Észak-Magyarország, 1975. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-04 / 155. szám

t ÉSZAK MAGYARORSZAG 4 1975. júfius 4., pántéit 00) Veszprémi — Három, ember sütteti maidat a nappal a Balaton partján: egy író, egy tévé­dramaturg, meg egy tévéren­dező. BeszélgetneJc, aztán bemennek a vízbe, úsznak, pancsikálnak egy ideig, meg persze tovább beszélgetnek. Nem tudjuk, miről. De na­gyon könnyen lehet, hogy hat-tíz hónap múlva e stran­dolás eredményeként egy rossz tévéjáték keseríti meg a fél ország esti óráit, — mondta nem kevés rosszmá­júsággal egyik fővárosi kri­tikus kollégánk az elmúlt héten, amikor az V. veszpré­mi tévétalálkozó szüneteiben a balatoni nyarat igyekez­tünk kiélvezni. Nem biztos, hogy rossz játék születik a balatoni beszélgetésből, mint kollégánk jósolta, egy azon­ban bizonyos: semmiképpen nem haszontalanok a veszp­rémi tévétalá lkozó hetében eszmecserékkel, baráti-sza'k- mai kötetlen beszélgetések­kel töltött órák és napok. Születésétől kezdve aktív részese lehettem a • veszpré- mi tévétalálkozónak, mind az ötön részt vettem, szemé­lyes tapasztalataim azt bizo­nyítják. hogy a találkozó jelenlegi formájában sike­rült a rendező szervnek megtalálni azt a lehetőséget, amelyre szívesen jönnek té­vés filmalkotók, írók, kri­tikusok egyaránt, s sokkal őszintébben nyilatkoznak meg, tárulkoznak fel, vall­ják meg terveiket, vélemé­nyüket, mint bármely „hiva- taloskodó” ankéton, vagy ta­nácskozássorozaton tennék. Valóban megfoganhatnak itt alkotói ötletek, találkozzék az író és a rendező akár a Balaton vizében, akár a té­vétalálkozó klubjában, vagy a vámegyed romantikus ut­cáin. A közeljövőben a kö­zönség elé kerülő, Húsvét című tévédráma, Ördögh Szilveszter író és Várkonyi Gábor rendező munkája is alighanem a tavalyi talál­kozón fogant, hogy konkrét példát is említsek. • A találkozón bemutatott , versenyfilmek értékelésére visszatérni szükségtelen, hi­szen azt Boldizsár Iván' zsü- rielnök az ólő adásban köz­vetített nyilvános díjkiosz­táskor már igen részletes, elemző módon megtette. Hozzáfűznünk esetleg egy kérdőjelet lehet: vajon hu­szonegy film, — még ha el­vileg a legjobbak szerepeltek is a találkozón, — egyértel­mű ítélkezésre allcalmasan képviselheti-e az egész ter­mést? Az, hogy melyik film jut el a találkozóra, eléggé esetleges, a rendező tetszé­sétől függ, nevezi-e művét, vagy sem. Más kérdés, hogy — mert előzsüri is van! — nem kerülhet a programba minden nevezett mű, de amit nem neveztek be, ele­ve kiesik a nemes verseny­ből. Mint például most Bor­nemisza Péter Magyar Elektrája, mert azt a tévé­rendező nem szerepeltette. Igazán kár. Legyen joga a rendezőségnek a nevezéstől függetlenül meghívni egy-két erre érdemes művészt. És kerüljön közelebb egymás­hoz á találkozó időpontja, meg a filmek keletkezésének utolsó dátuma. A díjak odaítélése ■ már ismert. Az Írott malaszt. a Ul, Richard fődíjjal történt jutalmazásával, a Gyilkosok Veszprém város díjával való honorálásával feltétlenül egyet kell értenünk. Az el­ső és a harmadik kitűnő mai dráma, a második pe­dig klasszikus mű olyan fel­dolgozása, amely a televízi­ós adaptációk új lehetőségeit, magas szintű átfogalmazá­sait is felvillantja. A harma­dik fődíj — Ida — odaíté­lését tudomásul kell ven­nünk. örülünk, hogy a kü­löndíjasok között, Alfönzőt is' üdvözölhet