Észak-Magyarország, 1975. szeptember (31. évfolyam, 206-229. szám)

1975-09-25 / 225. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1975. szepl. 25., csütörtök: ESEMÉNYEKRŐL \ noBBin FORD MERÉNYLŐJE © Owen E. Woodruff San Franciscó-i vizsgálóbíró ked­den elrendelte Sara Jane Moore asszony — aki hét­főn este gyilkossági kísérle­tet követett el Gerald Ford amerikai elnök ellen — el­meállapotának kivizsgálását. Az előzetes letartóztatásban levő merénylőt e célból San Diegóba fogják szállítani. Ki­vizsgálása hatvan napig fog tartani. A vizsgálat eredmé­nyeit legkésőbb november 18-ig közük Woodruff bíró­val. HATÁROZAT © A NATO Koppenhágában ülésező közgyűlésének poli­tikai bizottsága kedden úgy határozott, hogy delegációt küld Törökországba és Gö­rögországba. Az októberben elutazó küldöttség megpró­bál közreműködni a két NATO-tagország Ciprussal kapcsolatos ellentéteinek ki­küszöbölésében. ÜJ PÉNZNEM © Mint a havannai rádió kedden este jelentette, hiva­talos chilei szervek közöl­ték: hétfőtől új pénznemet vezetnek be az országban, a pesót. Ezer escudo egyenlő lesz egy pesóval. Az évi 400 százalékos infláció, az escu­do szinte hetenkénti leérté- • kelése késztette a fasiszta rezsimet erre az intézkedés­re. KÖZLEMÉNY • Az újabb pokolgépes ter­rorhullám után, amely tucat­nyi embert sebesített meg és font-százezrekre menő anya­gi károkat okozot, az IR^, úgynevezett ideiglenes szár­nya „hivatalos közlemény­ben'’ tisztázta az álláspont­ját, amelynek lénj'ege, hogy a titkos hadsereg „a maga részéről” továbbra is tűz- szühetet tart, akciói nem je­lentik egy újabb támadási hullám elindítását. Csupán arra adtak választ — hang­zik a közleményben —. hogy az észak-írországi rendőrség megkínzott néhány őrizetbe vett embert, a hadsereg pe­dig zaklatta a települések . katolikus lakosságát. A szeptember 20-án, a Ivükéi bányatüz elleni küz­delemben hősi halált halt Szabó Béla 34 éves farkas- lyuiki vájárt, ózdi lakost nagy részvét mellett tegnap délután temették el a far- kaslyukd temetőben. Ravata­lánál bányászok, bányamen­tők' és muolkásőrök álltak dísz őrséget. A Farkasüyuki Bánvaüzem nevében Binder CSATLAKOZÁS Csaknem kétszázezer dol­gozót tömörítő brit szakszer­vezetek csatlakoztak azok­hoz a nemzetközi erőkhöz, amelyek kegyelmet követel­nek a halálra ítélt tizenegy .baszk hazafi számára. A Morning Star, a brit kom­munisták lapja, keserűen je­gyezte meg, hogy bár a baszk hazafiak védelmében olyanok is felemelték a szavukat, mint a pápa, a holland, az osztrák vagy a svéd kor­mány, az ENSZ-közgyűlésé- röl nem is beszélve — Ha­rold Wilson angol miniszter- elnök egyelőre még mindig nem csatlakozott a készülő vérengzés ellen tiltakozók­hoz. KAPCSOLATOK Az Egyesült Államok kész javítani kapcsolatait Kubával — jelentette ki William Ro­gers, az Amerika-közi ügyek­ért felelős amerikai külügy­miniszter-helyettes a képvi­selőház nemzetközi kapcso­latok bizottságának külke­reskedelmi albizottsága előtt. Rogers közölte, hogy az Egye­sült Államok a kölcsönössé­gen alapuló új párbeszédet akar kezdeni Kubával. Kije­lentette, hogy az amerikai kormány minden előzetes feltétel vagy követelés nél­kül kész közvetlen véle­ménycserét folytatni Kubá­val. SZTRÁJK © A szülők és tanárok sztrájkjaival kezdődött az idén Franciaországban az is­kolaév. A tanárok a munka­helyek és az anyagi juttatá­sok csökkenése ellen tilta­koznak. Egyes területeken, különösen a munkás elővá­rosokban az osztályok olyan túlzsúfoltak, hogy a tanárok egyszerűen képtelenek ren­des pedagógiai munkát vé­gezni. Az új városnegyedek­ben kénytelenek voltak sok gyereket kizárni az előké­szítő iskolákból, mert nem volt elegendő tanterem és tanár. János főakmász, munkatár­sai, bányamentő társai ne­vében pedig Müller Antal vett végső búcsút. A köte­lessége teljesítése közben hősi halált halt Szabó Bélát a családtagok, a rokonok, bá­nyásztársai, a Miskolci ' Bá­nyaüzem, valamint a válla­lat, a Borsodi Szénbányák vezetőségének képviselői ki­sérték utolsó útjára. Három lét iáivá nyit az isii IV (Folytatás az 1. oldalról) A kiállítási terület mint­egy egyharmadán a külföldi, kétharmadán a hazai vállala­tok, cégek, szövetkezetek mu­tatják be termékeiket. A szo­cialista országok bemutatói foglalják ei a külföldi ki­állítási területnek mintegy 60 százalékát, s gazdag ter­mékkínálatukkal újabb lehe­tőségeket ajánlanak a szo­cialista integráció, a szakosí­tás és a kooperáció fejlesz­tésére. A legnagyobb külföl­di kiállítók közé tartozik a Szovjetunió, Jugoszlávia, az NDK, Lengyelország, az NSZK, Anglia, Ausztria és Fin nország. A magyar kiállítók felsza­badulásunk 30. évfordulóját köszöntik bemutatóikkal. Az „A" jelű és a „B” jeiű pa­riion ' kirakatsorában doku­mentációs kiállítással emlé­keznek meg a három évti­zedes fejlődésről. A legtöbb magyar kiállító az őszi BNV otthon-szektorában mutatja be termékeit mintegy 7000 négyzetméternyi területen. Több mint 5000 négyzetmé­ternyi területet foglalnak el bz öltözködés szektorban ki­állított magyar termékek, di­vatcikkek. s a kiállítás ide­jén naponta kilenc alkalom­mal rendeznek majd divat- bemutatót, A nemzetközi seregszemle számos üzletkötésre, koope­rációra nyújt lehetőséget, s a kiállítók egy sor rendezvé­nye, különféle termékismer­tetési bemutatója, kezelési tanácsadása pedig hozzájárul a modern fogyasztói szoká­sok elterjesztéséhez, a hazai lakáskultúra és öltözködés célszerű fejlesztéséhez, a sza­bad idő hasznosabb eltölté­séhez. A kilenc napon át nyitva tartó vásár első felé­ben, október 15-től lí)-ig tel­jesen a nagyközönségé a vá­sár, s október 20-tól a zá­rásig kerül sor a szakmai na­pokra, amikor délelőtt 10 órától délután 2 óráig csak a szakemberek tekinthetik meg a vásárt, s' más látoga­tók pedig csak délután 2 óra­kor léphetnek az őszi BNV területére. A belépőjegyek ára változatlan, ezúttal is 15 forint, s a vidékiek most is igénybe vehetik a 33 száza­lékos menettérti utazási ked­vezményt. Három évtizeddel ezelőtt, 1945. szeptember 25-én vette fel hazánkkal a diplomáciai kap­csolatokat a Szovjetunió. A két ország kapcsolatai­nak gyökerei népeik törté­nelmi múltjában, különösen az 1917-es és az 1919-es évek hősi küzdelmeibe nyúlnak vissza. A második világhá­borúban Magyarország az akkori urainak hibájából a rossz oldalon állt. Ennek el­lenére a Szovjetunió rövid­del hazánk felszabadítása után kezdeményezte — az akkor még ideiglenes ma­gyar kormánynál — a dip­lomáciai kapcsolatok felvé­telét népi államunkkal, a demokratikus Magyarország­gal. 1945. szeptember 25-én a Szovjetunió felvette Magyar- országgal a diplomáciai kap­csolatot, s példáját a háború­ban szövetséges többi hatalom is követte. A szovjet kezdemé­nyezés nemcsak a magyar— szovjet diplomáciai együtt­működésnek, a két ország közötti hivatalos kapcsolatok kialakulásának alapjait ve­tette meg, hanem nagymér­tékben hozzájárult ahhoz is, hogy Magyarország elfoglal­hassa helyét a szabad népek családjában, és az államközi kapcsolatok további fejlesz­tése útján eljusson a szocia­lista közösséghez, amelynek egyenjogú tagjaként immár hosszú évek óta részt vesz a testvéri országok sokolda­lú együttműködésében. 1948-ban a magyar és a szovjet nép barátsági, együtt­működési és kölcsönös segít­ségnyújtási szerződéssel még szorosabbra fűzte viszonyát. Nemzeti történelmünknek ezt a sorsdöntő fontosságú ok­mányát 1967 szeptemberében további húsz esztendőre meg­újítottuk. , Az említett szerződések­ben és a két ország viszo­nyában kezdettől fogva ér­vényre jutottak közös érde­keink; a legszorosabban együttműködünk a Varsói Szerződés szervezetében és a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség .Tanácsában, valamint más nemzetközi fórumokon. A két ország együttesen munkálkodik az európai föld­rész és a világ békéjének, a népek biztonságának megte­remtésén. Meggyőződéssel mondhatjuk, hogy a szocia­lista célok szolgálatában kap­csolataink, amelyek felsza­badulásunk óta az interna­cionalizmus és az egyenjogú­ság elvein alapulnak: a két testvéri nép elszakíthatatlan, baráti szövetségévé fejlőd­tek. Egyezményeink azonos történelmi érdekeket fejez­nek ki és hozzájárulnak kö­zös céljaink megvalósításá­hoz. íouszeru mm A Nehézipari Műszaki Egyetemen tegnap, szeptem­ber 24-én dr. Juhász György, a megyei pártbizottság ősz-, tályvezetője és Krizsanáts József, a Szakszervezetek Elméleti Kutatóiintézetének tudományos főmunkatársa tartott előadást. Ennek so- ráh az egyszemélyi vezetés és' az üzemi demokrácia idő­szerű kérdéseivel foglalkoz­tak. Többek (között megálla­pították: a vállalati ered­mények, a gazdálkodás ha­tékonysága nagymértékben attól függ, hogy a dolgozók a közös célokat mennyire teszik magukévá. Ehhez szükséges — egyebek mel­lett — a kölcsönös megbe­csülésen alapuló jó munka­helyi légkör. A gyakorlat­ban az üzemi demokrácia megvalósulása még nem teljesen megoldott. Sem a vezetők, sem a dolgozók nem élnek vele kellően. — A vezetők az állam megbízottai, ezért nagyon fontos, hogy a népgazdaság minden területén, a párt politikájának megfelelően cselekedjenek —• hangsú­lyozták. — Csak így lehet a szemléletben és a cselekvés­ben egység. Ezt ellenőrizhe­tik egyebek mellett az üze­mi . demokrácia különböző fórumai. Másfelől viszont azt, hogy adott feladatokat a vállalat milyen eszközök­kel képes megoldani, csak a vállalatom belül tudják. Mindenki a saját munkate­rületét. isméin legjobban, ott lehet a legtöbbet. A szerve­zett fórumokon és, közve­tetten egyaránt segíthetnek a tartalékok feltárásában, így válhat az üzemi demok­rácia gazdasági életünk len­dítő erejévé. a szokásosnál, a hagyományos parlamenti gya­korlatnál valamivel később, nem a nyári, ha­nem ezúttal az őszi ülésszakon teszik le a Ház asztalára az 1974. évi állami költségvetés vég­rehajtásáról szóló törvénytervezetet. A „kése­delmet” belpolitikai életünk eseményei magya­rázzák: júniusban voltak a képviselőválasztások, így a nyári ülésszakon első, alakuló ülését tartotta a magyar országgyűlés. ' A mostani ülésszakon döntenek tehát — a napirendi javaslat szerint — a képviselők a zárszámadási törvény­tervezet sorsáról. A javaslat szentesítését, törvényerőre emelését alapos, mélyreható elemzés előzte még — a pa­ragrafusokat az elmúlt napokban az országgyűlés nyolc állandó bizottsága vette tüzetesebben 'is górcső alá. Se­gítségükre volt az államháztartás elmúlt esztendei pénz­ügyi programjának végrehajtását tartalmazó ..vaskos kö­tet, amely a „Jelentés az 1974. évi állami költségvetés végrehajtásáról” címet viseli, s amelyet minden képviselő kézhez kapott. A jelentés felsorakoztatja valamennyi, a költségvetéssel kapcsolatban levő gazdálkodó egység el- műit évi tevékenységének tapasztalatait, s közli a helyi mérlegek népgazdasági szintű összegzését is. Nem pusz­tán a kiadások és bevételek számszaki összevetése ez: felsorakoztatja azokat az úgynevezett naturális mutató­kat is. amelyek az egyes ágazatok fejlődéséről tanú.'kod­nak. (Például hány óvodai és bölcsődei hellj 1 gyarapod­tak a szociális intézmények, hogyan bővült az oktatási és egészségügyi hálózat, stb.) Részletesen beszámol a pénzügyi helyzet alakulásáról, a költségvetés bevételei­ről, és kiadásairól, összesíti a költségvetési és társadalom­biztosítási szervek, illetve a tanácsok költségvetési elő­irányzatait, s azok teljesítését. Az országgyűlés állandó bizottságainak a zárszámadást elemző tanácskozásain — más-más megfogalmazásban ugyan — elhangzott: a tények, adatok tanúsítják, hogy' népgazdaságunk tavaly a negyedik ötéves terv s ez éves terv gazdaságpolitikai céljaival összhangban fejlődött, ugyanakkor a tőkés világpiacon kialakult infláció, cse- rearányrtynlás jelentős népgazdasági veszteséget okozott. A kialakult helyzetben — a gazdaság jobbam felszínre került szerkezeti és egjrensúlyú problémáinak ismereté­ben, s az MSZMP Központi Bizottságának tavaly decem­ber 5-i határozata nyomán — az idei népgazdasági terv, állami költségvetés már számításba vette a megváltozott I feltételeket, és több, az egyensúly javítására' irányuló feladatot határozott meg. Ezek végrehajtására már szá­mos gazdasági-pénzügyi intézkedés történt — nyugtázták a képviselők. A bizottságok tagjainak felelősségteljes észrevételeiből, javaslataiból és indítványaiból kirajzolódtak a legfonto­sabb teendők is. így az ésszerű gazdálkodás követelmé­nye, az anyagokkal és az energiával való takarékosság, s a termelésnek a szükségletekkel való még jobb össze­hangolása úgy, hogy közben a gazdaságtalan termelés aránya fokozatosan mérséklőd jók, s erősödjék a meglevő^ kapacitások kihasználása. A ma kezdődő tanácskozás az újjáválasztott, országgyű­lés első munkaülése lesz. Ehhez, s feladataink nagyságá­hoz mért, széles körű érdeklődés kíséri majd minden bi­zonnyal az őszi ülésszak másik témáját, a kormány mun­kaprogramjának megvitatását. Huszonhat postahivatal épül ÉKÜKil ainü is 9 sM\<& ICL lüftjfi A Miskolci Postaigazgató­ság területén — Borsod és Heves megyében jelenleg 120 Korszerűtlen postahivatal ta­lálható. A hatszáznál kisebb lélekszámú településekre gya­log, vagy kerékpárra] viszik ki a postát, a kisközségek el­avult, helyenként már omla­dozó postaépületeit nem lehet felújítani, bővíteni. Ezen a meglehetősen ál­datlan helyzeten segít az igazgatóság azzal, hogy még ebben az évben 40 új posta- hivatalt épít a két megyében. Ebből Borsodban huszonha­tot adnak át. Ezzel számot­tevően javi^l majd a postai szolgáltatások minősége is a kis falvakban. Érdemes meg­említeni, hogy a felszabadu­lás után mindössze hat posta­épület volt állami tulajdon­ban az igazgatóság területén, a két megyében, ötévenként 70—80 épületet vásároltak meg és egv-egy ötéves idő­szak alatt legfeljebb három­négy új hivatal építésére ju­tott pénz. Ez a szakasz öt éve zárult lev azóta típuster­vek alapján készülnek kis falusi posták, lakás nélkül, fgv sikerült a létesítmények költségét felére csökkenteni, vagyis kétszer annyi munka­hely építéséről lehetett szó. Mályinkán mind ez ideig nem volt posta, de még se­gélykérő telefon sem. Pénzt, levelet a szomszédos Dédes- tapolcsányra kellett vinni, feladni. Most alig van olyan lakója a falunak,- aki ne tudná, mi épül az autóbuszmegálló melletti téren. Számon tartják azt is, hogyan állnak a mun­kákkal a kőművesek. Ottjár- tunkkor a belső vakolást vé­gezték a tető alatt levő épü­letben. — Májusban még csak any- nyit tudtunk, hagy megkap­juk a pénzt az építkezéshez — mondja Kakszi Károly a közös községi tanács elnöke — kivitelezőt kerestünk, de szinte reménytelennek tűnt, hogy találunk is. Segített a népfront, a község megyei tanácstagja és végül hozzá­foghattunk. A kőművesek mellé segédmunkásokat a ter­melőszövetkezet ad minden­nap. Az új posta, modern váróval, telefonfülkével, cso­magfelvevővel, beépített tre­zorral még az idén ősszel át­adásra kerül. Lesz segélyké­rő és néhány új telefonállo­más is. A Tiszapalkonyai Tanács — ahova Oszlár tartozik — sokat segített a postaépület állagának javításán, de a kö­rülmények így is lehangoló­ak. Dohos, vizes falak, nehéz penészszag mindenütt az épü­letben. Rogyadozó, füstös mestergerendák nehezednek fölöttünk. A két szoba közül az égjük használhatatlan, gyakran beázik. Asztalos Fe- rencné tizenhat éve dolgo­zik a földbe süllyedt öreg épületben a vaksi ablak mö­gött. Bent nappal is lámpát kell gyújtani a pénz számlá­lásához. A fiókban egér mo­toz. Asztalosné hitetlenkedik, hogy dolgozhat még egy nap­fényes. nagyablakos, modern bútorokkal berendezett pos­tán. A területet az orvosi rendelő mellett a napokban jelölték ki. A típusterv megkönnyíti az építkezést, a palkonyai tanács vezetői szerint a késő őszi hónapokig tető lesz az épület fölött. A közeli Nagycsécsen is felhúzták az új postaépület falait, Nemesbikken nemrég készültek el az alapok. Kenézlőn és Vissen is jól állnak a munkákkal. A ke­nézlöi Dózsa Tsz épitőrészle- ge betonkeverőkkel, vibráto­rokkal vonult fel. Egyformán jól haladnak az építéssel mindkét -faluban. Az átadás után Széphalom és Vajdácska következik, ott is pontosan ugyanilyen postahivatalt épí­tenek. * Közvetlenül az átadás előtt áll a révleányvári posta új épülete. A Zemplénagárdi Tanács épitőbrigádia kiváló munkát végzett, otljártunk- kor éppen a lépcsőket beto­nozták, a terepet rendezték. Felkaptatunk a domboldal­ba, ahol az ódon épületben már csak igen rövid ideig fo­gadja a révleány váriakat a postás. A vén vályögfalak közt régi bútorok, elavult te­lefonközpont. Az új épület­ben minden más lesz. Éve­kig járta a, révleánvvári pos­ta sorsa a legkülönbözőbb fórumokat és most szinté egy­szerre megoldódik a régi-régi gond. Ebben az évben majdnem harminc borsodi faluban még egy új énület kerül a megfiatalodó boltok, az új orvosi rendelők, középületek, pedagóguslakások melló Ez­zel még a külsőségeiben is rangot kap a postai szolgál­tatás megyénk kisebb telepü­lésein. Nagy József i

Next

/
Oldalképek
Tartalom