Észak-Magyarország, 1975. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-09 / 159. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1975. július 9., szerda Helytállnak a kombájnosok A Claas Dominátor, a szint« pormentes vezetőfülkéjű kombájn CPS-rendszerben ter­mesztett, szép búzát arat a zsolcai Lenin Tsz határiban. (Folytatás az 1. oldalról.) És ami a rövidke reggeli - időt illeti? Hát nem is olyan nagy'' áldozatvállalás. Ez a kis hidegétel csak amolyan kiegészítés. Délben kiadós, főtt ebédet hoz a gépkocsi a vámosi bisztróból, s jár na­ponta négy üveg üdítő ital és szódavíz, amennyi csak kell. . — Az 'a legtermészetesebb, hogy jól kell gondoskodni az aratók, a gépkezelők ellátá­sáról, a meleg ebédet, az ál­landó üdítő italt biztosítani kell — hallom örömmel a felsőasolcai Lenin Tsz fiatal agronómusától, Tamás Lász­lótól is. A tsz arnóti határrészé­ben, a gyönyörű búzatáblán szinte ördöngős sebességgel arat a két Claas-kombájn, s nem nagyon marad le az E—512-es sem. Egy-egy ilyen nagy teljesítményű, korszerű gépre két-két kombájnost is beosztottak. Így azután, ha kell, ha lehet s, ha az idő­járás is engedi, akár 24 órás is lehet az aratási nyújtott műszak. A kombájnosok.: Budi Ba­lázs, Lovász Ferenc, Farkas József, Ruszkai Péter, Béres János és Fodor Barna sze­rint nem lesz könnyű az idei I aratás, de nemcsak a prémi­um, a versenyjutalom miatt, hanem becsületből is meg­tesznek minden tőlük telhe­tőt, hogy a lehető leggyor­sabban, szem veszteség nél­kül kerüljön magtárba min­den megtermelt gabonaszem. Szöveg: Pozsonyi Sándor Kép: Szabados György Az MSZMP KB 1971. évi decemberi határozata nyomán a Vas-, Fém- és Villamosenergia-ipari Dol­gozók Szakszervezetének Központi Vezetősége 1972- ben határozatot hozott a szocialista munkaverseny- mozgalom továbbfejlesztésé­re. Ennek végrehajtásáról, s az eddig elért eredmények­ről adott számot tegnap, jú­lius 8-án a Diósgyőri Gép­gyár szakszervezeti bizott- ■sága. Az írásos beszámolót — amely mélyrehatóan foglal­kozott az eltelt időszakra jellemző gazdasági tevé­kenységgel, s a szocialista munkaversen,y-mozgalom- ban elért eredményekkel — Varga Barnabás, a vállalat szakszervezeti bizottságának titkára szóbeli beszámolójá­val. egészítette ki. Elmondta, hogy a fenn­álló nehézségek ellenére is teljesítette féléves célkitű­zését a vállalat. Ehhez el­sősorban a határozatok ki­adása óta, a vállalatnál meg­erősödött versenymozgalom járult hozzá. Az eredmé­nyek mellett megemlítette azokat a tennivalókat is, melyek a jövőben úgy az egyes üzemekre, mint a vál­lalatra várnak. Kiemelte, hogy üzem- és munkaszer­vezés területén külön fel­adatot jelent a vállalati lét­számhiány felszámolása. A kooperációs gondok megol­dásához, az anyag-, szer­szám- és alkatrészellátás jö­vőbeni javításához külön kérte a vasasszakszervezet segítségét. Kiemelte a vál­lalat gazdasági, társadalmi és politikai szerveinek az eddiginél is célratörőbb ten­nivalóit a vállalati tartalé­kok fokozott kihasználására A szóbeli kiegészítést kö­vető hozzászólásokból egy­értelműen kitűnik, hogy az elért eredmények ellenére a jövőben is jelentős felada­tok. várnak a vállalat kol­lektívájára. Agócs István, a vasasszak­szervezet termelési és köz- gazdasági osztályának veze­tője felszólalásában elmond­ta, hogy kedvezően ítéli meg a, vasasszakszervezet az el­telt időszakban kifejtett te­vékenységet. Az elért ered­mények mindenképpen biz­tosítják a vállalatnak a ne­gyedik ötéves tervidőszakra vállalt gazdaságpolitikai és társadalompolitikai célkitű­zéseinek teljesítését. Üzenet A Helsinkiben tartandó zárószakasz időpontjának kitűzése az előfeltételé an­nak, hogy Géniből az euró­pai biztonsági értekezlet második szakaszáról üzene­tet küldjenek a finn kor­mánynak, a harmadik sza­kasz lebonyolítójának. Ezzel ellentétben az történt, hogy a finn kormány üzenete ér­kezett Genfbe. A finn kor­mány a konferenciának kül­dött üzenetében kizárta a záróértekezlet július 28-i megnyitásának lehetőségét, minthogy már nincs elegen­dő ideje a technikai szer­vező munkára. Ezzel lénye­gében új helyzet állt elő. BAROMFITENYÉSZTŐ SZAKMUNKÁSTANULÓNAK az általános iskolát az idén befejező, de 16. életévüket be nem töltött fiúkat és lányokat FELVESZ A BÁBOLNAI MEZÖGAZDASÄGI KOMBINAT KÖZPONTI GAZDASAGA. A felvett tanulók kollégiumi elhelyezést és teljes ellátást kapnak. Jelentkezés: személyesen vagy levélben az oktatási osztályon. Cím: 2943 Bábolna 1 Az SZKP Központi Bi­zottságának Politikai Bizott­sága és a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa megvizsgálta a Szovjetunió delegációjá­nak jelentését a KGST Bu­dapesten tartott június ??—1 26-i XXIX. ülésszakának eredményeiről. Az ül ' '.za­kón a szovjet delegációt •Alekszej Koszigin, a Politi­kai Bizottság tagja, a Mi­nisztertanács elnöke vezette. A Politikai Bizottság és a kormány nagy jelentőségű­•Baeaiagrasiz33seaKnBZ«5mng»v«>i7^™?ncxi nők minősítette az üléssza­kon hozott határozatokat, s megelégedéssel szögezte le, hogy a KGST-országok sok­oldalú integrációs intézke­déseinek az 1976—1980-as évekre szóló összeegyezte­tett terve, amelyet a KGST gyakorlatában első ízben dolgoztak ki és amelyet az ülésszak jóváhagyott, a KGST-országok fontos poli­tikai és gazdasági okmánya. A Politikai Bizottság és a kormány véleménye szerint a XXIX. ülésszak határoza­tai az SZKP, a testvéri kommunista és munkáspár­tok következetes és interna­cionalista politikájának, va­lamint ama készségének si­kerességét tükrözi, hogy sza­kadatlanul szélesítsék és mélyítsék a KGST-országok testvéri együttműködését és gazdasági integrálódását, amely meggyorsítja gazdasá­guk dinamikus fejlődését és az életszínvonal további emelkedését. Kedden ülést tartott a Szakszei-vezetek Országos Tanácsa. Földvári Aladár, á SZOT elnöke megnyitó be­szédében emlékeztetett ar­ra, hogy az utóbbi hónapok­ban a magyar munkásmoz­galom négy kiemelkedő har­cosa — Kisházi Ödön, Vas- Witteg Miklós, Galló Ernő és Háner József — eltávo­zott az élők sorából. Mind a négyen kora ifjúságuktól kezdve hosszú évtizedeken keresztül a magyar szak- szervezeti mozgalom aktív és harcos részvevői, veze­tői voltak. A tanácsülés né­ma felállással tisztelgett és emléküket jegyzőkönyvben megörökítette. Ezután Földvári Aladár utalt az elmúlt hónapok ki­emelkedő politikai, társadal­mi eseményeire, a párt XL kongresszusára, hazánk fel- szabadulásának 30. évfor­dulójára, az országgyűlési képviselőválasztásokra, ame­lyeknek előkészítésében a szakszervezeti mozgalom is tevékenyen részt vett sajá­tos eszközeivel. — Emléke­zetes — mondotta —, hogy pártunk Központi Bi­zottsága a XI, kongresz- szus előkészítő időszaká­ban felkérte a Szakszer­vezetek Országos Taná­csát, hogy a pártkong­resszus dokumentumter­vezeteit véleményezze. A SZÓIT a dokumentumter­vezeteket megtárgyalta és javaslatait megküldte a párt Központi Bizottságá­nak. A közelmúltban Kádár János elvtárs, a Központi Bizottság első titkára levél­ben fejezte ki köszönetét a Szakszervezetek Országos Tanácsa ez irányú közremű­ködéséért. Földvári Aladár ezután felolvasta Kádár János levelét, amely a követ­kezőképpen hangzik: — A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága nevében megköszö­nöm Önöknek, hogy vélemé­nyükkel, javaslataikkal hoz­zájárultak a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága kongresz- szusi irányelveinek és prog­ramnyilatkozatának telje­sebbé tételéhez. Észrevéte­leiket Központi Bizottsá­gunk nagy figyelemmel ta­nulmányozta és a doku­mentumtervezetek összeállí­tásánál figyelembe vette. A továbbiakban Földvári Aladár a. SZOT nevében kö­szönetét fejezte ki Kádár János elismerő szavaiért, és üzért, hogy a Központi Bi­zottság a dokumentumterve­zetek összeállításánál figye­lembe vette a SZOT ja­vaslatait. Ezután Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára bejelentette, hogy a SZOT elnöksége Ne­meslaki Tivadart,' akit az országgyűlés kohó-' és gép­ipari miniszterré választott, érdemeinek elismerése mel­lett a SZOT főtitkár-helyet­tesi tisztségéből felmentet­te. A tanácsülés a felmen­tést megerősítette, s egyben úgy határozott, hogy a fő­titkár-helyettesi tisztséget egyelőre nem tölti be. A tanácsülés ezután rá­tért napirendjének, a ma­gyar szakszervezetek XXIII, kongresszusa előkészületei­vel kapcsolatos kérdések tárgyalására. A SZOT 1974. október 7-i ülésén határozta el, hogy 1975-ben újjáválasztják a szakszervezeti szerve­ket és összehívják a magyar szakszervezetek XXIII. kongresszusát, amelyre előreláthatólag decemberben kerül sor. A kongresszusi előkészü­letekről a SZOT elnöksége nevében Herczeg Károly, a SZOT titkára számolt be. A párt XI. kongresszusát meg­előző és azt kísérő kedvező politikai légkör a szakszer­vezeti munkában is érezteti hatását, jó feltételeket te­remt a szakszervezeti fel­adatok hatékony végrehaj­tásához. — Nagy öröm és meg­tiszteltetés számunkra mondotta —, hogy a párt XI. kongresszusának doku­mentumaiban, a beszámoló­ban, a kongresszusi határo­zatban és a programnyilat­kozatban egyaránt helyet kapott a szakszervezeti tag­ság véleménye, számos ja­vaslata. A XI. kongresszus után még jobb feltételek te­remtődtek a magasabb szin­tű szakszervezeti munkához, A kongresszuson is ki­fejezésre jutott, hogy a párt támaszkodik a szak- szervezetekre, igényli munkáját. Elvárja, hogy a szakszervezetek kö­vetkezetesebben szervezzék és neveljék a dolgozókat társadalmunk politikai, gaz­dasági erejének növelésére. Bátrabban képviseljék és védelmezzék a bérből és fi­zetésből élők érdekeit, tör­vényekben, rendeletekben biztosított jogait. A szak- szervezetek fordítsanak na­gyobb figyelmet a munká­sok, a dolgozók aktivitásá­nak kibontakoztatására, a szocialista tudat, műveltség és életmód, a szocialista ember formálására. — A munkáshatalom gaz­dasági erősítése, a gazdasá­gi építőmunkában való rész­vétel a szakszervezeti tag­ság egészének érdeke, a vá­lasztott testületeknek és ak­tivistáknak pedig érdekvé­delmi feladata is — mon­dotta. — Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny első szakaszának eredmé­nyei túlszárnyalták várako­zásainkat és nagymértékben segítették gazdasági és tár­sadalompolitikai céljaink valóra váltását. — Ismeretes — folytatta —, hogy népgazdaságunkra az elmúlt évek folyamán , új, kedvezőtlen tendenciák hatoltak. Külkereskedel­münkben nagymértékben romlott a cserearány. A népgazdasági egyensúly rom­lását előidéző külgazdasági tényezők tartósak, ezért az egyensúly csak hosszabb idő alatt és fokozatosan állítha­tó helyre. A termelési, a gaz­dasági munka iránt szigo­rúbbak a követelmények. Az év első öt hónapjá­nak eredményei még nem eléggé kedvezőek, folytatód­tak az elmúlt év negatív tendenciái. A SZOT titkára hangsúlyozta a belső tarta­lékok jobb kihasználásának, a termelési szerkezet kor­szerűsítésének, az élő- és holtmunkával való jobb gazdálkodásnak és az éssze­rű takarékosságnak a jelen­tőségét. Mindezt a szakszer­vezeti szervek is messzeme­nően elősegítik, ehhez áron­ban mint mondotta, az is szükséges, hogy valameny- nyi ágazatban és üzemben konkrétan szabják meg a feladatokat, hagyjanak fel a csupán általánosságokat tar­talmazó „programokkal”, amelyekkel niég mindig meg­lehetősen sok helyen igye­keznek helyettesíteni a ha­tékony intézkedési terveket — Pártunk politikájának alapelve — és ezt a szak- szervezetek is messzeme­nően vallják és támogatják —hogy a szocializmus építésé­nek együtt kell járnia a dolgozók, a lakosság jó­létének rendszeres eme­lésével, anyagi és kulturális igényei­nek mind magasabb szintű kielégítésével. Az életszín­vonal emelésének anyagi alapját a gazdaság növeke­dése, a doigozók alkotómun­kája teremti meg. A .továbbiakban a munka szerinti elosztás elvének je­lentőségét hangsúlyozta, s arról is szólt, hogy növek­szik a társadalmi juttatá­sok aránya. Igen fontos fel­adat a lakáshelyzet javítása, ezért a szakszervezetek szük­ségesnek tartják, hogy a vállalatok továbbra is segít­sék lakáshoz juttatni dolgo­zóikat, mindenekelőtt a munkásokat és fiatalokat. Részletesen szólt a szak- szervezeti demokrácia fej­lesztéséről, a többi között arról a tervről, hogy erő­teljesen növelik majd a szakszervezeti bizalmiak munkájának jelentőségét. Ha a szakszervezetek kongresz- szusa-ehhez hozzájárul, úgy á jövőben a bizalmiak tes­tületként is működni fog­nak. A szakszervezeti bizott­ságok és a vállalati szak­szervezeti tanácsok min­den lényeges döntés előtt ki kell, hogy kérjék majd c tanácsadó testület vé­leményét, s a bizalmaik útján kell majd tájé­koztatniuk a tagságot a szakszervezeti élet vala- menriyi mozzanatáról. Ezzel tovább nő a szakszervezeti tagság részvétele a vezetés­ben, a vezetők közelebb ke­rülnek a tagsághoz. A beszámolót vita követ­te; az elnökség beszámoló­ját a tanácsülés egyhangú­lag jóváhagyta. A tanácsülés ugyancsak jóváhagyta a SZOT 1975j évi második félévi munka- tervét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom