Észak-Magyarország, 1975. július (31. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-31 / 178. szám
ÉSZAK MAGYARQRSZAG 4 1975. július 31., csütörtök Fi lm jegyzet Egy kocka a filmből ffe nryk Sienlúewicz regényei napjainkban is népszerűek. Az azok alapján készült lengyel filmek többségben közkedveltek, bar mindjárt elöljáróban hozzá kell tennünk, hogy a lengyel filmművészek a széles ára- dású, lassan hömpölygő regényeket rendszerint nem átfogalmazzák a film nyelvére, hanem bizonyos tömörítésekkel mozgóképsorokat csinálnak belőlük. A tömörítések így sem teljesek, a legtöbb filmjük ebben a témakörben kétrészes, hosz- szas. s helyenként a fárasztó képsoroktól sem mentes. Így van ez most, a Sivatagban, őserdőben című. isiiben írt Sienkiewicz-regény filmváltozatában is. A kétrészes film tiszta vetítési ideje három óra és 10 perc, s ez idő alatt látványos, fordulatos kalandsorozat élvezői lehetnek elsősorban a fiatalabb korosztályokhoz tartozó nézők. A két rész közül az első játszódik a sivatagban, a második az őserdőben. Ez a második a fordulatosabb, látványosabb, cselekmény esebb, Az első részben gyakoribb a fárasztó képsor, a már a 10. percben megismert drámára nem tud minden újabb mozzanat még rálicitálni, ezért érezzük némelyik jelenetsort fárasztónak. A második rósz- ‘ ben a cselekményességen kívül igen nagy érték Afrika dzsungelvilágának sok-sok képe, ' természetfilmekkel egyenértékű sok-sok képsora. A történet a múlt szá-/ zad nyolcvanas éveiben játszódik, két túszként elrabolt gyermek, egy angol és egy lengyel kalandos útját kíséri nyomon, különböző, a gyarmatosítás ellen lázadó arab törzsek, majd négerek között, s ennek a törzsi világnak. a szabadságküzdelmeknek és az egymással való háborúskodásoknak bemutatása sokkal inkább a kalandosságot, mintsem a történelmi igazságot segíti. Vakációs diákok, sok szabad idővel rendelkező felnőttek jó időtöltése lehet a film. (bin) Muzsikáló udvar IV. Az Ars Renata együttes hangversenye Bár a kezdés előtt fél órával még esett az eső, hét órára kiderült, s így a „Muzsikáló udvar” idei sorozatának zárókoncertjét is az eredetileg tervezett helyszínen, a Kossuth Művelődési Ház udvarán tudták megtartani. Kedden este volt. S a pódiumon az Ars Renata együttes. akik Mátyás király udvarának muzsikájával ismertették a nem túl nagy létszámú közönséget. — Nevünk, az Ars Renata, újjászületett művészetet jelent — mondja Virág László, az együttes vezetője. Ez célkitűzéseinket is magyarázza: a reneszánsz kor zenéjét szeretnénk „újjászúl- ni”, lehetőleg korhűen, ahogy akkor adhatták elő. Majdnem négyéves együttesi tapasztalatainkra visszatekintve, úgy éreztem mindig, hogy a közönség rendkívüli módon igényli ezt a fajta muzsikálást. A színpadon hatan ültek körül egy asztalt, melyen kották és hangszerek sokasága. Nem koncertszerű előadásmód, inkább valamiféle családias hangulatú házi muzsikálás jellemezte a kezdetet. H,ogy — érzésem szerint — ebből mégis egy kissé hosszúra nyúlt zenei ismeretterjesztő előadás lett, annak a túlságosan bő lére eresztett, gördülékenynek sem mondható, s olykor a nem zenész füleknek talán nem is közérthető összekötő szöveg az oka. Az együttes tagjai, az énekszólamok sorrendjében: Horváth Mária szoprán, a Rádió kórusának tagja, akire talán sokan úgy emlékeznek még, mint az 1965-ös Ki mit tud nyertese, egy tizenhat éves kislány, aki a döntőt Gilda áriájával nyerte. A mezzoszoprán Kiss Márta, az Operaház kórusának tagja: Kis Ina alt, az Állami Népi Együttesben énekel; Sziklay János tenor, aki egyébként fizikus, és a Központi Fizikai Kutató Intézetben dolgozik doktori ösztöndíjjal; Blazsó Sándor basszus pedig szintén a Rádió kórusának tagja. És Virág László, az együttes vezetője, aki olasz és lélektanszakos bölcsész. — Nem csupán énekelnek, hanem — 1974 óta — hangszereken is játszanak. Hányfajta korhű hangszer volt a színpadon? — Játszottunk lanton, különféle hangolású blockflőtéken, dob, triangulum, cintányér. sőt csengetyű is szerepelt. — És hány nyelven énekelnek? — Minden európai nyelven, amelyek a reneszánsz korban jelentős szerepet játszottak kulturális szepontból. Szerepelt a műsorban a legrégebbi zenetörténeti emlék, az időszámítás előtti V. századból való Apolló himnusz, aztán ó-német nyelven előadott minesangok, középkori francia trubadurénekek, Thibaultnak, Navarra királyának lantra és alt hangra írott balladája, Francesco Landinó szerelmes dalai, németalföldi sanzonok, Josquin de Pres, Dufet, és Pierre de la Rue szerelmi könyörgései, bordalai csendültek fel. A műsor szép volt, zenetörténeti érdekességű, bár valóban nem egészen koncertszerű. Amire szívesen emlékszünk, az az énekhangok szép csengése, a többszólamú hangzás tisztasága. Amiben az együttesnek még fejlődnie kell, az a hangszeres tudás, és a színpadra termettebb lendületesebb előadásmód. (Varsányi Zsuzsa) Miért oly későn? E költői hangulatú kérdést, gyakran teszik fel a televízió nézői. Bosszúsan, vagy dühösen, belenyugvással, vagy szelíd lázadozással. Rendszerint olyankor jelentkezik ez a kérdés sűrűbben, amikor a második csatornán naoy tömegeket vonzó, jó szórakozást ígérő műsor szerepel a programban, s annak kezdeti időpontja este kilenc óra utánra, nem egyszer inkább tíz órához (közel esik. Ilyenkor van füstölgés, méltatlankodás, nem ritkán a kései kezdés számonkérése a helyi lap munkatársától, a televízió műsorait kritikai jegyzetekkel méltató újságírótól is. Nos, a kritikus ugyan nem tagja a Televízió műsorszerkesztőségének, sem más televíziós szervnek, nem kíván a Magyar Televízió fogadatlan prókátora sem lenni, de — mert talán valamivel tájékozottabb a műsorszerkesztési gondokban — megpróbál a „Miért oly későn?” kérdésre válaszként egy-két gondolatot feljegyezni. Elöljáróban azt kell elmondani; érthető azoknak a nézőknek a kívánsága, akik munkájuk miatt korán kényszerülnek felkelni, s ezért korábban szeretnének ágyba kerülni. Igaz, nem lebecsülendő az ilyen nézők száma, a nézők táborában. Nem kicsi azonban azok tábora sem. akik viszont azt kifogásolják, miért kerülnek egyes adások a híradó elé, mert az még túl korai időpont'számukra. A Magyar Televízió az első csatornán heti hat napon, a másodikon heti négy napon sugároz műsort. Az első csatorna hétköznapi adása áltamásodiké két és fél óra. Az évek során kialakult műsor- szerkezet szerint az első csatornán a Tv-híradó első kiadása szinte két eltérő jellegű blokkra osztja a műsoridőt. A gyermekekhez szóló adások, riportműsorok, dokumentumadások, politikai vitaműsorok később nem sugározható rétegműsorok és más nem nagy időtartamú adások a híradó előtt kerülnek képernyőre. A húsz óra utáni időszak a művészeti műsorok, nagyobb vetélkedők, koncertek, rétegműsorok ideje. A legszélesebb tömegeknek szánt és politikai, közművelődési szempontból kiemelkedően fontos, különböző műfajú adások mind ebben a híradó utáni átlag két és fél órában kell, hogy megjelenjenek a képernyőn, mert a felmérések szerint a nézettség ilyenkor a legnagyobb. Nos. a második csatorna műsora is pontosan erre az időre esik. Máskorra nem is eshet. Ez az adás jelenleg az ország területének még negyven százaléknál kisebb területét hálózza be, s a nézőknek még ennél is kisebb hányadát érinti (a főváros környékén sűrűbb a nézőtömeg, mint például a bodrogközi, vagy a szatmári részeken.) A második csatorna már régen nem kísérleti, de sajátos profilja meg csak most van kialakulóban. Ugyanakkor megjelenésével felbukkant egy nálunk eddig ismeretlen probléma: a két műsor közötti válogatás lehetősége egyben a választás kényszerét is jelenti. A műsorszerkesztőség minden egyeztetési szándéka ellenére párhuzatorna műsorába olyan adások, amelyeket ugyanaz a. néző látni szeretne. Ezeknek az átfedéseknek minimálisra csökkentése végett kellett például játékfilmeket, ismételt tévéjátékokat a második csatornán úgy ^ műsorba illeszteni, hogy azok kezdése lehetőleg az első csatorna fő- műsorának befejezése utánra essék. így adódhat, hogy a bevezetőben említett játékfilmek kilenc óra után jutnak képernyőre, s ha a korán kelő néző végig akarja nézni, úgy kénytelen pihenését megkurtítani. Nehezen hihető, hogy ezen a helyzeten a Televízió belátható időn belül változtatni tudjon. Talán nem szükségtelen itt újra elmondani, hogy a választás kényszerét el kell viselnünk, nemcsak a párhuzamos műsorokat nem nézhetjük egyazon időben, hanem egyéb elfoglaltságunkkal, például a munka miatti korábban fekvéssel is számolnunk kell, s ezzel az egyes nézőnél jelentkező gonddal a. műsorszerkesztés aligha számolhat a végtelenségig. És még valamit ne feledjünk: a televízió mint tömegkommunikációs eszköz elsősorban propagandaszerv, politikai létesítmény, amely mindenfajta műsorát a legmagasabb szintű kulturáltsággal igyekszik sugározni. Művészeti műsorai is művelődéspolitikai céljainkhoz idomulnak. A műsorszerkesztés és azon belül a művészeti, szórakoztató adások időbeli elhelyezése is az alapvető politikai célok megvalósítását igyekszik szolgálni, s bár messzemenően figyelembe veszi a nézők kívánalmait, az egyre sokrétűbb műsor és a nehezen bővíthető adásidő ellentmondásából adódóan nem minden egyéni nézői igényt tud kielégíteni. Benedek Miklós 300. évfordulón Rákóczioratórium Jövőre lesz II. Rákóczi Ferenc vezérlő fejedelem, a nagy szabadsághös születésének 300. évfordulója. Az ünnepi megemlékezésre nriél- tó módon készül az egész ország. Különösen bensőséges az évfordulóra való készülődés a szülőföldön, megyénk zempléni részén, hiszen II. Rákóczi Ferenc a Sátoraljaújhely közelében levő Borsiban született 1676, március 27-én, gyermekkorát és fiatalságának egy részét pedig a Rákócziak ősi fészkében, Sárospatakon töltötte. Az évforduló művészeinket is megihlette, ünnepi művek alkotására ösztönöz-, te. Farkas Ferenc Kossuth- díjas zeneszerzőnk több ízben hosszabb időt töltött Sárospatakon, hogy a történelmi hangulatú városban élményeket gyűjtsön egy Rákócziról szóló zenemű megírásához. Egy másik kiváló zeneszerzőnk, Ottó Ferenc már be is fejezte Rákóczi című oratóriumát, s ennek bemutatója a jubileumi év egyik jeles művészeti eseményének ígérkezik. Nem a közismert kuruc motívumokra építette művét, hanem a moldvai csángó korálok és egy korabeli kódex dallamainak felhasználásával írta meg. Az oratórium fő részében Rákóczi tábori imája kapott helyet, amelynek maga a vezérlő fejedelem a szerzője. H. J. Iában öt órái időtartamú, a mosan kerülhetnek a két csa^ A szőlészeti nyári egyetem második hete E hétre a borsodi szőlészeti nyári egyetem Miskolcról Sárospatakra, Tokaj- Hegyalja kulturális központjába tette át székhelyét. A külföldi vendégek, s a nyári egyetem vezetői a Tanító- , képző Intézet kollégiumában kaptak otthont. A hét első napján Sárospatak műemlékeivel, nevezetességeivel ismerkedtek a hallgatók. Ugyanezen a napon Lábas József, a városi tanács elnökhelyettese Sárospatak történelmi szerepéről, s jelenéről tájékoztatta a résztvevőket, Gonda Sándomé, a Tanítóképző Intézet igazgatóhelyettese pedig a pataiéi pedagógusképzés több évszázados hagyományairól tartott előadást. Július 29-én a szomszédos Sátoraljaújhelyre látogattak át a nyári egyetem vendéggel, ahol a Tokaj-hegyaljai \Borkombinát várhegyi tanácstermében Kapás Pál vezérigazgató, hazánk elsőként létesített, agráripari kombinátjának működéséről, s eddigi eredményeiről tartott ismertetőt, Jászberényi József vezérigazgató-helyettes pedig a nagyüzemi szőlőtermelésről és borászatról adott tájékoztatót. Innét autóbusz- szal a borkombinát tolcs- vai kerületébe mentek tanulmányútra a nyári egyetem résztvevői. Megtekintették a szőlőültetvényeket, s a nagy teljesítményű ú.i palackozó üzemet. Tegnap, július 30-án felsőzempléni körutazásra indultak a külföldi vendégek, s Széphaloirí, Füzér, Kőkapu, Hollóháza, TeWbánya, Vizsoly nevezetességeivel ismerkedtek meg. Este Boldogkő vára alatt, tábortűznél népzenei bemutatóban gyönyörködhettek. Ma isimét szakmai programban lesz részük: Bodrogkeresztmran a szőlőtermelő szakszövetkezetek kialakulásáról, s legújabb eredményeiről tájékozódnak, Olaszliszkán pedig a termelőszövetkezetben rendeznek szőlészeti-borászati bemutatót és konzultációt számukra. A nyári egyetem utolsó két munkanapján folytatódnak a szakmai foglalkozások. Pénteken Sárospatakon dr. Kozma Pál állami díjas akadémikus, egyetemi tanár, a Tokaj- hegyaljai Rekonstrukciós Bizottság elnöke a rekonstrukció céljáról, s eddigi eredményeiről tart előadást, maid Bodnár Sándor, a To- kaj-Hegyaljai Borkombinát főosztályvezetője a tokaji bor piaci útjáról, exportjáról ad áttekintést. A nyári egyetem záróeseménye a Sárospataktól Tokaiig tartó bodrogi hajókirándulás lesz. A hajóúton méeegyszer, búcsúzóul végigtekinthetik a külföldi vendégek Tokaj-Hegyalja világhírű borvidékét, a Zempléni-hegység, s a Bodrogköz emlékezetesen szép tájait, hogy ezzel az összegező látvánnyal, valamint maradandó, élményekkel, hasznos szakmai ismeretekkel gyarapodva térjenek vissza országaikba. KOMPRESSZORKEZELŐKET magas kereseti lehetőséggel AZONNALI BELÉPÉSSEL IS ALKALMAZUNK. Fizetés megegyezés szerint Üzemi étkeztetés biztosítva. Ideiglenes szállást biztosi tunic. Űtiköltség-hozzájárulást fizetünk. Jelentkezni: személyesen, vagy levélben. MEZÖPANEL Mezőgazdasági Épületelemgyár, Nyékládháza munkaügyi osztályán. Telefon: 38-759 AZONNALI BELÉPÉSSEL ALKALMAZUNK az encsi, sajószentpéteri és miskolci építésvezetőségeinkre kőműveseket, ácsokat, kubikosokat; a miskolci építésvezetőségeinkre továbbá asztalosokat, villanyszerelőket, épületlakatosokat, fűtésszerelőket, üvegeseket, szigetelőket. Magas kereseti lehetőség, minden héten szabad szombatot, korszerű munkásszállót, útiköltség-térítést, rendszeres ebédet, munkaruhát tudunk biztosítani. Jelentkezni lehet; BORSOD MEGYEI , TANÁCSI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT, Encg, Vörös Hadsereg útja 13. Sajószentpéter, Bányász út 2. Miskolc, József Attila u. 57. sz. alatt.
