Észak-Magyarország, 1975. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-08 / 185. szám

1975. aug. 8,, péntek

É5ZAK-MAGYAR0RSZÁG 3

Mélyszántás

Ez az új törvény társadalmunk sok irányú gondoskodásának továbbfejlesztése. Az emberi létbiztonság olyan rendszere, amelyre büszke lehet szocializmust építő népünk. Július 1-óvel lépett éleibe az új törvény. Az eddigi tapasztalatokról, a lényeges, eltérésekről, új vonásokról beszélgettünk dr. Bo- rosi Lászlóval, a SZOT Társadalombiztosítási Föigazgar lósága Megyei Igazgatóságának igazgatójával, dr. Izsó Istvánnal, az igazgatóság ellenőrző főorvosával és dr. Erdős Lajossal. az SZMT Társadalombiztosítási Bizottságának elnökével. Az új törvény részletessége és terje- delmességc miatt természetesen az egyes kérdéseket, fejezeteket csak a teljesség igénye nélkül tárgyalhattuk.

Hogy mit jelent a törvény a gyakorlatban, arra dr. Izsó István tért ki. — Minden állampolgár joga 1975. július 1 -töl az ingyenes gyógyító- megelőző orvosi ellátás, a kórházi ápolás, a szülészeti ellátás, a mentőszállítás és a gyógyfürdő. Alacsony térítés ellenében illeti meg az állampolgárokat a szükséges gyógyszer, gyógyászati segédeszköz1- és fogászati ellátás. A gyógykezeléshez szükséges utazás költségét — 5 forinton felül —■ visszatérítik a betegnek. Ezeket a szolgáltatásokat, az egészségügyi ellátást, személyi igazolvány felmutatásával vehetik igénybe a területileg illetékes orvosnál, rendelő-, illetve gy ó gy i n téze tben.

— Ez azt jelentené, hogy nyaraláskor, utazáskor nem vehetünk orvosi ellátást igénybe?

— Nem, nem, sőt! Ha a gyógyuláshoz szükséges feltételek esetleg Hiányoznak a területileg illetékes gyógyintézetben, akkor előzetes hely- biztosítás után más intézetbe — kórházba, esetleg klinikára — utalhatja a beteget az illetékes szakorvos, osztály- vezető főorvos, kórházigazgató stb.

Az orvos által rendelt gyógyszerért, mint eddig, a gyógyszer árának 15 százalékát keli fizetni, de legalább 50 fillért. Nem kell fizetniük az üzemi balesetet, vagy a foglalkozás körében ártalmat szenvedetteknek, valamint a szakmunkástanulóknak a gyógyszeres kezelésért.

— Várható-e a gyógyszerrendelés megváltoztatása, amely az orvosokat és az idült betegségben szenvedőket. is tehermentesíti a várakozás és az időt rabló adminisztrálás alól?

— Erre elképzelés már van,

ez év tavaszán az egészség- ügyi miniszter egyik tájékoztatóján foglalkozott ezzel a kérdéssel. Megvalósításához az szükséges, hogy megszüntessük a vények elszámolási utalvány rendszerét,

és akkor az egyszer felírt recept ismételten beváltható.

— A táppénzre, a szülési és temetési segélyre vonatkozó alapvető jogosultsági feltételek nem változtak — mondja dr. Borosi László, s dr. Izsó István mindjárt ki is egészíti: — Van kivétel is. A részegség, v vagy az abból eredő keresőképtelenség első három napjára nem jár táppénz és a kórházi ápolás költségét ugyanerre az időre, valamint a szállítás költségét teljes egészében meg kell fizetni.

— Néhány esetben jogki- terjesztésre került .sor — folytatja dr. Borosi László. — A gümőkóros betegek 2 évig jogosultak táppénzre, beleszámítva a megbetegedést megelőző 2 éven belül egyéb betegség miatt igénybe vett táppénzfolyósítás idejét. A táppénz összegét, a megbetegedés napját közvetlenül megelőző három naptári hónapra járó olyan juttatás után kell megállapítani, amelyekre a biztosított: nyugdíj- járulékot fizetett. Például az év végi részesedés és a jutalom utón is jár táppénz.

— A szülés előtt álló nőnek nagyon fontos feladata például, hogy önmaga és gyermeke egészségének érdekében időben — első ízben a terhesség 140. na-pjáig — elmenjen előzetes terhességi vizsgálatra. A 2500 forintos anyasági segély csak akkor jár teljes egészében, ha a szülő nő ezen kívül még legalább háromszor vesz részt ilyen vizsgálaton.

— A nyugdíj összege a munkában töltött idő tartamától és a havi átlagkeresettől — téliát a munka társadalmi hasznosságától függ. További, a nyugdíjkorhatár elérése utáni munkavégzés esetén ösztönző nyugdíjpótlékkal, a nyugdíj felső halára fizikai munkakörben az átlagkereset 95 százaléka, egyéb munkakörben 90 százaléka lehet.

— A nyugdíj alapját képező állagkeresetbe beszámít minden bérjellegű, vagy természetbeni juttatás, amely után a dolgozóknak nyugdíj- járulékot kellett fizetni. Nem képez nyugdíjalapot a másodállásból származó kereset, és nem számít be az állagkeresetbe a nem munkabérjellegű juttatások összege.

— Ha a szakmunkás, nyugdíjazását megelőző egy éven át már nem eN?deti munkakörében dolgozott, s emiatt keresete esőkként, kércúnű- re nyugdijának megállapításánál azt a keresetet kell figyelembe venni, ami abban az üzemben es munkakörben, ahol utoljára dolgozott, átlagosnak számít. Hasonló kedvezményeket biztosit az új rendelet a föld alatt dolgozó bányászoknak is. A 15 éven át föld alatt dolgozó bányász nyugdíjalapja nem lehet kevesebb annál, amennyit nyugdíjazása előtti évben, az igénylő munkahelyén a hasonló munkakörökben dolgozók átlagosan elértek. Ez a szabály alkalmazható munkakörváltozás esetén is. További kedvezmény, hogy a hűségjutalom is beszámít, a nyugdíjalapba.

— Kiemelkedő jelentőségű — fűzte hozzá dr. Erdős La-1 jós — az az intézkedés, amely a mezőgazdasági munkásoknak is lehetővé teszi az 1929. január 1-ét követően munkaviszonyban töltött idő beszámítását. Ez az intézkedés a férfiaknál 10 évvel, a nőknél 1(1 évvel többet jelent, a szolgálati idő vonatkozásában.

— Az új társadalombiztosítási törvény, mintegy 2 és fél milliárd forinttal több kiadást jelent az államnak. Ez a hatalmas ráfordítás azt a célt szolgálja és minden, ezen a területen dolgozó azon munkálkodik. hogy rászorultságában senki sem maradjon magára és száműzzük a be- J tegséggel korábban együtt járó anyagi gondokat, s hogy a -rendszeres egészségügyi ellátással csökkenjen a betegek száma.

Buchcrt Miklós

A mezőnyárádi Üj Élet Tsz-ben Kiss Mihály traktoros már mélyszántást végez a tsz földjén.

Sz üzemi faolráia

a Tiszai Erőmű Vállalat üzemi pártbizottsága a közelmúltban tárgyalt a munkásók élet- és munkakörülményéről, s a Központi Bizottság határozata szellemében feladattervet fogadott el. Ez magában foglalja azokat a főbb tennivalókat, amelyeket a munkások társadalmi szerepének fejlesztése. helyzetük további javítása érdekében a vállalatnál meg kell valósítani.

A feladatterv többek között kimondja, hogy az erőműben is létre kell hozni a szocialista brigádvezetők tanácsát. A határozatot teljesítették: a 11 tagú testületet két évre megválasztották. A tanácstól elsősorban azt várják, hogy működjön közre a munkaverseny szervezésében, értékelésében; adjon segítséget a brigádtagok ideológiai, politikai és szakmai képzéséhez, s népszerűsítse a szocalista munkaversenyben élen járó kollektívákat.

Évente csaknem 1 millió 200 ezer forintot fordít a Diósgyőri Gépgyár dolgozói- 'nak üdültetésére. A vállalati szakszervezeti bizottság munkatársa, Höricli József elmondta, hogy az elmúlt évben több, mint háromezer vállalati dolgozót és családtagot üdültettek a balaton- boglári, hajdúszoboszlói, sebesvízi és a mezőkövesdi Zsóri üdülőkben.

— Sajnos, örökös gond,

hogy dolgozói nie többsége a főidényben, azaz júniustól szeptember elejéig venné igénybe a rendelkezésre álló üdülőkéi'. Csúcsidőben egyszerűen képtelenek vagyunk minden igényt kielégíteni. A balatonboglári üdülőnknél pedig, a KÖJÁL rendelkezése alapján a meglevő 11(1 férőhelyet 00-ra kellett; csökken lenünk.

Egyébként a vállalatnak ez a legigénvellebb üdülője.

— Most. a nyári idény közepén, mely intézkedéseket érdemes megemlíteni?

•— A gyár ebben az évben fokozol! figyelmei, fordít a nagycsaládos dolgozóit űriül, tetősére. Harminckét ilyen dolgozónk kap támogatást. A törzsgárdafagság is kedvezményben részesül. Azok, akik 1áz éve vannak a vállalatnál

20. a húszéves dolgozók 30, a harmincéves törzsgárdata- gok pedig 40 százalékos kedvezményben részesülnek

üdüléskor. Ezeken túl mintegy 130 ezer forint kedvezményt, biztosít a vállalat különböző célokra.

— Hány gyermekei üdül- lelnek idén?

— A Zsófi üdülőben tavaly 210 gyerek üdült. Idén is hasonlóan alakul ez a szám. Ezenkívül nyugdíjasaink is hat turnusban pihenhetnek ebben az üdülőben. A vállalat rendszeresen szervez csereüdültetést is. Az elmúlt évtől a kassai Kelet-szlovákiai Gépgyárral megegyeztünk, hogy 50—50, a német. Ernst Thälmann gyárral pedig 1 BOB-lói évente húsz fővel veszünk részt a esereüdültetésben.

