Észak-Magyarország, 1975. október (31. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-23 / 249. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1975, old, 23,, csütörtök ' KGST-vendéffek (Folytatás az 1. oldalról) fejlesztése jelenti. Ez tette lehetővé, hogy olyan nagy kapacitású olefinüzemet épít­sünk, mint a Leninvárosban elkészült olefingyár, amely világszínvonalon termel, s ami szintén nagyon fontos, hogy a KGST-integrációnak fs előremutató, szép példája. — Az olefingyár elkészül­tével új korszak veszi kez­detét a megye vegyiparában, s még szorosabbra fűzi gaz­dasági kapcsolatainkat a KGST országaival, elsősor­ban a Szovjetunió iparával. Ugyancsak ennek eredmé­nye és folytatásaként épül a BVK új PVC-üzeme, amely az olefinprogram má­sodik lépcsőjében valósul meg és 1978-ban megkezdi a lermelést. A megyei pártbizottság titkára beszéde befejező ré­szében elmondotta, hogy a KGST fennállásának huszon­öt éve alatt a baráti orszá­gok együttműkdése igen szé­les területeken bontakozott ki és összehangolt, rendsze­rés gyakorlattá vált. .Vegy- j ipari vállalataink jól gazdái- j kodnak, értékes kutatómun- j Icát végeznek, s megalapo- J zott kereskedelmi kapcsola­tokat teremtettek a szocia­lista együttműködés során. Ezekre, az országosan is ki­magasló termelési és fejlesz­tési eredményekre vala­mennyien büszkék vagyunk. Dr. Havasi Béla tájékoz­tatója után Huszár Andor igazgató ismertette a kom­binát hat termelőegységének munkáját, s a vállalat fej­lesztési célkitűzéseit. A kül­döttségek vezetői ezt köve­tően gyárlátogatáson vettek részt, melynek során megte­kintették az olefingyárat, valamint a műanyaggyár üzemeit. A délutáni órák­ban a vendégek Tokaj- I-Iegyaljára látogattak, ahol a vidék nevezetességeivel is­merkedtek. A KGST-orszá- gok képviselői ma délelőtt Kazincbarcikára, a Borsodi Vegyikombinátba látogat­nak. v Lovas Lajos ■MM8a^niiiiiiwwrnMiinai»»iiFffifWi«iiBiMUiiw. I rektori konferencia megállapításai (Folytatás az 1. oldalról) munista nevelése, marxista— lelninista világnézetük kiala­kítása. S e téren nemcsak a társadalomtudományi tanszé­kek együttműködése hozhat újabb eredményeket, hanem az ifjúsági szervezetek mé- lyülő kapcsolata is. Nyikoláj Fjodorovics Krasz,- nov, a Szovjetunió felsőok­tatási és szakoktatási minisz­terének első helyettese a szovjet delegáció vezetője, vitazárójában ' hangsúlyozta, hogy az első magyar—szov­jet rektori konferencia tar­talmas volt, sok olyan kér­dést is felvetett, melyek meg­oldásán a jövőben még dol­gozni kell. De az itt elhang­zottak nemcsak e két ország­nak, hanem a szocialista kö­zösség más országainak is hasznos tapasztalatokkal szolgálhatnak. Ugyanakkor ez a tanácskozás arról is meg­győzhetett mindenkit, hogy a kapcsolatok bővítéséhez mennyiségi és minőségi téren is adottak a további lehe­tőségek. Az együttműködés­ben azonban — mondotta többek között —, figyelmet kell fordítani a felsőoktatási tevékenység valamennyi ol­dalára. Igen fontos problé- 1 maként jelölte meg az okta­tók képzését és továbbképzé­sét. Ez döntő jelentőségű az egész felsőoktatás szempont­jából, A magyar delegáció nevé­ben Garamvölgyi Károly ok­tatási miniszterhelyettes fog­lalta össze a háromnapos ta- nácskozást\ A tanácskozás tartalmában erősítette a két ország intéz­ményeit és vezető szerveit éi-intő kapcsolatokat — mon­dotta többek között —. Mun­kánknak igazában csak az első lépcsője zárult le, hiszen intézményeink az itt elfoga­dott ajánlások szellemében határozzák meg az elkövet­kező két napban további munkájukat, konkretizálják közös tennivalóikat. Az első magyar—szovjet ’ rektori konferencia résztvevői ma, október 23-án és holnap október 24-én az együttmű- i ködösben résztvevő különfé­le felsőoktatási intézmények­ben folytatják munkájukat. Elfogadták a résztvevők azt; a javaslatot is, hogy az együtt- 1 működés elmélyítése érdeké- j ben 1977-ben a Szovjetunió- i ban találkozzanak a testvér­intézmények rektorai. A kö- I zös program utolsó esemé- 1 nveként a Nehézipari Mű- i szaki Egyetemmel ismerked- ' tek meg a konferencia részt­vevői, akiknek dr Simon Sándor, az NME rektora adott rövid tájékoztatást a felső­fokú oktatási intézményről. \ Hasznosnak miiesifetle A portugál köztársasági elnöki hivatal szerdai közle­ménye szerint Costa Gomes államfő, Alvaro Cunhal, a PKP főtitkára. Mario- Soa­res, a PSZP főtitkára és a legfelsőbb forradalmi tanács két tagja keddi találkozójá­nak célja, a jelenlegi ooliti- kai helyzet megvi tatása volt, s a találkozót továbbiak fog­ják követni. Alvaro Cunhal I-'" ......... a négyórás eszmecsere után újságíróknak adott rövid nyilatkozatában a találkozót „hasznosnak” minősítette, „jó jelnek” nevezte önma­gában azt a tényt, hogy „a legfelsőbb politikai erők” ké­szek voltak részt venni a ta­lálkozón. jóllehet az — meg­ítélése szerint — nem tárja fel az azonnali megoldás táv­latait. UllimezeÉ fi. országos Ioéíséí; Ma kezdődik Dunaújváros­ban az úttörővezetők VI. or­szágos konferenciája, amely 3 napon keresztül végzi munkáját. Azon túl. hogy ér­tékelik az eltelt két eszten­dő alatt végzett munkát, ez­úttal első ízben választ új vezetőséget, az Országos Űt- törővezetői Tanácsot, s ter­mészetesen az elnökséget is. A Borsod mgyei küldött­ség tegnap utazott el Duna­újvárosba Pál Ildikónak, a Borsod megyei Úttörő Elnök­ség elnökének vezetésével. Meghívottként részt vesz a konferencián Dudla József, a megyei pártbizottság osztály- vezetője. s Török László, a megyei KISZ-bizottság első titkára. A mai első napon plenáris ülés lesz, melyet vi­ta követ. ■ P (Folytatás az 1. oldalról) dott elnöki megnyitót. Ki­emelte: hazánkban a taná­csok megalakulása a magyar munkásosztály szocialista ál­lamépítő munkájának törté­nelmi jelentőségű eseménye, nagy vívmánya volt. Pár­tunk XI. kongresszusa jog­gal hangsúlyozhatta, hogy erősödött a tanácsok nép- képviseleti, önkormányzati és államigazgatási jellege, mindinkább területük fele­lős gardáivá válnak és haté­konyan vesznek részt a tár­sadalmi feladatok megvaló­sításában. A megnyitó szavakat kö­vetően dr. Papp Lajos ál­lamtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke mondott ünnepi beszédet. — A jubileum a szocialis­ta államépités ama történel­mi lépésének jelentőségét húzza alá, amellyel a mun­kásosztály és forradalmi pártja a hatalom birtokában, az eltelt évtizedekben siker­rel alakította ki a szocialista államszervezet területi és he­lyi szerveit. Ahogy a magyar nép három szabad évtizedé­nek története elválaszthatat­lan a proletárdiktatúra álla­mának megteremtésétől, ugyanúgy jelentős állomása a megtett útnak a tanács- rendszer létrejötte és meg­szilárdulása. A tanácsok megalakulásá­nak 25. évfordulója alkalmá­ból kitüntetési ünnepséget rendeztek szerdán az Ország­ház • Kupolacsarnokában. Részt vett az ünnepségen Biszku Béla,az MSZMP Köz­pop ti Bizottságának titkába és Sarlós István, a Hazafias .Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai. A kitüntetettek érdemeit Borbándi János, a Minisz­tertanács elnökhelyettese méltatta s nyújtotta át azo­kat a kitüntetéseket, ame­lyekkel az Elnöki Tanács, illetve a Minisztertanács is­merte el a tanácsi munka területén kifejtett eredmé­nyes tevékenységüket. A Munka Érdemrend arany fokozatát kapta meg: dr. La­dányi József, a Borsod-Aba- új-Zemplén megyei Tanács elnöke, Tóth Istvánná, az Óz­di városi Tanács ta^ja. Rendőrök cs katonák igyekeznek rendel teremteni a ma­rokkói Kszar Esz-Szouhban (13 mérföldre a Spanyol-Sza- hara határától) a marokkói király által szervezett béke­menet lelkes részvevői között. (Folytatás az 1. oldalról.) adatokat, hogyan dolgoznak az ország soron levő népgaz­dasági terveinek teljesítésén. Leonyid Brezsnyev' és Lá­zár György megvitatlak egyes időszerű külpolitikai problémákat is, az enyhülési folyamat kiszélesítéséért és elmélyítéséért, a békéért és a szocializmusért vívott harc feladatait. A vélemények kicserélése ismét alátámasztotta az SZKP és az MSZMP, a két ország kormánya nézeteinek teljes egységét minden meg­vitatott kérdésben. Nyikoláj Podgornij, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének elnöke szerdán délelőtt a Kremlben fogadta . Lázár Györgyöt. A Kremlben szerdán alá­írták az 1990-ig érvényes hosszú lejáratú szovjet—ma­gyar mezőgazdasági megálla­podást. Ennek értelmében Magyarország egyes olyan mezőgazdasági termékeket szállít 4i Szovjetunióba, ame­lyeknek termelésére szako­sodik. A dokumentumot. Mihail Leszecsko, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnök- helyettese és dr. Szekér Gyula, a Magyar Népköztár­saság Minisztertanácsának elnökhelyettese írta aló. A megállapodás aláírásá­nál jelen volt Alekszej Ko­szigin, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke és Lá­zár György, a Magyar Nép- köztársaság Minisztertaná­csának elnöke. Fényképeik , a Vésiejs bolygóról A Venus bolygó felszíné­ről készített első fényképek szerdán reggel 15 perccel a Vénusz—9 szovjet űrállomás leszállása után megérkeztek a szovjet űrtávközlési köz­pontba. Az űrállomás leszálló ré­szén elhelyezett berendezések á leszállási hely elég nagy térségét fényképezték le. Az első fényképek tanúsága sze­rint az űrállomás szétszórt nagy kövek között ereszke­dett le. Feltételezhető, hogy ezzel megdőlt a bolygó fel­színéről alkotott elképzelés, amely szerint az állandó szél és hőmérséklet erózió miatt a felszínnek homoksivatag­hoz kellene hasonlítania. A Vénusz—9 fényképei megcáfoltak egy másik hipo­tézist is a bolygó légkörének úgynevezett refrakciós jelle­géről, amelynek következté­ben a látóhatár homorú len­cséhez hasonlítana. A pano­ráma felvételeken jól látha­tó a horizont görbéje, s a látóhatár vonala, amely el­választja a világos égboltot a sötét felszíntől, eléggé kont- rasztos. ^ Az űrállomásról készített panoráma felvételek átfog­ják a felszín nagy részét a horizonton, egészen 160 mé­ter távolságig. A, felvételek másik szenzációja, hogy a fényképek váratlanul nagy mértékben kontrasztosak. A szovjet szakemberek eddig azt feltételezték, hogy a sű­rű légkör által szétszórt nap­fény nem ad majd lehetősé­get a részletek ilyen pontos megkülönböztetésére. Huszonöt év a tanács szolgálatában Megbecsülni a testületet A mi rendszerünkben szin­te teljesen elveszti aktuali­tását az a népi mondás, amely szerint: senki sem lehet pró­féta saját hazájában. — Értem' ez alatt általában a szülőfalut és környékét, azt a területet, ahol minden ol­daláról ismerik az embert, aki „próféta” tud és akar lenni. Sokkal inkább az el­lenkezője az igaz. Most pél­dául, amikor a tanácsnál el­töltött 25 év kapcsán átte­kintettünk néhány életutat, azt láttuk, hogy a községek, járások saját szülöttüket mindig megbecsülték, fel­emelték. ha az arra érde­mes volt. . Dr. Szilágyi János megyei tanácstag, a Mezőkövesdi já­rási Hivatal elnöke szintén szűkebb szülőföldjén töltötte a tanács szolgálatában az el­múlt 25 esztendőt. Sok kis érdekes epizód kívánkozna ide az előző évekből is. Ar­ról, hogy a hatholdas kis- paraszt gyermeke hogyan lett a helyi kántortanító „bent- kosztos kiscseléd”-je, s ott hogyan jutott hozzá az ol­vasáshoz, s a ház körüli mun­ka mellett hogy végezte el magánúton — a tanító segít­ségével — a polgári iskolát. Mindez érdekes, de kezdjük most mégis 1950-el. az októ­beri tanácsválasztással. Az első választás alkalmával Szilágyi Jánost »szülőfalujá­ban, Tiszavalkon tanácstag­nak választották, s ö lett a község tanácselnöke is. Két évet töltött itt, majd Mező­kövesdre került, ahol a járá­si tanács elnökhelyettese lett. Ezután kezdődtek igazán a tanulóévek. Sorolni is hosszú lenne a tanfolyamokat, párt­iskolákat, tanácsakadémiát. Elvégezte a jogot, s ettől kezdve a tiszavalki kispa- raszt fia doktori címet írha­tott a neve elé. — Több mint tíz évet töl­töttem a járásnál — emlé­kezik vissza dr. Szilágyi Já­nos, — nehéz tíz esztendőt. Közben vb-tifckár lettem, mert úgy éreztem, közelebb áll hozzám az államigazgatási tevékenység, jobban szeret­tem. Szép feladatokat oldot­tunk meg - ebben az időben. — Mikre emlékszik szíve­sen? — A községek fejlesztése 1954-ben kezdődött el. s jó visszagondolni rá, hogy ak­kor 20 községben épült kul- túrház, vagy alakítottunk át annak megfelelő épületet. A hatvanas évek eleje a villa­mosítás időszaka volt a járá­sunkban. Majd az egészség­ügy fejlesztése érdekében el­kezdtük az orvoslakások épí­tését a községekben. Cserép­falun, Szomolyán, Tiboldda- rócon és még sorolhatnám tovább. Később, 1968-ban dr. Szilá­gyi JánoS a Mezőkövesd köz­ségi Tanács elnöke lett. Két évet töltött ebben a beosz­tásban. — Akkor már szó volt ró­la, hogy Mezőkövesd rövide­sen városi rangot kap. Ezt meg kellett alapozni. Sok ne­hézségbe, vitába került, hogy ipart telepítsünk. líiszen ez is alapja a városiasodásnak. Ebben sok feladat hárult a tanácsra. Igyekeztünk segíte­ni magunkon, s így született meg az ötlet, a „patrióta mozgalom” ötlete. - Évenként egyszer, augusztus utolsó szombatján összehívtuk mind­azokat, akik Mezőkövesdről származtak el, s olyan mun­kakörben dolgoznak, hogy módjuk van tenni valamit szülőfalujuk érdekében. — Van ennek látható ered­ménye ? — Hogyne, például a Kis- jankó Bori szobra és Mátyás király mellszobra a tanács­ház előtt. Amikor a járási tanácsok megszűntek, s megalakultak a járási hivatalok, új fel­adatok álltak az apparátusok előtt. Ugyanazon cél érdeké­ben, de korszerűbb, az ed­digiektől eltérő módszerrel kellett az államigazgatási munkát ellátni. Dr Szilágyi János feladata lett, hogv mint a Mezőkövesdi járási Hivatal elnöke megszervezze a hivatal munkáját. — Nem volt 'hálás feladat 65-ről 45-re csökkenteni az apparátus létszámát — vall­ja be az. elnök — de ez is a korszerűsítés követelménye volt. Feladatunk továbbra is az, hogy segítsük a községek fejlődését, segítsük az otta­ni tanácsokat. Ügy érzem, a mi munkánk is benne van a Dél-borsodi Regionális Víz­mű létrehozásában, mi is hozzájárultunk ahhoz, hogy 20 községünk közül 9-ben már vezetékes ivóvíz van. Segítettünk a bogácsi úttörő­tábor létrehozásában, a bor- sodivánkai klubkönyvtár ki­alakításában és abban, hogy Mezőkeresztesen 50 gyermek járhat óvodába. Ide tartozik még az is, hogy négy közsé­günkben nyolc célcsoportos lakás épül. Mindezek tanácsi munkánk legújabb eredmé­nyei. Aki 25 éve választott ta­nácstag a különböző szintű tanácsokban, aki mögött ilyen nagy gyakorlat és tapaszta­lat áll már az államigazga­tási munkában, joggal beszél­het sajat munkastílusról, ve­zetési elvről. Ezt kértük vé­gezetül dr. Szilágyi Jánostól. — Az az elvem a munká­ban — s azt követelem meg a hivatal dolgozóitól is — hogy mindig tiszteletben kell tartani a testületet, a válasz­tolt testület döntését, önálló­ságát, legyen az tanácsi vagy szövetkezeti testület. Ugyanakkor nagy gondot for­dítunk hivatalunkban a pon­tosságra, a szavahihetőségbe. Ez utóbbi igen fontos, ezzel tartozunk az állampolgárok­nak. A. L

Next

/
Oldalképek
Tartalom