ük. © Jóllehet, a tévétalálkozó versenyprogramja nyilvános, a közönség részt vehetett a visszhang Dimitrov Művelődési Köz­pontban tartott bemutatókon, sőt a lakásában is nézhette a külön e célra felállított helyi adó segítségével a versenyfilmeket, a tévétalál­kozó — mint a korábbi években — most is elsősor­ban szakmai számvetés volt: az alkotók, az írók, a kri­tikusok egybefüggően láthat­tak az év közben időbeli szórtságban megismert mű­vekből válogatást, módjuk volt bizonyos alkotói, tema­tikai, egyéb tendenciák fel­ismerésére. következtetések­re. Egy negatív tapasztalat ide jegyzendő: a verseny teljes mezőnyében — a na­gyon értékes gyermekfilm­sorozattal (Keménykalap és krumpliorr) együtt — mind­össze öt mű kapcsolódott a mai magyar valósághoz. A rendezők és dramaturgok1 zártkörű szakmai kollégiú-i ma biztosította a szervezett alkotói eszmecserét, de nem kevésbé értékesebb a szak­ma számára a kötetlen be­szélgetések sora is. A nagy- közönséget e szakmai jelleg el­lenére nem hagyták figyel­men kívül: ez évben először tartottak ősbemutatókat üze­mekben. A fűzfői Nitroké- mia Ipartelepek művelődési házában, a Bakony-művek klubjában, a Balaton Bútor­gyárban egy-egy új. mai té­májú tévéfilm keiáilt közön­ség elé, amely az alkotókkal és a szereplőkkel vitatta meg tapasztalatait, nem egy eset­ben a filmen túl is elemez­ve egy-egy figura jellemét, napjaink társadalmi ütközé­seit, az életforma-változások ellentmondásos vetületeit. A negyedik ősbemutató a Vegy­ipari Egyetemen volt, Gor- kij-adaptáoiót láttunk, s a közönség szempontjából ke­vésbé volt sikeres, inkább a • kritikusok és tévések szak­mai eszmecseréjének alapjá­ul szolgált. ' ® A közönség érdeklődését nemcsak a három üzemi be­mutató sikere igazolja, ha­nem például a — karakte­rében ugyan eltérő — A hét című politikai magazin an- kétja, amely iránt változat­lanul nagy volt az érdeklő­dés, s szinte be kellett a vitát rekeszteni. Jónak mu­tatkozik az a rendezési' tö­rekvés, hogy a tévétalál­kozó továbbra is szakmai számvetés, visszatekintő számvetés legyen, az új mű­vekkel pedig ősbemutatókon ismerkedjék szakma és kö­zönség egyaránt. A szakmai számvetéssel párhuzamos nemzetközi telemeeting sem volt eredménytelen. Amióta tévétalálkozókat rendeznek Veszprémben, hatvan száza­lékkal emelkedett a magyar tévéfilmek exportja, s pél­dául az angolok 25 font sterlinget fizetnek egyszeri sugárzás esetén minden mű­sorpercért. Nem a barikád két olda­láról vitázunk — Szinetár Miklós, a Magyar Televízió művészeti igazgatója, a té­vétalálkozó legfőbb vezetője megfogalmazása szerint — azon' a sajtókonferencián, amelyen a televízió művé­szeti vezetői állták a sarat, illetve kérdéseinket, de meg­lehetősen éles ütközések is színezték ezt a találkozást. A szépen legömbölyített, po­zitív kicsengésű tájékoztatá­sok mellett, amelyek egy részét a szombat délutáni Egy hét Veszprémben című riport is közreadta, akadtak kevésbé kielégítő módon megválaszolt kérdések is. (Ezek egyikére-másikára visszatérünk.) © Egy elkarikírozott meg­jegyzéssel kezdtem a veszp­rémi visszapillantást. Befe­jezésül az jegyzendő fel, hogy vízben, vagy szárazon, a veszprémi tévétalálkozó hasznos eszmecserék, verse­nyek, szemlék, alkotói gon­dolatkicserélések. ismerkedé­sek. szervezési és alkotói öt­letek fogantatásának jó ke­rete. Érdemes évről