Észak-Magyarország, 1975. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-09 / 186. szám

ÉSZAKI jsawuwrowT'.i issir i 1975. aug. 9.. srombat Kötelező...?! — Olvastál már valamit? — Nem én! Adriennel meg Évával is találkoztál kint a strandon, de ok is majd csak most( akarna': menni a könyvtárba... Rémes, nem?! — esivitelt bronzbarnára sült leányzó a zöldségespavilon előtti 1 ban. S mivel sokáig várakoztunk, amíg ránk ken' sor, módomban állt megtudni, hogy „rettenetesen kötelező irodalmat jelöltek meg azok a kőszívű 1 rok, akik nem átallották azt ajánlani, hogy meg a n ron kezdjék meg elolvasásukat a diákok, de hogy van idő, s amikor strandolni lehet, meg nagyi aludni, kinek van kedve az ilyesmihez. Az egyik u;-.. mondta, hogy a jövő héten igazán bemegy ma, j könyvtárba is, de azt hiszem nem tévedek túlságr nagyot, amikor ebben kétkedem egy kicsit. Bizt veszem, hogy az én kihallgatott lányaim, majd , akkor kapkodnak íűliöz-fához, amikor már — t>! félév táján — épp ahhoz az anyagrészhez ér?, amelyből kötelező irodalom is meg van jelölve, s kor diákberkekben — ugye tetszenek rá emlékezi;'1''" közelharc folyik egy-egy példányért, A kötelező-1 r lezökkel ugyanis ez a helyzet. 41 Pedagógusok, különösen az irodalomtanárok, h,, mosak ezt valamiféle „diákátokként” is felfogni, am, ellen legfeljebb csak szélmalomharcot folytathatunk, s aminek ugye vajmi kevés az eredménye. A kötelező irodalom elleni berzenkedés azonban aligha lehet pusztán „diákhagyomány”, ludas benne sokat vitatott irodalomtanításunk is. De az eredendő okokat minden bizonnyal valahol ott kell keresnünk, ahol az olvasás- megszerettetésének alapjait kellene lerakni. Visszatér­ve arra a beszélgetésre, amelyet szándékom ellenére hallgattam ki; a hiba ott van, amikor a diák progra­mozza az olvasást. Mert igaz ugyan,- hogy a nyár, a szünidő a pihenés, a vakációzás, a kellemes szórakozás, időtöltés ideje, amikor jobban kiszabadulhatnak a fia­talok a falak, a szobák zárt levegőjéből — s kell is, hogy kiszabaduljanak, levegőn, napon legyenek! — de az olvasás sem korlátozódhat csak az esős őszi nap*. - ra, vagy a téli estékre. Ha pedig így van, ha kényszer az olvasás, álékor baj van! Méghozzá az olvasóvá ne­veléssel van baj, a szemlélettel! S így tekintve már nemcsak arról van szó, hogy hogyan, mikor olvas­sák el a diákok azt az irodalmat, amely szükséges ta­nulmányaik eredményes folytatásához, hanem arról is, hogy mikor, mit és miért olvasnak a fiatalok. Arról van szó, hogy az olvasás ma még egyáltalán nem jelent egyet a szórakozás egyfajta módjával, s az igényes irodalom korántsem olyan vonzó, mint a krimi vagy a sekélyesebb irodalom. S ezzel visszakanyarodunk az irodalomtanítás problematikájához, amihez most már szerencsére hozzákapcsolódik az iskola- és gyermek- könyvtárak ügye is. Lehet, hogy pusztába kiáltott szónak tűnik, mégis el­mondjuk: nem vét a vakáció ellen az, aki azért szán időt az olvasásra is. önmagának használ az a diák, aki a kötelező kötelezők elolvasását nem halogatja, hanem okos időbeosztással a nyugalmas napokban, odafigyelve olvassa el. Mert így megvan az az esélye is, hogy köz­ben rájöjjön: azért kötelező a kötelező, mert irodal­munk vagy a világirodalom valóban páratlanul érté­kes, igaz élményeket kínáló alkotása. S ha erre rájön, akkor már igazán nincs baj... Csutorás Annamária érkeztek szov] (Folyialás az 1. kenteken meger ,e az észtéi ív v abb ifjúság?'- dezvénye, az I. szovjet ifjúsági fesztivál szovjet i lenini Komszomo: tilsairól/ .-fék Ti ... legr- i . Kai 1 n magi' ■ r- bar . isi, nilda*'vi, 34 n! .. rés hőse, pp »gram ' Csecsnyeva, a . édő Háború a Szojuz— Ildi irányit "Mag; h-i ■ polio ,a, M. Hon­,.)lm-p tagságúnak képviseli 4 ........... ttí 1 s zál, repülőgépre ■ ' meg u kisebb—n,u portok; a politika u .. kulturális küldi -.se; ic;t vérmegyei leli tagjai. Kulónvo- -.uk- feldíszített aulf óoyzo a haláron k'c-zönl KISZ-esek. s urágg nyekkel, entokzá* < kai keuvesk" „lek pályaudvaron és repülőtéren is szovjet kühu-tis személyiségek Budapestre. Kozákot ha ■ óh j­ab iá 10 : eS a . >e>*ÓK s a már . k a jelvé* ,-skák- yugal­í. .ep­tag Osztrovszkaja. a író özvegye, vak; nini A. N: Pahmutova zenes:’ '<> i Ny. Ny. Dobconrav,' költő. Délután a fesztivál főhadi­szállása, a Hotel Uiu . ersitas elölt hivatalosabb tormá­ban is megtörtént vendt i::>k üdvözlésé. A •/.'< dokkal ékesített parkban íelsorako/- t;.K a világoskék f..miam­ii,i-. magyar küldötte!:, tegyél­nézett alakzatuk azonban csakhamar felbomlott: ki-ki elsőként igyekezett az autó- buszokból kiszálló szovjet leányok, fiúk fogadására. Azután elcsendesedett a tar­ka forgatag, felhangzott a majd a szovjet hii >•" 1 rt'-el n / Műemlékek, műalkotások Miskolcon ele? évi if; felel évfa név • nusz A házigazdák neveber tűk érkéz.! Iliit. . László,' a KISZ Köz­.«■7K» •itüí- v.. Doni Bizottsága na k lit** ser‘Mába kösz • itt, a Á»t dele Iróvendégek Komlóskán Az idei tokaji írótábor utolsó előtti napján, tegnap augusztus 8-án, pénteken is mozgalmas program töltötte ki a táborozok idejét. Az írók a megyei házigazdák kí­séretében, Sárospatakról — ahol a Kossulh-kollégiumban szálltak meg — délelőtt au­tóbusszal észak-zempléni ta­nulmányútra indultak. Sá­toraljaújhelyen megkoszorúz­ták az 1944. évi ‘ börtönkitö­rés magyar, jugoszláv és ro­mán mártírjainak emléktáb­láját. Széphalomban Kazin­czy Ferenc sírjánál rótták le kegyeletüket, innét Hollóhá­zára utaztak, ahol megláto­gatták a csaknem 150 éves múltra visszatekintő, világhí­rű porcelángyárat. Az üzem- látogatást követően, az írótá­bor résztvevői a szocialista brigádok tagjaival találkoz­tak. A Felső-Hegyközből kora délután tértek vissza Sáros­patakra, s innét ez alkalom­mal a Zempléni-hegység bel­ső vidékére vezetett tovább az útjuk — a táborozás egyik kiemelkedő jelentőségű ese­ményének színhelyére; Kom- lóskára. Ezen a szép fekvé­sű hegyi településen szlovák anyanyelvű lakosok élnek. Az írótábor tagjai, a szocia­lista internacionalizmus, • a < magyar és a szlovák kulturá­lis együttműködés jegyében részt vettek itt a bensősége­sen, ünnepi légkörben meg-, tartott nemzetiségi irodalmi és művészeti esten. Az ün­nepségen a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szö­vetségét Majnek Attila titkár képviselte. Az íróvendégeket és kísé­rőiket Bődi Gyula, a kom- lóskai szlovák tanítási nyelvű általános iskola vezetője kö­szöntötte. Hegyi Imre, a Ha­zafias Népfront megyei tit­kára a népfront művelődés- politikájáról, a nemzetiségi községek anyanyelvi kultúrá­jának ápolásához nyújtott sokoldalú támogatásról szólt ünnepi beszédében. Majd Soltész Dezső, az Erdőhorvá­ti közös Tanács elnöke is­mertette azt a tanácsi hatá­rozatot. amely kinyilvánítja, hogy a komlóskai szlovák nemzetiségi könyvtár Jankó Kralnak, a szlovák nép jeles költőjének a nevét kívánja felvenni. Ezután irodalmi és zenei műsor következett, szlovákiai írók, költők részvételével. Komlóskai fiatalok szlovák költők verseit mondták el anyanyelvükön. Zoltán Sára és Kulcsár Imre, a Miskolci Nemzeti Színház művészei a szlovák költők verseit ma­gyar költők műfordításában tolmácsolták. Béres Ferenc énekművész, Béres János furulyaművész és Szöllős Beatrix citeraművész szlovák és magyar népdalokat szólal­tattak meg, s szlovák népda­lok éneklésével működött közre a nagy sikerű műsor­ban a komlóskai nemzetiségi együttés* Ma, szombaton befejeződik az írótábor munkája. Az írók, költők, kritikusok, iro­dalomtörténészek erdőbényei, aranyosvölgyi, s encsi kirán­duláson búcsúznak Észak-; Magyarországtól, megyénk ’ zempléni és abaúji tájaitól, | az új alkotásokra serkentő] egyhetes táborozásuk, termé­keny eszmecseréik színhelyei­től. R. J. ive i, yoj.-’.ti clry ■1 • T^*• n *• -í cept nélkül Egy-egy ember évente több napol tölt <■' gyógy­szerek utáni járkalássál. A közelmúltban — az orvos- ellátottság helyzetének vizs­gálata kapcsán — ebben a tóméban is állást foglalt a Minisztertanács’. Előírta, hogy egy éven belül dolgozzanak ki javaslatokat a gyógyszer- rendelés olyan új gyakorla­tára. amely tehermentesíti az orvosokat a receptek ki­töltésével járó fölösleges munkától, és egyszerűsíti a gyógyszerek beszerzését a lakosság számára. A tervek, javaslatok összeállításán már dolgoznak a szakemberek — erről adtak tájékoztatást az Egészségügyi Minisztérium­ban. A megoldásra több variá­ciós tervek készülnek. A minisztérium illetékeseinek egyik javaslatában olyan, többször beváltható gyógy­szervények bevezetése sze­repel, amelyekre — egyszeri felírás után — a beteg több­ször is megkaphatná a szük­séges gyógyszert. Ez a ja­vaslat a gyógyszerárak ed­digi, 85 százalékos kedvez­ményét nem módosítaná. A gyakorlatban ennek a megoldásnak sokféle módja lehet. Egyes szakemberek szerint célravezető lenne, ha a gyógyszervények beváltá­sakor — a kereskedelemben használatos garanciális je­gyekhez hasonlóan — min­déin alkalommal letépnének egy-egy szelvényt az eredeti utalványról. Olyan időkö­zökben és annyiszor, ahogy azt az - orvos előírja. Egy másik elképzelés szerint ár­rendezéssel egybekötött egy­szerűsítési alkalmaznának. Ennek lényege, hogy a gyógyszerek új" árát — az eddigi árkiegészítés figye­lembe vételével — a niai, tényleges arak lb szazaleKa- ban állapítanák meg. Ennél a megoldásnál viszont némi­leg emelnék azoknak az ol­csóbb gyógyszereknek az órát, amelyeknél a legki­sebb térítés összege jelenleg 50 fillér. Ezen belül az egyes olcsó gyógyszerek árát köze­lítenék azok előállítási költ­ségéhez. Számos olyan gyógyszer is van, amelyek orvosi javaslat nélkül, korlátlanul vásárol­hatók. Ez utóbbiak —, ame­lyek közé az enyhébb hatá­sú- fájdalom- és lázcsillapí­tók, nyugtatok, valamint az emésztést befolyásoló szerek (például a hashajtók) tar­toznak — a hazai gyógy­szerforgalom negyedét te­szik ki. Ezeket legtöbbször csak azért íratják fel, mert receptre 85 százalékkal ol­csóbban lehet hozzájutni. Ezért olyan elképzelés is felmerült, hogy a jelenleg vény nélkül is kapható gyógyszerek áraij: változtat­nák meg, szintén közelítve a piaci árarányokhoz. Ebben az esetben az ilyen gyógy­szereket az új, alacsonyabb árakon csak recept nélkül lehetne beszerezni. Szóba ke­rült az is, hogy ennél a megoldásnál a szociális se­gélyből vagy nyugdíjból élők külön árkedvezményt kapná­nak. Uj könyvek , Joggal hézagpótlónak te- nthelö kötetet ad közre .,1) „est Miskolcon a Művészeti ", ,4 . Propaganda Iroda. A kö- ; t címe Miskolc irodalmi, képzőművészeti és tudomá- l^/jiyos emlékei, szerzője Csor- .jp/éa Zoltán. Ebben a 90 olda­las es 31 egész oldalas kép- mellékletet tartalmazó kö­tetben tájékoztatást kap a vendégeket kalauzoló hely­beli, és mindenki, aki Mis­kolc iránt érdeklődik, me­lyik utcában, mely épület milyen emlékekben gazdag (irodalmi, képzőművészeti és tudományos emlékekről be­szélünk), kiknek a szobrai cs hol találhatók Miskolcon, mely képzőművészek alkotá­sra i láthatjuk, hol vannak egyéb köz'Ti műalkotások, emléktáblák. Jó kiegészítője a kötetnek a Vallomások Miskolcról című irodalmi összeállítás, amely a Mis­kolci Kódex, Sz^ogh Sámu­el. Déryné Szépjjulaki Róza, Szemere Bertalan, Petőfi Sándor, Heilprin Mihály, Jó­kai Mór, Tompa Mihály, Le­rnt! Josef, Hennán Ottó, Kaffka Margit, József Attila, Móra. Ferenc és Móricz Zsigmond Miskolccal kapcso­latos írásaiból, gondolataiból ad közre válogatást. A kötet első és legjelen­tősebb része az utcák sze­rinti összeállítás, amelyben alfabetikus sorrendben fel­sorolja a város utcáit, illet­ve, hogy egy-egy utcában milyen irodalmi, művészeti és tudományos emlékhelyek, források, műemlékek talál­hatók. Jó dolog volt így szerkeszteni és könnyen ke­zelhető módon sorba rakni a Miskolc irodai mi, művészeti „és tudományos emlékeivel kapcsolatos legfontosabb tud­nivalókat. A szerző ugyanis nemcsak tételesen felsorol, hanem néhány mondattal többrétűén bemutatni is tö­rekszik az egyes épületek­hez, emlékekhez kapcsolódó személy tevékenységét, vagy történést, esetleg magát a műemléket. Ezek a rövid ismertetések tömörségükben is nagyon értékesek, s bi­zonyára a kötet" terjedelmi okai szabtak korlátot egyik­másik érdekesség részlete­sebb bemutatásának. Például a görög templom, vagy a Miskolci Képtár feltétlenül több szót érdemelt volna, ugyanakkor más értékekről bővebben szól a kötet szer­zője. Helyeselhető az is, hogy a jelesebb emberek sírjait is megemlíti, vagy egy hajdani kölcsönkönyvtár közművelődési értékeire is felhívja a figyelmet. Kár, hogy a kötetben jócskán akad bosszantó, zavaró betű­A Kossuth Könyvkiadó újdonságai között szerepel Révai József tanulmánya Jó­zsef Attiláról. A marxista teoretikus utolsó nagy vál­lalkozása a kiadó népszerű Esztétikai kiskönyvtár soro- • zatában látott napvilágot. Pintér István összefoglaló tanulmánya, melyet az MSZMP KB Párttörténeti In­tézete ' gondozott, Magyar antifasizmus és ellenállás címmel jelent meg és össze­függő képet ad a felszaba­dulást megelőző időszak ma­gyar antifasiszta áramlatai­ról, a kommunisták ezek irá­nyításában vitt szerepéről. Kolosi Tamás: Társadalmi struktúra és szocializmus cí­mű tanulmánykötele német és orosz nyelvű összefogla­lóval jelent meg. A kiadó népszerű Mit kell tudni?... sorozatában látott napvilágot Gáthy Vera kötete. Mit kell tudni az indiai szubkonti- nensről? címmel. Az Európa Könyvkiadó megjelentette a már klasz- szikusnak számító francia író, Francois Mauriac: Egy hajdani fiatalember című re­gényét. A Modern könyvtár új köteteként látott napvi­lágot Branimir Scepanovic: Az a gyalázatos nyár című kisregénye. Csehov művei Helikon-kiadású sorozatában megjelent a nagy orosz el­beszélő 1885—1886-ban irt elbeszéléseit és kisregényeit tartalmazó kötet, a Beszél­getés a kutyával. Ismét kap­ható Artur Miller válogatott drámáinak kötete, amely ez alkalommal „harmadik ki­adásban látott napvilágot. Két ízléses miniatűr kiad­vány gazdagíthatja az ilyen kiadványok ‘ gyűjtőinek könyvtárát: az egyik Guy de Maupassant: Héraclius Gloss doktor című regénye, a má­sik Eduard Mörike: Mozart prágai utazása című életrajzi regénye. A Gondolat Kiadónál lá­tott napvilágot Grétsy László Anyanyelvűnk játékai című kötete. A Világjárók soro­zatban jelent meg Konsz- tantyin Pausztovszkij úti­rajzainak kötete, a Messzi bolyongás. A származási­genetikai problémák iránt érdeklődőknek jelent cseme­gét Nevin Sullivan könyve, A gének üzenete. hiba, amely nemcsak nével­írásokhoz vezeteti, (például Karacs Térésnél), hanem a Szabad Magyarország című lap első szamának megjele­nését is UHU decemberére telte, 1044 decembere he­lyeit, s emellett már igazán kis hiba az egykori főszer­kesztő nevének téves, belü­li i bús közlése. Az irodalmi, művészeti és tudományos emlékek bemutatásával kap­csolatban megjegyzendő meg, hogy Herman Ottó há­mori sírjánál meg nincs ott a Varga Miklós készítette síremlék. Szeretnénk hinni, mielőbb odakerül. A kötetnek ez a részé rendkívül sok ismeretet ad, a szerző igen nagy anyag- ismeretéről, széles körű ku­tatásairól tanúskodik. Azt) mondhatjuk, hogy műemlé­kek, hazak emlékművek tör­ténetében Miskolc irodalmi, művészeti és tudományos története, vagy legalábbis annak egy jelentős részé vá- zolódik fel. A továbbiakban 29 neves ember szobrának a lelőhe­lyét es alkotóját ismerteti, majd bemutatja, mely kép- ' zomüvészek alkotásai hol ta­lálhatók. Harminc alkotó és egy ismeretlen olasz szob­rász 41 müvét sorolja fel a kötet, a továbbiakban pedig hat domborművel, négy em­lékművet, tizenkét hősi em­lékművet, (hiányzik a Ka­zinczy utcai templomudvar), hat sgrafittot és 51 emlék­táblát ismertet. Sajnálatos módon e gazdag felsorolás­ból kimaradt az 1944-ben elhurcolt több mint 14 ezer üldözött miskolci állampol­gár emlékműve, amely az avasi zsidó temetőben talál­ható, s ugyanott található a megyéből behozott több már­tíremlékmű. (Az egykori gettó helye, az Arany János utca környéke most van el­tűnőben. Az épületek tova­tűnnek. Ennek a szomorú eseménynek. 10 ezernél több miskolci mártír halálának csak a Kazinczy utcai temp, lomban és a temetőben van emlékműve, de a kötetben egyikről sem esik szó. Kár.) A kötetet Broezkó Tamás 31 fotója" egészíti ki, ame­lyek döntő többségben a kö­tetben említett emlékművek­ről, egyebekről készültek, s az olvasó által nehezen ki­tapintható szerkesztői kon­cepció szerint kerültek válo­gatásra. Egészében érdekes, jó, hasznos kézikönyvnek te­kinthetjük a Művészeti es Propaganda Iroda új kiad­ványát. (benedek) Á Rádió augusztusi műsorából Az idei nehéz, de sikeres aratás krónikáját sugározzák A faluról mindenkinek cí­mű műsorban, augusztus Id­én reggel. Egy kiskunfélegy­házi régi aratás emlékét is felidézik. A Falurádió au­gusztus 11—16-a között be­számol arról, miként bizto­sítják a kenyérgabona be­takarítását a rétsági járás­ban, ahol általában 2 héttel később érnek be a növé­nyek. Ellátogatnak néhány olyan vállalathoz, gazdaság­ba is, ahol a gépeket, be­rendezéseket, állatokat elő­készítették a mezőgazdasági kiállításra. Augusztus 18— 23-a között az egyik műsor azt vizsgálja: hogvan segíti a Komárom megyei Tsz-szö- vetség a hatékonyabb gaz­dálkodást. Az új kenyér ün­nepének belében elemzik: miként javítható a falvak kenyérellátása. Közérdeklődésre tart szá­mot napjaink egyik leggya­koribb betegségéről, az in­farktusról szóló augusztus 9-i műsor, amely a soproni szanatórium orvosainak ta­pasztalatait összegezi. A közoktatás fórumán az augusztus 11-i adásban meg­vizsgálják: hogyan készülnek az oktatási reformra az ELTE bölcsészkarán. A fia­tal diplomások beilleszkedé­séről. munkahelyi fogadtatá­sáról szól az augusztus 30-i Minden kezdet nehéz című adás. A Kinek a háza? cí­mű augusztus 21-i riport amelyet a rétsági művelődé­si házban készítettek — a közművelődés gyakorlati kérdéseit boncolgatja.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom