetkezését közvetlenül megelőző öt ns p- tári év közül az igénylőre legkedvezőbb 3 naptári év alatt elért keresel havi átlaga alapján kell — kérelmére — megSllap’tani. ha az igénylő a megrokkanás időpontjáig a rokkantsági nyugdíjhoz szűk ^ges szolgálati időt megszerezte. A rokkantsági nyugdíj megállapítása után szerzett szolgálati idő figyelembevételével a nyugdíj mértékét és összegét módosítják vagy újból állapítják iiicg. A rokkantsági nyugdíjra jogosultság, a szolgálati idő tartamától függe>enül feléled, ha a jogosultság egyéb feltételei a nyugdíj megszüntetése után 5 éven belül újra bekövetkezik. Dr. Sass Tibor
