Észak-Magyarország, 1975. július (31. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-08 / 158. szám
T975. július 8., kecící ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Mitől szocialista szervezet a lakásszövetkezet? Fapapucsok vászon felsőrészeit készítik a Minőségi Cipőgyár tiszakcszi gyáregységében. A nyékládházi áfóss figyelmébe Ahol hiánycikk az udvariasság Lakásszövetkezeti közgyűlésem ezt a kérdést boncolgatta az egyik felszólaló. Sajnos, a hangvételből nem az csendült ki: mi segítheti elő a szocialsta szellem kialakítását egy közösségben. Valami olyan érzést engedett sejtetni a felszólalás, hogy a „szocialista szervezet” csupán előírt kifejezés... Így kell mondani. De, hogy a lakásszövetkezeti közgyűlésen felvetett kérdésnél maradjunk: igaz az, hogy a lakástulajdonosok közös házakban laknak, és közösek a gondjaik. Igaz, az is, hogy a tanácsi bérlakásoktól eltérően az ilyen házakban ki-ki saját tulajdonának tekintheti a lakását, s a házban felmerült közös költségeket a lakástulajdonosoknak leéli fedezniük. De sorolhatnánk tovább is azokat a tényeket, amelyek alapvetően igazak és vélemény- alkotásnál csalk ezekből lehet kiindulni. Sajnos, sokan vannak, akik ezeket az alapvető kérdéseket is vitatják. Például úgy véli.k, „mit érdekel, engem csak a saját lakásom dolgai érdekelnek” ... Jó, jó. De az a ház úgy egész, ahogy van; lép- esőházzal, födémmel, felvonóval, közös helyiségekkel együtt. Senki sem tudja kiemelni a saját lakását. Valaki azt mondaná, mi köze az ilyen szélsőséges véleményeknek az eredeti kérdéshez. Sok köze van. Mérgezi a légkört... Ha mindenki sajátos szemüvegen keresztül nézi helyzetét egy közösségben, abból nehéz egységes álláspontot kialakítani. Az együk lakástulajdonos azt mondja, ón nem aláírtam szövetkezeti lakást, ezt kaptam. Nem akarok mást, csak lakni, és hagyjanak engem békén a közös ügyekkel. A másik lakástulajdonos azt mondja: szóljanak, mennyit fizessek, de engem ne zaklassanak, „holmi közgyűlési ügyekkel.” Mások a közös házban úgy hiszik, mivel a lakás az övéké, azt tesznek benne, amit akarnak, kirázhatják az ablakon a szőnyeget, bele a mások levesébe, őket nem érdekli, hogy alattuk még lakik valaki, ugyanolyan joggal, mint ő, csak egy emelettel lejjebb. Vagy valaki úgy, és annyit használja a felvonót, mintha sajátja lenne, de a javítási költségeket nem akarja vállalni. Olyan is van, alti az ételmaradékot beleönti a szemétbeöntöbe, és ugyanakkor a higiéniáról szónokol. Másféle példáival is említhetnék. Két év után találkozott két régi ismerős, kérdezték egymástól: „te hol laksz”. Kiderült, hogy egyikük az első, másikuk a hetedik emeleten lakik, ugyanabban a lépcsőházban. Mitől szocialista szervezet a lakásszövetkezet? Először is átlói, hogy önigazgatás- szerűen épül fel a szövetkezet vezető apparátusa, csak az tölthet be vezető funkciót, aki tagja a szövetkezetnek. így biztosított a csoport érdekének a képviselete, egyeztetve természetesen az államérdekkel. Biztosított á közgyűlés által a legszélesebb demokratizmus, amely által mindenki kiveheti részét a közös ügyek intézéséből. De ahhoz, hogy mindenki ki véli esse részét a közös ügyek intézéséből, hogy beleszólhasson az ügyekbe, természetes módon ismerni kell annak a témának a tárgyát, amibe bele kíván szólni. Az eddig ismert hivatalos fórumoknak viszonylag könnyebb helyzetük van. Például az ingatlankezelő vállalat közit a bérlőkkel, hogy ennyi vagy annyi lesz a lakás bére. A bérlő tudomásul veszi, és eszébe se jutna, hogy azt vitassa. Az ingatlankezelő vállalatnál maradva, ha egy épület költségei nem fedezik