Észak-Magyarország, 1975. június (31. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-01 / 127. szám
/ 1975. június 1., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Jelöltfeink a parlamentbe A gimnáziumi tanárnő Sátoraljaújhely, és a szintén a 18. számú választókerülethez tartozó hegyközi falvak választópolgárai két jelöltet érdemesítettek arra, hogy közülük válasszák majd meg országgyű! isi képviselőjüket. Szinte történelmi jelképnek is tekinthető, hogy az egy nemzedékhez tartozó két fiatal- asszony eddigi életpályáiéban igen sok a hasonlóság — pedig személyesen csak akkor ismerték meg egymást, amikor a közbizalom egymás mellé állította őket. Palásti Józsefné, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerzett magyar—orosz szakon középiskolai tanári diplomát, s tíz éve a sátoraljaújhelyi Kossuth Gimnáziumban tanít. (Férje ugyanitt tanár.) Hivatása, családja egyaránt a zempléni tájhoz köti. Nemcsak a székhelyvároshoz, hanem a Hegyközhöz is, ahonnét igen sok tanítványa jár be az újhelyi gimnáziumba. A város fejlődését és orvoslást sürgető gondjait egyaránt közvetlen érdekeltként ismeri. Az idegenforgalom kínálkozó je- hetőségeiből még csak igen keveset profitáló Hegyköz Palásti Józsefné megoldandó bogos kérdésein pedig gyakran töpreng együtt ottani diákjaival, s azok hozzátartozóival. Szakmai hozzáértését szép szavaknál meggyőzőbben dicséri, hogy tanítványai — különösen az orosz tagozatos osztályokból, meg az orosz szakkörből valók — rendre megfelelnek az egyetemi, vagy főiskolai felvételi vizsgákon. Sok diákja választja — az ő ösztönző hatására — az orosz szakot. Sőt egyik kedves tanítványa, Jakab Edit már orosz—ma gyár szakos tanárként tért vissza szülővárosába. A „teljes életű ember” igényét éleszti tanítványaiban személyes élete példájával, pedagógus hivatásának igényes betöltése, s két kis gyermekének gondos nevelése mellett is magatil- értetődőnek vallja a társadalmi közszolgálatot. Munkatársai bizalmából tagja a munkaügyi döntőbizottságnak, s hogy a közügyekben való tájékozottsága még hitelesebb '.egyen, jelentkezett a Marxizmus— Leninizmus Esti Egyetemre. — Olyan kisvárosban élünk, ahol az igények növekedésének szoros határt szabnak a reális lehetőségek — fogalmazza meg közéleti alapelvét —, de épp ennek tudatában és tudatosításával szeretnénk városunk és környezetünk illetékes szervei, s a legfőbb érdekeltek; a lakosság figyelmébe ajánlani, hogy a lehetőségeket emberi találékonysággal, közös akarattal tágítani lehet. — Ügy tapasztaltam — fűzi még hozzá —, hogy jelölttársam hasonlóképpen gondolkodik a közügyekben. ki általános iskolai nevelő — Ma délután egvütt tártjuk a választási gyűlésünket a jelölttársammal — mondja Szabó Györgyné, akit munkahelyén, a Sátoraljaújhelyi Petőfi Általános Iskolában látogattunk meg. _ Mintha csak az előbbi gondolatkört folytatná, pedig nem is tudja, hogy az imént beszélgettünk a másik képviselőjelölttel. A szép, barna fiatal asz- szony, Szabó Györgyné. a szabadság első évében. 1945- ben született, falusi parasztcsaládban. Már akadálvok nélkül vezetett útja a Nyíregyházi Tanárképző Főiskolába. Érdekes véletlen, hogy ő is magyar—rorosz szakon végzett, mint ielölttársa. Még főiskolásként házasodott össze szintén pedagógus tériével. A fiatal nár az egyik tanári szakot a nappali tagozatot felezte be. aztán kimentek tanítani Taklakenézre. Második szakjukat már levelező tagozaton szerezték meg. — A falu érlelt bennünket gyakorló pedagógussá igen jó iskola volt szamunkra — emlékezik erre a még közeli időszakra Szabó Györgyné. Aztán úgy fordult az életük útja. hogy a férj szülőfalujába; Széphalomba költöztek, onnét egy ideig bejártak Üjhely- be, s itt építettek családi Szabó Györgyné házat, pedagógus lakásépítési kölcsön igénybevételével. — Sátoraljaújhelyt és a Hegyközt egyformán otthonunknak tekintjük. A mindig tettrekész fiatalasszony — két gyermek édesanyja, a kisebbik, a lány most kétéves — hamar megbecsülést szerzett az 's- kolában szakmai és társadalmi munkájával egyaránt. A nyolcadikosok osztályfőnöke, de őt választották meg kartársai az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjének is. A pedagógus szakszervezet városi bizottságában pedig szintén vezetőségi tag, a bér- és munkaügyi reszort gazdája. Sátoraljaújhelyen a pedagógusok a lakosság népes rétegét alkotják. Majdnem félezer pedagógus él a sok- iskolájú városban. Az 5 érdekeik társadtól mi képviselete felelősségteljes feladat. Az igazi pedagógus azonban sohasem csak a saját érdekeinek a szószólója. A gondjaira bízott gyermekek révén a lakosság minden rétegének örömét, gondját, ügyét-baját ismeri. A családlátogatások jóvoltából évről évre sok embert ismer meg személyesen is és ő is városszerte ismert emberré válik. A sátoraljaújhelyi és a hegyközi lakosok két jó ismerősük, — ügyeik jó ismerői — közül választhatnak majd országos szószólót maguknak a szavazás napján. Berccz József Palkonyai változások Azon a helyen, ahol most a palkonyai termelőszövetkezet irodaháza áll, valaha sík mező, rét és legelő volt. Ma, szemre is tetszetős, modern irodaház, gazdasági épületek, — a tsz központja — vonja magára a figyelmet. Itt mindig nagy a forgalom. Ügyes- bajos dolgaikat, vagy a munkával kapcsolatos tennivalóikat intéző emberek „koptatják a küszöböt”, de a messziről jött vendég sem ritka e nagyüzemi gazdaságban, amely három község — Hejőkürt, Oszlár és Palkonya — lakóinak tulajdona és túlnyomó többségüknek a munkahelye. MEGALAPOZOTT TERVEK Űj Gyula íőagronómust egy értekezlet „kellős közepén” sikerül megtalálni. A másnapra szóló munkabeosztást vitatják meg. A megegyezés papírra kerül. Ez aztán már határozat, menetrend, aminek betartása, része a gondosan előkészített munkának s annak, hogy mindenki pontosan tudja, mi a feladata. Kevés beszédből is értik egymást, még a vitás ügyekben is gyorsan és határozottan döntenek. — Mindennapos program ez a megbeszélés — mondja a íőagronómus, aki fiatal, energikus ember s az első percekben tartózkodóan szűkszavú. A tényekre épít, ami érződik válaszaiból is. Mindenféle jegyzet és segédeszköz nélkül mutatja be a termelőszövetkezetet. Papírhoz csak akkor nyúl — s ezt ritkán teszi — ha valamilyen adatnál úgy érzi: nem biztos a dolgában. Mint ki. derül, híve minden újszerű eljárásnak, nem fél a kísérletezéstől, a kockázatvállalástól, amihez — természetesen — a vezetőség és a tagság egyetértése és segítsége is párosul. Kedvenc téma és gyakorlati tett is ebben a termelő- szövetkezetben a szójaterme- lés. Ennek még országosan sincs nagy múltja, hagyománya, de van jövője. E jövő érdekében munkálkodnak a palkonyaiak, akik 220 hektárnyi területen vetettek ebből a növényből s remélik, hogy az aratás sikert hoz. A jogos és megalapozott reményt — többek között — az táplálja, hogy a szója harmatos, párás folyóvölgyekben, nagyobb vizek közelében s jó erőben lévő talajon hektáronként 30 mázsát is terem. Márpedig ez a vidék megfelel mindeme feltételnek, hiszen a szomszédban, kőhajításnyira folyik a Tisza. — Természetesen mi nem számolunk 30 mázsával — mondja a íőagronómus — de arra törekszünk, hogy a hozam minél magasabb legyen. S ehhez „külső” segítséget is kapunk. A külső segítséget a tudományos kutatóintézetekkel való kapcsolat jelenti, amelynek „csatornáin” ha szükséges jó tanács, szakmai és tudományos tapasztalat, vagy éppen vetőmag érkezik, ha úgy követeli meg az adott helyzet. EGYÜTT A TAGSÁGGAL A kísérletezés — jól tudják ezt Palkonyán is — igen gyakran gondokkal, buktatókkal jár. De úgy igazítják dolgaikat s nem sajnálják a fáradságot se, hogy „venni” tudják az akadályokat. A szója vetéséhez — például — nem érkezett meg számukra a gép. Az idő viszont sürgetett. Erre szerkesztettek egy úgynevezett szemenként vető gépet 6 így megúszták a csúszást ... A gépellátásban való problémák más területen is szorító gondot jelentenek. A gondokkal természetesen senki sem szeret birkózni, de azok megoldása elől kitérni sem lehet. A íőagronómus mondja ezt, aki akkor van igazán elemében, ha nehezebb feladatoknak gyűrkőz- nek neki együtt a tagsággal, akiknek a száma 525-re tehető ebben a termelőszövetkezetben. A számítását mindenki megtalálja, hiszen az átlagos jövedelem egy ló órás munkanapra számolva 131 forint. A termelőszövetkezet vezetőségének és a gyakorlati munkát közvetlenül irányítóknak, így a főagronómus- nalc, Üj Gyulának is gondja van rá, hogy az emberek képességeiknek, felkészültségüknek megfelelő helyen dolgozzanak. Aki a növénytermesztéshez vonzódik, oda kerül. Ha valaki a gépeket kedveli, — ha van rá lehetőség, — hozzájuk szegődhet. Egyszóval messzemenően figyelembe veszik az ilyen jellegű igényeket is, mert jól tudják: a jó kedvvel végzett munka szinte dupla eredménnyel jár. Sokat tudnának erről beszélni az asszonyok és lányok is, akiknek a „birodalma” s egyben egyéni büszkesége is a kertészet. A KERTÉSZETBEN A termelőszövetkezet szerződést kötött a Tiszai Vegyikombináttal a parképítési, parkgondozási munkálatok ellátására. Itt főként nők dolgoznak, akik annyi odaadással és lelkesedéssel végzik munkájukat, hogy erről csak elismeréssel lehet szólni. Megkapóan szép a gyár környéke s ami a tsz-t illeti, a kertészetben végzett jó munka eredménye a közös gazdaság kasszájában is megmutatkozik. A termelőszövetkezetben azonban nemcsak a munkát követelik meg szigorú igényességgel, hanem arra is van gondjuk, hogy megfelelő módon gondoskodjanak az emberekről. Ennek egyik ékes bizonyítéka az üzemorvosi rendelő létrehozása. Ennek céljaira az irodaház közvetlen szomszédságában korszerű épületet emeltek, ahol mindig egy meghatározott napon kereshetik fel az orvost a betegek. Ami különösen megkapó é* figyelemre méltó; a tsz nő- dolgozói számára szigorú következetességgel biztosítják a szabad szombatot. Ez az elhatározás megegyezik a tsz- tagságának a véleményével, ami egyben példamutatás is más, hasonló gazdaságok számára. A palkonyai több mint 2 ezer hektár szántót. és ezer hektár rétet, erdőt magáénak tudó gazdaságban szeretnek kezdeményezni, kísérletezni, újat alkotpi. még akkor is. ha netán mindez bizonyos fokú kockázattal jár. T. F. Megépítik a kötélpálya vizsgálóhidját Befejezés előtt a Sajó puínoki szakaszának rendezése ják végre 22,6 millió forint értékben. Mint Csicsely András, az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság műszaki-tervezési önálló osztályának vezetője elmondotta, ma már a negyedik ütemmel is a befejezés előtt állnak, így az idén szeptemberre lezárják ezt a munkát, ugyanakkor megépítik a kötélpályának a legutóbbi árvíz által megsemmisített vizsgálóhid- ja helyén az újat is. Az új háromnyílású kábelhíd 52 méter hosszú lesz. A rendezési munkálatok so_ rán a Sajó említett szakaszán összesen 5,5 kilométer hosszúságban szabályozták a folyót. Öt helyen metszették át az úgynevezett túl- fejlett kanyarokat, az éies kanyarokat pedig kőbiztosítással védték meg. Ennek során összesen 175 ezer köbméter földet mozgattak meg és közel 14 ezer köbméter követ építettek be. A szabályozással a korábbinál körülbelül 50 méterrel távolabb került a bánvától a Sajó új medre, így lényegesen kevesebb víz jut be az aknába, ami megkönnyíti a bányászkodást. Az árvizek szinte minden esetben veszélyeztették az ár- vízvédelmi töltést a Sajó put- noki szakaszán. Ezért az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság 1971-ben hozzákezdett az említett folyószakasz rendezési munkálataihoz. A rendezést négy ütemben hajtották, illetve hajt A Sajó űj niedre a puínoki bányánál Kozák Péter felv. O. J. Újat kereső — óját alkotó közösség
