Észak-Magyarország, 1975. október (31. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-16 / 243. szám

ÉSZAK-,MAGYARORSZÁG 2

1975. okt. 16., csütörtök

I

Moszkvában október 13—15. között megtartották a KGST Végrehajtó Bizottságának 73. ülését

Az ülésen a KGST-tagor- szágok miniszterelnök-helyettesei vettek részt: K. Zarev, a bolgár, R. Rohlicek, a csehszlovák, F. Bravo Parda kubai, K. Olszewski, a lengyel, dr. Szekér Gyula a magyar, G. Weiss, az NDK, M. Marines- cu, a román, D. Gombozsav, a mongol, M. Leszecsko, a szovjet kormány elnökhelyettese. Jelen volt B. Jovics, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács tagja.

A KGST VB megelégedéssel fogadta az európai biztonsági és együttműködési értekezlet eredményeit; hangsúlyozta: a tanácskozás záróokmányában foglalt elvek és megállapodások kedvező feltételeket teremtenek az európai államok gyüm'Tcsöző együttműködésének további bővítéséhez a gazdasági élet, tudomány, technika és környezetvédelem különböző területein. A KGST elhatározott szándéka, hogy a szervezet keretén belül hozzájárul az említett elvek és tételek megvalósításához.

A végrehajtó bizottság megvizsgálta és jóváhagyta a KGST gépgyártási állandó bizottságának az 1076—1980- as években kifejtendő tevékenységére vonatkozó javaslatokat.

A részvevők megtárgyalták és elfogadták a KGST könnyűipari állandó bizottsága jelentését a tanács 27. ülésszakán az adott terület , együttműködése legfontosabb

problémái megoldására hozott intézkedések megvalósításának menetéről. A vb megbízta a könnyűipari állandó bizottságot, hogy folytassa tevékenységét az együttműködés elmélyítése érdekében.

A végrehajtó bizottság megvitatta a szocialista országok vasipari együttműködését irányító INTERMETALL szervezet tevékenységéről szóló jelentést. A résztvevők megállapították, hogy az INTERMETALL fennállásának tíz éve alatt jelentős mun-, kát végzett a tagországok gazdasági együttműködésének fejlesztése terén. A vasipari termékeknek a kereskedelmi kontingenseken felüli forgalma már eléri az évi 3 millió tonnát. j

A végrehajtó bizottság meghatározta a szabványosítás 1980-as időszakra vonatkozó fő irányait és komplex j témáit.

A KGST-lagországok megbízottai és Jugoszlávia kép- | viselője jegyzőkönyvet írtak alá arról, hogy Jugoszlávia, csatlakozik a tagországok elektrotechnika-ipari gazdasági és tudományos-műszaki együttműködését irányító 1NTERELEKTRO szervezethez.

A végrehajtó bizottság ülése a barátság és a kölcsönös megértés légkörében folyt le.

Gyermekkönyvtárosok az iskolásokért

Az űj utakat kereső oktatás, az oktató-nevelő munka módszertani változásai, az iskola és az élet mind szorosabbá váló köteléke, a majd életbe lépő új tantervi követelmények, s nem utolsósorban az oktatáspolitikai párt- határozatból adódó feladatok mindinkább megkövetelik, hogy a könyvtárak — elsősorban persze a gyermekkönyvtárak és az iskolai , könyvtárak — keressék azokat a formákat és módszereket, amelyekkel a gyermek alkotó fantáziáját meg tudják mozgatni. E témakörben rendezték meg tájkonferenciájukat Pest, Nógrád és Borsod megye gyermekkönyvtárosai, akik tegnap Miskolcon, a TIT Kazinczy klubjában kezdték meg háromnapos munkájukat.

Győri Erzsébet, a Miskolci Városi Könyvtár igazgatónője és Merényi József, a Borsod megyei Tanács művelődésügyi osztályának helyettes vezetője köszöntötte a tájkonferencia résztvevőit, majd Vargha Balázs, a Könyvtártudományi és Módszertani Központ i'őmunka- társa tartott vitaindítót „Az 1970-es évek végén bevezetésre kerülő űj tantervek problémái az olvasás és a sokkönyvűség szempontjából” címmel. Az ismert előadó igen szemléletesen bizonyította, hogy a pedagógiai módszerbeli változások szükségszerűen feltételezik, hogy a tankönyv ne kizárólagos eszköze legyen a tanulásnak, hanem mellette tanítsuk meg a gyermekeket arra, hogy az információkeresés módszerét is elsajátítsák. Ahhoz, hogy a különböző tantárgyakat

valóban szellerni aktivitással párosulva ismerjék meg a gyerekek, mindenekelőtt könyvek szükségesek, s ezeket a könyveket elsősorban az iskolai könyvtáraknak kell biztosítani. Napjainkban pedig egyre inkább elválnak egymástól az iskolai — és a gyermekkönyvtárak feladatai, funkciói, jól lehet egyik a másikat nem teszi > fölöslegessé.

A sajátos feladatokról, a gyermekek információszerzésének segítéséről hallhattak a gyermekkönyvtárosok a kor- referátumokban is. Négy felkért korreferen.se volt a tegnapi előadásnak, Szabolcsi József, az Oktatási Minisztérium általános iskolai főosztályának főelőadója, Dán Krisztina, a Kulturális Minisztérium könyvtári osztályának munkatársa, dr. Csorna Vilmos, az Országos Pedagógiai Intézet munkatársa és Nagyszentpéleri Géza, az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum osztályvezető-helyettese szólt a témához. Délután négy felkért hozzászóló beszámolójával, tapasztalatainak összegezésével folytatódott a tanácskozás, amelyet vita követett.

A mai napon a város különböző gyermekkönyvtáraiban bemutató foglalkozásokon vesznek részt a háromnapos tájkonferencia résztvevői. Délelőtt a megyei könyvtárban, a Gárdonyi Géza Gyermekkönyvtárban és a Gyermekvárosban, délután pedig a 6-os és a 8-as számi: Általános Iskolákban, valamint a Kaffka Margit fiókkönyvtárban különböző korú gyermekekkel tartott foglalkozásokat tekintenék meg.

I . '

Propagandisták tanácskozása a BVK-iian

Tegnap, október 15-én délután mintegy 150 propagandista részvételével a BVK Radnóti Miklós Művelődési Házának színháztermében ke. rült sor az 1975—76-os pártoktatási évad ünnepélyes megnyitójára. Ez alkalommal ismertették a BVK, pártbizottságának dokumentumát, mely a XI. kongresszus anyagának a pártoktatásban történő feldolgozását rögzíti.

A középtávú politikai oktatási terv sokoldalúan rögzíti a BVK pártbizottságának, az új PVC-gyár pártvezetőségének, valamint a párt- alapszervezeteknek a megvalósítással kapcsolatos valamennyi űj feladatát;

Széplaki Kálmán

Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára Vas megyei látogatása során szerdán délelőtt Szombathelyen a megyei pártbizottság székházában találkozott a megyei partbizottság tagjaival, a járási, a városi pártbizottságok első titkáraival, a megyei tanács, a társadalmi és a tömegszervezetek vezetőivel.

Kovács Antal, az MSZMP KB tagja, a Vas megyei Pártbizottság első titkára köszöntötte a Központi Bizottság első titkárát és tájékoztatta a megye helyzetéről, fejlődéséről, terveiről, megoldandó feladatairól.

Kádár János megköszönte a szívélyes fogadtatást, s visszaemlékezve korábbi látogatásaira — elismeréssel szólt a megye fejlődéséről, érintve a további előrehaladás főbb tennivalóit is.

A pártbizottsági találkozót követően a Központi Bizottság első titkára Szombathely nevezetességeivel ismerkedett, közvetlenül, is képet kapva a váro.sbap folyó nagyarányú építőmunkáról.

Az építkezéseknél járva Kádár János — Pölöskei László igazgató kalauzolásával — megtekintette az új ' vásárcsarnokot is.

Fölkeresték a vendégek a Berzsenyi Dániel megyei könyvtárat is, ahol Takács Miklós igazgató fogadta és kalauzolta őket.

A városnéző út következő állomása a felszabadulási emlékmű volt, ahonnan megkapóan szép kilátás nyílik Szombathely régi és új épületeire. A vendégek el- gyönyörködlek az impozáns városképben. A Központi Bizottság első titkára elbeszélgetett a nagyrészt közadakozásból, a lakosság jelentős társadalmi munkájával, felszabadulásunk 25. évfordulójára elkészült emlékmű tervezőjével, Heckenast János, Ybl-díjas tervező-mérnökkel.

Az emlékműhöz Kalinyin- ból, a hős városból, Kaposvár testvérvárosából jött szovjet turistacsoport érkezett, amelynek tagjaival Kádár János barátságosan elbeszélgetett. A szovjet turisták vezetője, V. V. Dekulovics, a Nagy Honvédő Háború egyik veteránja köszöntötte a Központi Bizottság első titkárát. Szovjet vendégeink — mint elmondották — már jártak Budapesten, Dunaújvárosban, Székesfehérvárott is és nagy hatással voltak rájuk a magyar nép szocialista építőmunkájának eredményei.

A városnéző út befejezéseként Kádár János tölgyfát ültetett a Népek Barátsága parkjában.

A Központi Bizottság első titkára délután a Lakástextil Vállalatot kereste fel, ahol Kovács László állami díjas vezérigazgató ismertette a

vállalat tevékenységét. Tima László, a valialat partbizott-1 ságának titkára a pártszervezetek életéről, tevékenységéről adott tájékoztatást. 1

Kádár János ezután találkozott a Lakástextil Vállalatnál és Szombathely más üzemeiben dolgozó szocialista brigádok — közöttük sok kongresszusi oklevelet nyert kollektíva — képviselőivel, állami díjas vagy más magas kitüntetésben részesült brigádvezetőkkel, kiváló dolgozókkal.

Kádár János kifejezte örömét, hogy talákozhatolt a szocialista brigádok képviselőivel, akiknek átadta a Központi Bizottság üdvözletét és tolmácsolta elismerését munkájukért. Gratulált a kongresszusi oklevelet, állami dijat és más kitüntetést kiérdemelt brigádoknak, bri- gádvezetőknek. A szocialista építés általános kérdéseivel foglalkozva hangsúlyozta: minden feltétellel rendelkezünk, ami szükséges az ere 1- ményes munkához. Jó irányban haladunk, a helyes politika megvalósításában, a szocialista célok valóraváltá- sában hatalmas erő egyesül. Fejlődésünk töretlen lesz, ha továbbra is megőrizzük azt az egységet, következetességet ós eltökéltséget, amely a szocialista építőmunkában megnyilvánul, és ki-ki helytáll a maga posztján.

Ezt követően Kádár János a Bartók Béla Zeneiskolában találkozott a megye értelmiségének képviselőivel, műszaki, természettudományos, humán területeken dolgozókkal : mérnökökkel, orvosokkal, pedagógusokkal, alkotó művészekkel és másokkal. Dr. István Lajos, az orvos- tudományok kandidátusa, a Hazafias Népfront megyei Bizottságának elnöke köszöntötte a Központi Bizottság első “titkárát.

A tanácskozáson a felszólalók beszámoltak a Központi Bizottság tudománypolitikai irányelveinek, oktatási, közművelődési és népesedéspolitikai határozatainak végrehajtásáról.

A felszólalásokra válaszolva Kádár János kiemelte: a szocialista építés eredményei elképzelhetetlenek lettek volna az értelmiség munkája nélkül. Kifejezte a Központi Bizottság elismerését Vas megye kommunista értelmiségiéinek és pártohkívüli értelmiségi dolgozóinak, akik a megyében részt vesznek a szocialista építés nagy munkájában és hozzájárulnak a nép életének javításához, A Központi Bizottság első titkára sokoldalúan foglalkozott az értelmiségi munka jelentőségével és a szocialista rendszer által biztosított feltételeivel, majd jókívánságait tolmácsolva további sok sikert kívánt az értelmiségi munkaterületek dolgozóinak.

Konzervkiállítás

j

a sportcsarnokban

Tegnap délelőtt Miskolcon a sportcsarnokban Szabó József, a Borsod—Heves megyei FÜSZÉRT igazgatója nyitotta meg azt a kiállítást, amelyet a vállalat a Konzervipari Vállalatok ff'rüsztjével közösen szervezett. Megnyitó beszédében többek között hangsúlyozta: a kiállítás célja, hogy bemutassa a nagyközönségnek, milyen módon lehet a korszerű életmód, a rohanó tempó mellett egészségesen táplálkozni, gyorsan ételt készíteni, s mindezt a konzer- vek segítségével.

Az ünnepélyes megnyitó utón az igazgató átadta az ez alkalomból rendezett kirakatverseny 6 előre meghirdetett, valamint 4 különdíját a Miskolc területén működő kereskedelmi vállalatok boltjainak. Ezt követően a vendégek megtekintették a kiállítást, amelyen a magyar ( konzervipar mintegy 35 féle választékával ismerkedhettek meg. A három napig nyitva tartó kiállításon a szakszerű magyarázat mellett, az érdeklődők 'többféle ismertető füzetből is megismerkedhetnek az egyes készítmények fel- I használási módjaival, ízesí- ' tési lehetőségeivel. A délutá- j ni órákban a Tokaj étterem. | ben szakácsversenyre is sor került, amelyen csupán kon- zerv-alapanyagokból készítettek ételeket.

(Folytatás az 1. oldalról)

dulóját ünneplő miskolci városi tanácsot. Az évfordulóról való megemlékezés az Internacionáléval ért véget.

A tanácsülésen ezt követően Rózsa Kálmán vette át az ülést levezető elnöki tisztet. Sor került az első napirend megtárgyalására, arra a jelentésre, amelyet Miskolc megyei város Tanácsa 11)75 első félévi, valamint l—VIII. hónapos gazdálkodásáról terjesztett a tanács elé a végrehajtó bizottság. Az írásban kiadott jelentéshez dr. Kiss József pénzügyi osztályvezető fűzött szóbeli kiegészítést.

Dr. Kiss József többek között elmondotta, hogy ebben az évben teljesíteni fogjuk a lakásépítési programot, de 800—900 lakásba csak a jövő év elején lehet majd beköltözni. Utalt arra a gondra, hogy a járulékos beruházásokban még mindig meglehetősen nagy lemaradás van. A tervezettnél több óvodai férőhelyet alakítottak ki ebben az évben, de itt is csak a jövő év elején fogadhatják a gyerekeket. Jó volt hallani, hogy városunk költségvetési gazdálkodása évek óta kiegyensúlyozott.

A tanács tagjai írásban kapták meg az alkoholizmus elleni küzdelemről szóló jelentési is, amelyet szintén megtárgyaltak. Éhhez a jelentéshez Tok Miklós, a városi tanács elnökhelyettese mondott szóbeli kiegészítést.

A jelentés készítőihez több kérdést intéztek a tanácstagok, majd részletesen megvitatták az alkoholizmus elleni küzdelem érdemi tennivalóit.

Az ügyrendi, majd a művelődésügyi bizottság tevékenységéről szóló beszámoló szerepelt a következő napirendi pontokban. Végezetül interpellációkra került sor.'

Faragó Erzsébet tanácstag interpellált a Schönhercz Zoltán utca elhanyagolt állapota miatt. Felvetésére az építési osztály vezetője közölte, hogy az utca korszerűsítése szerepelt az idei tervben, de a munkálatok elhúzódtak, mert a TIGÄZ a gázfelújítási munkákat rosz- szul végezte el. A munkálatokat 1976 elején tudják csak befejezni. A tanács megbízta a tanács elnökét, hogy járjon el a TIGÁZ felső szervénél a mulasztás miatt. Interpelláció hangzott el még az Acél utca és a bc- deghvölgyi lépcsősor ügyében. Arra a kérdésre,, hogy Perecesen lesz-e öregek napközije a közeljövőben, azt válaszolta az egészségügyi osztály vezetője, hogy egyelőre ilyet nem terveznek, ellenben fejleszteni fogják az öregek házi szociális gondozását.

A tanácsülés Rózsa Kálmán tanácselnök zárszavával ért véget.

„Születtem Borsod vármegyében”

Nem a legnagyobbak közölt tartja számon az irodalomtörténet Gvadányi Józsefet. Konzervatív gondolkodás, a nemesi hagyományokhoz való ragaszkodás ‘ jellemezte költészetét. De érdeme — s ezt Petőfi tisztelgése tanúsítja —, hogy az élő beszédet, a népies beszédmodort az első(. között honosította meg, s megteremtett néhány emlékezetes típust irodalmunkban. Jellegzetes alakjai, jóízű kalandos történetei tették kora egyik legolvasottabb írójává. „A- tudákosan moralizáló, rusztikusán dévaj, populáris költészethez” sorolt müveit ponyván árulták.

Verses elbeszéléseihez hasonlóan kalandokkal volt leli az élete is. Kétszázötven évvel ezelőtt: 1725. október 16-án született Rudabányán. Családja olasz eredetű. Egyik őse a kuruc szabadságharcban Rákóczi oldalán harcolt. Ö maga is katonatiszt lett, s 58 éves korában lovasgenerálisként vonult nyugalomba. Hatvankét éves, amikor első műve, a Pös- tyéni förödés megjelent. Ezt követte a többi, amelyek közül legismertebbek: Egy falusi nótárius budai utazása és a Rontó Pál című verses elbeszélései. Főképp az előbbivel szerzett magának hírnevet.

Szakolcai remeteségében egy kötetre való verses levelet is írt, s ezek olvasása közben kiderül, hogy például levelezést folytatott Csízi István tokaji strázsamester- rel, Donits András miskolci diákkal és Molnár Borbála sátoraljaújhelyi varrónővel, akik verseiket bírálatra elküldözgették Gvadányinak Szakolcára. Roppant udvariasak a lovasgenerális költő válaszai, hanem azért a a miskolci diáknak azt ajánlja, hogy versírás helyett inkább a farsangi mulatságokban vegyen részt.

Különösen Molnár Borbálával váltott sok levelet,

akit személyesen nem ismert ugyan, de versei alapján méltónak talált arra, hogy „hazánkban érdemes ntve, a verselésben való nagy készsége, sebes és találó esze, tűzzel és jó ízléssel teljes munkái, szóval az ő talentumának híre elterjedjenek”. Sokat írt neki önmagáról, otthoni munkáiról, kertészkedéséről: „Olykor hegedűmet a tokból kikapom, Egyet penderítek, elmúlik így napom”.

Egész élete " így lelt eh Gyakori vendége volt a nemesi kúriáknak, lakomáknak, vadászatoknak. Mindez alkalom volt arra is, hogy a „parlagi” nemeseket megismerje, s verses elbeszéléseiben hőseinek komikus jellemvonásait róluk megmintázza. Néhányan valóban magukra ismertek a versbéli alakokban, s meg is haragudtak a jó öreg' Gvadá- nyira.

Szakolcán halt meg 1001. december 21-én.

Hegyi József

*

Koszorúzás! ünnepségei tartanak ma, október 16-án délután fél 5-kor Rudabányán, Gvadányi József szülőfalujában, az író születésének 250. évfordulója tiszteletére. Az író-generálisra, munkásságára Papp Lajos, a Napjaink főszerkesztője emlékezik majd az emlékmű mellett megrendezett ünnepségen.

Rudabányán egyébként emlékhéttel adóznak a község nagy szülöttének. A már korábban megnyitott Gvadányi-kiállításon kívül október 18-án A régi jó Gvadányi címmel irodalmi estei; tartanak a művelődési házban, amelyen a Miskolci Nemzeti Színház művészei működnek közre. Azon a napon kerül sor az emléktábla leleplezésére is.