a lakók álltai befizetett lakbért — amit bizonyosra veszünk —, akkor azt a vállalat állami költségvetésből pótolja. Ez a szövetkezetnél nem így van. Ott a tagoknak zsebbe kell nyúlni, és a lakiig nagyságának arányában be kell fizetni a hiányzó összegek Itt aztán felülkerekednek az indulatok, a véleménj'ek fésületlenül kerülnek megvitatásra, egy ilyen vitában az emberek egy részénél nem a szocialista embertípus vonásai kerülnek felszínre, ellenkezőleg. Felszínre kerül az önfegyelem hiánya, a közös és magánérdekek merev szétválasztása, az intrika, hogy jól, vagy rosszul irányítja a vezetőség a szövetkezetek Nem, vagy csak ritkán vetődik fel a vitákban, hogy „én” mivel tudnám elősegíteni a szövetkezet gazdaságosabb működését. Vitákban gyakran kerül szóba, hogy a másik szövetkezet „csak annyit fizet”. De senki, vagy csak kevesen nézik meg, hogy abban a másik szövetkezetben milyen a házak felszerel tségi foka. Például van ahol tetőszellő- zö-motorok vannak, van ahol nincsenek. Egyik helyen központi fűtés van a lépcső házakban, másutt nincs. Van felvonó nélküli és van felvonóval ellátott ház, és sorolhatnánk tovább a különbözőségeket, amelyek a költségeket . befolyásolják. Egy szövetkezeten belül is vannak különböző fclszerell- ségű házalt Es még valamit; Egyetlen szövetkezet ügyét sem vitte még előre, amikor a tagjai a másik szövetkezet dolgait vitatták, „ezt, vagy azt hallottam a villamoson” — alapon. Az ilyen „hallottam” ismeretek csak arra jók, hogy káoszt teremtsenek egy közösségen belül. Mondhatja valaki. Kitértünk a kérdés elől, amit a felszólaló tett fel. Nem. Csupán érzékeltetni szerettük volna, hogy mennyire bonyolult egy lakásszövetkezetben egyértelműen válaszolni valamire, hiszen például, a lakástulajdonosok összetétele sem egyforma, így sok kérdésben a vélemény sem. Persze rövidebben is meg lehet fogalmazni a kérdésre adandó választ. A szövetkezet az nem személy, csak jogi értelemben, A szövetkezet a tagok összessége, amelyben a tagok felfogása, szemlélete, egyénisége dönti el, ráillik-e a szocialista szervezet kifejezés, önvizsgálódással, a közös ügyek iránti jószándékkal, mindenki sokat tehet, hogy a kifejezést a tagság megtöltse tartalommal. Takács József A mályi tóparton, a strand bejárata melletti füszerboltban, . különösen ilyen kánikulai időjáráskor hiljeteUenül nagy a forgalom. Az aprócska üzlet ma már egyáltalán nem felel meg a megnövekedett, és évről évre növekvő igényeknek. De nem felel meg a szolgáltatással együtljáró követelményeknek az a magatartás sem, ahogyan a boltban bánnak a vevővel. Az elmúlt vasárnapon nem volt például elegendő kenyér, pedig sokan keresték. Amikor emiatt egyvalaki szót emelt., az üzlet vezetője nagyon egyértelműen, minősíthetetlen hangon azt mondta: — Szombaton volt 100 darab. Mind elfogyott. Ha nem tetszik, menjen másü- vé vásárolni,.. Sok mindenről árulkodik a megjegyzés. Mindenekelőtt arról, hogy a Mályi- tónál tartózkodó, pihenni vágyó emberek nemcsak szombaton, de vasárnap is szeretnének kenyérhez jutni. Éppen ezért nem ártott volna másnapra is gondoskodni megfelelő mennyiségiül. Mindezzel kapcsolatban arról is beszélni kell, hogy a boltvezetőnek feltétlenül tudomásul kell vennie: nem a vevők vannak őérte, hanem fordítva. Ha elvállalták ennek az aprócska üzletnek a vezetését, ezzel együtt a Má- lyi-tavon tartózkodók élelmi.szerféleségekkel való ellátását, akkor tartsák is elsőrendű kötelességnek a róluk való gondoskodást. Azzal nem oldódik meg semmi, ha minősíthetetlen hangon beszél a vásárlókkal és úgy viselkedik, mintha szívességet tenne bárkinek is, aki a pénzéért szeretné megkapni azt, amit kér. Nem ártana, ha a nyékládházi áfész erre a boltocskára is jobban odafigyelne, méghozzá hathatósabb ellenőrzéssel, mert egyes áruféleségek minőségével is baj van. Az említett napon például a sör miatt panaszkodtak a vevők. S amíg a kenyér miatti szóváltás tartott, egy fiatalasszony reklamált; többet számoltak, mint ameny- nyi az elvitt áruért járt volna. A csomagolópapírra irt számjegyeket újra ösz- szeadva kiderült: a reklamálás nem volt alaptalan. Mindent egybevetve: helyénvaló lenne, ha az áfész vezetősége — elsősorban a távlatokat figyelembe véve — nagyobb felelősséggel törődne a tó környéki ellátással, esetleg áldozna is rá, hogy nagyobb eladóterű boltban, korszerűbb körülmények között is mindenekelőtt udvarias kiszolgálás mellett vásárolhassanak a vevők. Ez olyan Igény, aminek megoldása sürgető, még akkor is, ha — az áfész-t illetően — esetleg szorító gondokkal jár. T. F. Gyermekek üdültetése A tokaji kempingben A kalászosok nagy veszélye a tűz Csendes a tokaji kemping. A faházak között sétálnak- néhányam, meg a vízparton és a friss-zöld pázsiton napoznak. Mindössze két kocsi áll a területen. Egy lengyel házaspár éppen két éjszakára foglal helyet magának. Dél körül jár az idő, ilyenkor minden csendes. A forgalom estefelé kezdődik. — A múlt szerdán termelőszövetkezeti kiránduló csoportunk volt. Negyvenhatan aludtak itt, Igen jól érezték magukat. Itt voltak a nagy-, atádi gyerekek is, egy egész gimnáziumi osztály. Csütörtökön 28-an jöttek egy csoporttal, a íaházakban öt hely volt elfoglalva. Nem nagyok ezek a számolt, de ennek az időjárás az oka. Esténként azonban így is benépesül a kemping. Ilyenkor körülbelül 80 százalékos a kihasználtság — világosít fel Balázs Béláné, a kemping vezetője. — Az az igazság, hogy itt csak egy-egy éjszakára kérnek szállást — folytatja — Reggel mennek, tovább a vendégek. Egyébként a fahá- j zaink június havi kihasználtsága — átl agot 6zámít- i va — 68 százalékos volt, ami ! jónak mondható. Szombaton például már emelkedett ez a szám, hiszen a budapesti műegyetemisták 35-ös cső-! portja mellett még egy ma- ; sík, 35 tagú társaság is itt töltötte el szabad idejét. Sőt vasárnap is Tokajjal ismerkedtek. | — A szezon eddigi részé-! ben kük fordultak meg itt? j — Június elejéig fóieg az! általános és középiskolások foglalták el a 70 férőhelyet, mostantól kezdve pedig inkább a termelőszövetkezetek, és állami gazdaságok nagyobb csoportjai, akik országjáró túrájuk közben egy- egy éjszakára itt szállnak meg. Rajtuk kívül főleg a szomszédos államok turistái keresik fel előszeretettel a kempinget, de ebben az évben jártak mar itt svéd, dán, finn, holland vendégek Is. Főleg gépkocsikkal, és a maguk verte sátrakban töltöttéle az éjszakát. (vásárhelyt) Száz, izgalommal és önömmel teli borsodi gyerek utazott június 5-én, az első „turnussal” Röjtökmuzsajra, a Kisalföld nyugati részére. Megkezdődött a nyári gyermeküdültetés. Annak idején néhány hetet én is eltöltöt- tem a röjtökmuzsajihoz hasonló SZOT-gyermeküdülő- ben, igaz nevelőként, azaz munkában, mégis szép emlékeim között vannak ezek a hetek; hát még a gyerekeknek! Hiszen ezekben a gyereküdülőkben a felnőttek mindent megszerveznek, a gyerekeik valóban pihennek, szórakoznak, élmények tucatjaival gazdagodnak. Az idei nyárra összesen 1900 gyermeküdülő-jegyet kapóit a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsa. (Az őszi, illetve tavaszi gyógy- üdültetésben 700 borsodi általános iskolás korú részesülhet.) Ha hozzászámítjuk, hogy a nagyobb szakszervezetek, vállalatok saját üdülőikbe is szerveznek gyermek-turnusokat, valamint az úttörő, iskolai és szaktáborokban üdülő gyerekeket, akkor is kevés, amit Borsod megye kapott, ilyen nagy megyének 1900 gyermeküdü- lójegy kevés. A szünidőben az említett Röjtökmuzsajon kívül Parád- sasvárra, Parádfürdőre, Kőszegre, a Vas megyei Mi- kozsdpusztára és Csehimind- szantre, valamint a Balaton déli oldalára kerülnek a borsodi gyerekek a szakszervezeti üdültetéssel, néhányan pedig megyén belül nyaralhatnak, hiszen jut borsodi gyerek Sátoraljaújhelyre is. A szakszervezet gyermek-! üdültetése egyébként egyike a ) leghumánusabb juttatások- í nak, hiszen rendkivül olcsó.' 1975. január 1-től változott a felnőtt üdülőjegyek ára — kategóriákba sorolták az üdülőket —, de a gyerekeké változatlanul napi 10 forint maradt. Tehát egy 11 éves gyereknek — már teljes jeggyel utazhat csak — a két hét üdülés annyiba kerül, mint hasonló korú társának az, hogy egyáltalán elutazik Miskolcról — Siófokra, s vissza személyvonaton.... És ha már a Balatont emlegetjük, július 31-én különvonat viszi a borsodi gyerekeket a Balaton déli partjára, ahová 900-an jutnak el megyénkből. Balatonszabadi- han, Zamárdiban, Fonyódli- geten és Balatonmárián nyaralnak két hétig a lányok és a fiúk. Természetesen őket csakúgy, mint a korábbi vagy későbbi csoportokat tanárok kísérik a vonaton, az üdülőkben pedig nevelők vigyáznak rájuk, szervezik sport- és kulturális prog- romjaikat, egyszóval szabad idejüket a fürdéstől az olvasásig. — nyitray — Az ér mniden szakában fontos feladat a mezőgazda- sági termények tűzvédelmének megszervezése. A nyár, a rekkenő hőség különösen óvatosságra int: egy kipattant szikra is tetemes mezőgazdasági kárt okozhat. Az aratás, a eséplés időszakában nagy veszélyt jelent a beérett gabonára a traktorból kipattanó szikra, az arató-cséplőgépek műszaki hibája. Tüzet okozhat a szálas takarmányok szállításánál a technológiai szabályok megszegése is. Súlyos következményei lehetnek a felelőtlenül végzett tarló- égetésnek, de nagy kárt tehet a nyílt láng használata, az eldobott égő gyufa is. A legnagyobb veszély mégis a vasútvonalak mellett fenyegeti az érésben levő, vágj' a már learatott gabonát. A mozdonyból kipattanó szikra már nemegj’szer okozott tetemes kárt. Éppen ezért fontos, hogy a nyári időszakban a vasútvonalak mentén mindenütt megszervezzék a gabonatáblák őrzését. A termelőszövetkezetek, állami gazdaságok saját érdeke, hogy őrt, megfigyelőt állítsanak — főként a betakarítás idején — a veszélvez- tetett területekre. Egyébként a vasútvonalak mellett elterülő gabonaföldeket a megyei tűzoltó-parancsnokság és a MÁV időnként közösen is ellenőrzi. Az aratással, csépléssel egyidőben jelentkezik a tar- lóégetéssel kapcsolatos tűzveszély. Rendelet szabályozza, hogy csak engedéllyel, felügyelet mellett, szélcsendes időben szabad tarlót égetni. A tarlóégetés helyet, idejét 24 órával előbb be kell jelenteni a községi tanácsnak és a területileg illetékes tűzoltó-parancsnok- ságnak. Nyáron a mezőgazdasági nagyüzemeken kívül, a háztáji gazdaságokban is fokozottabban kell gondoskodni a tűzvédelemről. Különösen vigj'ázzunk a gyermekesre: az elmúlt évben tizennégy tűzesetet okozott megyénkben a gyermekjáték, a gyermekek előtt hagyott gyufa! Kirándulásokon óvjuk az erdőt a tűztől, hiszen a száraz avar hamar lángra lobban. A községekben a házak tűzvédelménél egyik leglényegesebb előírás: a szálas takarmány vagy szalma a lakóépülethez csatlakozó csűrben, pajtában csak akkor helyezhető el. ha köztük legalább közepesén tűzálló fal áll. Használatban ’evő kémény nem vezethet a padlásán át (ni—a)
