Észak-Magyarország, 1975. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-19 / 168. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1975. július 19., szombat Legalább évente egyszer A múzeumok és a történelemtanítás EMLÉKLAP Barczy Pál rézkarca Augusztusi filmkaleidoszkóp „A MÚZEUM ezer szállal kötődik a történelemhez. Ki­alakulásuk, gyűjteménykép- zö tevékenységük a történe­lem megismerésének és az anyagi kultúra megőrzésé­nek vágyából sarjadt és így közvetve-közvetlenül, szinte valamennyi múzeumi ág a történet nagy egységébe tor­kollik.” Ezek a mondatok az Országos Pedagógiai Intézet ésy a Magyar Történelmi Tár­sulat együttes konferenciá­ján hangzottak el, melynek részvevői arra próbáltak kö­zös választ adni, hogy mi­képpen lehetne szorosabbra vonni a múzeumok és az is­kolai történelemtanítás kap­csolatát. , Hiszen, amint azt az ..iskola részéről” is kifej­tették, „a korszerű tudás­anyag a történelemben egy­re szélesebb körű és komp­lexebb lesz. Annak ellenére, hogy a, történelemtanítás óraszámban és vizsgakötele­zettségben megnyilvánuló pozíciói gyöngülnek, a taní- ■ tásban újabb és újabb fel­adatokat kell ellátni és el­vállalni ... Nem vitás, hogy a jövőben egyre nagyobb mértékben kell a régészet, a néprajz, a technikatörténet, ) ezen belül a gazdálkodás és hadtörténet, a művelődés-- történet, ezen belül a val­lás- és tudománytörténet kérdéseivel foglalkoznunk a tanítás során, mert ezeknek a területeknek sokszor alap­vetően új eredményei elen­gedhetetlen kellékei a kor­szerű oktatásnak.” A múzeumok és az iskola történelemtanítás kapcsola­tai általában véve nem új- keletűek hazánkban, s így megyénkben sem, noha ezek a kapcsolatok átmenetileg, az objektív körülményekből adódóan gyengültek, vagy gyengülhettek. Ha ugyanis az országosan kiépült kapcso­latokhoz akarjuk viszonyí­tani mindazt, ami megyénk­ben, de különösképpen Mis­kolcon megvalósult, akkor egyszerűen nem lehet elte­kinteni attól a realitástól, hogy Borsod megye székhe­lyén éveken keresztül csak elvben, illetve a közönség­től elzárva létezett múze­um. Nincs még egy eszten­deje, hogy oly hosszú kény­szerszünet után ismét kitár­ta kapuit álandó kiállításá­val a nagyközönség előtt a Herman Ottó Múzeum, de nem lenne ildomos eltagad­ni azt a tényt, hogy a diá­kok kisebb és nagyobb cso­portokban gyakorta felke­resték. De persze a múzeum és a történelemtanítás kao- csolatát nagyon leegyszerű­sítené, ha pusztán ilyen ki­áll] táslátogatásokra korlátoz­nánk. Kétségtelenül ez a leg­kézenfekvőbb kapcsolat, de a legfelszínesebb is. Ha va­lóban be akarjuk építeni a történelemtanítás anyagába a múzeumokban felhalmo­zott, sokszor páratlan és fel­becsülhetetlen értékű emlé­keket, akkor tovább kell lép­nünk. S ehhez többféle út kínálkozik. A Borsod megyei múzeu­mi szervezet is próbálja sa­ját területén belül számba- venni a kapcsolatmélyítés le­hetőségeit. Mindenekelőtt a történelemtanárok megnye­résén fáradoznak, mert 'je­lenleg — ha hűek akarunk lenni az igazsághoz — a megyeszékhelyen alig egy­két olyan tanár van, aki rendszeresen tartja á kap­csolatot, a múzeummal. Pedig az nagyon is nyilvánvaló­nak látszik, hogy a múzeu­mok bekapcsolása a tanítási folyamatba csak a történe­lemtanárokon keresztül tör­ténhet meg. Nem véletlenül tervezik, hogy a megyei ta­nács művelődésügyi osztá­lyának pártfogását megnyer­ve, még az új tanév meg­kezdése előtt, felhasználva a történelemtanárok hagyo­mányos tanévelőkószítő érte­kezletét, bemutatják nékik az állandó kiállítást, megmu­tatják a rendelkezésre álló lehetőségeket. így a tanárok tudnák azt, hogy egyáltalán milyen lehetőségekkel élhet­nek a múzeumban, ha diák­jaikat elviszik oda. Legalább az lenne a kívánatos, hogy évente egy alkalommal mú­zeumi foglalkozást tervezze­nek, s a látottakat felhasz­nálják, elsajátítsák a gyere­kek. Ehhez a különböző fel­dolgozó, vagy tesztlapok rendkívül sok segítséget nyújthatnának — ilyen lapok vannak már például a Bu­dapesti Történeti Múzeum­ban —, de ehhez az anyagi fedezetet . is meg kellene te­remteni. A másik útnak az iskolai múzeumok, helytörté­neti gyűjtemények fejleszté­se kínálkozik. A történelmi szaktantermek számának gyarapodásával helyileg is megteremtődhetnek ezek a kisebb, a történelemoktatást szervesen szolgáló gyűjte­mények. Ezeknél azonban, pontosabban: a csak ezekre való támaszkodásban töbo veszély jelentkezik: egyrészt természetszerűleg csak rész­ismereteket nyújthatnak, másrészt a másolatok, a ma­kettek eltávolíthatnak a va­lóditól. Mindazonáltal a szaktan termi gyűjtemények és a helytörténeti gyűjtemé­nyek, illetve kutatások fon­tos tartozékai e kapcsolatte­remtésnek. A TÖRTÉNELEM — mer­jük kimondani — politikai stúdium. S mint ilyen, a csökkent óraszám ellenére is a fontos tantárgyak között említendő. így hát igazat kell adni mindazoknak, akik e tantárgy tanításában, elsa­játításában, nevelő hatásá­ban új területekkel való ki­építés mellett térnek lánd- | zsát. S a múzeumok bekap- I csolása akkor is új terület­nek számít, ha kezdetei meszire, egy 1911-ben ki­adott kultuszminiszteri ren­delethez nyúlnak vissza. Hi­szen más célok, más mód­szerek és más lehetőségek munkálnak e kapcsolatte­remtésben. És sokkal több, mint amennyit ezúttal meg­említhettünk. De e téren is bőségesen van még kiaknáz­ni való. Hogy sikerüljön, ahhoz mindenekfelett arra van szükség, hogy a törté­nelemtanárok akarjanak él­ni azokkal a látszatra sze­rény, de valóságában nagyon is mély és sokszínű lehető­ségekkel, amelyeket akárcsak megyénk múzeumai, jelen­tősebb gyűjteményei is kí­nálnak. Az a tervezett láto­gatás talán sokat segít majd ebben. Könyvbolti nyár Árnyékban is a harminc fok­hoz közelít a hőmérő higany- szála. Nyári délelőtt. A máskor nagy forgalmú miskolci Kazin­czy könyvboltban szokatlanul nagy a csend, itt általában alig lehet a polcokhoz férni, most egy-két érdeklődő böngész a kö­tetek között. — A pangás csak látszólagos — mondja a bolt vezetője, ami­kor a nyári könyvbolti élet uíán érdeklődünk. — Igaz, hogy túl a tanévzáráson, egyéb évad vé­gi ajándékozások korszakán, van némi visszaesés, de ellensúlyoz­za ezt az idegenforgalom, illetve az innen utazni szándékozók érdeklődése az útikönyvek, tér­képek után. Állandó vásárlóink a meleg ellenére is rendszere­sen be-betérnek a boltba, bön­gésznek az újdonságok között. Most nagyobb az érdeklődés a könnj'ebb, szórakoztató olvas­mányok iránt, csökkent viszont a tanulmánykötelek, tudományos munkák forgalma. Igaz, az eze­ket vásárló, zömmel értelmiségi olvasóréteg is nagyrészt szabad­ságát tölti valahol. Az óvodai búcsúztatásokra kezdődő előké­születeket is érezzük már a gyermekkönyvek forgalmán. Rö­viden: nincs okunk a panasz­ra, nincs lényeges visszaesés most, a melegben sem. s hogy kevés vásárlót l^t a boltban reggel kilenckor? Jöjjön vissza délután fél öt és hat között, amikor az egymüszakos embe­rek hazatérőben be-bejonnek hozzánk ... (bm) A MOKÉP-től kapott, tá­jékoztatás szerint augusztus­ban 15 új játékfilmet mu­tatnak be az országos prog­ramban a premiermozik. Egy magyar Ezek között magyar film mindössze egy lesz, a Ber­kest András regényéből Pa- lásthy György rendezésében készült Kópiások című, ame­lyet már előző havi filmtó- jékoztatónkban részletesen bemutattunk, mivel bemu­tatását már tervezték. Any- nyit jegyzünk meg ismétel­ten róla, hogy főszerepét, Rajnay Ákost, Bálint And-■ rás játssza, mellette Kálmán György, Moór Marianne, Bánsági Ildikó, Oszter Sán­dor és Andai Györgyi ját­szik nagyobb szerepet, de rajtuk kívül még igen sokan szerepelnek a valamikor nagy sikerű könyv filmvál­tozatában. Tizenegy országból Nemzetiségi megoszlásban igen nagy a szóródás a kül­földi filmek között. A ti­zennégy új külföldi film ti­zenegy országból származik. A szovjet filmművészetet képviseli a Ha boldog akarsz lenni című, valamint a Jack kapitány, továbbá egy, a ja­pánokkal koprodukcióban készített alkotás, a Szerel­mem, Moszkva. A csehszlo­vákok filmje a Napforduló elsősorban a fiatalabb kor­osztályhoz szól, fiatalok sze­relmi története. A lengye­lek Hajókirándulás című filmje vígjáték, egy kirán­dulóhajóra fellopakodott po­tyautas kóklerkedéseiről, A románok filmjének címe Vá­dol a felügyelő, s már címé­ből kitűnően izgalmakat ígér. Története 1940-ben ját­szódik, s egy, a vasgáridstak által elkövetett tömegmé­szárlás felderítésében nagy szerepet játszó nyomozóról szól. öten, akiket leírtak a címe a jugosziávok fiimié­nek, háborús partizántörté­net, a vietnamiak pedig A saigoni lány című alkotá­sukkal szerepelnek az au­gusztusi programban. Két filmmel is szerepel az Amerikai Egyesült Államok. Az egyiknek a címe Mr. Sü­ket trükkjei, sok-sok izga­lom ígéretével, gengszter- ‘ bandák harcával. A másik amerikai film címe A hosz- szú búcsú, ugyancsak de­tektívvel, gengszterekkel. Ritkán látható magyar mo­zikban belga film. Az Ott­hon, édes otthon című víg­játék arról szól, hogy az öregek is tudnak harcolni és tudnak küzdeni azért, hogy respektálják önérzetü­ket. Végül a nyugati filmek, leözül megemlítendő az ola­szok Szerelmi bűntény című munkája, amely tragikus végű szerelmi történet egy milánói munkásfiúról, és egy, a déli országrészből Mi­lánóba került lányról. A filmbaráti körök hálózatá­ban két új filmet is bemu­tatnak augusztusban, mind­kettő svéd; az egyiknek a címe Kivándorlók, a másiké Üj haza. Kísérőfilmek A játékfilmek mellett a szokásnak megfelelően több új rövidfilm is mozivászon­ra kerül kísérőfilmként. Várjuk Erikát címmel ifj. Schiffer Pál készített filmet egy tizenkilenc éves árva­lányról, aki hirdetést adott fel, amelyben olyan vidéki családot keres, ahol szíve­sen fogadnák őt kétheti nya­ralásra. Róna Péter egy munkáslányból lett igazga­tót mutat be Bolváriné, meg a funkció című filmjében. A régi hadizászlók történeté­ben idézi fel forradalmi ka­tonai hagyományainkat Ta­kács Gábor filmje, a Föl a zászlóval, magasra ... Mar- tonvásárra kalauzolja el a nézőt a Mindennapi kenye­rünk, amelyben Kelemen Fe­renc a mezőgazdasági kuta­tás egyik érdekes területé­be, a búzanemesítésbe en­ged bepillantást. A tudomá­nyos kutatás egy másik ágá­val foglalkozik Kis József Ember, víz, tudomány című filmje. Dévényi László pe­dig a petrolkémia titkaiba avatja be a nézőt az Üj vi­lág — új anyagokból című munkájában. A magyar kis- fijmek sorát Csonka György rajz-játékfilmje zárja, amely­ben Sebő Ferenc zenéjével kelti életre József Attila Al­tatóját. A külföldi kisfilmek kö­zül megemlítendő A régi Oroszország köpajzsa című szovjet film, amely egykori térképek, metszetek felhasz­nálásával tárja elénk az ősi orosz erődrendszert és ma­radványait. Ugyancsak szov­jet filmesek munkája ,Ae ár­nyék és az út. Színes len* gyei ismeretterjesztő fim a Séta Madridban. Morf Füzesabonyból i MODERN LAKÓSZOBÁK, KÁRPITOZOTT I ÁRUK, KONYHABÚTOROK ' NAGY VÁLASZTÉKBAN , NYITVA TARTÁS: 8—18 ÓRÁIG SZOMBATON: 8—13 ÓRÁIG. Füzesabony és Vidéke ÁFÉSZ Füzesabony, Rákóczi u. 71. Azonnali belépéssel felveszünk: autóvillanyszerelő, géplakatos, hegesztő, villanyszerelő, nehézgepszerelő, esztergályos szakmunkásokat, valamint telepőröket, takarítónőket férfi és női segédmunkásokat. * A 18 éven felüli, 8 általános iskolát végzett segédmunkásokat a szakmunkás-kategória besorolására jogosító KOTRÓMESTERI TANFOLYAMON kotrómesterekké képezzük. Munkásszállást biztosítunk. A vidékről bejáró dolgozókat vállalati autóbusszal a Tiszai pu.-ról a munkahelyre szállítjuk. * Cím: Kohászati Alapanyagelőkészítő Közős Vállalat miskolci gyáregysége. Miskolc-Repülőtér. Telefon: 17-898, 17-899. Megközelíthető: 12, 14-es autóbusz-végállomástól ___________________ ! ----------------­C sutorás Annamária LŐRINCI FONÓ FELVÉTELT HIRDET 16 éven felüli lányok részére Betanulási idő egy hónap A kereset 2000—2600 Ft, a betanulás után Vidéki lányok részére szállást és kedvezményes hazautazást biztosítunk Felvétel esetén az útiköltséget visszatérítjük Cím: PFV Lőrinci Gyár, 1183. Budapest, Gyömröi u. 85—91. Kérésére részletes tájékoztatót küldünk ÉRETTSÉGIZETT ÉS SZAKKÖZÉPISKOLÁT VÉGZETT FIATALOK! A Borsodi Vegyikombinát jó kereseti lehetőséggel alkalmaz , — vegyipari, — gépipari, — egyéb jellegű szakközépiskolát végzett fiúkat és —■ gimnáziumi érettségizett fiúkat rendszerkezelői munkakörben Igény esetében a vállalat —r térítés ellenében — kor­szerű munkásszállást és étkezést biztosít Jelentkezni lehet: — szombat kivételével — mindennap 7 órától 15 óráig a vállalat munkaerőgazdálkodási osz­tályán Kazincbarcika, Bolyai tér 1. szám. i /

Next

/
Oldalképek
Tartalom