Észak-Magyarország, 1975. október (31. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-21 / 247. szám

/ , _ ___________________ ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 M agyar—szovjet rektori konferencia Or. PoSinszliy Károly megnyitója (Folytatás az 1. oldalról) A köszöntő szavak után emelkedett szólásra dr. Po- linszky Károly oktatási mi­niszter. — Örömünkre szolgál, hogy éppen felszabadulásunk 30. évfordulóján, a múlt és a jövő e határkövét jelentő esztendőben üdvözölhetjük hazánkban azoknak a test­véri szovjet intézményeknek a vezetőit, akik a baráti kap­csolatok kiépítésével és erő­sítésével kiemelkedően hoz­zájárultak országaink, né­peink testvéri kapcsolatának erősítéséhez. Meggyőzödé- . sem, hogy ez az eszmecsere is hatékonyan hozzájárul együttműködésünk kölcsönö­sen óhajtott fejlődéséhez. Az oktatási miniszter a to­vábbiakban szólt róla, hogy a tudományos-technikai for­radalom kibontakoztatásában sokrétű szerepük Ivan az egyetemeknek és főiskolák­nak, hiszen az intézmények az oktatást közvetlenül szol­gáló kutatásokon kívül egyre jobban kapcsolódnak be az országos feladatok megoldá­sába, és oroszlánrészük van a tudományos pálya utánpótlá­sának biztosításában. Szak­emberképzési feladatainkat pedig csak úgy, mint a tu­dományos-technikai forrada­lom kibontakoztatását, akkor tudjuk eredményesen megol­dani, ha tovább szélesítjük együttműködésünket a szo­Dr. Polinszky Károly okla- tási miniszter megnyitóbe­szédét mondja cialista országok, elsősorban a Szovjetunió felsőoktatási intézményeivel. — Társadalmi fejlődésünk fő iránya — mondotta dr. Polinszky Károly — a fizi­kai és a szellemi munka, il­letve a falu és város közötti különbségek fokozatos meg­szüntetése. A társadalmi mo­bilitásnak az elősegítésében is fontos szerepe van az ok­tatásnak, és különösen a felsőoktatásnak. — A párt ifjúságpoliti­kai határozatában megfogal­mazott elvek szellemében bontakozott ki egyetemein­ken és főiskoláinkon az a felfogás, hogy a kommunista nevelés a maga konkrét vi­lágnézeti, politikai, erkölcsi céljaival nem az oktató-ne­velő munka egyik területe, hanem az oktatási, nevelési : folyamat egészét átfogó fel­adat. A nevelőmunkának újabb lendületet adott az a ! központi bizottsági határozat, mely 1972-ben átfogóan je-1 lölte meg az oktatás, benne j a felsőoktatás fejlesztésének > céljait. Megkezdődött a ne­velőmunka intézményszintű tudatos tervezése, szervezése, a nevelési feladatok össze­hangolása. Szélesedtek a hallgatók egyetemi közéleti tevékenységének területei. Fejlődőit és erősödött a hall­gatók ideológiai képzése is, amit a közvetlen oktatási ta­pasztalatokon kívül az is bi­zonyít, hogy kiterjedtté vált és eredményes a tudományos diákköri mozgalom a mar­xizmus—leninizmus tárgyai­ban. — Az elért eredmények mellett továbbra is feladatunk az ideológiai oktatás és a szakképzés összhangjának erősítése. Vannak teendőink a marxizmus—leninizmus ok­tatási szintjének emelésében is. N. F. Krasznov fieszéife A konferencia munkater­vének megfelelően ezután tartotta meg beszédét Nyiko- laj Fjodorovics Krasznov, a Szovjetunió felsőfokú és középfokú szakoktatási mi­niszterének első helyettese. Beszéde első részben szólt áfrél, hogy a rohamosan fej­lődő szovjet gazdaság, a szovjet társadalom is rend­kívül nagy figyelmet fordít a felsőoktatásra. Az el­múlt években jelentősen bővítették az oktatási intéz­mények hálózatát, 12 egye­tem 2Ö műszaki főiskola kezdte meg működését, s a hetvenes években még to­vábbi hét új felsőfokú in­tézmény létesítését tervezik. Jelenleg 848 felsőfokú okta­tási intézményben tanulhat­nak a szovjet fiatalok. Rendkívül nagy figyelmet fordítanak a Szovjetunióban az alaptudományok oktatá­sának korszerűsítésére, az új tudományágaknak az egyete­mi oktatásába való beépíté­sére. A bevezetés a szakmá­ba című tantárgy segíti a hallgatók tájékozódását, megismerteti őket az oktatási intézmény munkarendjével. A felsőoktatásban mindin­kább tért ljpdít az audiovizuá­lis eszközök alkalmazása. Nyikolaj Fjodorovics Krasz­nov, a Szovjetunió felsőfokú és középfokú szakoktatási miniszterének első helyettese előadását tartja Ezután arról beszélt a mi­niszterhelyettes, hogy a tu­dományos kutatást az okta­tási munka szerves részének tekintik, és a szovjet egye­temek, főiskolák valóban tu­dományos központokká is váltak. Épp a Magyar Nép- köztársaság sikerei győzték meg őket arról, hogy tovább kell fejleszteniük a pályavá­lasztási, pályaorientálási te­vékenységet, és méginkább figyelniük kell a felsőfokú előkészítő tanfolyamok to­vábbfejlesztésére. A szovjet felsőfokú intézmények az igé­nyes szakmai képzés mellett nagy figyelmet fordítanak arra is, hogy a társadalom- tudományokkal folyamatosan ismerkedjenek meg a hallga­tók. Közülük másfél millióan vettek részt tavaly azokon a pályázatokon, amelyet a Komszomol és a Felsőoktatá­si Minisztérium írt ki. A kommunista nevelés is az oktatómunka szerves része, amelyet jól bizonyít, hogy az építőtáborokban 600 ezer fiatal 5 milliárd rubel értékű munkát végzett. Igen eredményesnek minő­sítette a miniszterhelyettes a szovjet és a magyar felső­oktatási intézmények között kialakult kapcsolatokat, s kü­lönösen azt a tényt, hogy ti­zenkilenc szovjet és tíz ma­gyar felsőfokú oktatási in­tézmény 84 tudományos té­mát kutat közösen. mmfúlwil Káról? előadása Garamvölgyi Károly okta­tási miniszterhelyettes a magyar felsőoktatásnak azok­ról az időszerű feladatairól tartott előadást, amelyeket az MSZMP XI. kongresszusánál^ határozatai jelöltek meg. El­mondotta. hogy a XI. kong­resszus megerősítette a párt korábbi oktatáspolitikai irányelveiben hosszú távra meghatározott programot é.i megfogalmazta a további feladatokat. Részletesen is­mertette a konferencia rész­vevőivel az oktatásügyi kor­mányzatnak a felsőoktatás korszerűsítését célzó új intéz­kedéseit. Alapelvként fogal­mazta meg, hogy a közokta­tás és a közművelődés fő tényezője a pedagógus, ezért a felsőoktatásban is külön­leges szerep jut a pedagógus- képzésnek. Meg kell találni a szaktárgyi és a pedagógiai képzés egységét érvényre juttató leghatékonyabb mód­szereket. Fontos előrelépés­nek nevezte a tanítóképző in­tézetek főiskolákká fejleszté­sét. Ebben az intézménytí­pusban a tanítóképzés össze­kapcsolódik a szaktanárkép­zéssel és a közművelődési feladatokra való felkészítés­sel. A továbbiakban értékelte a minisztérium által a felsőok­tatás korszerűsítésére kiadott legújabb irányelveket. Ezek alapján alakítják ki az egyetemek és a főiskolák ok­tatási programjaikat, tanter­veiket. A felsőoktatásban előrevivő kísérletnek minősí­tette a többszintes képzési rendszer kiterjesztését, mert a több fokozatú képzés ha­tékonyabbá teszi a gazda­sági fejlődéssel együtt je­lentkező új igények kielégí­tését. A miniszterhelyettes elő­adása második részében ele­mezte a társadalom-gazdasági indítékok szerepét a felsőok­tatásban. Majd a felnőttokta­tásról szólt, hangoztatva, hogy az esti és a