Észak-Magyarország, 1975. október (31. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-22 / 248. szám

1975. okt. 22., szerda

ESZAK-MAGYARORSZAG 3

i

Jő páfe/a

Ahol

r/r

32 CBS

a Csereháton

zi munkákkal

A Vadász-patak' völgyében kanyargó, s fölfelé, a Csere- hát tetejére kapaszkodó országúiról jó a kilátás a völgyet ölelő két domboldal tablóira. Nemcsak jó, de szép is tv. a kilátás. A pillangósukról már a surjú is le van takarítva. A kukoricák nagy része nemcsak letörve, de már a szárat is letakarítöl- ták, s a lábiákon mélyszántanak az erőgépek. És, ami a 1 egg y ö n y ö r k ö d t e t ö b b: dúsan zöldellnek az őszi kenyérgabona-vetések.

•*

Az a hír hozott el e szépen, gondosan művelt domboldalak gazdáihoz, a felsőva- daszi Rákóczi Tsz tagjaihoz, hogy messzi környéken ők voltak az elsők akik befejezték a búzavetést.

Elgondolkodtató, hogy míg itt, ezen a.'mostoha adottságú vidéken, a nehezen művelhető domboldalakon már minden búza vetés kikelt, erősödik, a megye jó néhány, sokkal kedvezőbb körülmények között, jobb talajokon gazdálkodó termelőszövetkezetében még mindig van ve- tőgépre, sőt talán még magágyra, jól előkészített talajra váró búzavetőmag.

Amikor Kollár Istvánnal, a pártszervezet titkárával és Marincsák Istvánnal, a Rákóczi Tsz elnökhelyettesével beszélgetünk az őszi munkákról, ismét csak azok a tsz-ek jutnak az ember eszébe, ahol bizony jóval „hátrébb” állnak ezekkel az őszi teendőkkel. Vajon miért?

A válasz csak az lehet: mert nem úgy szervezték a munkát, ahogyan a felsővadászaik. Mert itt rosszabb az adottság, a gépi erő sem több, de több a szorgalom (a tények bizonyítják), jobb a munkaszervezés, nincs „üresjárat”, nem uralkodott cl „az ej ráérünk” hangulat.

A határban megszólított traktoros, a párttitkár, s az elnökhelyettes ill egyaránt természetesnek tekinti, hogy ők már október (i-ra befejezték az 560 hektárnyi búza vetését. Es hozzáteszik, hogy ez 60 hektárral több. mint az 1075. évi búza vetésterülete.

*

t *

1 ledig Hl is Vetették búzát kukorica után. És mégsem hallani azt a kifogást”, hogy előbb a csövet kell letörni, aztán a szárat vágni, jó néhány nap a magágy készítés stb., stb., s csak aztán jöhet majd a vetés. Azt a kukoricást, ahová búza került, már réges-régen, elsőnek takarították be. Es most aztán már minden erővel, minden géppel azon vannak, hogy mielőbb magtárban legyen az egész 600 hektárnyi kukorica termése.

A cukorrépát is már csak szállítani kell. Kiásták, megtisztították a mind a 110 hektár termését, És idefenn, a mostoha domboldalakon hektáronként 450 mázsánál is többet fizetett ez a dédelgetett növény.

Nincsenek késésben, s mégis arról beszélnek a Rákóczi Tsz-ben* hogy mi az, amit sürgősen be kell fejezni, miért kell most. vasárnaponként is dolgozni.

— Az őszi idényben különösen kiszámíthatatlan az időjárás — mondja az elnökhelyettes. — Ezért használunk ki alaposan minden egyes napot, minden órát. A késést egyrészt be sepr lehet- np hozni, meg aztán minden

munkának, különösen a vetésnek megvan a maga optimális ideje. Ha ezt elmulasztjuk, annak nyoma lesz a hozamon.

*

Azt. is elmondjak, hogy jó időben nemcsak lényegesen könnyebb, de olcsóbb is a munka. Persze tudják ezt mindenütt, csak a késedelem, az elmaradás árát úgylátszik még senkinek sem kellett megfizetnie.