— Milyen feladatokat, kell a vállalatnak megoldania?

— Tavaly mintegy 302 ezer forintot felújításra, 04? ezer forintot pedig fenntartásra fordítottunk. Számítunk rá. hogy az ötödik ötéves tervben az eddiginél nagyobb összegeket költhet Kink üdülőidkre. Elsősorban a balatonboglári, valamint a Zsóri üdülő átalakítását tervezzük. '

— falvi —

Érdemes tanulmányozni

A 100. sz. Pataki István Iparitanuló Intézet tanműhelyében Kassai Katalin 1. éves gépi forgácsoló tanuló munka közben

Fotó: Laczó József

Termelési rendszerek az állattenvésziésben

Van miből válogatni

MEZÖGAZDASÄGI nagyüzemeink az utóbbi esztendőkben számos növényféleség termesztésében ériek el szinte ugrásszerű fejlődést. A kukorica, búza, borsó, vagy például a cukorrépa termesztésében gyorsan előbbre lépő gazdaságok jelentős mértékben a növénytermesztési rendszereknek köszönhetik eredményeiket. Az idén országosan már félmillió hektáron gazdálkodnak növény- termesztési rendszerben a mezőgazdásági- üzemek.

A növénytermesztési ágazat kedvező tapasztalatai s az állattenyésztésben is már meglevő — de még kevés — rendszer jó példái nyomán sorra alakulnak mezőgazdaságunkban az állattenyésztési termelési rendszerek is. A közelmúltban a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium nyolc újabb rendszert hagyott, jóvá, s ezzel számuk már tízre nőtt.

Az együttműködő termelők mindenütt abból indulnak id, hogy a gyors ütemű, intenzív fejlesztéssel kapcsolatos költségek az állattenyésztés legtöbb ágazatában meghaladják egy-egy üzem lehetőségeit. Ezért szükség van a termelők összefogására, a széles körű integrációra. amely biztosítja a maximális üzemi és ágazati jövedelmet.

Az állattenyésztésben — a növénytermesztéshez hasonlóan — a rendszerek önálló működését és a tagként részt vevő gazdaságok tevékenységének koord i nálásá t az úgynevezett rendszergazda — egy-egy állami gazdaság, vagy fejlett termelőszövetkezet — biztosítja. Kidolgozza és a partnerüzemek adottságaira alkalmazza a korszerű eljárásokat, módszereket, szaktanács- adást nyújt, szakmai képzést és továbbképzést tesz lehetővé a gazdaságok dolgozói, szakembere: számára. Az

üzemben pedig megszervezi az eszközök leghelyesebb felhasználását, valamint az üzemben szükséges állatállomány, gépek, berendezései: beszerzését.

AZ ORSZÁGBAN már

működő állattenyésztési termelési rendszerek jelentős gazdasági erőt, s ugyanakkor megfelelő szellemi bázist is képviselnek. A megyénkben is közismert HSZV; a Hús- és Tejhozamú Szarvasmarha-tenyésztő Termelőszövetkezetek Közös Vállalkozása, már mintegy 130 taggazdaságot egyesit, Borsod megye egyik jelentős bázisa ennek a termelési rendszernek, amelynek segítségével tizenöt 'nagyüzemi gazdaságunk ért és ér el további jó eredményeket. Olyan nagy szarvasmarha- tenyésztő gazdaságok eredményei dicsérik a HSZV módszereit, technológiáit, mint például a mezőkövesdi Kossuth Tsz-é, vagy a bor- sodsziráki Bartók Béla Tsz-é.

Megyénk nagyüzemi gazdaságainak — az állattenyésztés egyes ágazatainak gyorsabb fejlesztése, eredményessége érdekében — érdemes tanulmányozniuk a többi állattenyésztési termelési rendszerben levő lehetőségeket is. A helyi adottságoknak. lehetőségeknek megfelelően van miből válogatni.

Az országban egyre több gazdaság csatlakozik például az agrokomplex tejtermelé- si rendszerhez. A sertéshizlalásnak is vannak már tej- < lett rendszerei, így például az agrokomplex hússertes- lartási, valamint a bábolnai sertéshús-termelési rendszer.

A baromfitenyésztésben országosan mintegy 250 gazdaság vesz részt a Hunnia- nibrid broiler-csirke rendszerben, amelv megyénkben is ismert. Figyelemre méltó sikereket ért el a bólyi étkezési tojástermelési — a palotási kacsatermelési és a bikali házinyúl-termelési rendszer is.

A GYORSABB fejlődés, a korszerűsödés, a jelenleginél gazdaságosabb termelés érdekében megyénk nagyüzemi juhászatainak is meg kell eióbb-utobo találniuk a termelési rendszerhez vezető utat. A termelőszövetkezetek vezetőinek. szakembereinek feladata, hogy keressék, tanulmányozzák a lehetőségeket és gazdaságuk adott s»- gait figyelembe véve találják meg az utat a legjobb, legmegfelelőbb állattenyésztési rendszerekhez.

V. s.

\