Észak-Magyarország, 1975. július (31. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-26 / 174. szám
1975. július 26. szombat ESZAK-MAGYARORSZAG 3 a* Folyóvizeink tisztaságának védelmében Készenlét a rendkívüli szennyeződés ellen Az utóbbi időben elemi erővel töri a világ legégetőbb problémáinak sorába a környezetvédelem fontossága. Az emberiség fejlődése során a múltban mindig létrejött az egyensúly a technikai fejlődés és az emberi környezet között. Századunkban viszont a tudományos- technikai forradalom a fejlődést annyira felgyorsította, hogy a kiegyenlítő hatású társadalmi védekezés automatikusan már nem képes erre. A környezet fejlesztés és -védelem előtérbe kerülése tehát nem divat, hanem elengedhetetlenül szükséges társadalmi feladat. A környezetvédelemben kiemelt szerepet kap a vizek tisztaságának védelme, illetőleg megjavítása és helyreállítása. Az elmúlt években — sajnos — egyre inkább jelentkeznek váratlan, rendkívüli, előre nem látott katasztrófa-károk akár olaj, akár más súlyos és veszélyes vegyi szennyezések következtében. Hazánk földrajzi helyzete, különösen a vizek szennyeződése szempontjából figyelemre méltó. Nálunk a szervezett, korszerű vízminőségvédelem csak egy évtizedes múltra tekint vissza, eredményei mégis vannak. A vizek tisztaságának védelméről, illetőleg megjavításáról, helyreállításáról, a váratlan szennyeződések elhárításáról folytatott beszélgetést lapuik munkatársa dr. Fázold Adómmal, az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság vízminőségi felügyelet osztályának vezetőjével, aki elmondotta, hogy milyen szerepet töltenek be az országos vízminő- ségvédclmi ellenőrző hálózatban. — A téma szempontjából — mondotta többek között — feladatunk elsősorban a felszíni vizek, az ipari, városi szennyvizek, az öntözővizek vízminőségének rendszeres ellenőrzése, a vízfelhasználással kapcsolatos vízminőségi szakvélemények, a szennyvizek tisztításával kapcsolatos technológiák kidolgozása, a váratlan, a rendkívüli szennyezések kivizsgálása, az intézkedések kidolgozása, a védekezésben való aktív részvétel, a határon túlról érkezett vizekkel kapcsolatos intézkedések kidolgozása, az UNSZ fejlesztési alapból támogatott Pro- jeet-programban való részvétel. — Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság nemcsak Borsod, hanem Heves megye nagy részében is gazdája, őre a felszíni vizek, vízfolyások, tavak, tározók tisztaságának. Megítélésük szerint hoi a legsúlyosabb a Helyzet a szennyezettség szempontjából? — A felszíni vizek szeny- nyezettsége szempontjából két fő tényező határozza meg a - víz minőségének alakulását, mégpedig a határon túlról érkező víz minősége és a hazai területről befolyó szennyvizek. Sajnos területünkön Borsod megyében a legsúlyosabb a helyzet _ a szennyezettség szempontjából, itt is elsősorban á Sajónál. Ez a folyó már a határon IV. osztályú minőségű, vagyis a legszennyezettebb vizek kategóriájába, sorolható. Kissé szennyezettnek’ minősül a Bodrog, a Her- nád, és csak a Bódva az, amelynek a minősége megfelelő. A Sajó vize állandóan szennyezetten érkezik, a Bodrog esetenként szennyezett főleg olajjal és hővel, a Her- nád, a határon belépő egyik patak állandó szennyezettsége következtében elsősorban vas és olaj által szennyeződik. A Bódva vize, mint említettem, tisztának minősíthető, de sajnos éppen az elmúlt időszakban már itt is előfordult rendkívüli olaj- szén nyeződés. — Milyen következményekkel jár ez az ivó- és ipari vízellátásunk, valamint a folyók halállományának szempontjából? — A Hernád