Észak-Magyarország, 1975. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-09 / 186. szám

ßSZAK-MAGYARORSZ.AG 5 1975. aug. 9., szombat Az ózdi járás kezdeményezése Jubileumi parkok a községekben AKIK AZ ÓZDI JÁRÁS községeiben megfordulták az utóbbi hónapokban, években, szinte minden faluban talál­kozhattak ásókkal, lapátokkal felszerelt emberekkel, akik szabad idejükben lakóhe­lyük szépítésén, gazdagításán fáradoztak. A járás vezetői három évvel ezelőtt hirdet­ték meg a „Dolgozz egy na­pot községedért!” társadalmi munkaakciót. A társadalmi munka szervezésének tulaj­donképpen régi, hagyományai voltak az ózdi járásban is, az új jelszó — ami a társa­dalmi munka ésszerű felhasz­nálásával párosult — minden eddiginél nagyobb mozgósí­tó erőnek bizonyult. Az ózdi járás lakosai a múlt évben 18 millió forint értékű társadalmi munkát végeztek. Minden lakosra 290 forint értékű társadalmi munka jut, a legtöbb me­gyénkben. Utak, járdák, hi- dák, parkok épültek társa­dalmi munkával a járás köz­ségeiben, de segédkeztek a társadalmi munkások isko­lák, óvodák felújításában — * néhány községben — a nőle számára létesített ipari üze­mek építésében is. Meg kell említeni, hogy az egyre szé­lesedő társadalmi munkaak­cióhoz csatlakozlak a járás kisiparosai is, . akik tavaly például félmillió forint érté­kű szakipari munkát aján­lottak fel, illetve végeztek lakóhelyükön. A széles körű összefogás eredményeként most jelentős ünnepi esemény előtt állnak az ózdi járás községei. Au- usztus 20-a tiszteletére ju- lleumi emlékparkokat avat­nak a járás csaknem vala­mennyi községében. — Mi adta az ötletei? — kérdeztük dr. Vodilla Bar­nát. a tanács járási hivata­lának elnökét. — Községeinkben legfel­jebb elvétve volt gondozott parkterület, ahol virágokban gyönyörködhetett a látogató. Voltak viszont a község ké­pét rontó hasznosítatlan te­rületek, amelyeket libalege- lőként, vagy szenóéttárolásra használtak. Az ötlét szinte magától kínálkozott, s két évvel ezelőtt felhívással for­dultunk a községi tanácsok­hoz, hogy felszabadulásunk ■30., illetve a tanácsok meg­alakulásának 25. évfordulója tiszteletére mindenhol létesít- seneK jubileumi emlékpar­kokat. A felhívás a lakosok tetszésével találkozott, bizo­nyítja ezt, hogy augusztus 20-án u járás .'35 községében birtokukba vehetik a felnőt­tek és a gyerekek a virágos, sétányokkal ellátott zöldte­rületeket. A PARKOK ÉPÍTÉSE, a kivitelezés során az egyéni ötletek .sem hiányoztak. Kö­zös azonban, hogy, legtöbb helyen a parkok köré tetsze­tős kerítést vonlak, amelyek építésében segítettek az Ózdi Kohászati Üzemek, a Borsod- nádasdi Lemezgyár és a Borsodi Szénbányák szocia­lista brigádjai. A parkokban egy-egy emléktáblát helyez­tek el, s az évfordulók szim. bolizálására elkülöníteti cso­portokban 25, illetve 30 facse­metét ültettek. A nagyobb parkokban (Ilangony. Vadna, Putnok, Dubicsány községek­ben), gyermek-játszótereket is létesítettek, homokozókkal, mászókúkkal — amelyek el­készítésében ugyancsak a szocialista brigádok segítet­tek. A parkokat persze nem elég megcsinálni, gondozni is kell. Erre minden faluban a KISZ-íialalok és az úttörők vállalkoztak. LEGYEN EZ . ÜJABB jó példa a társadalmi munka ésszerű felhasználására, ami­hez könnyű mozgósítani az embereket városon és falun egyaránt... (t. 1.) Megújul az abaűjszántoi szülőotthon As utolsó turnus‘ • r Építőtábor az Avason „A fehér ing és nyakken­dő"- szól a Sokol. Kitették egy régebbi földhányásra, rajta mint a csuklón a kar­óra. Nyakkendő, és fehér ing itt senkin sincsen. Olajos barnán hajladoznak a hátak, feszülnek az izmok, röpköd a megvágott föld. Gyorsan üresedik a vizeskupa, min­denki egyszerre szomjas. A mai műszak lassan letelik, a már említett óra kismutató­ja egyre közelebb kerül az egyes számhoz. Akkor majd vállra kerül a csákány, és a lapát, kézbe az átizzadt mackófelső, és az Avason hátul le, irány a tá­bor. összesen még háromszor. Szombaton az utolsó turnus is megtér a szülői otthonba. * Ilyenkor aztán mindig, és mindenki megkérdezi, nehéz- e a munka? Az építötáboro- zók pedig elmondják de­hogyis. Jó együtt, meg min­den. Ha összejön ennyi és ennyi lány vagy fiú, akkor rossz nem sülhet ki belőle. És különben sem kell olyan nagy cécót csihálni az egész­ből, ez a nyaranként! közös munkálkodás már olyan a diákok nagy részének, mint a falat kenyér. Meg se len­nének nélküle. Így szokták meg — szerencsére. Most mindenesetre a dél­utáni programról folyik a szó. Kiss János, akt azt mondja, három „sö” betűvel írjam a nevét: — Azt hiszem ma délután úszni fog odabent a fürdő. Készülünk a Gárdonyi ifjú­sági parkjába. És hat ugye ott aztán lányok is lesznek, akik még építőtáborozóknak sem néznék el, hogy koszo­sak. Persze van akinek még így sem ajánlom- az eljöve­telt— mutat egy barátjára és hozzáteszi — ilyen fizi­miskával szégyellnék elmen­ni. elkacsázni... A sértett fél vészesen vi­gyorog, az ökölpárbaj elke­rülhetetlen. Annál is inkább, mivel még mindig fájdalma­san ég benne a tegnapi kár­tyacsata elveszített játszmái­nak emléke, Mesélik a fiúk, hogy aki veszített, annak kö­telessége volt meginni egy féldeci vizet. No és sok kicsi sokra megy... * Ez az utolsó turnus meg­lehetősen vegyes összetételű. Jöttek Hatvanból, Rudabá- nyáról, Szikszóról, de azért legtöbb természetesen a mis­kolci. Muri Ferenc a „nagy ka­nyar” brigádjából: — A Kohóipariba járok, de most megismerhettem a 114-es Szakmunkásképző kol­légiumát is. Itt van ugyanis berendezve nekünk a tábor, igazi ébresztővel, szobaszem­lével, napiparapccsai. Ma például kora hajnali fél hat­kor ugrasztottak bennünket az ágyból, hat óráig takarí­tás. Ezt szeretjük nem eltú­lozni, de azért szemetes sem maradhat a szoba. Aztán reggeli — az ember mindig éhesnek érzi magát — és az MKV különbuszával társás­utazunk ki ide, az Avasra. Héttől melózunk egyig, aztán vissza, kettőkor ebéd, s utá­na következik a nap fény­pontja, a szabadprogram. — A nagy kanyar? A fi­úkkal — mutat büszkén ma­gára — mi építjük a leendő futópálya alapját. Ásunk egy harminc-negyven centiméte­res mély gödröt, pontosan ott, ahol a majdani bajnokok ostromolják majd a világ­csúcsokat. Nekünk jutott a négyszáz méterből az egyik kanyar. Ez nagyon jó, mert van legalább min ékelőd­nünk. Például... * Aki esetleg még nem tud­na róla: az Avason ifjúsági sport- és kultúrcentrum épül, melynek első üteme az év­tized végére készül majd el. A viadalok, és hatalmas kon­certek színhelyén egyelőre még csak a földmunkák foly­nak. Az idegen, ha már most születésében látni kívánja, a torony mellett levő macs­kaköves úton addig menjen Diósgyőr felé, míg földhal­mazokhoz, keresztül-feasul turkált területhez nem ér. Most még igencsak nehéz itt eligazodni, de Barabás Zol­tán lelki szemeivel már latja a leendő épületeket: — Lesz ám itt két, kosár- labdapálya, teniszpálya, sőt három hatalmas sakktábla is. Ami késik, nem múlik úgy harmincéves koromban talán majd láthatom az egé­szet. Már sokszor elmélked­tem azon, hogy az akkori tinédzserek biztos ferde szemmel fognak nézni reánk. Legfeljebb boldog-boldogta­lannak eldicsekszünk, ezt még mi is építettük ... * Elbeszélgettük az időt mun­ka ma már nem lesz több. A fáradt, de annál hango­sabb csapat a szerszámtisz- titas kellemetlen, de annál fontosabb műveleteivel baj­lódik. A nap hirtelen eltűnik a felhők mögött. Egy „hoz­záértő” vészmadár megálla­pítja, hogy pillanatokon be­lül itt a zivatar. A vészmadarat a többiek dühödt morgással majdnem elföldelik. Ha ma nincs napsütés, holnap lesz nap­sütés — kiáltják kórusban. Jólesik a friss víz..; Laczó József felvételei Udvardy József üt mond a paragrafus? J ogáss un k vá I a sso l Nemrégiben, amikor Aba- újszántón jártunk, a szülő­otthon egyik szárnyában még festőállványok, létrák áll­tak. A kórtermek egy ré­szében a fehér lepedős ágyak helyón festéke* vödrök, szerszámok hevertek: Do a falak már frissen festve, az ajtók, ablakok fehérre má­zolva. A huszonnyolc éves abaújszántói szülőotthon au­gusztus végére megújulva, szép tisztán várja a kisma­mákat. — Az átmeneti szűkösség igazán nem jelent problé­mát intézményünk életében — mondta Kriván Feroncné gazdaságvezető. amikor be­jártuk az épületet. — Hi­szen korszerűbbé, szebbé válik a szülőotthon. Szellő­sebbek, világosabbak lesznek a kórtermek, a mosdók, zu­hanyozók is. Korszerűsödik a laboratóriuip. átépülnek az orvosi szobák, az irodák. A nagyközségi tanács több, mint kétmillió forintot for­dít a szülőotthon felújításá­ra. Annál is inkább fontos ez, mert az abaújszántói in­tézmény húsz községet lát el. A dr. Hoppál Mihály fő­orvos vezetése alatt álló ott­hon huszonegy ágyas, s hét­ről hétre csaknem minden ágy foglalt.; A szülőotthon­ban most új vízvezeték-há­lózatot építettek, ősztől pe­dig megindul az olajtüzelé­sű központi fűtés is. A ter­mekben korszerű higanygőz világítás lesz, a padlót me­leg) apókkal cserélik fel. Látogatásun lekor éppen „nagy volt a forgalom” a szülőotthonban: éjjel há­rom, az előző nap pedig négy kisbaba szülelett. A legfiatalabb baba Szórát Krisztina, egy tállyai mama újszülött kislánya volt. Az abaújszántói Bittó Zsolti szép súllyal, három és léi kilóval született. Az ápoló­nők azt is elmondták, hogy .zömmel lányok születnek, s hogy ebben az’ évben négy ikerpárral dicsekedhet az otthon. — Intézetünkben egyéb­ként. húszán dolgoznak, — folytatta a gazdaságvezető. — Az orvosok mellett nyolc szakképzett szülésznőnk és nyolc (ápolónőnk van. Sajót konyhával és mosodával ren­delkezünk. az öregek napkö­zijére is főzünk. Dolgozóink között családias kapcsolat alakult ki. Legtöbben már tizenöt-tizenhat éve itt. va­gyunk. De a kismamák is szeretik a szülőotthont: dél-' útónonként elüldögélnek, el- lereferélneR! az udvaron a fa alatt. Az intézetben szakrendelő is működik, házasságvédelmi nővédelmi szaktanácsadás is van. Augusztus végére a ren­delő megújulva, korszerű or­vosi műszerekkel fölszerel­ve várja a község, s1 a kör­zet kismamáit, betegeit. (mm) Mennyi a nyugdíjas dolgo­zók foglalkoztatási kerete? Amint arról lapunkban már hirt adtunk 1975. július 1-től a társadalombiztosítás­ról új jogszabályok léptek hatályba. A jogszabályok (1975. évi II. tv., a 17/1975. MT. rend. és a 3/1975. SZOT- szabályzal) részben módosí­tották és kiegészítették a nyugdíjas dolgozók éves fog­lalkoztatási keretét. A rendelet szerint a mun­kaviszonyban, a szövetkezeti tagsági viszonyban vagy a bedolgozóként történő foglal­koztatás idejére és az ez alatt elért keresetre tekintet nél­kül kell folyósítani az öreg­ségi, a rokkantsági, a bal­eseti rokkantsági nyugdíjat, az öregségi, a munkaképte­lenségi, valamint a növelt összegű öregségi és munka­képtelenségi járadékot, an­nak, aki vak; akinek a nyug­díja (járadéka) az 1975. év­ben a havi 1000 forintot (ké­sőbb az évenként, emelt, összegei) nem haladja. meg és akik a SZOT által meg­állapított munkakörökben dolgoznak. A SZOT szabályzata sze­rint. a nyugdíjasok nyugdijuk korlátozása nélkül foglalkoz­tathatók; egészségügyi, okta­tási, gyermek- és szociális intézményeknél, valamint a közforgalmú gyógyszertárak­nál takarító; a népgazdaság minden területén a portás, az éjjeliőr, a telepőr, az Öltö­zőőr, a parkőr, a csatornaőr, a mezőőr, a hegyőr, a vadőr, a halőr és az egyéb rendé­szeti feladatokat ellátó dol­gozó, valamint a fűtő. A SZOT-szabályzat felso­rolja azokat a munkaköröket is, ahol a nyugdíjasok foglal­koztatási kerete évi 1260 óra. Ilyenek; —; az alsó- és kö­zépfokú oktatási intézmé­nyeknél pedagógus (óvónő), ide értve az óradíjasként foglalkoztatottakat is: — az egészségügyi, gyermek- és szociális intézményeknél, oktatási, egyéb művelődési és kulturális szolgáltató (köz- művelődési, népművelési, művészeti, színház, mozi slb.) intézményeknél, az MRT-nél, valamint a sportin- tézményeknél munkás és ki­segítő állománycsoportba tar­tozók (szak-, betanított és segédmunkás, hivatalsegéd, vetítőgépész és nézőtéri dol­gozó, gépkocsivezető, konyha­személyzet, dajka stb.): — a folyamatosan üzemelő egész­ségügyi és szociális intézmé­nyeknél ápoló és ápolónő (műtős, altató); — a kórházi, rendelőintézeti, üzemorvosi, gyógyszertári asszisztens, va­lamint. a területi védőnő, a körzeti ápolónő, a területi gondozónő, a csecsemő- és gyermekgondozónö; — az idényszerűen működő üdü­lőkben a gondnok és a fizi­kai munkás — élelmiszer­kiskereskedelmi, szállodai és vendéglátóipari, idegenfor­galmi, utazási irodai hálózati egységeknél bármely munka­körben alkalmazottak; — a sütőipari szakmunkás; a mű­velődési és kulturális szol­gáltató (közművelődési, nép­művelési, művészeti stb.) in­tézményeknél a takarító; a mezőgazdasági szövetkeze­teknél a fizikai munkát vég­ző tagok és a köztisztasági úttisztító munkás. Ez azt jelenti, hogy a jog­szabály általános szabály­ként továbbra is fenntartja a 840 óra éves keretet, de az előbb felsorolt munkakörök­ben évi 1260 órát lehet fog­lalkoztatni a nyugdíj korlá­tozása nélkül. A SZOT-sza- bályzal rendelkezik még ar­ról is, hogy a foglalkoztatási időket az éves keret miatt egybe kell számítani. Az egybeszámításnál nem lehet munkabérként figyelembe venni az újítási és feltalálási díjat, a kiküldetési (külszol- gálali) napidíjat, az utazási és szállásköltséget (átalányt), a különélési díjat, a termé­szetbeni juttatás pénzbe ni értékének egy részét, a sza­badságmegváltás címén adott juttatást, az év végi részese­dést,, a jubileumi jutalmat a kitüntetésekkel .járó jutalom egy részét, a tiszteletdíjat és a segélyeket. Az éves 840 és 1260 órás foglalkoztatási keretre és a korlátlan foglalkoztatási munkakörökre figyelemmel kell lenni, mert egyébként a nyugdíj folyósítását szünetel­tethetik. Dr. Sast» Tibor

Next

/
Oldalképek
Tartalom