Észak-Magyarország, 1975. október (31. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-22 / 248. szám

1975. okt. 22., szerda ESZAK-MAGYARORSZAG 3 i Jő páfe/a Ahol r/r 32 CBS a Csereháton zi munkákkal A Vadász-patak' völgyében kanyargó, s fölfelé, a Csere- hát tetejére kapaszkodó or­szágúiról jó a kilátás a völ­gyet ölelő két domboldal tab­lóira. Nemcsak jó, de szép is tv. a kilátás. A pillangósuk­ról már a surjú is le van ta­karítva. A kukoricák nagy része nemcsak letörve, de már a szárat is letakarítöl- ták, s a lábiákon mélyszán­tanak az erőgépek. És, ami a 1 egg y ö n y ö r k ö d t e t ö b b: dúsan zöldellnek az őszi kenyérga­bona-vetések. •* Az a hír hozott el e szé­pen, gondosan művelt domb­oldalak gazdáihoz, a felsőva- daszi Rákóczi Tsz tagjaihoz, hogy messzi környéken ők voltak az elsők akik befejez­ték a búzavetést. Elgondolkodtató, hogy míg itt, ezen a.'mostoha adottsá­gú vidéken, a nehezen mű­velhető domboldalakon már minden búza vetés kikelt, erő­södik, a megye jó néhány, sokkal kedvezőbb körülmé­nyek között, jobb talajokon gazdálkodó termelőszövetke­zetében még mindig van ve- tőgépre, sőt talán még ma­gágyra, jól előkészített talaj­ra váró búzavetőmag. Amikor Kollár Istvánnal, a pártszervezet titkárával és Marincsák Istvánnal, a Rá­kóczi Tsz elnökhelyettesével beszélgetünk az őszi mun­kákról, ismét csak azok a tsz-ek jutnak az ember eszébe, ahol bizony jóval „hátrébb” állnak ezekkel az őszi teendőkkel. Vajon miért? A válasz csak az lehet: mert nem úgy szervezték a munkát, ahogyan a felsőva­dászaik. Mert itt rosszabb az adottság, a gépi erő sem több, de több a szorgalom (a té­nyek bizonyítják), jobb a munkaszervezés, nincs „üres­járat”, nem uralkodott cl „az ej ráérünk” hangulat. A határban megszólított traktoros, a párttitkár, s az elnökhelyettes ill egyaránt természetesnek tekinti, hogy ők már október (i-ra befejez­ték az 560 hektárnyi búza vetését. Es hozzáteszik, hogy ez 60 hektárral több. mint az 1075. évi búza vetésterülete. * t * 1 ledig Hl is Vetették búzát kukorica után. És mégsem hallani azt a kifogást”, hogy előbb a csövet kell letörni, aztán a szárat vágni, jó né­hány nap a magágy készítés stb., stb., s csak aztán jöhet majd a vetés. Azt a kuko­ricást, ahová búza került, már réges-régen, elsőnek ta­karították be. Es most aztán már minden erővel, minden géppel azon vannak, hogy mielőbb magtárban legyen az egész 600 hektárnyi kukorica termése. A cukorrépát is már csak szállítani kell. Kiásták, meg­tisztították a mind a 110 hektár termését, És idefenn, a mostoha domboldalakon hektáronként 450 mázsánál is többet fizetett ez a dédelge­tett növény. Nincsenek késésben, s mégis arról beszélnek a Rá­kóczi Tsz-ben* hogy mi az, amit sürgősen be kell fejezni, miért kell most. vasárnapon­ként is dolgozni. — Az őszi idényben külö­nösen kiszámíthatatlan az időjárás — mondja az elnök­helyettes. — Ezért haszná­lunk ki alaposan minden egyes napot, minden órát. A késést egyrészt be sepr lehet- np hozni, meg aztán minden munkának, különösen a ve­tésnek megvan a maga opti­mális ideje. Ha ezt elmu­lasztjuk, annak nyoma lesz a hozamon. * Azt. is elmondjak, hogy jó időben nemcsak lényege­sen könnyebb, de olcsóbb is a munka. Persze tudják ezt mindenütt, csak a késedelem, az elmaradás árát úgylátszik még senkinek sem kellett megfizetnie. • Az optimális időben elvég­zett munkák legfontosabb eredményét a termésátlagok­ban látják a felsővadásziak. Nemcsak a cukorrépa álag- lermésére lehetnek büszkék. Hl, ezeken a domboldalakon 1iz év alatt hektáronként 15-ről a 40 mázsa közelébe hozták fel a búza átlagter­mését. A kukoricájuk pedig 50 mázsát fizet hektáronként májusi morzsoltban számítva. — Ugyanazon a táblán — jegyzi meg mosolyogva az elnökhelyettes —, ahol egyé­ni koromban, szorgalmas munkával nagyon boldog voltam, ha 15 mázsányi csö­veset sikerült letörnöm. , '* Tíz teherautó szálhtja Fel­sővadászról a szép cukorré­pát a gyárba. Visszafuvarba répaszeletet, vagy az építke­zésekhez kavicsot, homokot hoznak. Talán nem ártana, . ha azokból a gazdaságokból, ;• ' ahol még avatatlan a napra­forgó, még vetéljen a búza, ahol alig van még látszatja a kukoricatörésnek, néhány arra illetékest elhoznának kis tapasztalatcserére, ide a Csereiiát ra. (P. s.) Íz iparszesi termelési rendszerek előnye SÁTORAI „TAŰJHELY Ü.T ARCA Több A Borsodi Szénbányák Vállalat üzemei a harmadik negyedévben is teljesítették vállalt kötelezettségeiket, egyes aknák pedig jelentős többlettermelést értek el. Így többek között Albertte- lepen, az 1-es akna a har­madik negyedéves tervét 116,2 százalékra teljesítette, 12 ezer 350 tonnával adtak több szenet a tervezettnél. Rudolítelepen 102,1 száza­lékra teljesítették vállalásai­kat, ami 1500 tonna több­lettermelésnek felel meg, s terveik szerint az év vegéig naponta 110 vagon szenet termelnek ki. ►1 M mmkmm fmt&siß sikaremek forrása Intézkedések, feladatok Tavaly, ilyenkor meglepte az árvíz a miskolci fonodát. Leállt; a termelés, csak no­vember közepetájt kezdtek dolgozni a gépek. Mi a hely­zet az idén, az év utolsó ne­gyedévében? — kértünk vá­laszt (ír. Szigetim Tibortól, a gyár igazgatójától. — Az 1—111. negyedévben ismét élüzem szinten termel a gyár — mondotta. — Akár­melyik termelési mutatónkat is vizsgáljuk, minden vonat­kozásban 105—110 százalék­nál tartunk. Javult terméke­ink minősége,. Nőtt az első osztályú fonalak részaránya az össztermelésben. A jó eredmények elérését előse­gítette a kongresszusi-jubi­leumi munkaverseny, a szo­cialista brigádmozgalom. Fontos feladatnak tartottuk és tartjuk ma is az üzem- és munkaszervezést. Gyári méretekben kiterjesztettük a „Dolgozz Hibátlanul!" moz­galmai, szüntelenül szélesít­jük az üzemi demokráciát. Mi. miskolci fonómunkások azon vagyunk, hogy a Fa­/ nuúfonoipari Vállalat hat gyára közölt folyó verseny­ben a jelenlegi, eddigi első helyezésünket megtartsuk. Szeretnénk, ha 20 éves gyá­runk a hat élüzem kitünte­téshez. az idén a hetediket is kiérdemelné. — A gyárban tovább foly­tatjuk a rekonstrukciót. Je-’ lenleg a CZ-program teljesí­tésén munkálkodunk. A KtSZ-fialalok védnökséget vállaltak e felett. így a kitű­zött határidő előtt egy hó­nappal előbb tudnak dolgoz­ni az új típusú, lengyel kár­tológépek, amiből 15-öt sze­relünk fel. A fonodában 1200 édes­anya, leány és néhány nagy­mama is dolgozik. A mai gazdasági lehetőségeinkhez képest igyekszünk könnyíte­ni a nők helyzetén. Kétségkívül sokat kell a gépek közölt gyalogolni,ami kilométerekben is mérhető. A gyapot nem hagyja ma­gát könnyen fonallá alakíta­ni. Sokat kell hajlongani sz elszakadt szálak kötözésekor. Nem könnyű az édesanyák­nak éjszakai műszakon dol­gozni. Tudott dolog, hogy a tex­tilipar nincs munkaerővel megfelelően ellátva. Hoz­zánk is több mint 85 község­ből járnak be dolgozni. Azon vagyunk, hogy mielőbb fel­épüljön a gyár leányszállója, hogy ezáltal is csökkentsük az ingázást. Küzdünk a zaj csökkentéséért, tervezzük a jobb klimatikus viszonyok megteremtését, a csomago­lásnál a nehéz fizikai mun­kát, a zsugorfóliás berende­zéssel és módszerrel meg­szüntettük. S még számos szociálpolitikai intézkedés vár megvalósításra a dolgozo nők munkájának megköny- nvítésére. Bízunk abban, hogy megőrizve eddigi első helyünket, szép termelési si­kerekkel zárjuk az 1975-ös esztendőt — fejezte be nyi­latkozatát dr. Szigethy Ti­bor. (Bmla) Néhány évvel ezelőtt még hagyományos módon ter­mesztették a kukoricát és a többi növényi kultúrát a hejőszalonlai-lie jőkeresztúri Hejőmenti Termelőszövet­kezetben. A szakemberek azonban már akkor felfi­gyeltek a különböző mező-; gazdasági üzemekben elért igen magas termésátlagokra, amelyeket a zárt termelési rendszerek bevezetésének köszönhettek. Tavaly ebben a termelőszövetkezetben is elhatározták, .hogy bizonyos növényfaj Iák termesztésé­ben az idén áttérnek a fej­lettebb termelési formára. — Ügy döntöttünk, hogy 1975-ben már iparszerű vi­szonyok között termesztjük a kukoricát és a borsót és belépünk a lucernamag-ter- mclő társulásba is — mond­ta Rajna Joachim tsz-elnök. — Tavaly elkészült a ter­melőszövetkezet terményszá­rítója és megkaptuk a ta- lajműveléshez, valamint a betakarításhoz szükséges gé­pi eszközöket. Gazdaságunk a bábolnai kukoricatermelő rendszerbe kapcsolódott be. Most, egy év elteltével el­mondhatom, nem bántuk meg, hogy ezt az utat vá­lasztottuk., Az iparszerű ter­melésnek igen kedvezőek az eredményei termelőszövetke­zetünkben. — Az elmúlt esztendőben, amikor még nem zártrend­szerben termesztettük a ku­koricái, májusi morzsoltban számolva ,28 mázsás hektá­ronkénti állagot értünk el — folytatta az elnök. — Ezzel szemben az idén, az iparszerű termelés eredmé­nyeképpen 61 mázsát taka­rítottunk be egy hektárról. — A gazdaság 400 hektá­ros kukoricatáblájáról eddig több mint 200 hektárról ke­rült a _ szárítóba, illetve a magtárba az idei termés — kapcsolódott a beszélgetésbe Kovács Károly főagronómus. —Ügy látjuk, hogy a még betakarításra váró több mint. 100 hektár . kukorica az ed­diginél is jobban fizet, ami azt jelenti, hogy rekordter­mést ér el szövetkezetünk. Ez is azt bizonyítja, hogy bár az időjárásnak igen je­lentős a szerepe a termés alakulásában, a nővén,yler- fnelésben is sikeresen lehet alkalmazni az iparszerű ter­melésszervezést. — Hogyan alakullak a lobbi növényféleségből a ter­méseredmények? — ludakol- 1 u k. — Borsót 200 hektáron termeltünk — mondta azel- nök. — Ebből harminchat vagont értékesítettünk. A pillangósfelékből —, ame­lyeknek vetésterületé az új telepítésekkel együtt elérté a 300 hektárt — hasonlókép­pen jó termést takarítottunk be. különösen jól sikerült a magfogás: összesen 175 má­zsa here-, illetve lucernama­got adtunk ál a felvásárlók­nak. _ y\ nagyobb termésered­mények növelik a termelő­szövetkezet. árbevételét is. Mi a helyzet c téren? — kérdeztük. — Tavaly 26 millió forint, volt a termelőszövetkezet éves árbevétele — mondta Rajna Joachim. — Erre az évre — éppen a zárt ter­melési rendszer nagyobb terméseredményeire alapoz­va — 31 millió forint bevé­telt irányoztunk elő. Minden remény megvan rá, hogy ez évi árbevételi tervünket né­hány millióval túlteljesítjük. — Látni kell azonban azt is, hogy a termeléshez el­használt anyagköltség — ve­tőmag, műtrágya, növény­védő szer — a hagyományos termeléshez viszonyítva ugyancsak jelentősen emel­kedik — jegyezte meg az elnök.. Hogy csak egy pél­dát említsek. Az elmúlt év­ben egymillió 200 ezer fo­rint értékű műtrágyát hasz­náltunk fel, ezzel szemben az idén mintegy 3 millió forintot költöttünk ilyen cél­ra. — Mégis, óriási dolognak tartjuk, hogy az ipari ter­melési rendszer bevezetésé­nek első évében több mint kétszeresére növekedett a kukorica termésátlaga és a szövetkezet árbevétele, a na­gyobb termés eredményekép­pen várhatóan mintegy nyolcmillió forinttal megha­ladja az előző évit. Azon leszünk, hogy szakembereink tovább gyarapítsák ismere­teikét, kellő tapasztalatra tegyenek szert az iparszerű termelésben, hogy jövőre még jelentősebb eredménye­ket tudjunk felmutatni. I <ovas Lajos őszi 1ÉCSÉCS a mezőgazdaságban Az őszi vetőszántás há­romnegyed részével készül­lek el eddig az üzemek. Az elmúlt napokban meggyor­sult a búza vetése is, a ki­jelölt területnek eddig 57 százalékán vonultak végig a vetőgépek. A betakarítás .általában időarányos, ezzel a munká­val a legelőbbre tartanak a jól gépesített állami gazda­ságok. Egész sor növény be­takarítása közvetlenül a be­fejezés előtt áll, így például a burgonya felszedése és a napraforgó törése. A legna­gyobb munkát a kukori­ca betakarítása adja, a termelők a terület 59 száza­lékáról „hozták le” a kuko­ricát. A tapasztalatok szerint a termés jó minőségű, ország­szerte egészségesen érett be a kukorica és kedvező az is, hogy csak kisebb mértékű szárításra van szükség. A cukorrépa ’termőterüle­tének feléről szedték fel a fontos ipari alapanyagot. A szőlőszüret a kisebb üze­mekben már befejeződött, a nagyüzemekben még a ter­mésnek tíz százalékát kell leszüretelni. Ugyanúgy befe­jezés előtt áll a gyümölcs szedése, és a zöldségek fel­szedése. Kisüzem Bükkalján 2-pgyik „tizein'' megnyitásán sem volt jelen a televízió, vagy n rádió, nem vágták át nemzetiszin-szalagol cs nem hangzott el ünnepi beszéd sem. Minden egyszerű­en, mondhatnám csendesen ment. Az épületek — amelyek régebben családi házak voltak — egyik napról a másikra né­pesültek be, és ha kezdetben még tanulva, akadozva is, de folyamatosan munkába lendültek az asszonyok. Egyszerűen minden csinnadatra nélkül. Tudták ezt jól a kácsiak is, hisz mit jeleni országosan, de még megyei színien is a 30—30 dolgozót foglalkoztató miniüzem? De azt is tud­ták, hogy nekik, ott a Bükkalján, völgyekkel elzárva, élők­nek nagyon sokat jelent. Talán annyit, mint az országnak az olefin, vagy a PVC—III. Minden ember a maga sorsán ke­resztül értékel, és számukra a kocsi üzemek ténye mindennel többet mond. A em kell naponta a lelketrázó rossz úton Kö­reidre utazni, vagy tovább Miskolcra. Aztán este meg vissza. Mer bár kissé elzártan élnek, de ma már a kácsi asszonyok­nak sem elég a főzőkanál, a kert, a ház körüli munka. És még az ország „kamrájába" is jól jön az az érték, ami in­nen Rácsról kikerül. Persze nem kell vagy dolgokra gondolni, de egy ilyen apró falutól, mint Kács, nem is várhatunk valami rendkívülit. Férfiingek készülnek szovjet exportra. — napi 100 darab — az egyik üzemben. A másikat még így sem lehet ..megmér­ni". Ott számolnak az asszonyok: gáz-, villany-, vizdi jaltai, budapesti vállalatokét, lakásokét. Nyugodtan mondhatom, szellemi munkát végeznek. Először nekik is furcsa volt, aztán megszokták. Egy-két hónap telt csak el a megnyitás óta. de ma már olyan természetesen végzik, mintha évek hosszú so­rán át ezt csinálták volna. .4 kácsi lányok, asszonyok örülnek a falubeli munkának, elégedettek. Dolgozó asszonyok lettek. Nem mintha eddig nem illett volna rájuk ez a cim. de ez mégis valahogy egé­szen más. Nemcsak a fizetés teszi mássá. Munkájuk ..nyoma" már nemcsak otthon mérhető. II. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom