Észak-Magyarország, 1975. július (31. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-02 / 153. szám
1975. július 2., szerda ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Háromezer pere Hahacán A rí népe A rakacai tó 13 éve szolgálja az üdülni, pihenni, sportolni, horgászni vágyók szabad idejének kellemes eltöltését. A több mint 5 millió köbméter vizet tároló létesítmény partjain, a környező erdők alatt, a domboldali ví- kendházakban naponta ezrek találnak kikapcsolódást jelentő időtöltésre. A viz közelsége, a környezet szépsége. a sportolási lehetőség, a madárdaltól átszőtt csönd minden ember számára sokat jelent. Pénteken délre már megkezdődik a hétvégi csúcsforgalom. A halőrök vasúti kocsiból ügyes kezekkel csinos házikóvá alakított tanyahelye elé egymás után érkeznek horgászok. Ki gyalog, ki motorral — kerékpárral — vagy személykocsival. Itt adják a napijegyet, ami nélkül nem lehet horgászni. Az érkezők többsége 2—3 napra megváltja a rakacai horgászásra szóló engedélyt. Az erdő alja és a tópart lassan megtelik sátrakkal. A víkendházak kéményei este felé mind sűrűbben pipálnak, a büfékben felszökik a forgalom. A pár négyzetméteres telkeken a tulajdonosok mindig találnak valami tenni-venni valót a ház körül. — Van itt mindig valami apró munka, csinosításra, megigazgatásra való — mondják több helyütt. — Ilyen szép környezetben kimondhatatlan örömmel kezdtünk építkezni. Csak természeted, hogy mindenki a lehető legjobbat produkálta. No. persze az erejéhez és zsebéhez képest. És a vége mi lett?! Csak körül kell nézni. Szűk telkeken egymás mellé zsúfolt, a lehető legrosszabb esztétikai összképet adó víkendtelep ... Igen, a rakacai tó környékét elrontották. Hiába minden. a tóparti madárdal, a jó levegő, a közeli víz, a gyönyörű panoráma, a telektulajdonosok szájában — ha körbenéznek — időnként megkeseredik a tó halából főtt halászlé. És néha a horgászok is így járnak: — Hiába az ország egyik legnagyobb halasvize, van még itt baj — mesélik, horgászbottal a kezükben, zsákmányra várva. — Igaz. a motorcsónakok ezután talán már nem szennyezik és zavarják a vizet, de itt van ez a sok, meglehetősen felelőtlen ember, aki többet iszik alkalmanként, „mint amit elbír a fejbősége”. Zavarják a nyugalmat és a horgászokat. A panasz ellenére azonban jó az általános horgászvélemény. A sok horgász közül csak egy: P. Imre. — Két napig kint voltam, fogtam egy 8 kiló körüli pon- tyocskát... Meg dévéreket. — A horgászokkal sok bajunk van — panaszolják a kempingezők. — Mi azért jövünk ki, hogy sátorozzunk, fürödjünk, esetleg csónakázzunk vagy vitorlázzunk egy kicsit. Az öblökben alig tudunk tőlük kijutni a vízre. Ha meg fürdünk, azt csak a part. közelében lehet, a tó \ közepe igen mély ... Itt meg zavarjuk őket. Állandó a vita ... A büfé mellet ringlispil, céllövölde. Kihívták, hogy hét végén legyen egy kis forgalom. Az asztaloknál 8—10 húsz év körüli fiatal — már reggel nyolckor! — bávatag szemekkel dudorászik egy öreg cigány dobhártyát szaggató cincogására. Fogy a sör, a féldeci, s nagy a zaj, a ricsaj, a vita ... Szombaton csendes a víz, a környéke nyüzsög. Tüzek égnek, halászlé fő, vagy pirul a szalonna. A vízben sikongatva fürdenek a fiatalok, tempósan úszkálnak az idősebbek. A gátnál gumicsónakra szerelt vitorlás siklik. A tó közepén csónakból próbálkoznak vacsorára valót fogni a horgászok. Estére itt-ott fények gyúlnak a parton, úgy tűnik elcsendesedett minden. Csak a zsilip zúg egyhangú monoton- sággal és a partot csapkodják a szélborzolta hullámok. Lassan, hatalmas vörös korongként Meszes felett leikéi a Hold. A tópart népe nyugovóra tért. Vásárhelyi István Az Országos Méhészeti Szövetkezeti VMla'iü üzemében az idén IS vagon vir,Tenort ttermék iránt elsősorban Nyugat-Ncnietországban, Franciaországban és Svájcban évkülönleges exporttermék Ucklödnck. dolgoznak fel. A Óh* természet Határozottabb beké ellenő A mezőgazdasági termelőszövetkezeten belül működő ellenőrző bizottság a közgyűlés ellenőrző szerve, amely vizsgálatait a közgyűlés megbízásából a tagság nevében és érdekében végzi. Feladata a közös vagyon kezelésének, a gazdálkodásnak, a tagokkal v,aló elszámolásnak, a közgyűlés határozatai végrehajtásának, a vitás ügyek intézésének, valamint a jogszabályok és az alapszabály megtartásának ellenőrzése. Megyénkben egyre több ellenőrző bizottság tevékenysége válik tervszerűbbé, elmélyültebbé, a működésükről alkotható kép viszont igen változatos. Még az átlagosnál jobban működő ellenőrző bizottságok is vizsgálnak a tsz gazdasági, üzemi tevékenysége körébe tartozó olyan részkérdéseket, amelyek lényegében a szakmai, vezetői ellenőrzés feladatkörébe tartoznak. Lényegesen javult az ellenőrző bizottságok aktivitása a gazdálkodási kérdések figyelemmel kísérése, vizsgálata területén, a törvényes és alapszabályszerü működést közvetlenül érintő kérdések ellenőrzésére azonban csak ritkán kerül sor. Több tsz-nél elmarad a vezető szervek határozatai végrehajtásának, a szervezeti működés rendjének a vizsgálata. Az ellenőrző bizottságok alig-alig élnek — a jogszabályban meghatározott — azzal a lehetőségükkel, hogy adott esetben ellenőrzéseikhez szakértő közreműködését vegyék igénybe. A zárszámadásra vonatkozó jelentéstételi kötelezettségüket a bizottságok teljesítik, azonban a jelentések tartalmilag gyakran egyoldalúak, leginkább gazdálkodási kérdésekkel foglalkoznak. A zárszámadást törvényességi, alapszabályszerűségi szempontból nem, vagy alig értékelik. Hiányosság az is, hogy a zárszámadás elfogadására vonatkozó javaslat ' legtöbbször csak egyetlen mondatból áll, értékelést, elemzést nem tartalmaz ... A vizsgálatok megállapításait az ellenőrző bizottságok a vezetőséggel többnyire csak szóban közük. Az előírt írásbeli kötelezettség mellőzése még a nagyobb hibák, károk megállapítása esetén is tapasztalható. A jogszabályban előírt figyelmeztetést az ellenőrző bizottságok formaszerűen alig alkalmazzák. A szóbeli közléseket a vezetőség, vagy az érdekelt tisztviselőle nem tekintik figyelmeztetésnek, ennek következtében az intézkedések nem egy esetben elhúzódnak, vagy el is maradnak. A vezetőség és az ellenőrző bizottság között esetenként előfordulhatnak véleménykülönbségek, ilyen ügyekben a legmagasabb vezető szervnek kell dönteni. Megyénkben egyetlen esetben sem fordult elő, hogy a figyelmeztetés eredménytelensége miatt, vagy egyéb okból az ellenőrző bizottság a közgyűlés összehívását kezdeményezte volna. A termelőszövetkezetekben a legfontosabb jogkörű bizottságok egyike az ellenőrző bizottság. A szövetkezet tagjai elvárják, hogy ez a bizottság tevékenysége során a jogszabályok, a határozatok végrehajtására, a társadalmi tulajdon védelmére, a termelőszövetkezet egész működésének ellenőrzésére fordítson gondot. Kívánatos lenne, hogy tevékenységük az eddigieknél magasabb szintre emelkedjék, és a kisebb szabálytalanságok mellett a társadalmi tulajdonban nagy kárt okozó, esetlegesen felelőtlen gazdasági intézkedések ellen is fellépjenek. Dr. Szabó Imre csoportvezető ügyész Tanfolyam Díszítőművészeti szakkör- vezetők részére rendeznek tanfolyamot Mezőcsáton július 14-től 21-ig a község művelődési házában. Az egyhetes továbbképzésen többek között a régi magyar sárközi hímzésekkel ismerkednek meg a szakkörvezetők. A természettől el ' kell távolodnunk, hogy élvezni, értékelni tudjuk annak szépségét. A megállapítás Tolsztojtól származik, s most felelősségem teljes tudatában szerelném kijelenteni, hogy az elmúlt hetekben — mór ami az értékelést illeti — ennek pontosan az ellenkezőjét tapasztaltam. Megpróbálnám ezt egy — a szűkebb pátriánkból vett — példával megmagyarázni. A miskolci ember élete falak között zajlik, s a szó legszorosabb értelmében „zajlik”, mert. ami körülveszi: lárma, por, füst, autó és embertömeg, igy a természetet, némi túlzással mondván, már csak az ég jelentheti fölötte, ami többnyire kék ugyan, de ezt sem állíthatjuk mindenkor teljes bizonyossággal... Mindehhez — nyár Lévén — illesszük még hozzá a kánikulai 24 fokot, s a kép teljessé válik. íme a, természettől „eltávolodott” ember képe. A rekkenö hőségben, aki teheti, menekszik Miskolcról. Ki a hétvégi telekre, ki o rokonokhoz, ki csak „úgy”, a puszta zöldbe, víz mellé, árnyas fák alá, ahol ugye csend és nyugalom vár, vagy ahogyan a költő mondja: „Zöld lomb közein „Áttörve” az égbolt, S a rét mezein Vegyül árny- és fényfolt.” Miskolc környéke erre bőven kínál lehetőséget. A természetben nincs ricsaj — bár egyesek a madárfüttyöt idegesítőnek találják —, o csend, a viszonylagos mozdulatlanság megnyugtatja az idegeket, s a miskolci ember megköny- nyebbiilten sóhajthat. Kis időre megszabadult az „urbanizáció negatívumaitól.” Mindez nagyon szép lenne — ha így lenne. Valójában azonban, némi kivétellel, másként zajlik le a kiruccanás. A természet, mint objektív „kellék” egyezik, ezt viszont toldjuk még meg ezerféle háztartási felszereléssel, szám- lálhatatlan mennyiségű kávéval, cigarettával, szesz nélküli és szeszes itallal, és ... igen, ez a leglényegesebb; bömbölő táskarádiókkal, továbbá harsogó kazettás magnókkal minden bokor alján. (A hordozható televíziót egyelőre nem mondanám jellemzőnek, talán majd pár évvel később.) íme, a természethez közeledni szándékozó ember képe ... Kikapcsolódásra vágyó városiak, akik még rövid ideig sem képesek szakítani a megszokással, a kényelemmel, a stresszes mindennapokkal, ellenben az általuk annyiszor szidott, s egészségtelennek tartott környezetet úgymond „kicipelik” magukkal az erdőbe, vagy ligetbe, vagy éppen ahová mennek. Petőfi a természetről azt írta, hogy: „mentül inkább hallgatsz, annál többet, annál szebbet mondassz.” Hallgatása ez esetben érthető — beszél helyette az ember... Keresztény Gabriella Üt mond a paragrafus? Jogászunk válaszol Jár-e a jubileumi jutalom? Böjté Márton (3527 Miskolc I., Bajcsy Zs. u. 38. szám) olvasónk a múlt év végén öregségi nyugdíjba ment. Levélírónk állítása szerint 44 évet töltött munkaviszonyban. A 25 éves jubileumi jutalmat csak 35 munkaviszonyban töltött év után kapta meg és most a volt munkáltatója a 40 év után járó jubileumi jutalmat azért nem fizeti ki, mert a kifizetés óta még 10 év nem telt el. Levélírónk arra kér választ, hogy jogszabályszerű-e a méltánytalan eljárás? A Munka Törvénykönyve szerint azoknak a dolgozóknak, akik 25. 40, illetve 50 éven át munkaviszonyban állnak, jubileumi jutalmat kell fizetni. A jutalom összege á dolgozó egyhavi alapbére. A dolgozó öregségi nyugdíjazásának évében esedékessé váló jubileumi jutalmat a nyugdíjazáskor ki kell fizetni; a 40, illetve 50 éves munkaviszonnyal járó jubileumi jutalmat akkor is ki kell fizetni, ha a dolgozónak nyugdíjazásakor legalább 35, illetve 45 évi munkaviszonya van. Az 1905. január 1. napját megelőző szabályok szerint korábban legalább 15 év „folyamatos” munkaviszonynyal kellett rendelkezni ahhoz, hogy 1968 évben és legalább 10 éves ilyen „folyamatos” munkaviszony kellett ahhoz, hogy 1969 évben a jubileumi jutalom a dolgozó részére kifizethető volt. A mostani szabályok szerint a jubileumi jutalom számítása tekintetében a vállalatnak figyelembe kell vennie munkaviszonyként mindazokat az időket, amelyeket a dolgozó hitelt érdemlő igazolással bizonyít.. A két munkaviszony között esetleg kiesett idő munka- viszonyként figyelembe nem vehető. A gyakorlatban sokszor vitás, hogy a kifizetést lehet-e mérlegelni? A jogsza- bány szerint ha a dogozó a meghatározott szolgálati időt letöltötte, a jubileumi jutalom feltétlenül megilleti, tehát nem tehető mérlegelés tárgyává, hogy a dolgozó egyébként érdemes-e a jutalomra, A jubileumi jutalmat, mint a dolgozót megillető járandóságot, a dolgozó külön kérelme nélkül kell kifizetni. A jubileumi jutalom kifizetésének többek között jogszabályi feltételei vannak, mégpedig a 40 éves jubileumi jutalom csak a 25 éves jubileumi jutalom esedékességétől számított 15 év, az 50 éves jubileumi jutalom pedig csak a negyven éves jubileumi jutalom esedékességétől számított 10 év eltelte után fizethető ki. A jubileumi jutalom a munkaviszonyban töltött hosszú idő anyagi elismerése, amiből következik, hogy ha a dolgozó a jutalom kifizetésének feltételeként meghatározott minimális időtartamnál — 25, 40. 50 év — hosszabb ideig dolgozik, a jutalomra vonatkozó igényét nem veszítheti el, ellenkezőleg, a tovijbbdolgo- zással igénye mindennap megújul. Olyan esetben, amikor a dolgozó munkaviszonya megszűnik. a jutalom kifizetési feltételeinék megszerzésekor az őt foglalkoztató vállalattól a jubileumi jutalom kifizetését a 3 éves elévülési időn belül igényelheti. Az ajánljuk olvasónknak, hogy a vállalat passzív magatartása esetén adjon be panaszt a munkaügyi döntőbizottsághoz. A lakásszövetkezeti házak szavatosság igényéről A gyakorlatban vitás volt, hogy lakásszövetkezeti házak hibáival kapcsolatos szavatossági igényt kivel szemben lehet érvényesíteni. A jogszabályokra való hivatkozással a SZŐ VOSZ tájékoztatót adott ki az egységes eljárás -céljából. A jogszabályok különbséget tesznek az 1971. július 1-ét megelőző időben alakult lakásszövetkezeteknél a szavatossági igények érvényesítését illetően, mert az akkori jogszabályok szerint a lakásszövetkezet és a beruházó között megbízási jogviszony jött létre, tehát ebben a jogviszonyban meg volt a szövetkezetnek az a lehetősége, hogy ha szavatossági igényével eredménytelenül lépett fel a beruházóval szemben, vagy az nem képviselte a szövetkezet érdekeit, űgv közvetlenül a kivitelezővel szemben léphetett fel. Ezt a jogszabályi rendelkezést az 1971. július 1-ével hatályba lépett, a lakás- fenntartó szövetkezetekről szóló új rendelet hatályon kívül helyezte és úgy rendelkezik, hogy a tanácsi ér- tékesítésű lakásokat a beruházó köteles az átadás-átvételt követően birtokba adni és a hibás teljesítésből eredő igényeket a vevők a beruházóval szemben érvényesíthetik, Éppen ezért a beruházó köteles a lakásfenntartó szövetkezet igazgatóságát — kívánságára — az átadás-átvételi eljárásra meghívni. A lakásfenntartó szövetkezet képviselője az eljárás során észrevételeket tehet. A hibás teljesítésből eredő igényeket a lakásfenntartó szövetkezet igazgatósága érvényesítheti. Dr. Sass Tibor
