Észak-Magyarország, 1975. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-26 / 174. szám

1975. július 26. szombat ESZAK-MAGYARORSZAG 3 a* Folyóvizeink tisztaságának védelmében Készenlét a rendkívüli szennyeződés ellen Az utóbbi időben elemi erővel töri a világ legége­tőbb problémáinak sorába a környezetvédelem fontos­sága. Az emberiség fejlődése során a múltban mindig létrejött az egyensúly a technikai fejlődés és az emberi környezet között. Századunkban viszont a tudományos- technikai forradalom a fejlődést annyira felgyorsította, hogy a kiegyenlítő hatású társadalmi védekezés auto­matikusan már nem képes erre. A környezet fejlesz­tés és -védelem előtérbe kerülése tehát nem divat, ha­nem elengedhetetlenül szükséges társadalmi feladat. A környezetvédelemben kiemelt szerepet kap a vizek tisztaságának védelme, illetőleg megjavítása és helyre­állítása. Az elmúlt években — sajnos — egyre inkább jelentkeznek váratlan, rendkívüli, előre nem látott ka­tasztrófa-károk akár olaj, akár más súlyos és veszélyes vegyi szennyezések következtében. Hazánk földrajzi helyzete, különösen a vizek szennyeződése szempontjá­ból figyelemre méltó. Nálunk a szervezett, korszerű vízminőségvédelem csak egy évtizedes múltra tekint vissza, eredményei mégis vannak. A vizek tisztaságá­nak védelméről, illetőleg megjavításáról, helyreállításá­ról, a váratlan szennyeződések elhárításáról folytatott beszélgetést lapuik munkatársa dr. Fázold Adómmal, az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság vízminő­ségi felügyelet osztályának vezetőjével, aki elmondotta, hogy milyen szerepet töltenek be az országos vízminő- ségvédclmi ellenőrző hálózatban. — A téma szempontjából — mondotta többek között — feladatunk elsősorban a felszíni vizek, az ipari, vá­rosi szennyvizek, az öntöző­vizek vízminőségének rend­szeres ellenőrzése, a vízfel­használással kapcsolatos víz­minőségi szakvélemények, a szennyvizek tisztításával kapcsolatos technológiák ki­dolgozása, a váratlan, a rend­kívüli szennyezések kivizs­gálása, az intézkedések ki­dolgozása, a védekezésben való aktív részvétel, a hatá­ron túlról érkezett vizekkel kapcsolatos intézkedések ki­dolgozása, az UNSZ fejlesz­tési alapból támogatott Pro- jeet-programban való részvé­tel. — Az Észak-magyarorszá­gi Vízügyi Igazgatóság nem­csak Borsod, hanem Heves megye nagy részében is gaz­dája, őre a felszíni vizek, vízfolyások, tavak, tározók tisztaságának. Megítélésük szerint hoi a legsúlyosabb a Helyzet a szennyezettség szempontjából? — A felszíni vizek szeny- nyezettsége szempontjából két fő tényező határozza meg a - víz minőségének alakulá­sát, mégpedig a határon túl­ról érkező víz minősége és a hazai területről befolyó szennyvizek. Sajnos terüle­tünkön Borsod megyében a legsúlyosabb a helyzet _ a szennyezettség szempontjá­ból, itt is elsősorban á Sa­jónál. Ez a folyó már a ha­táron IV. osztályú minősé­gű, vagyis a legszennyezet­tebb vizek kategóriájába, so­rolható. Kissé szennyezettnek’ minősül a Bodrog, a Her- nád, és csak a Bódva az, amelynek a minősége meg­felelő. A Sajó vize állandóan szennyezetten érkezik, a Bod­rog esetenként szennyezett főleg olajjal és hővel, a Her- nád, a határon belépő egyik patak állandó szennyezettsé­ge következtében elsősorban vas és olaj által szennyező­dik. A Bódva vize, mint em­lítettem, tisztának minősít­hető, de sajnos éppen az el­múlt időszakban már itt is előfordult rendkívüli olaj- szén nyeződés. — Milyen következmé­nyekkel jár ez az ivó- és ipa­ri vízellátásunk, valamint a folyók halállományának szempontjából? — A Hernád szennyeződése' a Miskolc városi keleti csúcs- vízmű vízminőségét. ,a Bód- iVa esetleges szennyeződésé az Észak-magyarországi Re­gionális Vízmű vízminőségét befolyásolja, a Sajó az üze­mek ipari vízellátásánál okozhat problémái, míg va­lamennyi területünkhöz tar­tozó folyó együttesen a Ti­sza vízminősége szempontjá­ból jelentős tényező. Mind­ezeken túl a szennyezések károsan befolyásolják a víz mezőgazdasági öntözési hasz­nosítását is. A szennyezések I az elmúlt években többször okoztak halpusztulást is, amely azt mutatja, hogy a vízi élet és ezen keresztül a vizek természetes öntisztu­ló képessége is károsodik. — Milyen eszközökkel ren­delkezik az igazgatóság a vi­zek tisztaságának védelmére és miként működik a víz­minőségi felügyelet osztály? — Á határ menti vízminő­ség szempontjából évente négy alkalommal a csehszlo­vák szakemberekkel közös vizsgálatot tartunk és meg­tesszük a szükséges közös intézkedéseket. A közös vizs­gálatokon túl hetenként rend­szeres vízminőségi ellenőr­zést tartunk a határnál. Fi­zetett figyelők, gátőrök kí­sérik rendszeresen figyelem­mel a vízminőség alakulását és azonnal jelentik, ha vala­mi rendellenességet tapasz­talnak. Igazgatóságunk terü­letén a múlt évben közel 5 ezer vízminta-vizsgálatot végzett a laboratóriumunk. Az ilyen jellegű állandó el­lenőrzés mellett a Sajó ha­tár menti vízminőségét már automatikus mérőállomás is ellenőrzi, ami kapcsolódik a Projeet-programhoz. Hasonló állomás kialakítása van fo­lyamatban jelenleg a Hernád és a Bodrog határszelvényé­ben. Ezek a mérőállomások a mért adatokat az igazga­tóság központjában működő automatikus regisztrálóba to­vábbítják, ahol a vízminő­ség így folyamatosan figye­lemmel kísérhető. Beépített számítógépes rendszer bizto­sítja. hogy határérték-túllé­pés esetén az adott vészjel­zésre azonnal közbe tudjunk avatkozni. Rendkívüli szeny- nyezés esetén riasztjuk <a igazgatóság yizminőségvédel- mi-kárelhárítdsi szervezetét, amely része az igazgatóság egész ár- és belvízvédelmi rendszerének. A vízminőség kárelhárító egység ma már hatékonyan fel tudja venni a küzdelmet a víz különféle szennyező anyagaival. Sajnos a váratlan, rendkívüli szeny- nveződésekre fel kell készül­nünk. A cél az, hogy ezek számát, de lehetőségét is mi­nél kevesebbre és kisebbre csökkentsük. Ebből a szem­pontból jelentős szerepük van az ipari üzemeknek, amelyek a szennyeződés for­rásai. A vízminőségi felügye­let ezeket az üzemeket rend­szeresen ellenőrzi és ha ok van rá, szennyvízbírsággal sújtja. — Hogyan alakult a vi­zeink tisztaságáért folyó küz­delem e szervezet kiépítése és működése óta? — A különféle törvények, rendeletek, intézkedések meg­valósítása következtében 1969-től lassú, de állandó ja­vulás tapasztalható a víz mi­nősége szempontjából. Ezt mutatja a kivetett bírságok összegének alakulása is. 1909- ben a Borsodi Vegyikombi- nót például 25 millió forin­tot. a múlt évben már „csak” közel Í1 millió forintot fize­tett ki vízszennyezés miatt. Igazgatóságunk területén 1974-ben egyébként a vizet szennyező ipari üzemek ösz- szeseh mintegy 20 millió fo­rint bírságot fizettek, amely a korábbi évekhez képest csökkenő tendenciát mutat. A bírságok következtében befizetett pénzösszeg egy ré­sze visszatérül támogatás formájában azoknak az ipán üzemeknek, amelyek szor­galmazzák és megvalósítják a víztisztító berendezések építését. A víz minőségének védelme, tisztaságának hely. reállítása több évet vesz igénybe. Az elmúlt időszak eredményei azt bizonyítják, hogy az ipar dinamikus fej­lesztésével nem kell szük­ségszerűen együtt járnia a vizek szennyeződésének. Fo­lyóvizeink tisztaságának vé­delme, helyreállítása nem lehet csak a vízügyi szak­emberek, az érintett ipari üzemele feladata, hanem köz­ügy, társadalmi ügy, mert csak így tudunk jelentős, lé­nyeges eredményeket elérni — mondotta befejezésül az osztályvezető. Oravec János SzíSretasiratóí, fejlesztések jny Tsz-! 2 Sok már megyénkben a nagyon szépen, gondosan művelt határ, mind több az olyan nagyüzemi gazdaság, ahol a szaktudás, a jó irá­nyú fejlesztés párosul a szor­galommal. A Hercegkútra érkező ide­gen is már a határban lát­ja, hogy ebben, a zempléni dombok ölelte községben a földet szerető, a gazdálko­dáshoz értő emberek élnek. A hercegkúti Remény Tsz tábláin szép, ígéretes min­den növényi kultúra, de leg­szebb talán a gazdaság sze­me fénye, a 174 hektárnyi, nagyüzemi szőlőültetvény. Várhomoki Ambrus fez­einek a tagság szorgalmát, messzi környéken ismert munkaszeretetét dicséri, ami­kor a határ rendjét emlí­tem. Beszélgetés közben aztán kiderül, hogy egymagában a szorgalom még nem hozná a nagy eredményeket. A hoz­záértés, a jó munkaszerve­zés, s újabban a gyümöl­csöző, az elöbbrelépéshez el­engedhetetlenül szükséges fejlesztések teremtik meg a jó gazdálkodás alapjait. A már évek óta jó hírű, gazdag fez-ben napjainkban valamiféle minőségi változás megy végbe. Az eiőző évek­nél bátrabban fejlesztenek, jobban gépesítenek. Igaz, van is miből, megteremtet­ték, kigazdálkodtak a ra- valót. A Makkoshotykával tör­tént egyesüléskor bizony na­gyon elhanyagolt, Öl hektár­nyi szőlőt „örököltek”. Az idén — valóságos roham­munkával — gyökeres re­konstrukciót hajtottak vég­re ezen az ültetvényen. Pó­tolták a sok tőkehiányt, ki­cserélték az egész lám be­rendezést, a huzalokat, mű­trágyáztak. Mintegy 3 millió forintba került ez a rekons­trukció, de megérté, mert ez a 31 hektár lesz most talán a Remény Tsz legszebb sző­lője. A jó szervezettséggel folyó aratás idején sem „szünetel­nek” a tsz-ben a beruházá­sok, építkezések. Saját erő­ből épül a már nagyon szükséges, korszerű géptrm- hely, ahol szociális létesítmé­nyek, öltöző, íürdő is áll majd a dolgozók rendelkezé­sére. A hotykai patak mentén vízrendezési munkálatokkal találkozunk. Talajjavításra, mintegy 200 hektárnyi (era- let mélylazítására és több tábla meszezésére is sor ke­rül az idén. Készülnek már az útépí­tési munkákra is. Az ugyan­csak nagyon szükséges, a majorokon belüli, több mint­egy kilométer hosszúságú üzemi úthálózat készül el hamarosan. Az elmúlt években bővizű kutat fúrtak a tsz területén. A központi majorhoz keres­ték a vizet, de kiderült, hogy a bővizű kút az egész köz­séget elláthatná egészséges ivóvízzel. Már szervezik is az ivóvíztársulatot, hogy a tsz víznyerő helyének min­den hercegkúti család hasz­nát lathassa. Es még egy, szinte az egész tagság, s a vezetőség által is dédelgetett fejlesz­tési terv. Hercegkúton a nagyüzemi szőlők mellett, több mint 80 hektárnyi núz- iáji szőlő is található. A ki­öregedő családok egy’ része már nem győzi a szőlő mű­velését, mind .kevesebb mun­káskéz akad a nehéz két­ágúzásra. Igaz, a permete­zést, a szőlők növényvédel­mét már a háztáji terüle­ten is helikopter segítségé­vel Végzik. De á terv, az el­képzelés most az, hogy va­lamilyen formában korsze­rűsítsék a háztáji szőlőterü­letet. A Remény Tsz-ben meg­van rá a remény’, hogy né­hány éven belül ezt is meg­oldják, s kevesebb kézi mun­kával, gépek segítségével többet terem majd a ház­táji szőlő is. (p. »•> A martinászok elhatározása az LKM-ben Gazdaságos termelés, nagyfokú takarékosság KEDVEZŐTLEN előjelek­kel kezdte 1975-ös munkáját a Lenin Kohászati Művek acélmúgyáregysége. Az ide tartozó martinnak 765 ezer tonnás termelési tervet kell teljesíteni. Bár előzetesen számba vették, hogy a III-as kohó nagyjavításával csök­ken az anyagellátás, tovább­ra is nehezíti a munkát a szűk berakási kapacitás, az öntőcsarnok darupályájának elavultsága, s a nyári hóna­pokban jelentkező létszámhi­Kirtn, az utcán rcUkenö a hőség. A képünkön látható kohászok mégis hűsölni járnak a napra. Munkahelyükön olykor 60—70 fokos hőségben dolgoznak, számukra a 30 fok valósá­gos felüdülés. á»*y, a feladatok növekedtek az előző évhez képest. A terv teljesítése, az ex. portkötelezettség és nem utolsósorban a népgazdaság acéligényének kielégítése gondolkodásra késztette a gyáregység vezetőit. Keres­ték a módját: miként lehet eleget tenni a feladatoknak. Elsősorban a Siemens—Mar­tin, az elavult, korszerűtlen üzemrész munkakörülmé­nyeinek javítása, a termelé­kenység fokozása okozott nagy’ gondot. A decemberi tervezés, útkeresés során el­sődleges lépést a tervfelada­tokról kiadott ■ intézkedési lerv jelenteite, melyet a szocialista brigádok is meg­kaptak. Ezek alapján tették meg később javaslataikat ar­ra: „hogyan tovább?” S MEGSZÜLETTEK a konkrét intézkedések: a fo­kozott gazdaságosságra anyag- és • energia taitarékos- sági tervet dolgoztak ki. a kemencék konstrukciós fel­építését. új tűzálló anyagok­kal változtatták, amely mint. egy 2 millió kalóriával nö­velte a hőteret.. Ez utóbbi nemcsak termelékenységnö­velést eredményezett, de se­gített abban is. hogy a kü­lönféle meghibásodásokat — leállás nélkül — menet közben javíthassák. Új technológiát alkalmaztak a hulladékok tömörítésére a KAV-telepen és így’ csökkent a gyárban berakási idő. Mindezek együttesen lényeges műszaki és biztonságtechnikai javulást eredményeztek. Hatásuk nem maradt el a termelésben sem. Januárban és februárban a martin 500 tonnával teljesítette túl idő­arányos tervét, s nem csök­kent a termelési szint a ko­hóállás idején sem. Ennek magyarázata a folyékony vas egy részét felváltó szilárd ny’ersvas megfelelő rakási sorrendjében es a tüzelési technika vallózásában rejlik. Április elején új ösztönző­rendszert vezettek be az acél­műnél. Az ott dolgozók mű­vezetői csekkfüzetnek hívják. Lényégé: a művezető zsebé­ben ott lapul az 5000 forint­ról szóló csekk, melyből a gyors üzemzavar-elhárításáért, a vasúti kirakodásért, a kü­lönféle többletmunkákért, az anyagmegtakarításért helyben állítja ki a különböző ösz- szegről szóló csekklapot az arra érdemeseknek. További lendületet adott a martinász- kollektíváknak a Kongresz- szusi hét" és a „Vciszabaáu- lási nap" címen meghirdetett munkaakció is. Ekkor a kü­lön felajánláson túl mintegy 200 tonnával több acélt csa­poltak a martinban. Ezek és a május, júniusban elért eredmények 2500 tonnás terv­túlteljesítést jelentettek az I. félévben az acélműnek. Elégedettek is vele a veze­tők, brigádtagok egyaránt, de már a következő 6 hónap­ra gondolnak. Kritikusnak a július, augusztus látszik, ami­kor a létszámhiány és a ká­nikulái fáradékonyság nehe­zíti a munkát. Ebben az idő­szakban javítják majd a KAV bálázógépét is. amely a gyárban a daru nagyobb leterhelését, a berakási idő hosszabbodását jelenti. E té­nyezők hatása azonban a szocialista brigádok felelős­ségtudatán és elkötelezettsé­gén keresztül lényegesen ki­sebb mértékben érződik a gyakorlatban. Kell ez azért, mert csak ígv biztosíthatják i gyáregységre nehezedő el­várások teljesítéséi.' s ennek függvénye a ..Szocialista iváreqyséa” cím elnyerése is. MÁRPEDIG az acélműi kollektívák janúár elsején ezt is a teljesítendő felada­tok között jelölték meg. Szemes I. János

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom