Észak-Magyarország, 1975. október (31. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-20 / 246. szám
K ESZAK-MAGYARORSZÄG 4 1975. oírt. 19., vasárnap A magyar es a szovjet felsőoktatási intézmény között a legutóbbi másfél évtizedben sokoldalú együttműködés alakult ki. A szakmai és baráti kapcsolatokat hosszútávú együttműködési szerződések, valamint két-három évre szóló munkaterv-megállapodások konkretizálják. Az együttműködés eddig összegyűlt gazdag tapasztalatainak értékelésére és a kapcsolatok továbbfejlesztésére vonatkozó feladatok kidolgozására a két testvéri ország felsőoktatási intézményei megrendezik az első magyar—szovjet rektori konferenciát. Az úttörő jelentőségű nemzetközi tudományos és oktatási tanácskozásra Miskolcon, a Nehézipari Műszaki Egyetemen kerül sor, október 20—22-ig. A választás azért esett Miskolcra, mert itt, Magyarország második legnagyobb ipari városában, a magyar nehézipar egyik centrumában a felszabadulás óta szervezték meg a szocialista iparosítás alapfokú frontjának szakmai tisztikarát, vezérkarát képező egyetemet. Az oktatási miniszter dr. Simon Sándort, a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem rektorát kérte fel az első magyar-—szovjet rektori konferencia előkészítő és szervező bizottságának vezetésére. A házigazda tisztét betöltő dr. Simon Sándor készséggel tájékoztatta lapunkat a konferencia előkészületeiről. Elmondotta, hogy az első magyar—szovjet rektori konferencián Magyarországról és Szovjetunióból egyaránt mindazoknak az oktatási, valamint a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium fennhatósága alá tartozó egyetemeknek, főiskoláknak a rektorai, főigazgatói vesznek részt, amelyek együttműködési kapcsolatot létesítettek magyar és szovjet felső- oktatási intézmények között * Kérésünkre részletesebben ismertette dr. Simon Sándor a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem kapcsolatait a hasonló rendeltetésű szovjet egyetemekkel, hogy konkrétan érzékeltesse az együttműködési megállapodások kölcsönös jelentőségét:; A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem három szovjet felsőoktatási intézménnyel áll szerződéses kapcsolatban. Legrégebben, 1964 óta tart az együttműködés a harkovi Műszaki Egyetemmel. További együttműködés létesült 1969-ben a Moszkvai Bányászati Egyetemmel, valamint az ugyancsak moszkvai I. M. Gubkin Kőolaj- és Gázipari Egyetemmel. Ezekkel az intézményekkel kétévenkénti munkatervi megállapodás szolgál a kölcsönös együttműködés alapjául, s egyre szélesebb körben bontakozik ki a tanszékek közötti szerződések rendszere is. A szerződések rögzítik az együttműködést az oktató- és a nevelőmunka területén, s ehhez kapcsolódva meghatározzák az oktatók cseréjét és a hallgatók csere termelési gyakorlatait. Magukba foglalják továbbá az együttműködést a tudományos kutatómunka területein, valamint az egyetemeken tevékenykedő társadalmi szervezetek együttműködését is. Az azonos szakot oktató magyar és szovjet egyetemi tanszékek közötti szerződések az oktató-, nevelő-, kutatómunkában való együttműködés konkrét részleteit tartalmazzák, a kutatási témák, a témafelelősök, az oktatócserében és a hallgatócserében részt vevő személyek, valamint a határidők megjelölésével. A Lenin-renddel kitüntetett harkovi Lenin Műszaki Egyetemmel kötött együttműködési megállapodás alapún külön munkatervi szerződések fűzik pssze a gépelemek, a szerszámgépek, a gépgyártás-technológia, a matematika, a fizika, valamint a marxizmus—leninizmus, illetve az SZKP története tanszékeit. A tanszékek közötti szerződéses együttműködés első időszakára az ismerkedési célt szolgáló cserelátogatások voltak a legjellemzőbbek. Ezeknek a kölcsönös látogatásoknak a során a magyar és a szovjet egyetemi tanszékek oktatói megismerték egymás munkáját, munkakörülményeit, s ezek alapján alakultait ki az együttműködés konkrét tartalmára vonatkozó javaslatok. Az oktató és az oktatásmódszertani munkában a partner tanszékek azonos jellegű tantárgyi anyagának kölcsönös megismerése, és az oktatás fejlesztésére irányuló munkában hasznosítható tapasztalatok kicserélése az elsődleges cél. E téren egyik hatékony módszer a jegyzetek, oktatási segédletek cseréje az együttműködő tanszékek között. Igen hasznosak voltak egyes szakirányú tárgyak speciális tananyagainak előkészítésekor a tananyag cserék, például a Forgácsolás elmélete és szerszámai című tárgy tananyagának cseréje a Szerszámozási Ágazati Irány témakör keretében. Jó módszernek bizonyult az is, hogy a tanulmányútra küldött oktatók előadásokat tartottak egy-egy tananyaghoz tartozó, s egyben tudományosan is művelt szakterületről: például a gépgyártástechnológiai tanszéken a szuperkemény szerszámokkal végzett forgácsolásról, a matematikai tanszéken az orvosdiagnosztikai problémák programozásáról. Az oktatási együttműkö1 déshez tartozik az is, hogy néhány kiváló hallgatót egy féléves részképzésre kikülde- nek a társintézménybe. Ezen kívül csere termelési gyakorlatokon évente 50—50 hallgató vesz részt. A szakma! kapcsolatokon túl e gyakorlatok elősegítik a hallgatók idegen nyelvismeretének tökéletesítését. Ez különösen a szakfordító ágazatos hallga- j tők számára jelentős. Az em- | béri, baráti kapcsolatok ki- j alakulását is elősegítik a termelési gyakorlatok. > A tudományos kutatómunka számos területén is szerződésbe foglalt együttműködés folyik. Közösen kutatják például a két egyetem szakemberei az automatizált forgácsoló-berendezés optimális konstrukciójának kialakításával kapcsolatos problémákat, vagy a forgácsolási műveletekkel kapcsolatosan közös kutatás keretében végzik a felületi réteg minőségének vizsgálatát. ' I H asonlóan kölcsönösen hasznos a miskolci egyetem bányászati tanszékeinek együttműködése a Moszkvai Bányászati Egyetemmel, s az olaj termelési tanszék kapcsolata a Moszkvai Gubkin Kőolaj- és Gázipari Egyetemmel. Közös kutatásra született megállapodás például a szénbányászatban a mélyművelés komplex gépesítésének és automatizálásának fejlesztésére, a fejtőgépek munkafolyamatainak vizsgálatára. A Moszkvai Gubkin Kőolaj- és Gázipari Egyetem szovjet oktatóinak nálunk elhangzott előadásai igen fontos információkat ádtak a miskolci olajtermelési tanszék oktatóinak. Az itteni műszaki földtudományi szak hallgatói pedig évente részt vettek a Gubkán egyetem kaukázusi táboraiban csere termelési gyakorlaton. Az első magyar—szovjet rektori konferencia befejezését követően sor kerül a miskolci egyetem és a testvér szovjet egyetemek között a következő két év időszakára kidolgozott együttműködési munkatervek aláírására is. Az új együttműködési szakasz bizonyára még tovább fejleszti a szakmai, a tudományos és a baráti kapcsolatokat, az együttműködésben részt vevő intézmények kölcsönös hasznára. Berecz József rr Őszi estéken Kicsinyeknek klasszikusokat Pétiké belefészkelte magát az ágyba és várta a mesét. Édesanyja József Attila Altatóját választotta. Amikor a Würtz Ádám rajzaival illusztrált vers végére értek, a kisfiú megkérdezte: — Attila bácsi hol van? Az anya először meglepődött, majd átsietett a másik szobába. Az íróasztal fiókjából kivett egy képsorozatot. A Képzőművészeti Alap adta ki József Attiláról. Megnézték a borítón levő fényképet. Peti rögtön észre vett egy ráncot a költő szép, komoly arcán. — Attila bácsi szomorú — állapította meg. — Miért? A képek nézegetése közben sokáig beszélgettek József Attiláról és családjáról. Így ismerkedett az irodalommal egy négyéves kisfiú, magyartanár édesanyja' segítségéve] azon az estén. De szerencsére nem kell ahhoz magyartanárnak lenni, hogy más szülő is megismertesse gyermekével irodalmunk nagyjainak egy-egy kedves alkotását. A Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó ugyanis gyakran jelentet meg verset vagy verscsokrot klasz- szikusaink alkotásaiból. A kiadványokat neves művészek — többek között Würtz Ádám, Reich Károly, Hincz Gyula és Kass János —, illusztrálják. Így kerülhet át a könyvesbolt polcáról a gyermekszobába, a népmesék mellé Petőfi Anyám tyúkja, Arany Este van, este van, József Attila Altató, Radnóti Esti mosolygás, < Szabó Lőrinc Hörpentő, Móra Zengő ABC című műve. Most, amikor esténként a gyermekek már hamarább abbahagyják a kinti hancúrozást, a szobai játszadozás közben vagy után „találkoz- tassuk” őket néhány percre klasszikusainkkal is. Bagi Aranka Egy könyv vagy sok könyv ? Kalász László verse A XI. s&á vsadban kezdett, de soha be nem fejezhető .«zalonnai 'iemplom Veslaurá- lására Német tatár török felett őrizgettél hiagyar eget német tatár török, alatt körötted magyar föld fakadt bár ha ért minden fortéiéin és gyötrelmes történelem renghetett irtózva a templom de megmaradt a fundamentum csöpp példája kicsiny hazámnak mindig mosolygok mikor látlak: folyton újulsz miként országom „Erős várunk ...” — fakad a számon Román kori műemlék avatása Szalonnán Az .Országos Műemléki Felügyelőség több évi gondos restaurálási munkával eredeti szépségében állíttatta helyre megyénk egyik legbeesesebb román kori építészeti műemlékét, a XI. századi eredetű szalonnái templomot. A helyreállított műemlék átadási ünnepségére október 22- én, szerdán kerül sor. Meglehet, hogy kissé akadémikus vitának tűnhet leltenni a kérdést: egy könyvből vagy sok könyvből tanuljanak-e a diákok? Mármint, hogy a tankönyvön kívül szükségeltetik-e még más könyv is az ismeretszerzéshez? E témakörben — közismert:, hogy az oktatáspolitikai párthatározat szellemében jelentős változásokra „készül” oktatáspolitikánk egésze — meglehetősen heves viták zajlanak napjainkban, hiszen az új tantervek lényege múlik a válaszon. Azt hisszük, azoknak van igaza, akik azt mondják: olyan oktatási rendszert kel) kimunkálnunk, ahol a gyermekek az életből és nem az olvasókönyvből tanulják miilyen az élet. Nem csak néhány anakronisztikus, már- j már megmosolyogni való tényre utalnak itt — van olyan olvasókönyv, amelyikben még mindig találHató gépállomásokról olvasmány —, hanem arra az alapvető felismérésre és igazságra, hogy az oktatási rendszernek igazodnia kell az élet követelményeihez. Pontosabban fogalfnazva: nem készen kapott ismereteket kell gyújtania az iskolának, hanem az ismeretek megszerzésének készségét keli elsajátítatni a gyerekekkel. Még egyszerűbben: a logikus gondolkodásra, a szellemi aktivitásra kell nevelni a tanulókat. Az ismeretek gyorsan elavulnak. Aki például tíz évvel ezelőtt ötösre megtanulta Afrika politikai gazdaságta- ni térképét, ma vajmi keveset profitál bebiflázott ismereteiből. Belga-Kongó már nem létezik ... A tankönyv persze nem változhat tanévről tanévre. De a tankönyv eredendő célja, hogy eszköz legyen az ismeretszerzéshez. Olyan alapeszköz, amelyet egy sor más egészít ki. Kézikönyvek, szakkönyvek, amelyek már a mobilabb ismereteket tartalmazzák ... Az oktatáspolitikai határozat egyik — figyelmen kívül nem hagyható — pedagógia- történeti jelentősége, hogy j igen határozottan felhívta a ; figyelmet az önálló gondolkodásra nevelésre. Ezzel tulajdonképpen arra utalt, árra i figyelmeztetett, hogy napjainkban már nem lehet úgy oktatni és nevelni az isko- | Iákban, hogy csak készen ka- ; pott ismeretekkel „tömjük” a tanulókat. S éppen az ál- j talános iskola első és máso- i dik osztályában kísérletkép- ! pen bevezetett új matematika ; tanterv s annak gyakorlati eredményei bizonyítják, az önálló gondolkodás feltételei már hatéves korban adottak. Sőt tulajdonképpen már korábban is. Leegyszerűsítve azt mondhatnánk: nincs más > feladat, mint a gyermekekben természettől fogva meglevő önálló gondolkodáskész— séget kell fejleszteni. Bár igaz, hogy ennek pedagógiai módszertanát nem könnyű általánossá tenni, s nem kis feladat erre felépíteni az oktatási rendszer követelményeit. Száz évvel ezelőtt lehetett olyan illúzió, hogy az iskola az ismeretek letéteményese — mondotta egy előadásában nem is olyan régen Vargha Balázs. De ez akkor is csak illúzió volt. Ma már az illúzió sem maradt meg. A valóság realitása elsöpörte. A mai fiatal ezer csatornán szerzi be ismereteit. Ám egy dologban bizonyosak lehetünk: a könyv megmaradt, és még sokáig megmarad a gondolkodás katalizátorának. Csutorás Annamária A szakmunkásokon sok múlik Megyénk arculatát elsősorban az ipari jelleg határozza meg. A kohászat, az I acélgyártás, a vegyipar, a bányászat és a közlekedés szerepe meghatározó. A legnagyobb szakmunkásképző intézeteink is e népgazdasági ágazatoknak adnak utánpótlást. Az ipar kiemelt jellegéből, no meg megyénk földrajzi fekvéséből is fakad, hogy a mezőgazdasági ágazatnak — százalékosan — Borsodban kisebb a súlya, mint Békés, Szolnok, vagy Csongrád megyékben. Persze ez semmiképp sem jelenti a mezőgazdaságnak valamiféle másodlagos szerepét az iparral szemben, mégis szembe kell nézni azzal a ténynyel, hogy az általános iskolából kikerült, jobb tanulmányi eredményt elért tanulók elsősorban ipari szakmát választanak. Ebben a választásban nemcsak megyénk iparcentrikus- sága, munkáshagyományai játszanak szerepet. Annak ellenére, hogy másfél évtized alatt „iparszerűsödött”, mezőgazdaságunk, ma még nem minden esetben tudja biztosítani azokat a munkahelyi és szociális feltételeket., amelyek ipari üzemeinknél már természetesek. Az ipari szakmunkának, — talán régebbi hagyományainál fogva Is, — ma még nagyobb a becsülete, mint bármelyik mezőgazda- sági szakmunkának. Persze erről elsősorban mindig az adott gazdaság tehet. Szólnunk kell arról a múltból gyökerezett szemlélet- módról is, amely a mezőgazdasági munka valamiféle lebecsülését jelenti. Sok családnál 14 éves korban nem a gyermek választ pályát. A szülőknél pedig — elsősorban falusi szülőkre gondolok —, sokszor helytelen előítélet alakul ki az iránt a munka iránt, amit ők végeznek. A csak prospektusokból ismert szakma nyújtotta jövőnek nagyobb bizalmat szavaznak. Nem az a baj, ha a szülő beleavatkozik gyermeke pályaválasztásába, próbálja azt irányítani. A baj iott kezdődik, amikor nem reális úszülői álmok” megvalósítását követelik meg a gyermekektől. Ma még sajnos tény, hogy mezőgazdasági szakmunkásképző intézeteinkbe, — a kivételektől eltekintve — az általános iskolában gyengébb tanulmányi eredményt elért tanulók jelentkeznek. Ez az ilyen jellegű intézetekben tanító tanárokra, szakoktatókra megkülönböztetett feladatot ró. Mezőgazdasági jellegű szakiskoláinkban kiváló szakemberek: mérnöktanárok, közismereti-pedagógusok, nagy szakismerettel rendelkező szakoktatók tanítanak. Valamennyi iskola rendelkezik bemutató területtel, tangazdasággal, ahol az elméleti oktatás során szerzett tapasztalatokat a gyakorlatban sajátítják el a tanulók. Megyénkben gond azonban a mezőgazdasági szakmunkás-* képzők szétszórtsága. Épületeik régiek, annak idején nem iskolai célokra épültek. Például Szikszón és Abaúj- szántón az Iskola valamikor a járási tanács épülete volt. Máshol a földrajzi helyzet a gond. Hernádvécsén például annak ellenére, hogy modern iskolaépület van — kevesen jelentkeznek. A távolabbi, jövő feladata lesz — a szakmai berkekben oly sokszor emlegetett — miskolci mező- gazdasági szakmunkásképző iskola megépítése —. ahol a tervek szerint, az élelmiszeripari szakmákkal együtt kapnak helyet a mezőgazdasági ! szakmák. Gond továbbá az egyes szakmák tankönyvellátása, j Pedagógusok panaszolják, ; hogy egyik-másik tankönyv j elavult, sok felesleges, a gyakorlati élettől elszakadt is- i mereteket tartalmaz. Egyik- j másik tankönyv frásakor j megfeledkeztek a gyermek ! életkori sajátosságairól is. A mezőgazdasági szakmun- \ kásképzésnek más összetevő- i je is van. Itt van mindjárt | az iskolák és a termelőüze- | mek kapcsolata, hisz végül is az alma materekből szárny- ra bocsátott szakmunkások ezekben a gazdaságokban dolgoznak. Zöldség- és gyümölcstermesztő, kisállatte- nyésztő, szarvasmarha-tenyésztő. de még szőlész szak- [ mában is nem elenyésző | azoknak a végzős szakmunkásoknak a száma, akik nem ; a mezőgazdaságban, hanem ! a népgazdaság más ágazatá- j ban helyezkednek el. Jelenleg megyénkben még az a tapasztalat, hogy a termelő gazdaságaink igény, lile ugyan a szakmunkást, j de a tanulóle tanulmányi eredményét nem kísérik figyelemmel, nem szorgal- | mázzák, hogy társadalmi . szerződést kössenek a íiata- j ! lókkal. Megszívlelendő minden termelőüzem számára az a megállapítás, amelyet nemrégen az egyik mezőgazdasági szakember mondott: „Nem elég a gazdaságokban a szakképzett vezetés. Munkájuk csak akkor lesz eredményes, ha a szakemberekre tudnak támaszkodni. Ehhez az eredményhez pedig jól képzett szakmunkásokra van szükség... A szakmunkásokon ( sók múlik. Hajdú Imre