szennyeződése' a Miskolc városi keleti csúcs- vízmű vízminőségét. ,a Bód- iVa esetleges szennyeződésé az Észak-magyarországi Regionális Vízmű vízminőségét befolyásolja, a Sajó az üzemek ipari vízellátásánál okozhat problémái, míg valamennyi területünkhöz tartozó folyó együttesen a Tisza vízminősége szempontjából jelentős tényező. Mindezeken túl a szennyezések károsan befolyásolják a víz mezőgazdasági öntözési hasznosítását is. A szennyezések I az elmúlt években többször okoztak halpusztulást is, amely azt mutatja, hogy a vízi élet és ezen keresztül a vizek természetes öntisztuló képessége is károsodik. — Milyen eszközökkel rendelkezik az igazgatóság a vizek tisztaságának védelmére és miként működik a vízminőségi felügyelet osztály? — Á határ menti vízminőség szempontjából évente négy alkalommal a csehszlovák szakemberekkel közös vizsgálatot tartunk és megtesszük a szükséges közös intézkedéseket. A közös vizsgálatokon túl hetenként rendszeres vízminőségi ellenőrzést tartunk a határnál. Fizetett figyelők, gátőrök kísérik rendszeresen figyelemmel a vízminőség alakulását és azonnal jelentik, ha valami rendellenességet tapasztalnak. Igazgatóságunk területén a múlt évben közel 5 ezer vízminta-vizsgálatot végzett a laboratóriumunk. Az ilyen jellegű állandó ellenőrzés mellett a Sajó határ menti vízminőségét már automatikus mérőállomás is ellenőrzi, ami kapcsolódik a Projeet-programhoz. Hasonló állomás kialakítása van folyamatban jelenleg a Hernád és a Bodrog határszelvényében. Ezek a mérőállomások a mért adatokat az igazgatóság központjában működő automatikus regisztrálóba továbbítják, ahol a vízminőség így folyamatosan figyelemmel kísérhető. Beépített számítógépes rendszer biztosítja. hogy határérték-túllépés esetén az adott vészjelzésre azonnal közbe tudjunk avatkozni. Rendkívüli szeny- nyezés esetén riasztjuk <a igazgatóság yizminőségvédel- mi-kárelhárítdsi szervezetét, amely része az igazgatóság egész ár- és belvízvédelmi rendszerének. A vízminőség kárelhárító egység ma már hatékonyan fel tudja venni a küzdelmet a víz különféle szennyező anyagaival. Sajnos a váratlan, rendkívüli szeny- nveződésekre fel kell készülnünk. A cél az, hogy ezek számát, de lehetőségét is minél kevesebbre és kisebbre csökkentsük. Ebből a szempontból jelentős szerepük van az ipari üzemeknek, amelyek a szennyeződés forrásai. A vízminőségi felügyelet ezeket az üzemeket rendszeresen ellenőrzi és ha ok van rá, szennyvízbírsággal sújtja. — Hogyan alakult a vizeink tisztaságáért folyó küzdelem e szervezet kiépítése és működése óta? — A különféle törvények, rendeletek, intézkedések megvalósítása következtében 1969-től lassú, de állandó javulás tapasztalható a víz minősége szempontjából. Ezt mutatja a kivetett bírságok összegének alakulása is. 1909- ben a Borsodi Vegyikombi- nót például 25 millió forintot. a múlt évben már „csak” közel Í1 millió forintot fizetett ki vízszennyezés miatt. Igazgatóságunk területén 1974-ben egyébként a vizet szennyező ipari üzemek ösz- szeseh mintegy 20 millió forint bírságot fizettek, amely a korábbi évekhez képest csökkenő tendenciát mutat. A bírságok következtében befizetett pénzösszeg egy része visszatérül támogatás formájában azoknak az ipán üzemeknek, amelyek szorgalmazzák és megvalósítják a víztisztító berendezések építését. A víz minőségének védelme, tisztaságának hely. reállítása több évet vesz igénybe. Az elmúlt időszak eredményei azt bizonyítják, hogy az ipar dinamikus fejlesztésével nem kell szükségszerűen együtt járnia a vizek szennyeződésének. Folyóvizeink tisztaságának védelme, helyreállítása nem lehet csak a vízügyi szakemberek, az érintett ipari üzemele feladata, hanem közügy, társadalmi ügy, mert csak így tudunk jelentős, lényeges eredményeket elérni — mondotta befejezésül az osztályvezető. Oravec János SzíSretasiratóí, fejlesztések jny Tsz-! 2 Sok már megyénkben a nagyon szépen, gondosan művelt határ, mind több az olyan nagyüzemi gazdaság, ahol a szaktudás, a jó irányú fejlesztés párosul a szorgalommal. A Hercegkútra érkező idegen is már a határban látja, hogy ebben, a zempléni dombok ölelte községben a földet szerető, a gazdálkodáshoz értő emberek élnek. A hercegkúti Remény Tsz tábláin szép, ígéretes minden növényi kultúra, de legszebb talán a gazdaság szeme fénye, a 174 hektárnyi, nagyüzemi szőlőültetvény. Várhomoki Ambrus fezeinek a tagság szorgalmát, messzi környéken ismert munkaszeretetét dicséri, amikor a határ rendjét említem. Beszélgetés közben aztán kiderül, hogy egymagában a szorgalom még nem hozná a nagy eredményeket. A hozzáértés, a jó munkaszervezés, s újabban a gyümölcsöző, az elöbbrelépéshez elengedhetetlenül szükséges fejlesztések teremtik meg a jó gazdálkodás alapjait. A már évek óta jó hírű, gazdag fez-ben napjainkban valamiféle minőségi változás megy végbe. Az eiőző éveknél bátrabban fejlesztenek, jobban gépesítenek. Igaz, van is miből, megteremtették, kigazdálkodtak a ra- valót. A Makkoshotykával történt egyesüléskor bizony nagyon elhanyagolt, Öl hektárnyi szőlőt „örököltek”. Az idén — valóságos rohammunkával — gyökeres rekonstrukciót hajtottak végre ezen az ültetvényen. Pótolták a sok tőkehiányt, kicserélték az egész lám berendezést, a huzalokat, műtrágyáztak. Mintegy 3 millió forintba került ez a rekonstrukció, de megérté, mert ez a 31 hektár lesz most talán a Remény Tsz legszebb szőlője. A jó szervezettséggel folyó aratás idején sem „szünetelnek” a tsz-ben a beruházások, építkezések. Saját erőből épül a már nagyon szükséges, korszerű géptrm- hely, ahol szociális létesítmények, öltöző, íürdő is áll majd a dolgozók rendelkezésére. A hotykai patak mentén vízrendezési munkálatokkal találkozunk. Talajjavításra, mintegy 200 hektárnyi (era- let mélylazítására és több tábla meszezésére is sor kerül az idén. Készülnek már az útépítési munkákra is. Az ugyancsak nagyon szükséges, a majorokon belüli, több mintegy kilométer hosszúságú üzemi úthálózat készül el hamarosan. Az elmúlt években bővizű kutat fúrtak a tsz területén. A központi majorhoz keresték a vizet, de kiderült, hogy a bővizű kút az egész községet elláthatná egészséges ivóvízzel. Már szervezik is az ivóvíztársulatot, hogy a tsz víznyerő helyének minden hercegkúti család hasznát lathassa. Es még egy, szinte az egész tagság, s a vezetőség által is dédelgetett fejlesztési terv. Hercegkúton a nagyüzemi szőlők mellett, több mint 80 hektárnyi núz- iáji szőlő is található. A kiöregedő családok egy’ része már nem győzi a szőlő művelését, mind .kevesebb munkáskéz akad a nehéz kétágúzásra. Igaz, a permetezést, a szőlők növényvédelmét már a háztáji területen is helikopter segítségével Végzik. De á terv, az elképzelés most az, hogy valamilyen formában korszerűsítsék a háztáji szőlőterületet. A Remény Tsz-ben megvan rá a remény’, hogy néhány éven belül ezt is megoldják, s kevesebb kézi munkával, gépek segítségével többet terem majd a háztáji szőlő is. (p. »•> A martinászok elhatározása az LKM-ben Gazdaságos termelés, nagyfokú takarékosság KEDVEZŐTLEN előjelekkel kezdte 1975-ös munkáját a Lenin Kohászati Művek acélmúgyáregysége. Az ide tartozó martinnak 765 ezer tonnás termelési tervet kell teljesíteni. Bár előzetesen számba vették, hogy a III-as kohó nagyjavításával csökken az anyagellátás, továbbra is nehezíti a munkát a szűk berakási kapacitás, az öntőcsarnok darupályájának elavultsága, s a nyári hónapokban jelentkező létszámhiKirtn, az utcán rcUkenö a hőség. A képünkön látható kohászok mégis hűsölni járnak a napra. Munkahelyükön olykor 60—70 fokos hőségben dolgoznak, számukra a 30 fok valóságos felüdülés. á»*y, a feladatok növekedtek az előző évhez képest. A terv teljesítése, az ex. portkötelezettség és nem utolsósorban a népgazdaság acéligényének kielégítése gondolkodásra késztette a gyáregység vezetőit. Keresték a módját: miként lehet eleget tenni a feladatoknak. Elsősorban a Siemens—Martin, az elavult, korszerűtlen üzemrész munkakörülményeinek javítása, a termelékenység fokozása okozott nagy’ gondot. A decemberi tervezés, útkeresés során elsődleges lépést a tervfeladatokról kiadott ■ intézkedési lerv jelenteite, melyet a szocialista brigádok is megkaptak. Ezek alapján tették meg később javaslataikat arra: „hogyan tovább?” S MEGSZÜLETTEK a konkrét intézkedések: a fokozott gazdaságosságra anyag- és • energia taitarékos- sági tervet dolgoztak ki. a kemencék konstrukciós felépítését. új tűzálló anyagokkal változtatták, amely mint. egy 2 millió kalóriával növelte a hőteret.. Ez utóbbi nemcsak termelékenységnövelést eredményezett, de segített abban is. hogy a különféle meghibásodásokat — leállás nélkül — menet közben javíthassák. Új technológiát alkalmaztak a hulladékok tömörítésére a KAV-telepen és így’ csökkent a gyárban berakási idő. Mindezek együttesen lényeges műszaki és biztonságtechnikai javulást eredményeztek. Hatásuk nem maradt el a termelésben sem. Januárban és februárban a martin 500 tonnával teljesítette túl időarányos tervét, s nem csökkent a termelési szint a kohóállás idején sem. Ennek magyarázata a folyékony vas egy részét felváltó szilárd ny’ersvas megfelelő rakási sorrendjében es a tüzelési technika vallózásában rejlik. Április elején új ösztönzőrendszert vezettek be az acélműnél. Az ott dolgozók művezetői csekkfüzetnek hívják. Lényégé: a művezető zsebében ott lapul az 5000 forintról szóló csekk, melyből a gyors üzemzavar-elhárításáért, a vasúti kirakodásért, a különféle többletmunkákért, az anyagmegtakarításért helyben állítja ki a különböző ösz- szegről szóló csekklapot az arra érdemeseknek. További lendületet adott a martinász- kollektíváknak a Kongresz- szusi hét" és a „Vciszabaáu- lási nap" címen meghirdetett munkaakció is. Ekkor a külön felajánláson túl mintegy 200 tonnával több acélt csapoltak a martinban. Ezek és a május, júniusban elért eredmények 2500 tonnás tervtúlteljesítést jelentettek az I. félévben az acélműnek. Elégedettek is vele a vezetők, brigádtagok egyaránt, de már a következő 6 hónapra gondolnak. Kritikusnak a július, augusztus látszik, amikor a létszámhiány és a kánikulái fáradékonyság nehezíti a munkát. Ebben az időszakban javítják majd a KAV bálázógépét is. amely a gyárban a daru nagyobb leterhelését, a berakási idő hosszabbodását jelenti. E tényezők hatása azonban a szocialista brigádok felelősségtudatán és elkötelezettségén keresztül lényegesen kisebb mértékben érződik a gyakorlatban. Kell ez azért, mert csak ígv biztosíthatják i gyáregységre nehezedő elvárások teljesítéséi.' s ennek függvénye a ..Szocialista iváreqyséa” cím elnyerése is. MÁRPEDIG az acélműi kollektívák janúár elsején ezt is a teljesítendő feladatok között jelölték meg. Szemes I. János