Észak-Magyarország, 1975. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-05 / 182. szám

I ÉSZAK MAGYARORSZAG 4 1975. äug. 5., Iteddf A képernyő előtt Csőn ty, meg a riporter jelöltek Az elmúlt műsorhéten ismét a nagyvilágot hozta be laká­sainkba a televízió: tanúi, valósággal részesei lehettünk az európai biztonsági konferencia helsinki zárószakaszának. A XX. század e csodás technikai találmánya tette lehetővé, hogy egész Európa — köztük mi is — ne csak gondolatban, hanem szemünkkel és fülünkkel is ott legyünk azon a nagy jelentőségű konferencián, ahol további békés életünk mellett foglaltak állást az államok képviselői. S úgy érezhettük: mi is együtt vagyunk küldötteinkkel, s mi is fogjuk a tollat, amely népünk állásfoglalását hitelesíti. Azt meg már termé­szetesnek vettük, hogy hazaérkezése után otthonunkba sugá­rozta a televízió delegációnk vezetője, Kádár János tanul­ságos nyilatkozatát. j * Nem mindennapi tévéjátékkal telt a péntek esténk egy része. A magyar képzőművészet egyik legtöbbet vitatott, s csak nagyon későn elfogadott, de ma már napnál világosab­ban egyértelmű géniusza, Csontváry Kosztka Tivadar élete ihlette meg Kovásznál Györgyöt, akit eddig kitűnő rajzfil­mek alkotójaként és gyakorló képzőművészként ismertünk. Tévéjátékot írt a nagy művészről. Alcímként ezt a meg­határozást használta: Jelenések egy festő életéből. Tehát a történelmi hitel eleve nem kereshető, nem kérhető számon. A jelenés fogalma ez esetben látomást jelent, s mint a játék során kitűnt, részben Csontvárynak Kovásznai által képzelt látomásait, másrészt önmaga Csontváryval kapcsolatos kép­zelgéseit fűzte vékonyka láncra a játék írója, s Várkonyi Gábor rendező, meg Ráday Mihály operatőr ezt fordította le a film, illetve a tévéjáték nyelvére. • Életrajzi szálat kár lenne e jelenés-sorban keresni,' bár néhány adalék felbukkan benne. A balladaszerűen tételekre bontott mű egyenetlen. A Japán kávéházbeli ízetlen tréfa, az első tétel kegyetlen őszinteséggel mutatja be a kort, illetve érzékelteti azt a pályatársak és Csontváry kapcsolatá­ban. Ez és az ötödik, amelyben csaknem vásári sátorponyvá- vak szabják fel Csontváry vásznait, mutatja meg legmarkán­sabban a művész és a társadalom kapcsolatát. A pesti ki­állítás kudarca, bár igen erősen aláhúzza a már említett két részben jelzett viszonyt, Csontváry művészetének elutasítá­sát, nem. mentes a csináltság érzetétől, viszont a Monológ című rész érzékletesen jelzi: Csontváry ai forradalom válla­lásáig nem juthatott el. Szinte teljesen külön él a játéktól a festő halálát ábrázoló, balettel bővített vízió. S végül a nemlétező hatodik: Csontváry ma. Jó lett volna műveiből többet megmutatni. Negyedszer rendezi meg a Magyar Televízió a Riporter kerestetik vetélkedőt. Pénteken láttuk a tizenkét jelölt ver­sengésének első elődöntőjét. Korai lenne még bármilyen következtetést levonni, még nagyon sokszor találkozunk majd verseny közben, s néhányukkal majd a napi munkában is. Most elöljáróban a verseny jó hangulatáról, a műsorvezető Vértessy Sándor — és a Pálfy József elnöklete alatt ügyködő zsűri megfelelő légkört teremtő hozzáállásáról kell szólnunk. Kedélyeskedő és ironizáló játékvezetői megjegyzések, a zsűri őszinte, bíráló megállapításai, a merev vizsgáztató jelleg száműzése bizonyára a versenyzőknek is sokat segít.-H­A hét művészeti műsoraiban — a váltakozó értékkel csör­gedező folytatások között — említést érdemel a veszprémi fődíjas III. Richard megismétlése, valamint A filmkomédia diadalútja című amerikai filmmontázs. A szembesítés ered­ménytelen című, a Madách Kamaraszínházból sugárzott dráma érdekessége, hogy alapjául az az Apuka című regény szolgált, amely körül az ismert per játszódott: a szereplők a börtönből kijövet magukra ismertek és beperelték az írót, akit viszont a bíróság felmentett. Benedek Miklós Folklór­esték Augusztus 7-től kezdődően folklóresteket rendeznek Miskolcon, illetve Hejőcsa­A tokaji írótábor országos hatású szellemi fórum bán Járdonyi Ifjúsági Parkban s ezeken borsodi és zempléni néptáncegyüttesek, népművészek mutatkoznak be. A sort augusztus 7-én, csütörtökön a mezőkövesdi­ek nyitják a Matyó Népmű­vészeti és Háziipari Szövet­kezet kiállításával és a Matyó Együttes bemutató­jával. A továbbiakban még öt estén találkozhat a kö­zönség megyénk egyes tá­jainak népművészetével. 14- én Kovács László fafaragó és Fodor József né szövő, meg a sátoraljaújhelyi Hegy­alja Együttes. 21-én Mezey Tamás fafaragó és a sáros­pataki Bodrog Néptánc­együttes, 28-án Varga Jó­zsef fafaragó és a miskolci Avas Táncegyüttes, szep­tember 4-én Gaál János fa­faragó, Bellovits Jenő textil- művész és az ózdi Kohász Táncegyüttes fellépése sze­repel a programban. A sort szeptember 11-én a dédes- tapolcsányiak Dédesi lako­dalmas című produkciója zárja. Könyv a KGST-ről A Kossuth Könyvkiadó gondozásában most jelent meg N. V. Faggyejevnek KGST című könyve. A szer­ző — a KGST főtitkára — munkáját a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsa fennállásának negyedszáza­dos évfordulója tiszteletére írta. A mű áttekintést ad a szocialista országok KGST-n belüli együttműködésének történetéről. A kötet utal a gazdasági szervezet létre­jöttének körülményeire, cél­jaira és elveire, az olvasó megismerheti a KGST fel­építését és kapcsolatát a nemzetközi szervezetekkel. Az írótábor részvevői Tokajjal ismerkednek. (Folytatás az 1. oldalról) tették ma.gukat”, de ki nem adták az író-politikust a fa­siszta nyomozóknak. Dar­vas József élete végéig hű­ségesen vissza-visszatért eb­be a faluba, emberi-írói erő­gyűjtésre. Darvas József kezdettől pártolta az itteni írótábor eszméjét, s személyesen je­len volt az első táborozáson. Ezzel kezdte köszöntőjét Be- nyei Miklós, a községi ta­nács elnöke. S a néphez hű irodalom és Ttszaladány, Tokaj szoros kapcsolatáról emlékezett. megnyitójában Hegyi Imre, a Hazafias Nép­front megyei bizottságának titkára is. A nép sorsáért fe­lelősséget tanúsító írók első tanácskozására még 1940- ben került sor Tiszaladány- ban. amikor a község jeles festőművészszülötte, Győri Élek volt, faluja nevében a házigazda. Írók és mesz- szebbre tekintő parasztok mór akkor, a háború eleién, a fasizmus veszélyétől szo­rongatva, a szocializmust tervezték az ország, a nép jövőjéül. BORSOD DQiUSffmf _'• . r ll . J I lli­n yári vásár 5 V o A BORSOD DOMUS Miskolci Lakberendezési Áruházban 1975. augusztus 4-től 31-ig sokféle bútor, szék és fotel vásárlási értékének 10%-áért DOMUS vásárlási utalványt kap Az utalvány beváltható az áruház lakberendezési osztályán szőnyegek, füg­gönyök, lakástextíliák, csillárok és lakásdísz-kerámiák nagy választékára. A DOMUS LAKBERENDEZÉSI ÁRUHÁZ Észak-Magyarország legnagyobb áruháza. Megközelíthető villamossal, autóbusszal. Nagy gépkocsi-parkolóhely. JÖJJÖN! VARJA ÖNT A BORSOD DOMUS ÁRUHÁZ! — A tokaji, tiszaladányi írótábor hagyományt folytat azzal is. hogy időszerű tár­sadalmi. közösségi témákat tűz vitái középpontjába — mondotta Hegyi Imre. A .Magyar Írók Szövetsé­gének titkára, Fábián Zol­tán köszönetét mondott a tábor szervezőinek azért, hogy megteremtették a ne­gyedik írótábor lehetőségét. A továbbiakban Darvas Jó­zsef életművét méltatta. Idézte írói alapeszméjét: ..Értelmesen kell élni, fel­használva a kimért idő min­den óráját.” — Darvas József nem tu­dott meglenni sem az írás, sem a közösség életébe köz­vetlenül beavatkozó cselek­vés nélkül. A kettő szorosan összefüggött az életében — hangoztatta. — Hányszor és hányszor leírta, elmondotta, hogy olyan irodalmi közvé­leményt kell teremteni, amely termékenyítőén hat vissza az irodalomra... Az ó indítására immáron ne­gyedik alkalommal jövünk össze a, tokaji írótáborban. Hittel ‘ vallom: olyan szelle­mi hagyatékot örökített ránk, amely a mi életünk­ben figyelmeztető példa, s az el nem mulasztható le­hetőségek végtelen sorát ve­títi elénk. Az írótábor ünnepi meg­nyitóján részt vett Amrískó Gusztáv, a megyei pártbi­zottság osztályvezetője. Var­ga Gáborné, a megyei ta­nács elnökhelyettese, Kiss Hála, az SZMT titkára, va­lamint a megye és a sze­rencsi járás párt- és ta­nácsi testületéinek, közéle­tének számos vezetője- is. Fö téma: A nő és a munka A negyedik tokaji írótá- fcor első munkanapjának délelőttjén a résztvevők To­lvaj múltjával és jelenével ismerkedtek. Ennek kereté­ben Vancza János, a nagy­községi tanács elnöke és Nagy Antal, a Hazafias Népfront községi bizottsá-. ganak titkára adott tájékoz­tatást a település múltjáról és a község fejlődéséről a felszabadulás óta eltelt há­rom évtizedben. Ezt követő­en egy tokaji séta keretében az írók ellátogattak a hely­történeti, a pincémúzeumba és megtekintették az ikon­gyűjteményt. A nagyközség vezetőivel való találkozáson részt vett Éles Gábor, az MSZMP Szerencsi járási Bizottságának titkára is. Az érdemi munka tulaj­donképpen délután kezdő­dött meg, amikor az írótá­bor résztvevői több előadást hallgattak meg a fő témá­ban. mely az idén — éppen az ENSZ-határozattól indít­tatva — a nő és a munka. Az elnöklő Hegyi Imre meg­nyitója után Kovács Kál­mánná, a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsának titkára tartott előadást, melyben rámutatott, miért időszerű és társadalmilag fontos ez a témakör szá­munkra. Ezt követően Túr- gonyi Júlia, az MSZMP Tár­sadalomtudományi Intézeté­nek munkatársa tartott re­ferátumot A nőkéi'4és mar­xista megítélése, a nőkérdés ma címmel. A vidéki ipar­telepítés, a nő munkája és az átalakuló falusi munkás­család' címmel Tóth Pál szociológus tartott tájékoz­tatót e téma Boreod megyei vonatkozásairól. Előadásában főleg azt vizsgálta, hogy a Sajó völgyi községekben, bá­nyásztelepüléseken letelepí­tett konfekcióipar hogyan hat a falusi munkáscsaládokra. A tanácskozáson részt vett Agárdi Péter, az MSZMP KB tudományos és kulturá­lis osztályának munkatársa. Este került sor a nagy­községi művelődési klubban a Napjaink című irodalmi folyóirat szerkesztőinek és íróinak az olvasókkal való találkozójára, amelyen Zol­tán Sára és Kulcsár Imre, a Miskolci Nemzeti Színház művészei működtek közre. A házigazda, a tokaji Zila- hy György Művészetbaráti Kör volt. Az írótábor alkal­mából köriyvkiállitást és könyvvásárt is rendeztek a művelődési klubban, ahol az írók dedikálták műveiket a vásárlóknak. A fő témában — Á nő és a munka — a tanácskozás ma több előadással és vitá­val folytatódik. Tájékoztatás Tájékoztatjuk T. megrendelőinket, hogy gázszerelési munkát építési-szerelési kapacitásunk teljes lekötöttsége miatt * 1975. évre nem vállalunk. Kérjük, hogy az 1976. évi szerelési igényeket már most küldjék meg részünkre a tervezési és kivitelezési kapa­citás időben történő biztosítása érdekében. Ez évi megrendelés esetén a következő év elejére meg­rendelőinknek kedvező feltételek mellett, tudunk épí­tési-szerelési munkát ütemezni és végezni. Ti GÁZ miskolci üzemegység

Next

/
Oldalképek
Tartalom