• Az optimális időben elvégzett munkák legfontosabb eredményét a termésátlagokban látják a felsővadásziak. Nemcsak a cukorrépa álag- lermésére lehetnek büszkék. Hl, ezeken a domboldalakon 1iz év alatt hektáronként 15-ről a 40 mázsa közelébe hozták fel a búza átlagtermését. A kukoricájuk pedig 50 mázsát fizet hektáronként májusi morzsoltban számítva. — Ugyanazon a táblán — jegyzi meg mosolyogva az elnökhelyettes —, ahol egyéni koromban, szorgalmas munkával nagyon boldog voltam, ha 15 mázsányi csöveset sikerült letörnöm.

, '*

Tíz teherautó szálhtja Felsővadászról a szép cukorrépát a gyárba. Visszafuvarba répaszeletet, vagy az építkezésekhez kavicsot, homokot hoznak. Talán nem ártana, . ha azokból a gazdaságokból, ;• ' ahol még avatatlan a napraforgó, még vetéljen a búza, ahol alig van még látszatja a kukoricatörésnek, néhány arra illetékest elhoznának kis tapasztalatcserére, ide a Csereiiát ra.

(P. s.)

Íz iparszesi termelési rendszerek előnye

SÁTORAI „TAŰJHELY Ü.T ARCA

Több

A Borsodi Szénbányák Vállalat üzemei a harmadik negyedévben is teljesítették vállalt kötelezettségeiket, egyes aknák pedig jelentős többlettermelést értek el. Így többek között Albertte- lepen, az 1-es akna a harmadik negyedéves tervét 116,2 százalékra teljesítette, 12 ezer 350 tonnával adtak több szenet a tervezettnél. Rudolítelepen 102,1 százalékra teljesítették vállalásaikat, ami 1500 tonna többlettermelésnek felel meg, s terveik szerint az év vegéig naponta 110 vagon szenet termelnek ki.

►1

M mmkmm fmt&siß sikaremek forrása

Intézkedések, feladatok

Tavaly, ilyenkor meglepte az árvíz a miskolci fonodát. Leállt; a termelés, csak november közepetájt kezdtek dolgozni a gépek. Mi a helyzet az idén, az év utolsó negyedévében? — kértünk választ (ír. Szigetim Tibortól, a gyár igazgatójától.

— Az 1—111. negyedévben ismét élüzem szinten termel a gyár — mondotta. — Akármelyik termelési mutatónkat is vizsgáljuk, minden vonatkozásban 105—110 százaléknál tartunk. Javult termékeink minősége,. Nőtt az első osztályú fonalak részaránya az össztermelésben. A jó eredmények elérését elősegítette a kongresszusi-jubileumi munkaverseny, a szocialista brigádmozgalom. Fontos feladatnak tartottuk és tartjuk ma is az üzem- és munkaszervezést. Gyári méretekben kiterjesztettük a „Dolgozz Hibátlanul!" mozgalmai, szüntelenül szélesítjük az üzemi demokráciát. Mi. miskolci fonómunkások azon vagyunk, hogy a Fa/

nuúfonoipari Vállalat hat gyára közölt folyó versenyben a jelenlegi, eddigi első helyezésünket megtartsuk. Szeretnénk, ha 20 éves gyárunk a hat élüzem kitüntetéshez. az idén a hetediket is kiérdemelné.

— A gyárban tovább folytatjuk a rekonstrukciót. Je-’ lenleg a CZ-program teljesítésén munkálkodunk. A KtSZ-fialalok védnökséget vállaltak e felett. így a kitűzött határidő előtt egy hónappal előbb tudnak dolgozni az új típusú, lengyel kártológépek, amiből 15-öt szerelünk fel.

A fonodában 1200 édesanya, leány és néhány nagymama is dolgozik. A mai gazdasági lehetőségeinkhez képest igyekszünk könnyíteni a nők helyzetén.

Kétségkívül sokat kell a gépek közölt gyalogolni,ami kilométerekben is mérhető. A gyapot nem hagyja magát könnyen fonallá alakítani. Sokat kell hajlongani sz elszakadt szálak kötözésekor. Nem könnyű az édesanyáknak éjszakai műszakon dolgozni.

Tudott dolog, hogy a textilipar nincs munkaerővel megfelelően ellátva. Hozzánk is több mint 85 községből járnak be dolgozni. Azon vagyunk, hogy mielőbb felépüljön a gyár leányszállója, hogy ezáltal is csökkentsük az ingázást. Küzdünk a zaj csökkentéséért, tervezzük a jobb klimatikus viszonyok megteremtését, a csomagolásnál a nehéz fizikai munkát, a zsugorfóliás berendezéssel és módszerrel megszüntettük. S még számos szociálpolitikai intézkedés vár megvalósításra a dolgozo nők munkájának megköny- nvítésére. Bízunk abban, hogy megőrizve eddigi első helyünket, szép termelési sikerekkel zárjuk az 1975-ös esztendőt — fejezte be nyilatkozatát dr. Szigethy Tibor.

(Bmla)

Néhány évvel ezelőtt még hagyományos módon termesztették a kukoricát és a többi növényi kultúrát a hejőszalonlai-lie jőkeresztúri Hejőmenti Termelőszövetkezetben. A szakemberek azonban már akkor felfigyeltek a különböző mező-; gazdasági üzemekben elért igen magas termésátlagokra, amelyeket a zárt termelési rendszerek bevezetésének köszönhettek. Tavaly ebben a termelőszövetkezetben is elhatározták, .hogy bizonyos növényfaj Iák termesztésében az idén áttérnek a fejlettebb termelési formára.

— Ügy döntöttünk, hogy 1975-ben már iparszerű viszonyok között termesztjük a kukoricát és a borsót és belépünk a lucernamag-ter- mclő társulásba is — mondta Rajna Joachim tsz-elnök.

— Tavaly elkészült a termelőszövetkezet terményszárítója és megkaptuk a ta- lajműveléshez, valamint a betakarításhoz szükséges gépi eszközöket. Gazdaságunk a bábolnai kukoricatermelő rendszerbe kapcsolódott be. Most, egy év elteltével elmondhatom, nem bántuk meg, hogy ezt az utat választottuk., Az iparszerű termelésnek igen kedvezőek az eredményei termelőszövetkezetünkben.

— Az elmúlt esztendőben, amikor még nem zártrendszerben termesztettük a kukoricái, májusi morzsoltban számolva ,28 mázsás hektáronkénti állagot értünk el

— folytatta az elnök. —

Ezzel szemben az idén, az iparszerű termelés eredményeképpen 61 mázsát takarítottunk be egy hektárról.

— A gazdaság 400 hektáros kukoricatáblájáról eddig több mint 200 hektárról került a _ szárítóba, illetve a magtárba az idei termés — kapcsolódott a beszélgetésbe Kovács Károly főagronómus. —Ügy látjuk, hogy a még betakarításra váró több mint. 100 hektár . kukorica az eddiginél is jobban fizet, ami azt jelenti, hogy rekordtermést ér el szövetkezetünk. Ez is azt bizonyítja, hogy bár az időjárásnak igen jelentős a szerepe a termés alakulásában, a nővén,yler- fnelésben is sikeresen lehet alkalmazni az iparszerű termelésszervezést.

— Hogyan alakullak a lobbi növényféleségből a terméseredmények? — ludakol- 1 u k.

— Borsót 200 hektáron termeltünk — mondta azel- nök. — Ebből harminchat vagont értékesítettünk. A pillangósfelékből —, amelyeknek vetésterületé az új telepítésekkel együtt elérté a 300 hektárt — hasonlóképpen jó termést takarítottunk be. különösen jól sikerült a magfogás: összesen 175 mázsa here-, illetve lucernamagot adtunk ál a felvásárlóknak.

_ y\ nagyobb terméseredmények növelik a termelőszövetkezet. árbevételét is. Mi a helyzet c téren? — kérdeztük.

— Tavaly 26 millió forint, volt a termelőszövetkezet éves árbevétele — mondta Rajna Joachim. — Erre az évre — éppen a zárt termelési rendszer nagyobb terméseredményeire alapozva — 31 millió forint bevételt irányoztunk elő. Minden remény megvan rá, hogy ez évi árbevételi tervünket néhány millióval túlteljesítjük.

— Látni kell azonban azt

is, hogy a termeléshez elhasznált anyagköltség — vetőmag, műtrágya, növényvédő szer — a hagyományos termeléshez viszonyítva

ugyancsak jelentősen emelkedik — jegyezte meg az elnök.. Hogy csak egy példát említsek. Az elmúlt évben egymillió 200 ezer forint értékű műtrágyát használtunk fel, ezzel szemben az idén mintegy 3 millió forintot költöttünk ilyen célra.

— Mégis, óriási dolognak tartjuk, hogy az ipari termelési rendszer bevezetésének első évében több mint kétszeresére növekedett a kukorica termésátlaga és a szövetkezet árbevétele, a nagyobb termés eredményeképpen várhatóan mintegy nyolcmillió forinttal meghaladja az előző évit. Azon leszünk, hogy szakembereink tovább gyarapítsák ismereteikét, kellő tapasztalatra tegyenek szert az iparszerű termelésben, hogy jövőre még jelentősebb eredményeket tudjunk felmutatni.

I <ovas Lajos

őszi 1ÉCSÉCS a mezőgazdaságban

Az őszi vetőszántás háromnegyed részével készüllek el eddig az üzemek. Az elmúlt napokban meggyorsult a búza vetése is, a kijelölt területnek eddig 57 százalékán vonultak végig a vetőgépek.

A betakarítás .általában időarányos, ezzel a munkával a legelőbbre tartanak a jól gépesített állami gazdaságok. Egész sor növény betakarítása közvetlenül a befejezés előtt áll, így például a burgonya felszedése és a napraforgó törése. A legnagyobb munkát a kukorica betakarítása adja, a termelők a terület 59 százalékáról „hozták le” a kukoricát. A tapasztalatok szerint a termés jó minőségű, országszerte egészségesen érett be a kukorica és kedvező az is, hogy csak kisebb mértékű szárításra van szükség.

A cukorrépa ’termőterületének feléről szedték fel a fontos ipari alapanyagot. A szőlőszüret a kisebb üzemekben már befejeződött, a nagyüzemekben még a termésnek tíz százalékát kell leszüretelni. Ugyanúgy befejezés előtt áll a gyümölcs szedése, és a zöldségek felszedése.

Kisüzem

Bükkalján

2-pgyik „tizein'' megnyitásán sem volt jelen a televízió, vagy n rádió, nem vágták át nemzetiszin-szalagol cs nem hangzott el ünnepi beszéd sem. Minden egyszerűen, mondhatnám csendesen ment. Az épületek — amelyek régebben családi házak voltak — egyik napról a másikra népesültek be, és ha kezdetben még tanulva, akadozva is, de folyamatosan munkába lendültek az asszonyok.

Egyszerűen minden csinnadatra nélkül. Tudták ezt jól a kácsiak is, hisz mit jeleni országosan, de még megyei színien is a 30—30 dolgozót foglalkoztató miniüzem? De azt is tudták, hogy nekik, ott a Bükkalján, völgyekkel elzárva, élőknek nagyon sokat jelent. Talán annyit, mint az országnak az olefin, vagy a PVC—III. Minden ember a maga sorsán keresztül értékel, és számukra a kocsi üzemek ténye mindennel többet mond. A em kell naponta a lelketrázó rossz úton Köreidre utazni, vagy tovább Miskolcra. Aztán este meg vissza. Mer bár kissé elzártan élnek, de ma már a kácsi asszonyoknak sem elég a főzőkanál, a kert, a ház körüli munka. És még az ország „kamrájába" is jól jön az az érték, ami innen Rácsról kikerül.

Persze nem kell vagy dolgokra gondolni, de egy ilyen apró falutól, mint Kács, nem is várhatunk valami rendkívülit. Férfiingek készülnek szovjet exportra. — napi 100 darab — az egyik üzemben. A másikat még így sem lehet ..megmérni". Ott számolnak az asszonyok: gáz-, villany-, vizdi jaltai, budapesti vállalatokét, lakásokét. Nyugodtan mondhatom, szellemi munkát végeznek. Először nekik is furcsa volt, aztán megszokták. Egy-két hónap telt csak el a megnyitás óta. de ma már olyan természetesen végzik, mintha évek hosszú során át ezt csinálták volna.

.4 kácsi lányok, asszonyok örülnek a falubeli munkának, elégedettek. Dolgozó asszonyok lettek. Nem mintha eddig nem illett volna rájuk ez a cim. de ez mégis valahogy egészen más. Nemcsak a fizetés teszi mássá. Munkájuk ..nyoma" már nemcsak otthon mérhető.

II. I.