Észak-Magyarország, 1975. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-03 / 181. szám

1975. eug. 3., vosőrnop ■ ESZAK-MAGYARORSZAG'7 Nem rózsás, de nem is sötét — Milyen az élelmiszer- ellátás Qmassán? — kér­deztem a napokban Debre- czern Ferenc, tanácstagtól. — Kétnaponként visznek tejet — mondta — igaz 8 —10 liter kellene csak, s így érthető. De a zöldség- gyümölcsellátás lehetne jobb, hiszen így Lillafü­redre kell bemenni vásá­rolni. Beszéltem aztán egy há­ziasszonnyal is, aki a há­mori boltokra panaszko­dott; igaz a „Ságvári- ÁBC”-t dicsérte. Milyen is az ellátás a város peremén? A Ságvári- telepi ÁBC, cégszerűen: 9!6-os ÁBC, Hegyalja u. 129. szám, már perifériá­nak számít. Éppen előtte húzódik a taxi-tarifahatár. Egyébként egy autóbusz- megállónyira van a papír­gyártól. Az üzlet „rogyá- sig” árukkal. Nyolcféle cukrászsüteményt számol­tam össze a hűtőpultban és a legalább 15 féle hentes­áruban is „belvárosi” a vá­lasztóit: főtt tarja, sonkák, hurka, virsli, felvágottak, szalonnák a „kolozsváritól a császárig”. A tej hűtőpultban. Sok a tészta és a levestészta, ol­csó is van. drága is; há­romféle tarhonya. Volt zöldség, gyümölcs is. A fő­nökkel beszélgettem: — 10 éve vagyok a bolt vezetője — kezdte Dudás István. — Jó kapcsolatot tartok a vevőkkel, így is­merem igényeiket. Ahhoz alakítjuk a bolt készleteit. Errefelé például kiskertes házak vannak. Tehát dön­tő a befőzési szezon. Nem­csak több cukor kell, ha­nem celofán, esenc, szali­cil... Persze fontos az előrelátás; időben meg kell rendelni. Azt hiszem tökéletes pél­dát mondott a vezető. Az elmúlt héten sehol sem kaptam szalicilt. Azt pedig már éppen Dudás István­tól tudtam meg, hogy esen- cért is kibuszoznak ide a belvárosból. (Ottjártamkor még 500 flakon volt a bolt­ban. amelynek havi for­galma 1,2—1,3 millió Ft.) Persze nemcsak a rende­lés a választék mottója. Lényeges a figyelmesség is. — Még a napi cikkeket is úgy kell tartani — mond­ta Dudás István —, hogy ha este 7 óra előtt 5 perc­cel jön valaki, akkor is kapjon tejet. Így lesz bi­zalma a bolthoz. És a kol­légákkal is foglalkozunk, hogy udvariasak legyenek. — Szabad a panaszköny­vet? Belelapoztam. Köszönő­sorok egymás után. Az utolsó panasz 1965. áprili­sában, azaz 10 éve. Meg sem lepődtem, hogy kifelé tartva, buszjegyet is ve­hettem volna utam folyta­tására ..«. Alsó-Hámorban a nagy kanyar mentén, szemközt áll a hatalmas sziklával, a 246-os számú fűszer-cse­mege bolt. Tej és kenyér van. Igaz, az előbbi csak úgy a ládában. Hűtőpult nincsen. Szegényes a hús- készítmény-„választék”: pa- rizer, olasz- és vadászfel­vágott, kétféle főzőkolbász, császárszalonna. Két hete a csemegeszalonna is hi­ánycikk. Száraz áru? Ne­gyedévente 60 kiló gyulai kolbász és 40 kiló szalá­mi jut. Nem csoda, hogy amíg ott jártam, vevő sem nyitott be. Így aztán még néhány palack sör is ár­válkodott a rekeszben. Felső-Hámorban bővebb a választék, de kifogyott a paradicsom — pedig azt nem szívesen cipelik mesz- sziröl az asszonyok, mert összenyomódik — s a hű­tőkamra is elromlott. Az igazsághoz tartozik, hogy ugyanakkor sör és gyulai volt. — Ezzel a raktárral akár 2 milliós is lehetne a for­galmunk — mutatott kör­be Veláczki Mihályné, bolt­vezető. — Ám csak 200 ezer forint. Ilyen forga­lomra pedig nem készle­tezhetek 3—400 ezer fo­rintnyi árut. Amiből sok van egy kartonban, így is a nyakamon marad. Példá­ul piros aranyból vagy de- likátból elég lenne 50 da­rab, de az utóbbiból pél­dául minimum 160-at ka­pok. Hát igen. Nemcsak a hű­tőpultok hiánya miatt van hátrányos helyzetben min­den kis bolt a „végeken”. Ördögi kör: kicsi a forga­lom, tehát kevesebbet ren­delhetnek, emiatt kisebb a választék. S talán ez utób­bi miatt jóval kisebb a forgalom. — Bevételt tekintve — mondta Oravecz Dezső, a Miskolci Élelmiszer-kiske­reskedelmi Vállalat éppen a felső-hámori boltban tartózkodó hálózati ellenő­re — a három hámori bolt nem tesz ki egy jót. — S a választékuk kiten. ne-e egy „Ságvári ABC”-t? — Nem.... de annak óriási a forgalma. Az errefelé lakók nem­csak a kisebb választék miatt kényszerülnek mun­kahelyük közelében vagy másutt vásárolni, hanem azért is. mert 6em az alsó-, sem a felső-hámori, de a lillafüredi bolt sem tart nyitva délután! 14. 14,30, illetve 15 órakor bezárnak. A műszakból hazaérkezők délután csak a zöldségesbe mehetnek Lillafüreden. So­vány vigasz, hogy bőven van áruja. Jó lenne, ha a Palota-szálló ..tatarozása” ellenére legalább egyetlen bolt nyitva maradna dél­után. 3 óra után is. Bizonyos, hogy alapvető élelmiszerekkel megfelelő­en ellátottak a peremkerü- leti boltok. Ám a fentiek­hez hasonló gondokkal küzdenek — valószínű — a többi peremkerületi kis üzletek is. Talán csak a szakosítás — ha úgy tetszik körzetesítés — oldhatná fel az ellentmondásokat. Lehet, hogy kicsivel messzebbre kellene menni, de legalább hosszabb utazások nem len­nének, s a nagyobb, tehát korszerűbb böltokba cso­portosított munkaerővel megoldhatnák a két mű- • szakos nyitva tartást is. El­végre legkényelmesebb ott vásárolni, ahol lakik az ember. I Nyitray Péter Keszthelyi képeslap ROPPANT forgalom lük­tet egész évben, de külö­nösen így nyáridőben Keszthelyen. A belváros szűk latin utcácskái szinte feszülnek tőle. Naponta száz meg száz autóbusz hozza, ontja a vendégeket, akiknek a Balaton Múze­um, a főtéri gótikus temp­lom, az 1817—19. évi köl­tői ünnepségek emlékére emelt Helikon emlékmű — körülötte Berzsenyi. Kisfa­ludy, Deák. Széchenyi, Vö­rösmarty, Petőfi. Kodály és mások tiszteletére ülte­tett kedves emlékfákkal, nemkülönben a dongabol­tozatos barokk házak sok­sok látnivalót kínálnak. A pannon hangulatú vá­rosnak természetesen a legnagyobb . vonzereje a Balaton, leghíresebb mű­emléke pedig a Kastély mú­zeum, benne a hatalmas fóliánsoklól ódon illatú He­likon könyvtárral. A kas­tély felújítása még folyik, de az egyik szárnyépületét már sűrű sorokban lálo- gatják a vendégek. Gyö­nyörű barokk termei roko­kó díszekkel ékesek, min­den berendezési tárgyat, bútort, a legparányibb dí­szítő figurát is eredeti szépségében állítanak hely­re. A tapéták mintái, szí­nei is XVIII. századiak, s mint annak idején Feste­tics,éle. a mai. restaurátorok M Angliából hozatták — négyzetméterét hétszáz fo­rintért ... Az irodalom, művészet tárgyi emlékei mellett rendkívül gazdag anyagot őriz a Kastélymúzeum a magyar mezőgazdaság tör­ténetéből is. különösen a lótenyésztés múltjáról. Az egyik terem faláról „Te­kintetes. Nemes Zala Vár­megye Táblabírójának” — Nagyváthy Jánosnak olaj- képe néz ránk, alatta ma­gyarázatul a korabeli érté­kelés: „a Magyar Gazda­ság Szerentsés Gyarapító­ja ...” Mellette üvegtárló­ban sorakoznak a művei, így a „Magyar Házigazda­asszony” és a magyar nyel­ven megjelent első rend­szeres gazdaságtan. a „Szorgalmatos mezei gaz­da.” * A Kastélymúzeum köze­lében a Georgikon utca. Pár lépés után süppedő, tömör épületet látunk, márvány tábláján ezzel a felszólítással: „Állj meg. gazdász, ez emlék előtt.. .!” Engedelmeskedünk, hiszen Európa első mezőgazdasági iskolájának épülete előtt sokan megállnak, s nem csak gazdászok. A Georgi- kont Festetics György 1797- ben alapította, öt tanár tanította itt induláskor a nemesi fjakat a mezőgazda- , sági ismeretekre, később gazdasági jogra is, majd fokozatosan bővült paraszt- iskolával, erdész-, vadász-, kertész-, lovász- és mé­nesmesteri iskolával, sőt 1807-töl már gazdaasz- szonyképzö „tagozata” is volt a keszthelyi Georgi- konnak. A kontinens első agrár- iskoláját jószágkormány­zójának. Nagyváthy János­nak a tanácsára létesítette a keszthelyi gróf. Nagy- váthy Miskolcon született 1755-ben. Tanulmányait a sárospataki kollégiumban végezte. Losoncban a köl­tészettan tanára lett. de igazi feladatának az elma­radott magyar mezőgazda­ság fejlesztését tekintette. Ennek szolgálatába állítot­ta életét, gazdag agronó­miái munkásságát. Megtár és más gazdasá­gi épületek is fennmarad­tak a Georgikon szom­szédságában a régi száza­dokból. Ezekben most a jég elleni védekezésre használt viharágyútól kezd­ve ekéket, boronákat, ka­pákat. szekereket, sajtáro­kat. hordókat, metszőolló­kat, lószerszámokat és sok más mezőgazdasági eszközt gyűjtöttek össze, létrehoz­va ilyen módon nz ország első majormúzeumát. * Nem messze a várostól egy irodalmi vonatkozású gazdasági települést látoga­tunk meg. Korábban ura­dalmi tanya volt. hosszú, lcözös-konyhás cselédhá­zakkal. Egy tizkéményes cselédházat máig megőriz­tek, de körülötte már kor­szerű. egészséges házak, boltok, szolgálati lakások épültek, hiszen egy állami gazdaság gépjavító köz­pontja működik az egyko­ri tanyán. Külön neve is van: Szendrey-telepnek hívják, mert a múlt század elején itt lakott Szendrey Ignác. Festetics gróf keszthelyi uradalmának jószágkor­mányzója. Megkerülve a hosszú épületet, a végében parányi szobában Petőfi és Júlia képei, levelei, kéz­iratai. tárgyi emlékei lát­hatók. Valamennyi közül Júlia hímzett, fehér se- lyemruliája a legértéke­sebb. A PÁR NÉGYZETMÉ­TERNYI emlékszoba ajta­ja fölött bélyegnyi kőkere­tes márvány tábla, ezzel a felirattal: „Ebben a ház­ban született 1828. decem­ber 29-én Szendrey Júlia. Emléke örökké él halha­tatlan férje. Petőfi Sán­dor költészetében”. Aztán alatta egy idézet a világ­irodalom egyik legszebb szerelmes verséből: ......egy s zemélyben Te vagy min­denem nekem...” Hegyi József 1É az Adria partján... „Európa nagy idegenforgalmat vonzó országai között sajátos helyei foglal el a sokarcú, ezer sziget országa, JugoszlaLHU. Jóllehet, csak az elmúlt évtizedben foglalta cl méltó helyét a modern zarándokok, az élményekre, felüdülésre vágyó utasok úticéljainak sorában” — ol­vasható Bocs Gyula Jugoszlávia című könyvének szél­jegyzetében. E sorok villantak fel bennem, amint az idegenforgalmi újságírók kongresszusának vendegeként több mint kél hetet töltöttem az Adria partján. Rije- kátot megtenni az utat gépkocsival, hajóval a Kot úri öbölön keresztül az albán halárig, hogy aztán onnan tovább haladjunk, nagyszerű■ élmény, sok érdekesség­gel. Jelen képösszeállítás ennek az útnak néhány em­lékét őrzi. Dubrovnik és az Adriai-tenger legmodernebb szállodája a Hotel Croaeia. Valóságos halkiállítás Hercegnőéi ban, a nemzetközi kem­pingnél. Az albán határ közelében Pecen Miller Vasziljcvies pópa, a híres kolostor történetéről mesél. A festői szépségű Kolon oüoi Ktsannal. SvetK Slefán kicsiny ,szigcf az Adrlni-lengercn, melyet ultra­modern szállodának rendeztek be a jugoszlavok. Kép és szöveg: l’alilovlts Ágoston

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom