Észak-Magyarország, 1975. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-06 / 157. szám

1975. Július 6., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Nézelődés a faluban Az aprócska parkot néz­zük Szőllősardón, s a park­ban hintázó gyerekeket. Oláh Endre tanácselnök és Ráki József vb-titkár felte­hetően nem véletlenül állt meg ennél a parknál, egy rövidke „hát elkészült ez is” mondással. A parik a leg­újabb létesítménye a falu­nak és nagyjából úgy ké­szült el. mint a közintézmé­nyek, az utak, a járdák: a lakók segítségével. Kevés ’ ugyanis a pénze a tanács­nak, mint ahogyan minde­nütt több kellene annál, ami van. És ide tartozik még Te- resztenye. Égerszög is, ügyel­ni kell rá, hogy ezek a fal­vak is arányosan fejlődjenek. A tanács vezetői szép há­zakra, drága vaskerítésekre hívják fel ,a figyelmet. Egy­általán: az egész utca taka­ros, csinos. Nemcsak a ma­gánporták, hanem a közin­tézmények is gondozottak. Ez a kis falu lélekszámbam nem nagyon gyarapszik ugyan, de látszik, hogy akik itt élnek, szeretik. És erejük szerint tesznek is érte. Szük­ség is lesz a későbbiekben a falu erejére, a lakók se­gítségére, például a járda­építésnél, vagy a vízvezeték hálózatának bővítésénél. Eső után járjuk a falut. Az eső a környező hegyeket bizonyára tisztára mosta, de a . völgyben, az utakon nem csinált valami nagy rendet. Főként a falun kívül ké­nyelmetlen a közlekedés, pe­dig innen is mindennap jön­nek, mennek a munkásbu­szok. Főként Rudabányára. — Méghozzá nagy kerülő­vel — mondják á .tanács vezetői. — A buszok Szend- rőn keresztül mennek Ruda­bányára, így az út több mint húsz kilométer.. Pár éve megépült egy összekötő út, Szőílősárdó /határától Kánó felé, körülbelül két kilomé­ternyi hosszúságban, ha ezen járnának a buszok, sokkal rövidebb úton érnének , Ru­dabányára, de ezt. az utat valamiért nem használják. Erről a bizonyos útról — most nézegetjük — járjuk éppen — több helyen is szó esett már. Tanácsi pénzből készült el, most sokan ázt szeretnék, ha a. KPM venné át, ez azonban .— legalábbis ebben az évben — nem lát­szik valószínűnek. Tény, hogy itt az út és mintha nem lenne gazdája. Nagy kár lenne veszni hagyni, a felelős emberek bizonyára nem is hagyják. Nem hagyták veszni a kö­zeli PiUcs-hegyeh levő tu­ristaszállót sem,! amelynek pedig az utóbbi -években ép­pen sok gazdája volt. Most az ormosbányaiak hétvégi pihenője, de jönnek ide pi­henni bányászok, hozzátar­tozók a tröszt egész terüle­téről. Most éppen bányászok gyerekei üdülnek itt, és bi­zonyára sokat szórakoznak a futballozó kutyával. Igen, igazi kutya, igazi futball- labdát kerget, villámgyorsan tudja vezetni, magasra ugor­va elfejelni, és nem lövi ka­pura. — Állítólag csak azért nem, hogy ebben is hason­lítson a játékosokra. Ja! És ugatja a futballt... A pihenő, vagy inkább üdülő viszont, különösen amióta az ormosiak átvet­ték, nagyon sokat fejlődött. Villany, hideg-melegvíz szol­gáltatás is van itt, akik ide jönnek, valóban jól érezhe­tik magukat. Ebben a jól felszerelt házban és a külö­nös hegy-völgyektől szép kör­nyezetben. Ez a szép környék egyéb­ként távolabbi részekből is 'ide-ide vonz néhány embert. A néhány közül az egyik pár évvel ezelőtt igen za­varba hozta a tanács veze­tőit, de más illetékeseknek is fejtörést; okozott, egy szo­katlan kívánsággal. Első közlése ugyan nem okozott nagy meglepetést, mivel ab­ban azt jelentette be. hogy házasságot fog kötni, ilyes­mi pedig másokkal is elő­fordul. Ezzel kapcsolatos kí­vánságára hirtelenjében vi­szont nem tudtak mit mon­dani, mivel ez úgy szólt, hogy a házasságot a Mág­neses teremben akarja meg­kötni. Erről a bizonyos Mág­neses teremről tudnivaló, hogy abban fennállása óla nem köttetett házasság, lé­vén ez a terem a közeli cseppkőbarlang egyik helyi­sége. A tanácson ugyan meg­tetszett az ötlet, de a íölöt- tes szervektől is véleményt kellett kérni, mert ki tud­ja? „Biztosítva van-e az ün­nepélyesség?” — kérdezték fent. „Biztosítva!” Méghozzá évmilliós,, gyönyörű díszle­tekkel!” „Megoldható-e min­den szükséges formaság ma­radéktalanul ? „Megoldható maradéktalanul!” „Akkor _ a mi nevünkben is gratulálja­nak az ifjú párnak.” „Kö­szönjük a nevükben!” A barlangba került a le- terített asztal, virággal, mö­götte állt az ünheplöruhás anyakönywezető. ott voltak a tanúk, karbidlámpák fe­hér fénye világította a csepp­köveket és két barlangku­tató annak rendje-módja szerint házasságot kötött a Pitics-hegy belsejében. Kár, hogy nem lehetett koccintani egészségükre az egykori szőlőtőkék termésé­nek levével. A filoxérajár- vány előtt ugyanis jó hírű bor termett ezen a környé­ken. szőlőtőkék sorjáztak a hegyoldalakban, sokan vall­ják: Szőllősardó éppen a szőlőkről kapta nevét. Né- hányan most is foglalatos­kodnak még a szőlővel, de nem nagy sikerrel. Már ter­mén}’ t sem szívesen ad ez a föld. Kemény munkát köve­tel, de fukarul fizet. Talán majd az állatállomány, a ju- hászkodás. Szó van róla, hogy ezen a környéken a jövőben Inkább ezzel fog­lalkoznak, ehhez megfelelő­ek az adottságok. Priska Tibor Ara nyal ér a kohóknál Gyújtsd a vasatI „A következő hónapokban minden magyar fiatal fon­tos feladata lesz, hogy meg­mentse a rozsdától és az enyészettől a kidobott, elfe­lejtett vas- és fémhulladé­kot, a termelésben már nem használható —, de a beol­vasztással újra értékes nyers­anyaggá tehető — gépeset, alkatrészeket” — olvashattuk lapunk június 22-i számá­ban a KISZ Központi Bi­zottságának felhívásában, amellyel országos akció in­dult július 1-től szeptem­berig, amikor is az úttörők, az általános iskolások csat­lakozhatnak [szervezetten az if j úkom mu nisták vasgyü j tő kezdeményezéséhez. Mi késztette a KISZ KB-t a mozgalomra? Elsősorban az, hogy nyersanyagban sze­gény ország vagyunk; 1975 amúgy Is a takarékosság éve, s ide kívánkozik az is, hogy ez ideig — országos átlagban — nem tudta telje­síteni felvásárlási tervét a MÉH. Mindez együttvéve nagyon indokolttá teszi, hogy az acélgyártáshoz nélkülöz­hetetlen ócskavasat ne hagy­juk veszni. Ráadásul a ko­hászok 50 ezer tonna acéllal túl akarják teljesíteni éves tervüket a kongresszusi mun­kaversenyben. Ehhez a köte­lezettséghez nem elég a ko­rábbi, több mint egymillió Ionná évi begyűjtött ócska­vas, további 35—50 ezer ton­na szénacélhulladék szüksé­ges. — A becslések alapján — mondta Molnár Sándor, a MÉH Észak-magyarországi Nyersanyaghasznosító Válla­latának igazgatója — jelen­tős mennyiségű ócskavas fekszik az ipari és mezőgaz­dasági üzemeknél. Borsodban 5—6 ezer tonna ócskavas be­gyűjtését várjuk a „Radar” ifjúsági akció során. Mindehhez valóban szük­ség van a KISZ-esek, a fia­talok segítségére. Gyártaka­rítások, „felfedező” utak so­rán, valamint rendkívüli se­lejtezésekkel sok ócskavas gyűjthető össze. Mindehhez szervezettség és társadalmi összefogás szükséges. A fiata­lok hívják segítségül a szo­cialista brigádokat, szervez­zenek közös kommunista műszakokat az „aranyat érő” ócskavas felkutatására és — Ne csak a hulladék összegyűjtésével segítsenek — mondja Molnár Sándor —, hanem szakszerűen válogas­sanak is, külön az öntöttva­sat. a lemez- és a szénacél- hulladékot. Nemcsak az el­térő árúk miatt, hanem azért is, hogy minél gyorsabban átadhassuk a népgazdaságnak hasznosításra. Ehhez termé­szetesen el kell juttatni az átvevőhelyekre. A fiatalok a szállítással is. nagyon sokat segíthetnek, hiszen nem na­gyobb a szállítókapacitásunk, mint korábban ... A KISZ Borsod megyei Bizottsága és a MÉH Észak- magyarországi Nyersanyag­hasznosító Vállalata közös levelet irt., amelyben segítsé­get kért a borsodi vállalatok KISZ-titkáraitól és gazdasági vezetőitől a szállításhoz is. Egyébként Észak-Magyaror- szágon jól sikerült az első fél év, hiszen a vállalat 101 százalékra teljesítette ócska­vas begyűjtési tervét. Ám a begyűjtést fokozni kell. Ti­zenöt nagyobb MEH-telep várja Borsod megyében, hogy a fiatalok által gyűjtött vas­hulladékot átvegye. A nyers- anyaghasznosító természete­sen nem vár. összetett kéz­zel. Íriszen az akció skera, az ő sikere is. — Nyolcvanezer forint ju­talmat tűztünk ki a kam­pányra — mondta az igazga­tó —, elsősorban a szállító­rakodó munkások részére. A szállításhoz még annyit, hogy ha a vállalatok, mező­gazdasági üzemek saját szál­lítóeszközükkel hozzák az ócskavasat, mázsánként 6 fo­rint. fuvardíjat is térit a MÉH. Mire fordíthatják a fiata­lok az átadott vas- és szí­nesfémhulladékért járó pénzt? Sokakat foglalkoztat ez. Nem árt leszögezni, hogy a vasért járó összeget a vál­lalatok kapják, s adják az­tán a fiataloknak. Az ebből származó bevételt a KISZ- szervezetek fontos társadal­mi célokra fordíthatják, vagy helyi szociális szükségletek megvalósítására, mint példá­ul a lakásépítés. Az akció július 1-e óta tart. eredményei később je­lentkeznek majd. A minél jobb eredmények érdekében július 7-én, hétfőn délelőtt megbeszélésre kerül 6or a KISZ Borsod megyei Bizott­ságán, ahol a járások KISZ- vezetói és a nyersanyag­hasznosító vállalat szakem­berei tanácskoznak a tenni­valókról: mert nagyon fon­tos feladat, hogy gyűljön az ócskavas. Várják a kohók, a kohászok. Várja a népgaz­daság. Ny. P. Ebéd futószalagon Ebéd a miskolci Exprcssz- ben. A bográcsgulyás Ízle­tes és elég. Többen egyen­súlyozva, artistához hasonló­an, fejem fölött megrakott tálcájukat viszik. Az asz­talok alatt levő szemét. a takarítónők minden ügybuz- gósága ellenére is több, mint amit egy étteremtől elvárna, az ember. ■ - t Iíldek — mázsa szám Az Expressz már csak ilyen. Aki olcsón és ízlete­sen akar ebédelni, annak itt „el kell szenvednie" a kör­nyezetet. Az önkiszolgáló ét­termek éppen a gyorsaság­gal és olcsósággal jobbak, mint a régi típusú, hagyo­mányos vendéglők. Itt az Expresszbcn például 2S40 adagot fogyasztanak naponta a vendégek — s szerencsés esetben akár öt perc alatt is végezhetnek az ebéddel. A gondokat természetesen is­merik az üzletvezetők is. Keresztesi Mihály üzletve­zető tehetetlenül tárja szél a kezét, s közben elmondja, hogy a régi Belvárosi étte­rem helyén épült egységük az első ilyen jellegű ven­déglátóhely volt o város­ban. A helyiségeket már ki­nőtték — s a falak nin­csenek gumiból.. . — Reggel héttől este fél tízig tart nyitva itt a nagy­üzem. — A reggelitől a va­csoráig nagyon sok ember megfordul nálunk, szinte „futószalagon” esznek. Amit egy háziasszony cgy-két- há­romliteres lábosban megcsi­nál, azt nekünk 100—120 li­teres „lábosokban” kell el­készíteni — lehetőleg ugyan­olyan minőségben, Szakácsa­ink igyekeznek úgy dolgoz­ni, mintha maguknak főzné­nek. Ha meggondoljuk, hogy naponta körülbelül három mázsa húst, két és fél mázsa köretnek valót és nyolc má­zsa főzeléket dolgoznak fel, azt hiszem, nem kell külö­nösképpen ecsetelni munká­juk nehézségét. Hagyományos ízek Végy másfél kiló marha­húst, 12 deka zsírt, egy fél kiló vöröshagymát, 3 kilo­gramm burgonyát, 20 de­kagramm lecsót, a hozzávaló fűszereket, az egészet íze­sítsd egy marék sóval — ennyi a tíz emberre főzött bográcsgulyás nyersanyag- igénye a víz nélkül. Aki mindezt elmondta: Szuhai Gusztáv, hat éve föszakács az Expresszben. Természete­sen nem tiz emberre, ha­nem annak többszörösére főz cgy-egy műszak alatt. — Mielőtt idekerültem, sok konyhát megjártam. Voltam a Hámorban, a Muskátliban és még ki tudja hányféle helyen... Szűk az Expressz konyhája is, de igazán nem kell hazabeszélésnck venni, ha azt mondom; megszeret­tem ezt a helyet. Előnyei között megemlíteném, hogy ma már csak gázzal fűtünk és jóformán mindent á ha­gyományos módszerrel ké­szítünk el. 30 fóle élei Az Expressz volt az első, a Gyors étterem megépíté­sénél az itt szerzett tapasz­talatokat is hasznosították. Németh Ferenc, a Gyors étterem vezetője: — Mi na­ponta 3500 adagot készí­tünk, s abban különbözünk a volt Belvárositól, hogy eb­ből a mennyiségből a közét­keztetésbe is besegítünk, A környező vállalatok, üzemek dolgozói számára, havonta 200 ezer forintnyi tikettet adunk el. Ennek előnyeit azt hiszem nem kell külö­nösebben magyarázni, hiszen itt nem egy- vagy kétféle, hanem naponta 25—30 féle menüből vásárolhat az ebé­delni szándékozó. — Szerintem az önkiszol­gáló éttermeké a jövő. Alá már csak egy-egy vasárnap, vagy ünnepnapon kerekedik fel az egész család, hogy fe­hér abrosz mellett, a pin­cérkiszolgálás kényelmét él­vezve fogyasszák el ebédjü­ket. A gyors, rohanó világ ma már sajnos, az étkezésre fordított időt is nagyon le­rövidítette. Ennek a világ­nak egyik jellemző terméke az önkiszolgáló étterem. 'Jdvardy József Műanyag<- feldolgozás A szénhidrogéneken ala­puló vegyipar gyorsított fej­lődése érdekében két évvel ezelőtt hagyta jóvá a kor­mány a petrolkémiai köz­ponti fejlesztési programot. A fejlesztési célok megala­pozottak. Megállapítható ugyanis, .hogy a világgazda­ságban végbement jelentős árváltozások ellenére is ér­vényes e program koncep­ciója. Az elemzésekből az is kitűnik, hogy a világpiaci és a belföldi árarányok mó­dosulásával javult, a prog­ram szerint megvalósuló be­ruházások. fejlesztések, gaz­daságossága, hatékonysága is. MISKOLCI KÉMÉNYEK Főié: Laczó József

Next

/
Oldalképek
Tartalom