Észak-Magyarország, 1975. július (31. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-01 / 152. szám
I 1975. július 1., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Ä fawerosóic és fuvaroztatók felelőssége Ä fuvarozást végző és lebonyolító vállalatok a megmondhatói: ha a partner, a megrendelő ké- nyelmeskedik, ha a címére vasúton, közúton érkező áru fogadásával és kirakásával mechanikusan, a legkisebb igyekezet nélkül törődik, rengeteg idő és pénz vész kárba. Ez a kár effektive kifizetett forintokban, különféle bírságokban csapódik le az országos kasszában, de hatása érződik a hanyagul dolgozó fuvaroztató vállalatok háza táján is. Egyáltalán nem lehet egyetérteni az olyanfajta szemlélettel — amire sajnos eléggé gyakran volt és van példa — hogy „én fizetek, a költség az én dolgom” — felkiáltással napokig pihentetnek nieg- rakolt kocsikat, vagy nem vesznek át beérkezett áruféleségeket. Igaz. hogy a fuvaroztató fizet. Ez, a már teljesített szolgáltatásért elsőrendű kötelessége. De kötelessége az is, hogy késedelmes maga- tarlásával ne gátolja más vállalatok igényeinek a kielégítését, ami gyakorta ütközik hihetetlenül nagy nehézségekbe, különösen a szállítási csúcsok idején, amikor a MÁV, a Volán, az ÉPFU és minden, a fuvarozás lebonyolításával foglalkozó vállalat lehetőségei is behatároltak. Akkor válnak még súlyosabbá a gondok, ha egyes helyeken a fuva- roztatást másodlagos feladatnak tekintik. Erre utalt a nemrégiben megtartott megyei gazdasági aktíván a beszámoló is, amikor megállapította: „Több vállalatnál tavaly is előfordult, hogy! a kocsikat az adott rakodási időn belül nem rakták még, illetve nem rakták ki...” E példa elsősorban a vasúton történő fuvarozást jellemezte, hiszen a leheráru-forga- lomban — az arányokat tekintve — a legnagyobb feladatok a MÁV-ra hárulnak. Az elkésett rakodásokkal nagymértékben megnövekszik a kocsiforduló ideje, ami — adott helyen és esetben — nemcsak a gazdasági • hatékonyság növelése elé gördít akadályokat, hanem azt is kifejezésre juttatja: a késésben levő vállalatoknál baj van a fegyelemmel is. Márpedig fegyelem nélkül a munkában csak hibát hibára halmozni lehet, de tartós eredményeket elérni nem. Különösen nem egy olyan bonyolult hálózatban, mint amilyen a fuvarozók és fuvaroztatók üzleti kapcsolataira épülő, de a népgazdasági érdekektől soha el nem szakítható tevékenység... Nem arról van szó, hogy a szállítás lebonyolításának buktatóiban csak a fuvaroztatók a ludasak. Hiszen mint minden kapcsolatban, ebben is kettőn áll a vásár. S. hogy ez a vásár tisztességes, zavartalan, mi több: minden tekintetben kifogástalan legyen, abban — a maga szerepének megfelelően — mindkét félnek nagy a felelőssége. A fuvarozónak érdeke, hogy szállítási eszközeit az optimális határokon belül a legjobban kihasználja. Ez az érdek . akkor válik teljessé, ha a fuvaroztató is nemcsak tudomásul veszi ezt, hanem segít is annak érvényre jut- 1 a lás;.: — V, Közreműködésével részese lehet a hatékonyságnak. amivel önmagának is hasznot produkál, tehát az érdekek azonosak. S amikor egyik vagy másik fél szerepét, felelősségét hangsúlyozzuk, ezzel együtt országos és helyi érdekek érvényre juttatását is sürgetjük. Mert a helyi, megyei érdekek országos jelentőségűek is. Miskolcon és a borsodi iparvidéken találhatók ugyanis azok a kohászati, vegyipari, gépipari, építő-, könnyű és élelmiszeripari üzemek, bányák, állami gazdaságok. szövetkezetek, amelyek a nemzeti jövedelem 12 százalékát termelik meg. Az itt megtermelt árult' nemcsak a belföldi, hanem a külföldi piac szempontjából is rendkívül fontosak. Két kohászati üzemünk állítja elő az ország nyersvas és acélszük- ségleténelc kétharmadát. A megye bányaüzemei adják hazánk barnaszén-szükségletének 52 százaié'^- A BVK, az ÉMV, a TVK termékei, a leninvárosi olefinmű nemcsak népgazdaságunk ipara és mezőgazdasága szempontjából fontos, hanem a IvGST-n belüli integrációban és kooperációban is jelentős. Ezeknek az üzemeknek, de minden más üzemnek és fuvaroztatónak a kiszolgálása hihetetlenül nagy erőfeszítéseket követel mindenkitől, így a megrendelőktől, a fuvart kérőktől is. Éppen ezért a szállítás megszervezése, a lebonyolítás zavartalanságának a biztosítása nemcsak a MÁV, a Volán, az ÉPFU vagy más szállító vállalatok kizárólagos feladata, hanem azoké is, akik igénybe veszik szolgáltatásaikat. D megyei gazdasági aktíván hangzott el, hogy a ,. szállítási feladatok igen komoly gondot okoztak 1974-ben is, ugyanakkor az igények további növekedésével kell számolni.” Annak ellenére az a valóságos helyzet, hogy a vasút már a múlt évben elérte a szállításban az 1980-ra tervezett szintet azzal, hogy 1974-ben 26,8 millió tonna árut szállítottak cl a miskolci vasutasok. Ez közel egymillió tonnával több, mint 1973-ban volt. S a következő években még inkább megnöveltednek a követelmények, hiszen országosan a legnagyobb kocsiforgalmat lebonyolító vállalatok közül négy — azÖKÜ, az LKM, a BEM és a BSZ — Borsod megyében van. S ha ehhez hozzávesszük a már felépült, vagy felépülő új üzemeket, valamint a cukorrépa-szállításban várható felfutást, akkor látható igazán, milyen nagymértékű forgalomnövekedéssel kell számolni. Ezért is fontos minden perc kihasználása, hiszen a legparányibb időveszteség is hátráltatja a szállítási feladatok megoldását; Csak egyetérteni lehet azzal. hogy megfelelő üzem- é.s munkaszervezéssel a munkaszüneti napokat is vegyék számításba a be- és kirakodásnál, a vasúton vagy egyéb jármüveken érkező áruk továbbításánál. Jogos az az elhatározás is, hogy aki, amelyik vállalat inkább kocsiálláspénzt fizet, mert az neki így olcsóbb, az ne számítson arra. hogy hétfőn, vagy kedden vagont, kap. Mert a vasárnap megrakva pihentetett, kocsikkal ilyen segítségből kizárja magát. i Ahhoz, hogy — különösen az. őszi szállítási csúcs ide- ( jén — ne legyen, vagy minél kevesebb legyen a szállí- 1 fásban való fennakadás, már : most szükséges előkészíteni, j megszervezni az éjszakai, va- ! lamint a mupkaszünetes napokon való rakodást. A megnövekvő feladatok megköve- | telik — különösen a nagyobb ; vállalatoknál, fuvarozóknál és fuvaroztalóknál egyaránt j — a rakodási technológia korszerűsítését. Feltétlenül szükséges odafigyelni a tervek elkészítésénél az úgynevezett keresztbe való fuvarozások megszüntetésére és arra, hogy a »vasúti és közúti, tehát az összetett fuvarozásokban való együttműködés kifogástalan legyen. A szállítási feladatok megoldásában igen nagy feladat hárul a megyei szállítási bizottságra, amely az elmúlt években is megfelelő hatásfokkal és igényességgel szervezte a munkát. Erre való törekvése most is vitathatatlan és munkája nélkülözhetetlen. Nagy felelőssége azzal is együtt jár: ha arra szükség van, legye meg a jogkörének megfelelő, a törvényeinkben biztosított lépéseket adott esetben a felelősségre vonásra is, hiszen azt mindenkinek, aki fuvaroztat, vagy annak lebonyolításában szerepe van, nem veszélyeztetheti a népgazdaság érdekeit. a fuvaroztatáshoz nemcsak szállílóezlcözökre, pénzre es munkáskézre, a munkát, megkönnyítő gépekre és berendezésekre van szükség, hanem nagyfokú fegyelemre, figyelemre és olyan kötelességtudásra, ami nem tűr meg semmiféle lazaságot. A fuvarozásban sem!... Tóth Ferenc Megyénkben is egyre jobban terjedi konténeres fuvarozás. Előnyei: biztonságos, gyors szállítás. Képünkön: A 3. sz. Volán daiis konténerszállító kocsija, munka közben. Az EMASZ tapasztalataiból A villamos energia nyomában Látszólag „egy csepp” a tengerből, „egy mikroszkóp- nyi” metszet a szövetből, rész az egészből — az KM ÁSZ miskolci üzemigazgatóságának tevékenysége, hatóköre az országos, illetve a megyei fogyasztók villamosenergia- ellátásval kapcsolatban. — Ellátási körzetünkbe tartozik — löbbek között -j- a Borsodi Vegyikombinát 90 megawattos, a Lenin Kohászati Művek liö megawattos, a Borsodi Ércelőkészitö Mű közel Ifi megawattos egyidejű teljesítmény-igénnyel — mondja az üzemigazgató. Reichardt Sándor, A Bocsi Sörgyár, a December 4. Drótművel,: három és fél megawattnyi igénye már szerényebb. De ellátjuk energiával a DIGÉP-et. az ÉMV-t, a Betonelemgyárat, a közúti 'és vasúti vontatást stb. Ezek. az úgynevezett szabályozott, vagy teljesítménydíjas fogyasztók. az értékesített villamos energia 86 százalékát veszik igénybe. Az energiaszolgáltatási politika — összefüggésben az életszínvonal-politikával — a lakossági, más néven a nem szabályozott fogyasztást semmilyen formában nem korlátozza. Sőt, az érvényben levő tarifarendszer a fogyasztás növelésére ösztönöz. Természetesen egyéni és össztársadalmi érdek is a pazarló fogyasztás — például a fölöslegesen bekapcsolt világítótestek, a fűtőtestek és tűzhelyek — elkerülése, megszüntetése. A vállalatoknál, a szabályozott fogyasztóknál, már más a helyzet. Egyrészt a vételezett teljesítmény mértékét korlátok között, tartják a szerződések és csúcsidőben erre ösztönöz még a csúcsidei felár, a ..büntetőtarifa” is. Miután a villamos energia ára a termelési költség része, abba beleépül, az árnak ösz- lönzöleg kellene hatni a takarékos gazdálkodásra. Ez a hatás azonban nem érvényesül maradéktalanul. Egyrészt, mert a különböző iparágak villamosenergia-igénye, az eltérő technológiák miatt jelentős mértékben különbözik, ami az önköltségekben is igen nagy szóródást mutat. Másrészt pedig a villamos energia ipari fogyasztói ára nálunk mind a tőkés, mind pedig a környező szocialista országok áraihoz viszonyítva alacsony. Az ösztönző hatás tehát nem túl erős, mégsem mondhatjuk azért, hogy a vállalatok nem tettek intézkedéseket a takarékosság fokozására. vagy helyenként — ha úgy tetszik — az indokolatlan. értelmetlen felhasználás megszüntetésére. Erre utal az is. hogy még az előző években a villamosenergiafelhasználás évről évre 5—7 százalékkal nőtt. addig most csupán 1—2 százalékos emelkedést mutat. Persze a fajlagos energia-fogyasztások a megtett intézkedések körének bővítésével még tovább csökkenthetők. Például ezt a célt szolgálhatja a gyártási fő folvamatok intenzitásának fokozása, az automatizálás növelése, a .segédüzemek fel- használásának mérséklése. — A fogyasztók részére szolgáltatott nagy mennyiségű villamos energiának a gazdaságos átvitelére intézkedési tervet készítettünk — mondják az ÉMÁSZ-nál. Az intézkedési terv. az energia- veszteség csökkentésére és az üzembiztonság fokozására szolgál. A hálózatveszteség — amely a villamos energia szállítása során jelentkezik, nem küszöbölhető ki, csak csökkenthető. Ehhez optimális hálózatkép és a lehető legrövidebb energiautak szükségesek. Intézkedéseink eredményeként a hálózati veszteség az iparágon belül az EMASZ-nál a legkevesebb. Lényeges a transzformátorok teljesítményének kihasználása is, hiszen csak akkor üzemelnek maximális hatásfokkal. Így tehát a transzformátorok helyes megválasztására van szükség. Az új típusú, hidegen hengerelt vasmagú transzformátorok alkalmazásával olyan energiamennyiséget lehet megtakarítani, hogy a transzformátorállomás cseréje egy éven belül megtérül. A fogyasztók érdekeit és az energiatakarékosságot szolgálja a feszültség szabályozása. Magasabb szabványos feszültségen ugyanis kisebb a veszteség, de jobban élvezhető például a televízióvétel is. A vidéki fogyasztók biztonságos és gazdaságos energiaellátását a folyamatos és gondosan meg- t er vezet t rekonstrukciókkal biztosítják. A vezeték keresztmetszetének növelésével és esetenként transzformátorállomások felépítésével javít ható ugyanis az energia- ellátás minőségi színvonala. Az ÉMÁSZ tehát mindent megtesz annak érdekében, hogy a villamos energiával való takarékosság eddigi eredményei még tovább gyarapodjanak. Buciiért Miklós Naponta ugyanaz Ahogy lépkedünk lefelé a vaslépcsőn, úgy sűrűsödik a levegő. A kinti verőfény itt homállyá szelídül ós minden lépcsőfok után verejtékcsep- pek indulnak meg a poros, olajos aljzat felé. Dong a lépcső, mintha fájnának lépteink. Néhol a mennyezetről vizcseppek hullanak körénk. Talán háromnégy percig botorkálunk a csövek között, mielőtt elérnénk a Diósgyőri Gépgyár hőkezelő üzemének cementá- lójához. — Jó harminc éve épült ez az üzem — mondja Kovács Zoltán, az OFÁG-ke- menee csoportvezetője. — Az. mármint az OFAG. egészen más ... Automata kemence. 1969-ben épült, mintegy ötvenmillió forintos beruházással. Ott nagyjából ugyanazokat a munkákat végzik, mint itt, csak egészen más körülmények között. Termelékenyebb, s — könnyebb. * Urban Ferenc, a hőkezelő üzem vezetője sajnálkozva tárta szét karját, amikor kértem, hogy a cementálóban- dolgozó fiatalokkal beszélgethessek. — Sajnos, nincsenek .. . Fiatalok nemigen jönnek ide. Akik jönnek is, hamar odébb állnak. * Lakatos Sándor tizenkét éve dolgozik a kemencéknél. Csoportvezető, ami itt talán nagyobb feladatot jelent. mint más üzemegységnél. — Nem titok, hogy az itteni munka embert kíván. Kilenc kemencénk van. Kilenc kemencébe, tizenkét éve rakom a különféle, hőkezelésre váró darabokat. Az utóbbi években állandó s* létszámhiánnyal küzdünk. Egyszerűen — nincs, aki eljönne hozzánk. Szakmunkás vagyok, tizenhét forint az órabérem. Akik ugyanazt a munkát végzik, mint én. kevesebbet keresnek. ha nincs szakképzettségük. * Ha a csaknem kilencszáz fokos kemence ajtaja felhúzódik, a kicsapó bőség megrettenti egy pillanatra az embert. Elcsodálkozik a melegen. Még akkor is, ha évtizede áll vele szemben — napról napra. A kemence előtt sorakozó, egyenként 44,5 kilogrammos tokmánytárcsákat hosszú fogóvasakkal emelik be. Mire a hatvanadikat berakták, folyt róluk a víz. A lezáródó kemenceajtótól mindenki elszéled. Egyikük, másikuk még visszanéz, aztán első útjuk a szódásbal- lonhoz vezet. — Nekem csak bő két évem van hátra a nyugdíjig — mondja Lakatos Sándor. — Itt öregedtem meg a kemencék közölt. * — A létszámhiány mellett nagy gond a szakmunkás- utánpótlás hiánya. Vállalati hozzájárulással próbáltunk tenni valamit — mondja Urbán Ferenc. — Az üzem 102 dolgozójának csak 32 százaléka szakmunkás. Az állami képzés sem megoldott. Éppen ezért, kértük a vállalat segítségét. és ennek eredményeként az 1969—70. és az 1973—74-es évben tíz dolgozónkat képeztük ki. A többség — jóllehet tizenöthúsz éve dolgozik a szakmában — csak betanított munkásként szerepel nyilvántartásunkban. Kádi István már huszonöt éve dolgozik ennél az üzemnél. Ismeri a hőkezelés minden titkát, bár darus. — Muszáj, hiszen a segítség itt sokat számit. Kevesen vagyunk, hát segítünk egymáson, ahogy tudunk. A szakmunkás-bizonyítványt nem tudtam megszerezni. Vidékről járok be. három műszakban dolgozunk és ez is bőven elég. Jó lett volna pedig elvégezni az egyéves tanfolyamot, hiszen a jelenlegi fizetésem a munkakörülményekhez képest kevés. De hát nem tudtam időt szakítani magamnak. Lehetetlen volt a bejárás miatt. A megszerezhető magasabb órabért pedig —. hiába a negyedszázados gyakorlat, a szakmai rutin — nem kaphatom meg. * A hőkezelő üzem termelését nem tonnákban mérik. Még csak darabra sem. A beérkező, hőkezelésre váró alkatrészek igen széles skálán mozognak. A pár dekás fogaskeréktől a mázsás tengelyekig minden megtalálható itt. Az állandó létszámhiánnyal küzdő tizem termelése mégsem állhat le. A cementálóban. ebben a rési üzemben naoonta három műszakban dolgoznak az emberek, lveménv munkahely. napi problémákkal küszködő dolgozókkal. Többségük már túl van a negyvenedik életévén. Elszívta őket a meleg: mindennap ugyanazt a munkát végzik, mindennap ugyanarra a műszak végét ielzö dudaszóra várnak, ami után egv-k<H korsó sörrel próbál iák lehűteni a beléjük ivódott hőséget. Ha fiatal ión közéiük néha-néha. nem sokáig marad. Valahogy már természetesnek tartják ezt. A munka is naponta ugyanaz. Egészen a nyugdíjig. (Puszíafalvi)