levelező oktatásnak még sokáig fon­tos szerepe lesz a szakembe­rek képzésében. Kitért a fel­sőfokú szakemberek és az egyetemi oktatók továbbkép­zésére is. A konferencia délutáni ülé­sén a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió felsőoktatá­si intézményei közötti köz­vetlen kapcsolatok helyzeté­ről és az együttműködés i ha­tékonyságának további növe­lésére vonatkozó feladatokról tartott előadást A. K. Szeli- vanov, a szovjef felső- és középfokú szakoktatási mi­nisztérium nemzetközi kap­csolatok főosztályának helyet­tes vezetője és Sebő László­vá, a mag'ar Oktatási Mi­nisztérium főosztályvezetője. Ma a szovjet és a magyar felsőoktatási intézmények vezetőinek hozzászólásával folytatódik a konferencia munkája. Szöveg: B. .T. cs Cs. A. Kép: Laczó József «„ 1975. okt. 21., kedd i A Szovjetunió Kommunis­ta Pártja Központi Bizott­ságának meghívására hétfőn magyar pártmunkásküldött­ség utazott Moszkvába. A küldöttséget- Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizott­sága ipari,'mezőgazdasági és közlekedési osztályának ve­zetője, a Központi Bizottság tagja vezeti. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára hétfőn, az MSZMP Központi Bizottságának szék­házában fogadta a Szakszer­vezetek Országos , Tanácsa vezetőit. A SZOT részéről jelen voltak: Földvári Aladár, á SZOT elnöke, Gáspár Sán­dor, a SZOT főtitkára, Vi- rizlay Gyula, Gál László, Herczeg Károly, a SZOT tit­kárai. Az elvtársi légkörű talál­kozón időszerű politikai, gazdasági kérdésekről, a szakszervezetek munkájáról, a szakszervezeték kongresz- szusaival összefüggő, kérdé­sekről folyt eszmecsere. ♦A megbeszélésen részt vet­tek: Pullai Árpád, a KB tit­kára, Jakab Sándor, a KB osztályvezetője. Hétfőn hazaindult Tokió­ból a magyar parlament kül­döttsége, amely Apró Antal­nak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, az or­szággyűlés elnökének veze­tésével egy hetet töltött Ja­pánban. A magyar küldött­ség búcsúztatására megjelent a repülőtéren a japán parla­ment mindkét házának több tisztségviselője, köztük Akila Daiszuke, az alsóház alelnö- ke és Nabesima Naocugu, a felsőház ügyrendi bizottsá­gának elnöke. Rövid búcsúbeszédében Apró Antal a következőket mondotta: „A japán—magyar képvi­selőcsoport tagjaival folyta­tott megbeszéléseket nagyon hasznosnak tartjuk. Ügy gondoljuk, hogy az ilyen személyes találkozások na­gyon hasznosak országaink együttműködése szempontjá­ból. Mi is örömmel várjuk jövőre Budapestre a japán parlament mindkét házának küldöttségét”. Akita Daiszuke, az alsóház alel nőké válaszul kijelentet­te: „Úgy gondolom, hogy a japán és a magyar népet képviselő parlamenti kül­döttségek kölcsönös látoga­tásai mindkét ország szá­mára hasznosak és bízom benne, hogy ezek a látoga­tások folytatódni fognak. Kí­vánok önöknek szerencsés utat és sok sikert további munkájukban”. Az Apró Antal vezette magyar parlamenti küldött­séget vasárnap este vacso­rán látta vendégül Nabesi­ma Naocugu, a japán—ma­gyar baráti társaság elnöke és Ikeda Cuneo, a társaság főtitkára. Magyar-japán piliséi KpflspÉS Dr. Bíró József külkeres­kedelmi minisztert, aki ok­tóber 18-án érkezeit Tokió­ba, hétfőn délután fogadta Miki Takeo japán minisz­terelnök. Az ez alkalommal folytatott beszélgetés során kölcsönösen kifejezték meg­elégedésüket a magyar—ja­pán kereskedelmi, gazdasági és kulturális kapcsolatok fejlődése felett. Tokióban hétfőn este alá­írták a magyar—japán ke­reskedelmi és hajózási egyezményt. A második vi­lágháború óta első ilyen megállapodást, amelyet ha­zánk nem szocialista ország­gal kötött, magyar részről dr. Bíró József külkereske­delmi miniszter, japán rész­ről pedig Mijazava Kiicsi külügyminiszter . írta alá. Pír miiirata Pekingi eszmecsere I A Pekingben időző Henry j Kissinger amerikai küiüg.v- j miniszter, Ford elnök nem- . zetbiztonsági tanácsadója I hétfőn délelőtt első ízben ült I tárgyalóasztalhoz Teng Hsziao-ping kínai miniszter- elnökhelyettessel és Csiao Kuan Hua külügyminiszter­rel. A hírek szerint körülbelül kétórás eszmecseréről részle­teket egyelőre egyik fél kép­viselői sem közöltek, csak annyi ismeretes, hogy „nem­zetközi kérdésekről” volt szó. FÉulás a snanyoi Szakarában Drissz Szlaui, Marokkó ENSZ nagykövete Olof Ryd- bcckhez (Svédország), a Biz­tonsági Tanács október havi elnökéhez intézett levelében tiltakozott amiatt, hogy Jai­me de Pinies, Spanyolország állandó ENSZ képviselője a BT sürgős összehívását kérő beadványában szombaton „in. váziónak” nevezte a II. Hasz. szán marokkói király által meghirdetett spanyol—sza- harai menetet. II. Hasszán király fegyver­telen férfiak és nők, állam­polgárok polgári felvonulá­sát hirdette meg, akik utasí­tást kaptak arra, hogy ne vágjanak vissza a spanyol fegyveres erők semmiféle támadására. A marokkói ENSZ-küldött a továbbiakban rámutatott, hogy Spanyolországnak vál­lalnia kell a teljes felelőssé­get minden ellenakcióért, Spanyolország elferdíti. a marokkói követeléseket, sem. mibe veszi, hogy Marokkó a nemzeti egység és a területi sérthetetlenség elismertetése érdekében mindig is békés eszközöket szorgalmazott. Alvaro Cunhal, a Portu­gál KB főtitkára az ország politikai ’helyzetét elemezte vasárnap este Torres Novas­ban egy gyűlésen. „Az ese­mények napról napra azt mutatják, hogy a portugál forradalom súlyos válságát nem lehet a politikai hata­lom legfelső szerveinek — a forradalmi tanácsnak, az MFA közgyűlésének és az ideiglenes kormányának — jobboldali átalakításával és egy jobboldali fordulat meg­kísérlésével leküzdeni” — hangoztatta Cunhal. A kom­munisták nem azért vannak a kormányban, hogy jóvá­hagyják a szociáldemokráci­át és szentesítsék a PPD és 4 a szocialista párt koalíció­jának politikáját. A főtitkár rámutatott, hogy a PKP azért marad a kormányban, mert onnan hatékonyabban küzdhet a szabadságjogok és más forradalmi vívmá­nyok védelméért. Ugyanak­kor rámutato'tt, hogy nem tartották be a kormány­alakítási tárgyalásokon szü­letett megállapodásokat, amelyek az állami hivata­lokban a kommunistáknak juttatandó állások számára vonatkoztak. Cunhal bírálta azokat, akik elnézően tekin­tenek a szélső jobboldallal és a reakciós elemekkel való együttműködésre. A MISKOLCI KÖZLEKEDÉSI VÁLLALAT FELVÉTELRE KERES „D”-vizsgával rendelkező gépkocsivezetőket, tehergépkocsi-vezetőket legalább 2 éves szakmai gyakorlattal, 8 általános iskolai végzettséggel, akik részére a vállalat „B”-tanfoIya»)on történő részvételt biztosit. Autóbuszvezetői munkakörben a kereseti lehetőség 3500—5000 Ft. Szirmabesenyő. Kistokaj. Pereces. Felsőzsolca községekből személyzeti járatok biztosítják a munkába járást. il FELVÉTELRE KERES TOVÁBBÁ a vállalat autószerelőket, akkumulátor javítót, szerviz-segédmunkásokat. Dolgozóink és családtagjaik részére összvonalas villamos és autóbusz utazási igazolványt biztosítunk. Bővebb felvilágosítás a vállalat munkaügyi osztályán, Miskolc, Szondi Gy. u. 1. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom