Észak-Magyarország, 1975. szeptember (31. évfolyam, 206-229. szám)

1975-09-27 / 227. szám

I ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1975, siept. 27., szombat iskolában és szakkörben Képzőművészeti ízlésfejlesztő lehetőségek A Miskolc városi Képző­művészeti Szaktanács leg­utóbbi ülésén — egyéb té­mák között — azt is meg­vizsgálta, má a helyzete a képzőművészeti ízlésfejlesz- tós két nagy, átfogó fóru­mának, illetve ez a kétfajta lehetőség milyen eredmé­nyességgel dolgozik Miskol­con. A kettő ugyan szerve­zetileg nincs összefüggésben egymással, gyakorlatilag mégis elválaszthatatlan. Az iskolai ízlésfejlesztésre kell hogy épüljön minden. Az általános iskola és a középiskola kell hogy elő­ször rányissa a fiatalok sze­mét a tárlatokra, bevezesse őket a kiállítótermekbe, megszerettesse velük azok­nak légkörét, felkeltse ben­nük az igényt a rendszeres látogatásra. Mint e tanács­kozáson kitűnt, Miskolcon bőven van, vagy legalábbis lenne alkalom, lehetőség a képzőművészettel való, isko­lai keretek között , történő ismerkedésre, hiszen a város tárlata élete sokszínű, a lá­togatható anyag gazdag, a látogatások szervezése tan­tervileg is biztosított. Ugyan­akkor van olyan tapaszta­lat is, hogy egyes alkalmak­kor a tanár csak elviszi a gyermekeket, s azok, mivel nincs rendszeres tárlatveze­tés, megfelelő figyelemfel­hívás, igyekeznek minél előbb lelépni a kötelező lá­togatásról. Megállapítható, mint az a tanácskozáson Zsignár István beszámolójá­ból kitűnt, hogy elsősorban a tárlat! helyekhez földraj­zilag közelebb eső iskolák gyakrabban járnak, hiszen nekik könnyebb a megköze­lítés, ugyanakkor az egyik legmesszebb fekvő iskola, a görömbölyi, egy év alatt 28 lárlatlálogatással büszkél­kedhet. Megtudtuk, hogy az elmúlt évben képzőművészeti kiál­lításon 41 351 általános isko­lás és 11961 középiskolás vett részt. Ez a szám jelen­tős emelkedés az előző év­hez képest, s ebben része van a tanács művelődésügyi osztálya által kiadott rendel­kezésnek is. de mindez még nem oldja meg a tárlatláto­gatóvá nevelést. Ugyanis a tanár hozzáállása a legerő­sebb befolyásoló tényező, és még e számszerű előrelépés is kevés az adott lehetősé­gekhez képest. Elhangzott olyan javaslat is. hogy óra- 'össze von ásókkal kellene se­gíteni a jobb tárlatlátoga­tást az iskolákban, ez vi­szont már tantervi gondokat is felvet. Egészében egyetér­tettek a tanácskozás részt­vevői az iskolák tárlatláto- gatásának fontosságában, s abban, hogy részben a tan­ügyi igazgatás részéről szük­ségesek további intézkedé­sek, részben művészettörté­neti előadások, magnós és nyomtatott kiállításvezetők alkalmazása szükséges a fia­talok érdeklődésének jobb felkeltésére, a maradandóbb élmény megadására, s leg­alapvetőbb a kísérő tanár hozzáállása. ® A másik terület, ahol a' képzőművészettel barátkoz­hatnak emberek, sokkal szű- kebb körre szorítkozik. Ez a képzőművészeti szakkör. Azért említettük előbb, hogy az alap az iskola, mert hisz a szakkörökbe eleve csak olyanok kerülnek, akik már az iskolában megízleltók a képzőművészeiét., kedvet kap­tak hozzá és tehetségük is megmutatkozott. A szakkö­rök munkájáról is szó esett az említett ülésen, s mint a napirend előadója, Barczi Pál megállapította, Miskolc és Borsod megye szakkörei­nek helyzetében végletes eredményekkel találkozunk. Ugyanakkor van egy közös vonás, nevezetesen az anya­gi ellátás, ame'y húsz éve egyforma, tehát napjainkban már nem kielégítő. Félreér­tések elkerülése végett, nem elsősorban a szakkörvezető művésztanár fizetéséről van szó, hanem a felszereltség­ről. Egyes szakkörökben igen nagy vonzerő a vezető tanár személyisége. Ugyanakkor primHíy felszerelésekkel ta­lálkozhatunk. A megye leg­jobb példáját a kazincbarci­kai városi szakkör szolgál­tatja, ahol tökéletes az ellá­tottság, igen jó a szakkör szellemileg is, Szerdahelyi Sándor kitűnően vezeti, nyo­ma sincs a modoros mester­utánzatnak. Meg is látszik a szakkörnek az eredményein a jó légkör és a szisztema­tikus, jó körülmények között végzett munka. Sajnálatosan Miskolc szolgáltatja a leg­rosszabb példát az Ady Mű­velődési Ház szakkörének megszűnésével, ahol odáig jutottak, hogy a ráfordítás és a visszatérülés problémá­ját feszegették, mondván, hogy egyes más. öntevékeny szakköröknél valami vissza­térői a rájuk fordított költ­ségből. míg a képzőművé­szetinél ilyet nem tapasz­talnak. Ugyancsak Miskolcon je­lent igen nagy problémát, hogy a városi tanácshoz közvetlenül tartozó, Lu- kovszky László vezette szak­kör huszonhét év után meg­szűnt, holott a korábbi évek­ben végzett munkájának eredményeit jelzi, hogy he­ten kerültek soraiból a Képzőművészeti Főiskolára és lettek művészek. A meg­szűnés oka a helyiséghiány, amely hosszú-hosszú évek óta lehetetlenné tette az egyébként néni rossz anyagi ellátásban részesülő szakkör munkáját. Kitűnően dolgo­zik a Nehézipari Műszaki Egyetem szakköre, bár a fel­szereltsége nagyon gyatra és igen rossz, szűk a helyisége. Megfelelő ellátású most a vasutasoké, az ifjúsági házé, a három vasas szakkör kö­zül pedig megoldatlan a szobrászok helyisége. Igen sok érdeklődő fiatal akad Miskolcon is,. akik ki­bonthatnák tehetségüket, de nem férnek a szakkörökbe, a szó legszorosabb értelmé­ben! Elsősorban az lenne a feladat. a szakkörök munká­jának javítására, hogy a pat­ronáló, illetve fenntartó szer­vek megfelelő helyiséget biz­tosítsanak, magasabb óraszá­mot, jobb anyagi ellátást, továbbá fokozzák az elméleti foglalkozásokat, készüljön í átfogó rekonstrukciós terv a j szakkörök munkájának meg­újítására. A városi tanács jelenlevő képviselői már több kezdeményezésről tá­jékoztathatták a szaktanács tagjait, többek között ta­pasztalatcsere-szerző utakat is említettek, valamint a mi­nisztériumban már készülő­ben levő és hihetőleg a munkát javító rendelkezé­sekről adhattak számot.­Több mint 50 ezer diáik­ról és pár száz szakköri tag­ról esett szó a két beszá­molóban. Mind a kettő a képzőművészeti ízlésfejlesz­téstől elválaszthatatlan kö­zösség, azaz ez a két közös­ség biztosíthatja leginkább, hogy értő tárlatlátogató fel­nőttek hagyják el az iskolá­kat, illetve a legtehetsége­sebbek, a szakkörökben bont­hassák ki tehetségüket. A város képzőművészeti életé­től ezért elválaszthatatlan az iskolai tárlatlátogatás és a szakköri munka. (bin) : Agít^****^*?5^ Lcnkey Zoltán munkája Bartók Béla emlékére... A Bartók Kórus hangversenye Bartók Béla halálának 30. évfordulója tiszteletére ren­dezett emlékhangversenyt szeptember 23-án a Miskolci Művészeti és Propaganda Iroda, a Kossuth Művelődési Ház kiállítótermében. Ez a hangverseny volt az első hi­vatalos bemutatkozása a vá­ros énekkarának, a Bartók Kórusnak. Ki gondolná, hogy például Verdi Requiem-jének miskol­ci előadása 45—50 ezer forint­ba kerül, vagy, hogy Orff: Carmina Buraná-ja 90 ezer forint... Mind ez ideig, ha egy-egy oratóriikus művet akartak- bemutatni Miskol­con, arra vendégkórust kel­lett hívni. Régi gondja volt a városnak, hogy nem volt oratáriumkórusa. S ez a gond oldódott meg 1975. február 1-én, amikor meg­alakult az 50 tagú Bartók Kórus, Miskolc város „fél­függetlenített” énekkara. Tagjai jóréscst a Rónai Sán­dor megyei Művelődési Köz­pont volt kamarakórusából verbuválódtak. Munkájuk eddigi nagyszerű eredményei a nyári . sárospataki és nyírbátori, szerepléseik, vala­mint a Televízió és a Ma­gyar Rádió „egyenes” adásai voltak. Kedden este zsúfolásig „telt” ház előtt lépett pó­diumra a Reményi János vezette énekkar. Igaz, hogy a kép, amelyet első látásra nyújtott az együttes — még nem egységes, hiszen min­denki más ruhában, a saját­jában szerepelt, de mindezt feledtette a megszólaló hang, már az első pillanatban. S az egyenruha is elkészül az év végéig. Magas rendű kóruséneklési kultúráról egységes, szép hangzásról, a puritán egy­szerűségtől a szinte drámai erőig zengett a kar. Remé­nyi János értő, érző veze­tésével. Maga a műsorvá­lasztás is nagyszerű volt. Először Bartók nöikari mű­A DUNAKESZI HÜTÖHAZ közétkeztetés és korszerű munkásszálló biztosításával Állandó és idénymunkásokat FELVESZ a tészta- és gyümölcsfeldolgozó üzemébe. Jelentkezés: Dunakeszi, Újtelep, munkaügy. vei közül hallhattunk tízet, majd Papp Gábor, a Miskol­ci Zeneművészeti Szakkö­zépiskola művésztanára ját­szott Bartók-zangoramű ve­ket emlékezetesen. S az idő­ben rövid, de súlyában és értékében nagyon számotte­vő hangverseny a teljes kó­rus, azaz a vegyeskar által előadott ' három művel — A bujdosó, Dal, Négy szlovák népdal — ért véget. A tans az ismétlések után is soká­ig csengett... 1-1 a azzal az egyszerűség­gel, ahogyan a kórus és ve­zetője azon az esten szere­pelt, azt mondom, hogy szép hangverseny volt, minden­képpen hozzá kell tennem: gazdagabbak leltünk. Nem­csak az élménnyel, hanem a tudattal, hogy végre Mis­kolc város is rendelkezik egy kitűnő kórussal, és ezt az értéket meg kell becsül­ni... (Varsányi) Mi rotál különleges anyagokból méretre készít és kölcsönöz a Jelmezkészítő és Kölcsönző Vállalat. Miskolc. Zsolcai kapu 12. Telefon: 14-450. A CSŐSZER 1. SZ. ÜZEME AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZ: minősítéssel és minősítéssel nem rendelkező hegesztőket, vízvezeték-szerelőket, központifűtés-szerelőket, csőhálózat-szerelőket és segédmunkásokat budapesti, és leninvárosi munkahelyekre. A Leninváros környékén lakó és Leninvárosba bejáró dolgozók munkába járását és hazautazását bérelt autó­busszal biztosítjuk. Minden héten szabad szombat. Munkásszállást, különélési pótlékot biztosítunk. Felvételre jelentkezés: Miskolc, Kabar u. 16. sz. Leninváros, Üj Hőerőmű CSŐSZER 1. sz. üzem, munkaerő-gazdálkodás. ÉRTESÍTJÜK VÁSÁRLÓINKAT, I hogy a Lyukóbányából vásárolt szenet az ismert bánya­tűz miatt, bizonytalan idő múlva tudjuk csak házhoz szállítani. Vásárlóink kívánságára a befizetés helyén a számlát stornírozzuk. vagy a Miskolc, Sajó-parti és Gábor Áron utcai telepünkön Iratéi Mos talaszénre átváltjuk 4 Észak-magyarországi TÜZÉP Vállalat, MISKOLC. FELHÍVJUK TISZTELT ÜGYFELEINK ■ szíves figyelmét arra, liogy 1975. szeptember 30-tól október 2-ig Leltározás idején a használt és új személygépkocsi kereskedelem szünetel. , Nyitás: október 3-án délelőtt fél 8 órakor. \ MERKUR­KIRENDELTSEG, DEBRECEN.

Next

/
Oldalképek
Tartalom