Észak-Magyarország, 1975. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-24 / 198. szám

1975. cug. 24,, vasárnap E5ZAK-MAGYARORSZÄG 9 képernyőti W^ímélL\ A televíziónak több mint kétmillió háx'omszázezer elő­fizetője van hazánkban, a családok 70 százaléka rend­szeres tv-néző. Következés­képpen: az ország lakosságá­nak nagyobb hányadát in­formálja, szórakoztatja, ne­veli és tanítja. A tv a rádió mellett a legnagyobb sajtó­szerv, illetve közművelődési intézmény. Vajon a műsorok hatásvizsgálatainak adatai választ adnak-e arra a kér­désre, hogy milyen szerepe van a televíziónak az ízlés­fejlesztésben és ezt a szere­pét mennyire sikerül betöl­tenie?, Erről beszéjgettünk Sándor Györggyel, a Magyar Televízió közművelődési igaz­gatójával. — Először talán arról szól­nék, hogy az egyes adásidők­ben milyen a sugárzott mű­sorok nézettsége. A Tömeg­kommunikációs Központ fel­mérései azt mutatják, hogy a Tv-híradó adásideje alatt a készülékek fele estéröl-es- tére működik. A délutáni órákban lényegesen kisebb, •mintegy öt-tíz százalékos a nézettség aránya, este vi­szont. az úgynevezett főmű- sori dőben ez a szám elérheti a hetven-nyolcvan százalékot is. Ekkora közönség művelt­sége és ízlés szerinti igényei már nagyon megoszlanak. Éppen ezért a műsorszer­kesztésnek egyik legnagyobb gondja, hogyan lehet tisztes színvonalon kielégíteni a leg­különböző igényeket. — Ezekről az igényekről az előbb említett felmérések- böl tájékozódnak? — Igen, ezekből is tudjuk, hogy az úgynevezett szóra­koztató műsorok — a krimik, a könnyűzene, a sport — mindig nagy közönséget von­zanak. Ám a témánk szem­pontjából olyan fontos mű­sorok, mint a Híradó, A Hét, a Delta és a bel- valamint külpolitikai fórumok, útifil­mek és az értékes regényfel­dolgozások közönsége néha nagyobb, mint egy-egy ki­mondottan szórakoztató cél­lal készült műsoré. Azt ta­pasztaljuk, például, hogy nemzeti kultúránk kiemelke­dő alkotásai iránt sok száz­ezer olyan néző is érdeklő­EZ PÁRIZS öreg párocska ül a Szaj­na partján. A bácsika resz- keteg hangon megszólal: — Kerek hatvan eszten­deje élünk együtt, drágám... Azt hiszem, ideje lenne meg­házasodni. — Ugyan, ugyan, édes öregem — válaszol a nénike — kinek keltenénk már mi ketten? ... EZ BECS ­A bíró szigorúan közli a vádlottal: — Ittas állapotban elkö­vetett garázdaságért ezer schillingre büntetem. De többé ne találkozzunk! A vádlott szerényen meg­jegyzi: — Sajnos, még többször találkozni fogok önnel, bíró úr. — Miért? — Mert a vendéglőben, ahol a bíró úr törzsvendég, én vagyok a csapos ... EZ PRÁGA Két beteg beszélget a Karlovy-Vary-i gyógyfürdő parkjában: — Hogy lehet az — kérdi az egyik —, ha a lábadat masszírozzák, te mindig ne­vetsz. ha pedig az enyémet, én mindig ordítok fájdal­mamban? —; Azért, mert én mindig az egészséges lábamat nyúj­tóm oda... dik, aki a mű alkotójáról iskolában nem tanult, könyv­ben, folyóiratban, színház­ban, pódiumon, vagy tárla­ton korábban nem találko­zott vele. Azt bizonyítja ez, hogy értékes műveltkel a legszélesebb közönség is el­érhető. Nem igaz tehát azaz állítás, hogy a nagy többség csak a könnyűt, az igény­telent keresi. Ez persze nem jelenti azt, hogy a munká­ban elfáradt embernek ne lenne jogos igénye annak a szórakozásnak megtalálása, amely erejét regenerálja, idegeit megnyugtatja. — Kétségtelen. Ám a szó­rakoztatás mind témájában, műfajában, mind pedig a tá­lalás színvonalában nagyon különböző lehet, ön például milyen műsorokra gondol? — Sok más mellett, pél­dául a Maigret-sorozalra, amely humanizmusával, hu­morával még ízlésfejlesztés szempontjából is megállja a helyét. És ugyanígy a tánc­dal, a magyarnójta is szol­gálhatja ez a célt, ha a pro­dukció igényes, ízléses. A műsorszerkesztésnek termé­szetesen az adott 'igényekből kell kiindulnia. Két veszély fenyeget: ha megragad az adott igényeknél, vagy ha túlságosan előreszalad. Mind­két esetben hatástalanná vál­hat a munkánk. A gyakor­latban ez azt jelenti: keres­sük azokat a műsortípusokat, amelyek cselekményességük­kel, áttekinthető, realista megoldásaikkal sóik ember számára elfogadhatóak és érthetőek, egyszersmind mű­vészi szempontból értékesek, ízlésfejlesztöek. Hadd említ­sem példának a Fekete vá­ros című tévéfilmet és a té­véjáték-sorozatok- közül a Pa_ rasztok-at, valamint a nem­rég bemutatott Felelet-et. — A közönség tudatának, ízlésének fejlesztése tehát mindenekelőtt élményt biz­tosító művek képernyőre vi­telével érhető el? — Ügy van. Az élmény egyszerre nyújt szórakozást és épülést. Sok műsorunk van. amely igyekszik elősegí­teni a művészet és a tudo­mány befogadását. Ezt köny- nyítik meg egyes népszerű­— Rémes, hogy újabban milyen szórakozott vagyok — panaszkodik barátjának a klubban a nyugalmazott ez­redes. — Tegnap például puska nélkül mentem va­dászni. — No és, mikor vetted észre, hogy otthon hagytad a puskádat? — Amikor hazamentem, és odaadtam a feleségemnek a fácánt... EZ NEW YORK Két New York-i portás beszélget: — Furcsa, hogy a gazdag vendégek kisebb borravalót adnak, mint a szegények. — Tudod, ez azért van, mert a gazdagok nem akar­ják, hogy mindenki tudja róluk, hogy ók gazdagok, a szegények viszont nem .akar­ják, hogy mindenki tudja, hogy szegények ... EZ BELGRAD Egy egyetemista-otthonban a férfi- és női hálószobák ugyanarra a folyosóra nyíl­nak. A gondnok a folyosó közepére egy fehér krétával vonalat húzott, s dörgedel­mesen kijelenti: — Aki ezt a vonalat át­lépi, az dupla szállásdijat fizet, a másodszori kicsa­pongásért négyszeres szál­lásdijat és így tovább ... sitő műsorok, mint például a Nyitott Köny^, a Színházi Album, és azok az adások is. amelyek- a tudomány leg­frissebb eredményeiről in­formálnak. Ha ezeknek a közönsége kisebb is a filme­kénél, akkor is fontos fel­adatot töltenek be a tudat- formálásban. az ízlésfejlesz­tésben. Itt a gondot az je­lenti, hogyan kerüljük el a szakzsargont, s sok idegen szót, fontoskodást, amelyek a nem beavatottaknak ért­hetetlenek, fárasztóak. Ha sikerül elkerülni, ezek a mű­sorok lesznek a legnépsze­rűbbek. Jó példa erre — egyebek között — a közel­múltban az öröklődésről be­mutatott sorozatunk. — Hat a nézőre az a kör­nyezett, -millió', amelyet a képernyőn Iái? — A közvetlen hatásokra nagyon kell ügyelni. A di­vatok gyors változásaiban nem kis szerepet játszik be­mondónőink, riporternőink és persze a férfi kollégák ru­háinak. hajviseletének köve­tése, utánzása. Éppígy igényt ébresztenek a nézőkben a képernyőn látott bútorok és más berendezési tárgyak is. A riporterek, műsorvezetők beszéde, modora ugyancsak követőkre talál. És még en­nél is szélesebb hatású az a világkép, amelyet a tévé köz. vetít. A képernyő minden egyes családhoz elviszi a mai világ képét, amellyel lépést kell tartanunk. — Szerepünkből és lehető­ségeinkből következik, hogy a közgondolkodás és az íz- lésíejlesztés területén tuda­tosan munkálkodjunk, segít­sük azt az átalakulást, amely társadalmunkban végbemegy. Mi’ ennek igyekszünk is ele­get tenni. De az nyilvánvaló, hogy a munkahelyek adott körülményei, az iskolai vég­zettség, a művelődésben való aktív részvétel, vagy annak a hiánya, nagy mértékben meghatározzák és determi­nálják az ízlés fejlődését is. Nekünk az a dolgunk, hogy műsorainkkal jó irányban befolyásoljuk a változást. — És mennyibe kerül az egész szemeszterre egy bér­let? — szólal meg az egyik egyetemista fiatalember ko­molyan ... EZ VARSÓ Egy idős ember elmegy egy ház előtt, amelynek ka­pujában légy kölyök áll, ci­garettával a foga között. — Ilyen tökmag. És már a papád cigarettáját szívod? — Téved bácsi. Ez a hú­gom cigarettája ... EZ MILÁNÓ Az államtitlcár beprote- zsálja a nagykereskedőhöz könyvelőnek Cantinit. A könyvelő fél év múlva meg­hal. Az államtitkár másnap már megjelenik a nagyke­reskedőnél: — Kedves barátom, sze­retném Cantini helyére Sil- vestrit betenni. — Kérlek, barátom — fe­leli a nagykereskedő —, ha a koporsó mérete megfelel... EZ SZÓFIA Az üdülőtársaság gombát szedett, s vacsorára gomba- pörliöltet készítettek. — Ehető gomba ez? — kérdi valaki a társaságból. — Ne kérdezősködj, hanem egyél! A víkendházban mind­annyian úgysem férünk el!... Nem kerülne sokba Sokat utazom a Búza tér­ről induló autóbusszal. Nap min-t nap tapasztalom, hogy sok idős nő és férfi, kis­gyermekkel utazó édesanya hosszú időn át várakozik, — álldogállva, gyermekét, cso­magját tartva — a busz in­dulására. — mert egyetlen pad, ülőhely sem áll az uta­sok rendelkezésére. Társadalmunk sok mindent megtesz az idős emberek, a kisgyermekek, a gyermekes édesanyák érdekében. Ügy vélem a városi tanácsnak, vagy az illetékes közlekedési vállalatnak nem kerülne túl­ságosan sok pénzébe néhány rögzített kerti padot elhe­lyezni az autóbuszok indu­lási helyeinél. Még egy-egy fedett kis területet is lehet­ne létesíteni, amely a csa­padéktól védené a várakozó­kat. Ezer- és ezer utas len­ne hálás érté! ; Mile József Miskolc Nincs papír — uiocs fürdőszoba Még 1971-ben építkeztünk Mezőny árúdon, de a fürdő­szoba nem készülhetett cl, nem volt pénz a berendezés­re. Az idén a mezökeresztesi Takarékszövetkezethez for­dultunk segítségért. Meg is ígérték a kölcsönt, ha a szükséges iratokat beszerez­zük. S ezzel kezdődött a kál­váriánk! Telekkönyvi szemlét j kér­tünk, azonban az igazoláson a felépült ház nem volt feltün­tetve. Kölcsönt pedig csak megfelelő hivatalos irat alap­ján ad a szövetkezet... Be­jelentettük igényünket a földhivatalhoz. Közölték: fi­zessünk be 200 forintot, s jönnek felmérni a lakást. Megtörént. A befizetés is, a felmérés is. Azt mondták: három hét múlva lesz papír. Nem leli! A férjem érdeklő­dött, — azt mondták fizes­sen be 20 forintot és S nap múlva küldik az igazolást. Ezzel sem volt szerencsénk. Augusztus elején' a férjem érdeklődött személyesen, de csak újabb határidőt szablak meg, újra csak hitegettek bennünket. Az a kérdésem: hogy lehet az. hogy egy ilyen egyszerűnek látszó ügy ilyen bonyolulttá váljék? Nem le­hetne az ilyen ügyekben va­lami hathatós intézkedést tenni? A pénzt befizetjük és csak hitegetést kapunk?! Elnézést a zavarásért, de úgy érzem — amellett, hogy a mi ügyünk, személyes bosszúság —, ez közügy is. Intézkedést kíván, hogy sok más ember elkerülhesse az ilyen és hasonló bosszanlco- dást. Ktizni Bertalanná Mezőnyárád 'S. A munka le«vcu precíz! A Győri kapui lakótelepen van lakásom. Házunk körül szép nagy füves -terület.. — s ez öröm. A területet a ker­tészeti vállalat tartja rendbe, — azonban ez nem mindig sikerül és ez — gondolom nemcsak nekem — bosszú­ság is. Amikor ugyanis meg­jelennek, hogy rendBehozzák a területet, sokszor inkább rendetlenséget hagynak ma­guk után. Fűnyírógép ugyanis van, sói de a' lekaszáit fű eltakarítá­sához szükséges eszköz. —• gereblye, seprű, — nincs. A gyermekek, vagy mások ál­tal iüvön hagyott papirt nem szedik össze, hanem azt a gép apró darabokra vágja, s mind az. mind a száradó tű ottmarad „dísznek”, még csak csúnyább lesz a terület. Nem beszélve arról, hogy ha a gyomot jönnek kapával ki­irtani a gyalogjáró szélein., azt -is otthagyják és földgö­röngyök is kerülnek a jár­dára. N. B.-nc Miskolc, Súgván u. 5. Miért nein kapok vizet? Aszaló község vezetősége, lakossága 1970-ben elhatá­rozta, hogy megoldja a köz­ség vízellátását. Gyűjtötték a hozzájárulást, az aláíráso­kat. Én, mivel a falu szélén lakom, elsőként írtam alá a listát, és kerti csapot kértem. A vízművek azóta el is ke. szitetie a hálózatot, de a mi utcánk kimaradt belőle. Rek­lamáltam a tanácsnál, — mert. az előzetes rajzon az én házam vízellátása is sze­repelt. Ígéretet kaptam, hogy majd ebben az évben meg­lesz, azonban azt hiába vár­tam, az ígéret csak szó ma­radt. Nehezményezem a dolgot, mert én éppen úgy fizetem a hozzájárulást mint azok, akiknek háza előtt, vagy por­táján már olt a vízcsap. Több mint 2000 forintot fizettem és még 700 forintot kérnek, — miközben én továbbra is vödörrel hordom a vizel. Nem tudom, mikor valósítják meg az ígéretet? id. Juhász József Aszaló Dolgozókat a! kai maznak A Miskolci Vízmüvek, Fürdők és Csatornázási Vállalat felvé­telre keres a Sajó-parti telepére anyagkiadói és raktári ncgéd- munkást. Jelentkezni lehet a vállalat raktárvezetőjénél, Mis­kolc, I. Vörösmarty u. 10. Továb­bá felvételre keres: felmérő technikus mellé segítőt, illem­hely kezelőt, ásómunkást és csa­tornamunkást. Jelentkezni lehet a vállalat vízhálózati osztálván, Miskolc, I., Vörösmarty u. 10. A Budapesti Fűszer és Édesség Nagykereskedelmi Vállalat azon­nali belépéssel* felvesz 1975-ben általános Iskolát végzett és érettségizett fiatalokat kereske­delmi és adminisztratív munka­körökbe. Megegyezés esetén női és férfi szállást biztosítunk. Je­lentkezés: Bp., VII., Dembinszky u. 2(5., munkaügyi osztály (szom­bat kivételével). A Borsod megyei Nyomdaipari Vállalat ÉRETTSÉGIZETT és fiúkat felvesz könnyű, tiszta betanított munkára. Jelentkezni lehet: a vállalat munkaügyi osztályán, Miskolc l„ Bajesy-Zs. 15. A B.-A.-Z. megyei ÄHatforgalmi és Húsipari Vállalat a az alábbi munkakör betöltésére pályázatot hirdet: — radiológus felvételi követelmény: vegyészmérnöki képesítés. A pályázatot a vállalat személyzeti és oktatási vezetőjénél lehet benyújtani Miskolc, Vágóhíd u. 16! sz.' ?- alábbi munkakörökben alkalmaz dolgozókat: — áruforgalmi vezető mellé titkárnőt, — gyors-gépírónőt, — gépkocsivezetőt, — motorszerelőt, — porlasztó-adagoló beállítót, — mérlegjavító szakmunkás' — tetőszigetelőt, ^ — villanyszerelőt, — szervizmunkást, — férfi és női segédmunkásokat betanításra. • 7 i Az ózdi üzemünkben: ; — húsipari szakmunkást, ' — férfi és női segédmunkást. Jelentkezni lehet a vállalat központjában Miskolc, Vágóhíd u. 16. sz., valamint az ózdi üzem vezetőjénél. A. E. ■fi-': 1 -I £>zen nevei EZ LONDON

Next

/
Oldalképek
Tartalom