évre megrendezni. Benedek Miklós Számok mögött az emberek Munkástanulók, tanuló munkások Római karnevál A jövő héten kerül képernyő­re Hubay Miklós Római karne­vál című műve, amelynek ere­deti színpadi változatát a Mis­kolci Nemzeti Színház mutatta be mintegy tíz évvel ezelőtt. Képünkön Tomanek Nándor és Gábor Miklós a darab tévévál­tozatában. Uj ságra jzok, grafikák Interjú Feledy Gyulával Feledy Gyula kétszeres Munkáosy-díjas, érdemes művészt kérdeztük meg, hol, mivel tölti a nyarat. — Előreláthatólag itthon töltöm az egész nyarat, pi­henek, horgászom — vála - szólta. — Ez a pihenés ter­mészetesen nem jelenti azt, hogy félretettem minden munkámat, bár most való­ban két nagyobb lendület közötti időszakban vagyok. Elment több grafikai lapom Moszkvába, egy ott rende­zendő jubileumi kiállításra, s várom, hogy itthon elké­szüljön, megjelenjék az az Újságra jzok című kis köte­tem, amelyet a korábban megjelentetett, a Gosztonyi János Dániel és a krokodi­lok című színműve ihlette rajzaimat tartalmazó mun­kám után minikönyv formá­jában helyileg készítenek el és adnak ki. Ezeknek már utána vagyok. S most jön egy újabb nagy feladat: de­cember első napjaiban meg­nyílik a 8. miskolci orszá­gos grafikai biennálé, arra kell felkészülnöm, megfelelő anyagot összeállítanom. (b) — Azt nem lehet elmon­dani, hogy milyen érzés, ha az ember már ki tudja be­tűzni a feliratokat, el tud­ja olvasni az újságok cik­keit __ Maga azt nem tud­h atja — mondta az idős ember — milyen megalázó érzés kimondani, hogy egy osztályom sincs__ A statisztika adatai mö­gött — hányán nem végez­ték még el az általános is­kolát a 16 éven felüli la­kosok közül, hányán csak addig jutottak el, hogy úgy- ahogy a betűket leírják — emberek vannak. Emberek, akik ugyan más okoknál fogva, mint a felszabadulás előtt, de nem fejezték be alkotmányos jogként biztosí­tott általános iskolai tanul­mányaikat. Emberek, akik­nek felnőtt fejjel, a munka mellett kell pótolniuk, amit gyerekfejjel elmulasztottak. S hogy pótolják, az nemcsak az ő érdekük, hanem a tár­sadalomé, az üzemi, a vál­lalati kollektíváké, .mert ha átmenetileg gondot is okoz munkából való kiesésük, a többet tudó munkásra job­ban lehet számítani. Ezt az alapigazságot ismerték fel a kazincbarcikai üzemekben is, s ezért biztosítanak maximá­lis feltételeket munkásaik tanulásához. A felnőttoktatás erőtelje­sebb kibontakozása Kazinc­barcikán tulajdonképpen konkrétan a városi pártbi­zottság tavaly tavasszal meg­tartott vizsgálatához kapcso­lódik. A munkástovábbkép­zés helyzetét vizsgálva, olyan határozatot hoztak, hogy a városban munkásto­vábbképző központot kell létrehozni. A városi tanács művelődésügyi osztálya mel­lett az elmúlt év augusztu­sában alakult meg JEélfüg- getlenített vezetővel a mun­kástovábbképző központ, melynek alapvető feladata, hogy megszervezze a dolgo­zók általános iskoláját, alap­fokú tanfolyamok beindítá­sával pedig segítse az anal­fabétizmus felszámolását. Magukat a barcikaiakat is megdöbbentette az a tény, hogy a város üzemeiben,, különösképp a Városgazdál­kodási Vállalatnál jócskán akad analfabéta, elsősorban a cigány munkások között. A munkások tanulásához a legkülönbözőbb formákat biztosítják a szocialista vá­rosban, nem túlzás, ha azt mondjuk, valamennyi tanfo­lyami forma megtalálható, amit ma az oktatási minisz­ter engedélyez. A 16 hetes tanfolyamok váltották ki a legnagyobb sikert, de voltak magántanulók, működött a kísérleti jellegű közművelő­dési programmal is egybe­kötött tanfolyam, és a leg­kisebb sikerrel ugyan, de a hagyományos tízhónapos képzés is fennmaradt. És működött — nem véletle­nül került a figyelem elő­terébe! — alapfokú tanfo­lyam is, melynek első foko­zatára 37-en iratkoztak be a Városgazdálkodási Vállalat­nál. A vállalat vezetői a leg­teljesebb feltételeket bizto­sították azok számára, akik az üzemi alapfokú tanfolya­mon, munkaidőben vállal­ták a tanulást. A 37 beirat­kozott analfabéta munkással két tanítónő foglalkozott, s a vállalat húsz-harminc óra korrepetálást is biztosí­tott számukra. Az első és a második osztály anyagából januárban 34-en sikeresen vizsgát tettek az alapisme­retek 2-es tanfolyamon, kö­zülük 22-an folytatták a ta­nulást és májusban már a harmadik és a negyedik osztály anyagából is levizs­gáztak. A következő tanév­ben ugyanez a csoport már az ötödik és a hatodik osz­tály anyagával ismerked­het ... S mivel a Városgaz­dálkodási Vállalat vezetői felismerték a tanfolyam je­lentőségét, s a munkások is kedvet kaptak a figyelem­mel kísért tanuláshoz, szep­temberben újabb kezdő cso­portok indulnak, s így a vállalat valamennyi analfa­béta dolgozója rövid időn belül megtanulhatja az írást és az olvasást. A barcikai vállalatok, üze­mek között talán egy sincs olyan, ahol valamilyen tan­folyam, osztály ne működött volna. A Borsodi Vegyikom- binátban, ahol talán legré­gebben működik üzemi is­kola, januárban hetvenen tettek eredményes vizsgát a hetedik és a nyolcadik osz­tály anyagából. A február­ban újra beindított tanfo­lyam dolgozói közül június­ban 63-an vizsgáztak. S a tanuló munkások részére nemcsak a törvényben biz­tosított hat nap tanulmányi szabadságot adták meg, ha­nem a bizonyítvány bemuta­tása után 500—500 forint ju­talmat is kaptak. A Borso­di Hőerőmű Vállalatnál, ahol először indult üzemi osztály, januárban 31-en vizsgáztak a hetedikes anyagból. Május végén 32- en befejezték az általános iskolát. S a Hőerőmű Vál­lalatról elmondható, csakúgy mint a BVK-ról, hogy a ve­zetők maximális figyelemmel kísérték a munkások tanul­mányi előmenetelét. A vizs­gát követő családias ünnep­ségen nemcsak 300—500 fo­rint jutalmat kaptak, hanem kétszázalékos béremelést is. A nők részére pedig a hat nap tanulmányi szabadságon kívül még három nap pót- szabadságot is engedélyez­tek. Mindezek ismeretében nem lehet meglepő, hogy a vállalat munkásai közül egy­re többen szeretnének tanul­ni. Csakúgy, mint a Köz­ponti Szénosztályozó Műben, ahol ugyancsak az elmúlt tanévben indult először he­tedik osztály. Egy év alatt itt is két tanév anyagát vé­gezték el, és május végén 41-en kapták meg nyolcadi­kos bizonyítványukat. A ta­nuló munkásokból 32 nő volt, s a képzést szakmásító tan­folyammal is egybekap­csolták. A sikeren felbuzdul­va már szervezik a szep­temberben induló tanfolya­mot. A legtöbb lemorzsolódó a Habselyem ás Kötöttáru- gyár, valamint a Sütőipari Vállalat közösen szervezett hetedik osztályában volt, ahol a beiratkozott 21 mun­kásból mindössze 9-en vizs­gáztak le januárban: A nagy­arányú lemorzsolódás okát elsősorban abban látják a barcikaiak, hogy itt fiata­lok, betegség és szülési sza­badság miatt később kieső nők tanultak. A nyolcadikos tanfolyam már sikeresebb volt, 21 tanulóból 18-an le­vizsgáztak. A Május 1. úti Általános Iskolában beindított esti ta­gozatok eredményesek vol­tak. s itt tanulhattak azok a nők is, akik jelenleg nem állnak munkaviszonyban. Januárban a felső tagozatos osztályokban 61-en vizsgáz­tak, s mivel valamennyien folytatták a tanulmányaikat, a többségük már be is fe­jezte az általános iskolát. A magánvizsga lehetőségével 50-en éltek, a kísérleti jel­legű, közművelődési prog­rammal is összekötött tan­folyamon pedig júniusban 20-an vizsgáztak. A munkástovábbképző központ úgy tűnik, az első évben eredményesen műkö­dött, hiszen az eredetileg tervezett 500 tanuló munkás helyett 583-an vizsgáztak a különböző oktatási formák­ban. De tévedés lenne azt hinni, hogy a város vezetőit önteltté tenné a siker. Mert nemcsak az üzemekben kap­tak kedvet a különböző tan­folyamok megszervezéséhez, Barcika művelődési életének irányítói is újabb segítő for­mákon „törik a fejüket”. A városi könyvtárral már meg­kötötték azt a szooialista szerződést, melynek értel­mében a továbbtanuló dol­gozókat megfelelő könyvtári programmal segítik. És az Egressy Béni Művelődési Központban is keresik azo­kat a formákat, közművelő­dési programokat, amelyek­kel aktívabban és hatéko­nyabban segíthetik a felnőtt- oktatást, a munkások tanu­lását. Azokét a munkásokét, akik érezve és tapasztalva a tanulásukat kísérő figyelmet, segítséget. mind nagyobb számban vállalkoznak a fel­nőtt tejjel tanulásra. S kö­zülük igen sokan most már az általános iskolai végzett­ség birtokában a város négy középfokú oktatási intézmé­nyében szeretnék folytatni a megkezdett és megkedvelt tanulást... Az emberi igény- nyé vált ismeretszerzést. Csutorás Annamária A BÜKKVIDÉKI VENDÉGLÁTÓ VÁLLALAT FELVESZ a Delikátesz Csemegeboltba boltvezetőt cs helyettest, Bélapátfalvai munkásszállásra vezető gondnokot, helyettest és gépésztechnikust, ózdi és miskolci szabadkasszás .egységekbe büfévezetőket Jelentkezni lehet a Bükkvidéki Vendéglátó Vállalat munkaügyi osztályán, Miskolc, Zsolcai kapu 1. sz. alatt A MISKOLCI VENDÉG LÁTÓIPARI VÁLLALAT FELVÉTELT HIRDET az alábbi munkakörök betöltésére: 1 fő gépíró. Jelentkezés: Miskolci Vendéglátóipari Vállalat munkaügyi osztálya, Miskolc, Baross Gábor u. 13—15. sz. 2 fő villanyszerelő. Jelentkezés: Miskolci Vendéglátóipari .Vállalat karbantartó részlege, Miskolc, Kóris K. u. 4. sz. ÉPÍTTETŐK, MAGÁNÉPÍTKEZÖK! A KAVICSBÁNYA VÁLLALAT AZONNAL SZÁLLÍT I hatvani üzeméből mosott, osztályozott, 0/5 mm szemszerkezetű KAVICSOT — vasúton, illetve közúton — korlátlan mennyiségben, köziilctcknck és magánvásárlóknak egyaránt. A költség köbméterenként 83 forint (a bányánál felrakva, illetve vagonba rakva). AZONNAL SZÁLLÍT MÉG A VÁLLALAT — vasúton vagy közúton — REAX HOMOKOT. (0,1—X mm-ig 242 Ft/m3, 1—5 mm-ig 202 Ft/m3; továbbá ártándi üzeméből mosott, osztályozott, 0/5 mm szemszerkezetű kavicsot (közúton, vagy saját fuvarral, a bányánál fel,rakva, 100 Ft-ért m3-ként). FELVILÁGOSÍTÁST AD: A KAVICSBÁNYA VÁLLALAT kereskedelmi és szállítási osztálya. (136,9 Budapest, Molnár u. 53. Telefon: 181-282.): — a Kavicsbánya Vállalat hatvani üzemének szállí- tásvezetője (Telefon: Hatvan 1905); — az ártándi üzem szállításvczetőjc (Tel.: Ártánd 19). /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom