Észak-Magyarország, 1975. június (31. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-05 / 130. szám

mmcot 1975. június 5., csütörtök ESZAK-MAGYARORSZAG 3 I korszerűség kopogtat az ajtón A OIGÉP tapasztalataiból A gépipar reprezentánsa Borsodban a Diósgyőri Gépgyár. A több mint 10 ezer embert foglalkoztató nagyüzem híre patinás, gyártmányai t h aló rain k on •túl is jól ismerik, a neve márka. A vállalat emblémá­jával hitelesített termékek iránt mindig volt, s ma is van kereslet. Az ebből ere­dő igényeknek megfelelni elsőrendű követelmény, mi több; törvény a gyár falain belül. Jól'tudják a többszö­rösen kitüntetett gyár veze­tői és munkásai: ahhoz, hogy versenyképesek legye­nek a piacon, nagyfokú bel­ső szervezettségre, a távla­tokra is odafigyelő műszaki •fejlesztésre, s arra van szük­ség. hogy a korszerűség kö­vetelményeinek minden te­kintetben megfeleljenek. Ez a felmérés nem mai ke­letű a gépgyárban. Már évek­kel ezelőtt megfogalmazó­dott az igény, amit Kovács Zoltán termelési igazgató így foglal össze. — Korszerű termékeket csak korszerű gépeken, kor­szerű termelésirányítással lehet gyártani. A korszerű termelésirányí­táshoz azonban olyan felté­telek szükségesek, amelyek — ha hiányoznak — minden erőieszítés megbicsaklik, szélmalomharccá minősül. Nem tagadják és titkolják a gépgyáriak: esetenként — sajnos — ilyesmire is volt és van példa. Többek között ide sorolható egy berendezés körüli huzavona, amely két éve kezdődött, s azóta sem oldódott meg. Megrendeltek ugyanis két manipulátort, amire — importból való be­szerzésre — a bankkölcsönt is megkapták. A pénz azóta is felhasználatlanul vár so­rára, mert mindmáig nem találtak olyan szervet, amely ezt az ügyletet engedélyez­né és lebonyolítaná. Az üzemben jelenleg egyetlen ilyen berendezés dolgozik, amelynek működtetéséhez mindössze két emberre van szükség. S ha netán a gép „felmondja a szolgálatot” egy IK) tonnás daruval és 15 fizikai dolgozóval kell köz­belépni, hogy a termelés meg ne akadjon. — Miért nem intézkedik a vezetőség — idézi a dolgo­tok kérdéséj, a termelési igazgató. — Mit tudunk er­re felelni — mondja — hi­szen már nincs is talán olyan szerv, ahová ne for­dultunk volna segítségért. A gyár csak nagyon indo­kolt esetben kopogtat fel­sőbb fórumok ajtaján. Amit lehet, igyekeznek sa­ját erőforrásaikból megolda­ni, nem riadva vissza az anyagi áldozatoktól sem. Ru­galmasan és előreláthatóan intézkednek, figyelve a pia­con kialakult helyzetre és változásokra is. — Ki merem jelenteni — mondja a termelési igazgató —, hogy a vállalat anyagi lehetőségein felül is vállal­kozott szorító gondjai meg­oldására, ami azonban csak részeredményeket hozott. a rról van szó, hogy' már évekkel ezelőtt — az alapanyag-ellátás ér­dekében — az Országos Ön­tödei Vállalat beruházásai­nak finanszírozására na­gyobb összeget utalt át. Ugyanezt tette a nemesfémet gyártó vállalat esetében is, remélve, hogy ezáltal sike­rül elhárítani az útból sok olyan akadályt, amely, gátol­ta annak a batső megújulás­nak a megvalósulását, ami a DIGÉP programjának meg­határozója volt, s az ma is. E belső megújulás az in­tenzív fejlesztést, a korsze­rűtlen gyártmányok vissza­szorítását. a piac igényeihez igazodó termékválaszték bő­vítését. végső soron vállala­ti, népgazdasági és egyéni szempontból egyaránt, a gazdaságos munkát jelenti. — Tudvalevő, hogy a gép­gyár közismerten egyedi gépgyártó vállalatnak számí­tott. Lényegében ma is ebbe a kategóriába sorolható. E pozíció annyit jelentett és jelent, hogy különböző be­ruházásokhoz szállított gé­peket és berendezéseket — többek között — a kohásza­ti. az alumínium és az ener­getikai iparnak. Az utóbbi években azonban megvál­toztak az igények, S mivel ezek kielégítéséhez hazai tervezésű berendezések nem álltak rendelkezésre, egyet­len lehetőség adódott: kül­földről, import útján besze­rezni mindezt. A lecke tehát fel volt ad­va: úgy alakítani a termék- szerkezetet. hogy ezt az im­portot kiváltva, hazai gyár­tásból elégítsék ki az igé­nyeket. Erre vállalkozott a DIGÉP, méghozzá úgy, hogy bővítette a választékot. Hoz­zálátott a kábel, a húzó és sodrógépek, a különböző prések., lemezélhajlítók, le­mezvágó ollók, ellenütős ka­lapácsok gyártásához. Beke­rült a programba a mező- gazdaságban használatos szivattyúk gyártása is. ami iránt nagyfokú kereslet ala­kult ki. Amikor mindezt papíron is rögzítették, s elhatározták e tervek valóra váltását, számolniuk kellett néhány egyéb tényezővel is. Minde­nekelőtt azzal, hogy a vál­lalat gépei és berendezései elavultak, amelyekkel a vi­lágszínvonalat is jelenlő ter­méket előállítani nem lehe­tett. Mindezt tetézte a szak­embergárda — ahogy a ter­melés) igazgató megfogal­mazta — felhígulása, s nem utolsósorban az anyaghiány. Az intézkedések, amelye­ket mindennek megszünte­tésére tettek, nem sok ered­ményt hoztak. Ekkor fordul­lak különböző fórumokhoz segítségért — mondjuk ki nyíltan — gyér sikerrel. Ezért is sürgetik szívósan és jogos igénnyel a fokozottabb támogatást, hiszen a lehető­ségek hihetetlenül nagyok nemcsak a hazai, de a kül­földi piacon is. Á gyár ex­portja mindig jelentős volt, hiszen az utóbbi években a dollár elszámolási kivitel el­érte a 300 százalékot. Ami még tovább fokozható len­ne, ha... — ... ha legsürgősebb gondjaink megoldódnának — fejezi be a gondolatot a ter­melési igazgató. Majd így folytatja: — A külföldi megrende­lők érdeklődése nagy. Az an­gol Ford és a svéd Volvo cég például járműalkatré­szek iránt érdeklődik. De ilyen termékekre a hazai j á rmú progra m végrehajtása - ban is szükség van. Éppen ezért nem értjük, hogy a népgazdaság helyzetét is fi­gyelembe véve, részletes és sürgető indokaink ellenére, miért ütközünk falba, miért nem segítenek a vállalaton? Mindehhez hozzáteszi még: — Jól tudjuk: kész ráfi­zetés egy elavult, a hazai és nemzetközi piacon már le­futott olyan termék gyártá­sa, amely iránt nincs keres­let. De amit mi a progra­munkba vettünk, arra lenne megrendelés. A piac igényei­nek megfelelően, konstruk­ciójában korszerű, kis soro­zatú gépek gyártásáról van szó. Amihez ha meg tudnánk minden tekintetben teremte­ni a feltételeket,, 1976-ban még egy fél Diósgyőri Gép­gyárat lehetne leterhelni. K eni akármilyen érv ez, ami egyben azt is je­lenti: a korszerűség kopogtat az ajtón, figyelmez­tető szóval: a késlekedés nagy árat követelhet. Tólli Ferenc Fiatalok üzeme... Hövekvö termelékenység A Csepeli Kerékpár- és Varrógépgyár sárospataki gyáregységében gondozott, szép környezetben folyik a munka. Az elmúlt évben él­üzem szinten teljesítették a tervet; gyártottak — a ter­melési értékük negyvenöt százalékát kitevő részben — alkatrészeket, a fennmaradó nagyobbik felében pedig késztermékeket. — A befejezeti termelés 3,7 százalékkal nőtt a bá­zisévhez képest — magya­rázza Engi Andor, a gyár­egység vezetője. A termelé­kenység növelésével értük el a négy és fél millió forint­tal több termelési értéket és ehhez ötezer normaórával kevesebb élő munkát hasz­náltunk fel. A gyáregység ötszázötven ember számára biztosít mun­kát. Az alkalmazotti lét­szám mindössze 86 fő. Az átlagéletkor a gyáregység­ben 27 év, ami a fiatalok üzemévé teszi ezt és szép fejlődéssel kecsegtet. Érthe- IA tehát a fiatalos lendület, a pozitív eredmények, hi­szen nemcsak a kor szerinti megoszlás, hanem a produk­tív munkát végzők aránya is kedvező. Az ú.i év magasabbra ál­lította a mércét a gyáregy­ség kollektívájával szemben. A terv a termelési érték 12 százalékos növelését irá­nyozza elő feladatként. A termelés bővítésénél, a fej­lesztésnél az extenzív és in­tenzív út egyaránt járható öle mindkettőn elindulnak. Sárospatakon még van mun­kaerő-tartalék, amit célsze­rű igénybevenni és olyan feltételek között működtet­ni, hogy a lehelő legnagyobb hatékonysággal lehessen fel­használni. Itt az adottsá­gok által megszabott korlá­tok között erre meg is van a lehetőség. Űj műhelycsarnokot építe­nek. amelynek átadása után nagyszerű munkahelyei kap­nak a szerelők. Itt nyer majd elhelyezést a korsze­rű forgácsolóözem. valamint a szerszámkészítő műhely is. ahol végre megfelelő körül­mények között állítják majd elő a drága, bonyolult szer­számokat. — Az épülő csarnokban új maró- és köszörűgépeket építünk be és nagy telje­sítményű szovjet élhajlító gépet helyezünk üzembe. Egyúttal a hőkezelő üzem- bővítésére is lehetőség nyí­lik, amivel a felesleges szál­lítást tudjuk csökkenteni. A nagyobb munkaterület és a terveink növekedése megen­gedi, hogy újabb jelentős számú embernek biztosít­sunk munkalehetőséget. Az üzemcsarnok átadásával föl­szabaduló épületekben pedig a dolgozók szociális ellátását javító létesítményeket — öltözőket, fürdőket — ala­kíthatunk ki. A műszaki fejlesztési, be­ruházási intézkedéseken kí­vül üzemszervezési munká­val is a termelés tartalé­kainak feltárására és hasz­nosítására törekszenek. Ked­vező jelenség, hogy . egyre inkább találkozunk ilyen Hzrcilniilliinéíer pontossággal dolgozik Szabó István, a 1)1 GÉP „C '-gyárcgyscgébcn. Képün­kön: szovjet vasúti hajtótengely köszörülését végzi. Fotó: Laczö József Fonodái mozaikok A Miskolci Pamutfonó be­járata előtt lányok kertész­kednek. Palántákat ültetnek, csinosítják az üzem udvarát. Távolabb, az épület túlsó vé­gében keménykötésű férfiak emelgetik a 150—200 kilós gyapotbálákat a kézitargon­cára. Bent, a neonfényes és zajos géptermekben férfiakat csak elvétve látni. A gépe­ken kizárólag lányok, asszo­nyok dolgoznak. Az üzem je­lenlegi létszámának mintegy tíz százaléka, körülbelül 150 dolgozó törzsgárdatag. Az alakulás óla. 1955-től dolgo­zik itt Nyíri Józsefné elő­fonó. — Hogy nagy a zaj ?... Meg lehet szokni. Tudja, mi mar észre sem vesszük. Nem mondom, vannak ettől sokkal jobb munkahelyek is, de én nem mennék el innen. Meg­becsülnek, a keresetre sincs panaszom, teljesítményben dolgozok. Szerencsére nem vidékről járok be, mint so­kan. Én nem bántam meg, hogy együtt jubilálhatok az üzemmel. ■* Méhész Jánosné „csak” ki­lenc éve dolgozik a gyűrűs­fonóban. Három Textima- gép tartozik hozzá. Egy gé­pen 408 orsó van, az össze­sen 1224 darab. Egy gép hosz- sza 17 méter, két oldalát szá­molva 34 méter. Egy műsza­tendenciákkal, még akkor is. ha az üzemszervezésre vo­natkozó határozatok csak megkésve érvényesülnek. A szervezési intézkedések kapcsán többek között fel­mérték a termelő kapacitá­sokat és olyan módszere­ket, — olyan termelési prog­ramozást — alkalmaznak, amely a termelőberendezé- sek mind teljesebb kihasz­nálását biztosítja. A műve­letek összevonásával és a gépi berendezések átcsopor­tosításával, az eddig igen jelentős anyagmozgatást si­kerül majd csökkenteni. Mindezek az elképzelések a gyáregység önállóságának — gazdaságilag indokolt mértékű — fokozására is szolgálnak. Olyasmin, mint például; a növekvő mérté­kű közvetlen anyagbeszer­zés. ami az anyavállalattól történő szállításokat tesz fö­löslegessé. Minden vállalat­nál parancsoló szükségsze­rűséggel jelentkezik, hogy a termékeket kedvezően érté­kesíthessék. Erre töreksze­nek ebben a gyárban is, ahol a késztermékek jelen­tős részét; a szabászgépe­ket. a vasaló és gőzfejlesz­tő berendezéseket, nagy tel­jesít meny ü konfekcióipari varrógépeket exportra is gyártják. Buciiért Miklós kon kilométereken lehetne csak kifejezni azt a távolsá­got, amit megtesz; amit kö­telessége „lesétálni”. Leg­alább is akkor, ha azt akar­ja, hogy az orsókon szépen menien a fonal... ■#­Amikor Derján Piroska g.vűrüsíonó megszületett, már három éve üzemelt a fonoda. A tizenhét éves lány egyike azoknak, akik naponta több órát utazva járnak ide dol­gozni. Ezen a délutános mű­szakon, mint már évek óta. ugyanazt a munkát végzi. S ugyanúgy mint máskor, most is éjfél után egy órával ke­rül csak ágyba. Komjátiig hatvan kilomé­ter az út. Egy nap 120 kilo­métert utazik. Vannak akik többet, vannak, akik keve­sebbet. Hamarosan sor kerül egy 300 férőhelyes női munkás­szálló felépítésére. Akkor ta­lán nem lesz szüksége sem Piroskának, sem a többi fo­nónőnek erre a plusz mü­lagsaga. Nemcsak az időjárás nehézségeivel, hanem a szö­vetkezet belső gondjaival is meg kellett gyürkőzniitk. A nehézségek leküzdésében nagy szerepet játszott az épí­tőipari melléküzemági tevé­kenység. A 3340 hektáron gazdálkodó termelőszövetke­zet' tagsága ugyanis mintegy 22 millió forint értékű épí­tőipari munkát is végzett az alaptevékenység mellett. Többek között' részt vettek a gönci leány nevelő, és ugyancsak Göncön, a 240 diákot befogadó kollégium építésében, amely az idén fejeződik be. Sok gondot okozott a bak- takékieknek a fúlókércsi termelőszövetkezet számára készült, 420 férőhelyes hízómarha-lelep építése. Anyaghiány, s a rossz idő­járás egyaránt nehezítette a mostanában befejeződő mun­kál. Jelentős felvonulási terü­lete a szövetkezetnek Szik­szó. Itt nemcsak egy „Sirok­kó” típusú terményszárítót építettek, hanem részlvesz- nek 54 lakás kivitelezésében szakra. Gondoljuk csak meg: még csak tizenhét éves ... * Ha már a kilométereknél tartunk: az üzem területén, bármilyen furcsán is hang­zik, vannak, akik kedvtelés­ből is futnak. Igaz, nem a vállalat dolgozói, de tényke­désük felett védnökséget vál­lalt az üzem. A Pamutfonó női labdarúgó-csapatáról van szó. A lányok mintegy négy éve vannak együtt. Edzőjük véleménye szerint — nem hiába. Az augusztusban in­duló női labdarúgó-bajnok­ságon tizenkét csapat indul. Tizenegy fővárosi és ez az egy vidéki. André Tibor, aki februártól edzi a gárdát, nem hagy lazsálásra időt. Kedden és csütörtökön dél­után maximális terhelést szab ki a lányokra, akiket nem kell biztatni. Szívvel, lélek­kel csinálják a. gyakorlato­kat S ami nem lényegtelen: csakis a sikerélményért, a győzelemért... Lehet így sén a vezetőség keserűen adóit számot arról, hogy a kivitelezést annak idején ka­pacitásiéi használatlanság mi­att vállaltak el, kényszerből. Menet közben aztán sorra jöttek elő a nehézségek, amelyek következménye az lett, hogy az eredetileg 1973- ra tervezett lakások még most is épülnek... S végül még egy munká­jukról röviden: jelenleg az abaűjvári ' termelőszövetke­zetnek és saját maguknak építenek (utóbbi 450 férő­helyes) hízómarha-telepet, s ugyancsak maguknak mag­tárat. terményszárítót. Ezek­kel a munkákkal is az idén kell elkészülniük. A baktakéki Szárazvölgy Termelőszövetkezet új veze­tősége bízik a melléküzemág területén dolgozókban. Ugyan­akkor felhívták az építők fi­gyelmét a munkafegyelem megszilárdítására, a szigo­rúbb anyaggazdálkodásra. Mert csak így lehel az épí­tőipari munka — amely 1974- ben 2.3 millió nyeresé­get hozott — a növényter­mesztés és állattenyésztés hasznos kiegészítője. is!... Pusztafalvi Tivadar % Baktakék: 22 millió forint értékű építőipari munka Nehéz ével élt át tavaly a is. A szövetkezet közgyűlé- baktakéki Szárazvölgy Mgtsz

Next

/
Oldalképek
Tartalom