Észak-Magyarország, 1975. június (31. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-08 / 133. szám

1975. június 8., vasárnap

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3

ß legfontosabb gazdasági mutatók alapján Borsod, a megyék sorrendjében, a/, elsők között áll. Az ország nyersvas- és acéltermelésének mintegy kétharmadát adják Diósgyőr és Özd üzemei; dinamikusan fejlődő vegyipara vezető ipari ágazattá vált;7 az ország szántóterületének 6:3. termőterületének pedig 7,7 százaléka, van Rorsodban — cáfolva azokat, akik a megyét egyoldalúan ipáid megyeként tartják számon. A népgazdasági termelésben, a társadalmi javak előállításában elfoglalt helye szerint, tehát Borsod nem egy a megyék között... Gazdaságának alakulása meghatározó, befolyásoló. Kifejezi ezt a beruházásokból való részesedésünk is: a. negyedik ötéves tervben ötven milliárd forintot kitevő beruházás valósul meg, szélesítve a központi fejlesztési programokba, a nemzetiközi munkamegosztásba való bekapcsolódást is.

A népgazdaság e fontos megyéjében a termelő, gazdálkodó egységek mindennapos munkájának vezérlő elve a hatékonyság áldandó javítása, forrásai pedig: a beruházási tevékenység korszerűsítése; a központi fejlesztési programokból a megyére háruló feladatok teljesítése; az üzem- és munkaszervezés javítása; a gazdaságtalan termelés csökkentése; a termelőkapacitások jobb kihasználása a szocialista munkaverseny-mozgalomban rejlő tartalékok további feltárásával együtt. Mindezzel gazdasági és szociális fejlődésnük anyagi feltételei javulnak, a következő ötéves tervidőszak alapjait rakjuk le, amikor is — a párt XI. kongresszusának határozata szerint — öt év alatt a nemzeti jövedelem, mintegy 30, az ipari termelés , 33—35, az építőipari termelés 35—37, a mezőgazda- sági termelés 16—18 százalékos növekedését kell elérnünk. Borsod termelő és gazdálkodó egységeire e cél teljesítésében nagy feladatok várnak, elsősorban a termelés minőségi mutatóinak további javításában. Közgazdasági közhelynek tűnik: úgy boldogulunk, ahogy dolgozunk, vagyis: milyen fokon használjuk ki a meglevő termelőberendezéseket; hogyan gazdálkodunk az idővel, energiával, munkaerővel, a pénzzel?!

Sem a követelmény, sem a megfogalmazás nem új, napjainkban mégis egyre erőteljesebb hangsúllyal kerülnek szóba. A párt XI. kongresszusának határozata is felhív rá: a társadalmi termelés hatékonyságának erőteljesebb növelése megköveteli, hogy a termelési szerkezetet tovább korszerűsítsük, a tudományos-technikai forradalom vívmányainak átgondolt, következetesebb alkalmazásával az anyagi-technikai bázis fejlődését meggyorsítsuk; új technológiákat vezessünk be, a belső és külső erőforrásokat jobban felhasználjuk; javítsuk a jövedelmezőséget. Ezek a követelmények a világgazdaságban végbemenő folyamatok szempontjából is új helyzetet teremtenek, hiszen a kiéleződött nyersanyag- és energiahiány, illetve az árváltozások liatását szocialista tervgazdaságunk bizonyos mértékig ha ki is védi — ettől a helyzettől nem függetlenítheti magát, s miközben nagyobb figyelmet fordítunk a világgazdaságban lejátszódó folyamatokra, hosszabb távon számolunk velük.

JT bből a szempontból is

I“ érdemes vizsgálni a

*" borsodi üzemek, vállalatok pártszervezeteinek azt a törekvését, amellyel a gazdaságpolitika középpontjába állították a negyedik ötéves terv célkitűzéseinek teljesítését, a gazdaság intenzív irányú fejlődésének elősegítését, a gazdálkodás hatékonyságának növelését. Ezek jegyében ösztönöznek az igényekhez jobban igazodó, korszerűbb termelési és gyártmánystruktúra kialakítására, a technológiák fejlesztésére, a mezőgazdaság belterjességének és jövedelmezőségének fokozására, a munkatermelékenység növelésére. A felmérést, az ösz- szegezést a megyei pártértekezlet ez év februárjában elvégezte, amikor is négy év tapasztalatait sűrítve megállapította, hogy a termelékenység évi átlagban Borsod iparában 1 2,6 százalékkal,

ezen belül az, építőiparban

5,6 százalékkal növekedett. Kiemelkedő eredményt értek el az élelmiszer-, a vegyi- és az építőanyagipari vállalatok, valamint a mezőgazdasági üzemek. Az elmúlt négy esztendőben a termelés növekedését az iparban és az építőiparban együttesen 75 százalékban, a mezőgazdaságban pedig teljes egészében a termelékenység emelkedése biztosította,

Borsod gazdasága tehát népgazdaságban elfoglalt he - Igének, súlyának megfelelően alkalmazkodott a követelményekhez. amit. — elsősorban a felszabadulási és kongresszusi munkaversenyben elért kimagasló teljesítmények alapján — a megyében annyi kitüntetés fémjelzett az idén. mint még sosem. Ez is mutatja, s aláhúzza azt a megállapításun- kat, hogy Borsodban, amely

jelentős helyet foglal el a megyék között, az üzemekre a hatékonyság javításában, a tartalékok további feltárásában újabb nagy erőfeszítések várnak. Mindez összefügg az ésszerűbb pénzgazdálkodással. az anyaggal, energiával való szigorú, de ésszerű takarékossággal. Vagyis azzal, hogy a termelés szerkezeti átalakítására irányúló törekvéseket a meglevő nyersanyag- és energiaforrások hatékonyabb hasznosítására összpontosítsuk. A napi tennivalókra „lefordítva” azt jelenti ez, hogy a gazdasági vezetők ne csak beszéljenek, de tegyenek is hathatós intézkedéseket a termelőberendezések, különösén a nagy értékű, korszerű gépek teljesítménykihasználásának javítására. Nem egy esetben bebizonyosodott ugyanis, hogy a tervezett fejlesztések, bővítések a már meglevő termelőberendezések jobb kihasználásával helyettesíthetők.

Mindezek most azért is különös hangsúllyal kerülnek szóba, mert e hónappal negyedik töéves tervünk befejező évének első félévét zárjuk, s Borsod üzemei sajátos helyzetüknél fogva „beleszólhatnak” abba. hogy milyen bázisról indulhatunk a következő ötéves tervben. A követelmények a világgazdaságban végbemenő folyamatok hatására változóak és a hozzájuk való igazodás rugalmasabb gondolkodást, rugalmasabb gazdálkodást kíván. Ilyen a termékszerkezet korszerűsítésével való foglalkozás is. amely — vannak, akik tévesen hiszik — nem • lehet csak egy vállalat, vagy iparág feladata. Borsodban szerencsére megélénkült a szerkezeti összetétel felülvizsgálata és az úi helyzetnek megfelelő módosítása. Kohászati, vegyipari és gépipari vállalataink például több gazdaságtalan termék gyártását megszüntették, mások gazdaságosságát technológiai módosításokkal, illetve a termelés növelésével javították. Vegyiparunkban, de a kohászatban is, új gyártmányokat vezettek be. s a folyamatos intézkedések végrehajtása mellett állandó figyelmet fordítanak az importanyagok hazaival történő helyettesítésére.

P

élda, jó példa tehát van. Az új helyzet azonban megköveteli, hogy a hagyományos termékeket gyártó vállalatok, üzemek szintén felülvizsgálják a korábban kialakított termék- szerkezet irányát és arányait és azokat a szigorúbb piaci feltételekhez igazítsák.

önodvári Miklós

A Lenin Kohászati Művek nemesaeél-finomhengerművcnek finomsorán emberi kéz érintése nélkül készülnek a gömb- acélok.

A Borsodi Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság kijelölte a bükki és a zempléni hegyebken azokat a helyeket, ahol a nyári hónapokban táborozni lehet. A kijelölésnél arra törekedtek, hogy a táborhelyek közelében vízbeszerzési és tűzgyújtási lehetőség és olyan lakott település legyen, ahol élelmiszert lehet beszerezni. Az idén több mint ötven helyen verhetik fel a táborozok sátraikat. A rendelkezésükre áll többek között a miskolc-tapoloai üdülőhely szomszédságában levő Kékmező.

Kertészet a város peremén

Koíszerö szerszám

A Gépipari Tudományos Egyesület, a Nehézipari Műszaki Egyetem, valamint a Kohó- és Gépipari Minisztérium Műszaki-Tudományos Tájékoztató Intézete rendezésében 1975. június 9—13. között kerül megrendezésre a III. szerszám- és szerszámanyag konferencia. Ez a konferencia az 1968-ban első ízben megrendezett rendezvénysorozat része, amelynek fő célja a gyártóeszközök fejlesztése és a korszerű szerszámok elterjesztése.

A konferencián 11 országból érkezett résztvevők 80 előadáson számolnak be a szocialista és a tőkés országokban elért legújabb eredményekről. Az előadásoknak mintegy 40 százaléka elméleti jellegű, a többi konkrét gyakorlati ismertetéseket, felhasználási módszereket és kísérleti méréseket tárgyal. Különös fontosságú a konferenciának az a sajátossága, hogy elsősorban a szuperkemény forgácsoló szerszámokkal foglalkozik. Ezeknek az előnye a magasabb termelékenységben, a hatékonyabb, olcsóbb megmunkálásban is jelentkezik. Erre való tekintettel került sor a közelmúltban olyan kereskedelmi tárgyalásra a magyar fél és a szovjet szállítópartnerek között,

amelynek eredményeként közel 7 és fél millió rubel értékben szerzünk be gyémánt élű forgácsoló szerszámokat.

Az előadásokon a szuperkemény forgácsoló szerszámok ismertetésén kívül szó lesz még az elektronikus számítógépek fel használásáról a szerszámok tervezésében, a korszerű forgácsoló- szerszámok kísérleti vizsgálatáról és nagy hangsúlyt kap a korszerű, képlékeny, forgácsnélküli alakítások ismertetése is.

Nem messze a 3-as autóbusz végállomásától, a varas szélén 66 hektár területen fekszik a szirmai Űj Élet Termelőszövetkezet kertészete. Az út mellett, kétoldalt burgonya, petrezselyem, s káposztatáblák sorakoznak. A fóliasátrak és az üvegház környékén asszonyok — ki- ültetésre — palántákat szednek, arrább talajmaróval készítik elő a területet a zel- lerpal ántáknak.

— A néhány napos eső miatt kissé megkéstünk a zeller palántázásával, de azt hiszem, ezeken a szárazabb napokon sikerül pótolni a lemaradást. — mondja Mondok Dezső, a kertészeti üzemág vezetője.

A szövetkezet márciustól kezdve rendszeresen jelentkezik zöldáruval a miskolci piacon. Részben az AGRO- KONZUM-on keresztül, részben saját pavilonjaiban értékesítik a termést.

— A Búza téren négy helyen árulnak zöldséget, de van pavilonunk Perecesen, Diósgyőrben a Béke szállónál is.

. Eddig retket, salátát és korai karalábét szállítottak a piacra. Most már rendszeresen szállítják a korai és a kelkáposztát is. Néhány nap múlva pedig a Búza téren megjelenik a szövetkezet első újburgonya szállítmánya.

— Előző nap délután és este szedjük le a piacra szánt zöldmennyiséget. Hajnali két órakor már szállítjuk az AGROKONZUM-nak és a saját pavilonunk részére...

A szövetkezet mintegy 900 négyzetméter üveg- és 4 ezer négyzetméter fóliaíelü- lettel rendelkezik. Harminc állandó dolgozó szorgoskodik itt, de ha ^az idénymunka ú— kívánja, ez a létszám eléri a százat is. Ennek ellenére munkaerőgondjaink vannak. Pedig az üzemág napi keresete eléri a 90 forintot.

Szirmán, a kertészet termelési értéke a szövetkezet össztermelési értékének 15— 20 százalékát jelenti. És a kertészet további fejlődés előtt áll. Egy ilyen ipari nagyváros, mint Miskolc lakossága „igényli” a friss zöldséget, a primőr árukat. A szirmaiaknak „tálcán” kínálkozik a lehetőség; hiszen a felvevő piaccal nincsen gondjuk. A tsz vezetői is érzik, hogy jövője van a kertészeti üzemág — ezen belül — a fóliás zöldségtermesztésnek. Ezt. példázzák az üzemágve- zető szavai:

— A jelenlegi 4 ezer négyzetméter fóliafelületünket jövőre 10 ezer négyzetméterre kívánjuk növelni. Ennek eredményét úgy érezzük, már jövőre tapasztalják a város lakói.

H. I.

Szakszervezeti IlllértÉzlí a M-tan

rualmaj, Csobád, Kiskinizs, Kázsmárk és Rásonysápbe- rencs határában kalászba szökkentek a gabonák. Jó termést ígér a halmaji Aranykalász Tsz-nek ebben a jókora, a csereháti lejtőktől, a Ilernád túlsó partján levő dolnbokig terjedő birodalmában szinte minden egyes búza- és árpatábla. A * vegyázerezés e területen jól sikerült, alig található gaz, s meglátszik a növelt műtrágyaadagok hatása is.

Az idő hűvös, nincs kalászérlelő meleg, még a naptár szerint sincs a „küszöbön” az aratás kezdete, de a tsz egész vezérkara már most a legidőszerűbb feladatának tekinti a nagy munkára való gondos felkészülést.

*

— Nagyon sokról, több, mint 450 vagon gabonáról van szó — mondja Badi István, a tsz elnöke. — Ezt kell gyorsan, szemveszteség nélkül betakarítani, megtisztítva, mégszárítva magtárba

juttatnunk. Én nemcsak az időjárás alakulásán, hanem a mi felkészültségünkön, a munkaszervezésen, az egész aratási gépezet rugalmas mozgatásán s elsősorban a nagy munkában részt vevő mintegy kétszáz dolgozó lelkesedésén, jó munkáján is múlik a siker.

Jó néhány előző aratás tapasztalatai bizonyítják itt, hogy akkor végezték el legkönnyebben, zökkenőmentesen a munkát, amikor idejében, minden körülményre számítva készültek fel rá.

Badl István elnök, Béres István elnökhelyettes és Ple- tenyik Gyula főagronómus már most, mintegy egy hónappal a „nagy hajrá” előtt pontos képet tudnak adni a munkaszervezésről, az egész „lebonyolításról”. Az időjárási tényezőket, az esetleges meglepetéseket is beépítették a tervbe.

*

Az aratás legfoniasabb gépeit már rendbetették, gondosan kijavították. Itt-ott van még hátra némi „simítás”, de a közeli gépszemlén már munkára készen kell állniuk nemcsak a kombájnoknak, hanem annak a több ezer lóerőt képviselő más gépi erőnek is, amire szükség lesz az aratásnál.

Eldöntötték már azt is, hogy kik kerülnek a legfontosabb gépekre. Az idei aratás kombájnosai már a javítási munkáknál tudták, hogy melyik géppel aratnak.

Itt dolgozik a tsz-ben az encsi járás elmúlt évi aratási versenyének két legeredményesebb kombájnosa. A verseny első és második helyén osztozott Tarnóezi Ferenc és Barnóczki István. Az idén is az elsők között szeretnének végezni. Annál is inkább, mert ők kapták meg az Aranykalász Tsz két. új, nagy teljesítményű aratócséplőgépét.

— Ettől a két SZK—6-os- tól különösen jó munkát várunk — jegyzik meg a tsz vezetői. — Ezért is tettük a most vásárolt két gépre a

legjobb kombájnosokat. Az is jó, hogy idejében megkaptuk az új gépeket s jut idő a bejáratásukra.

*

Ami a kombájnok teljesítőképességét illeti, a két új szovjet kombájn és a régebbi, 9 darab SZK—4-es elég kell, hogy legyen. Az elmúlt aratásnál most kevesebb terület jut egy-egy gépre.

És, hogy mikor lesz a kezdés, az első „kaszavágás”? A naptári időpontot nem tudják megmondani, de egy biztos: amint lehet, hozzáfognak. Az indulással való várakozás, a kezdeti késlekedés jó néhány helyen már megbosszulta magát. Ha úgy hozza az időjárás, akár rendrevágással is de meg kell kezdeni az első alkalmas napon, nehogy később kifussanak az időből, s csak nágy pergési veszteséggel, időjárással és időhiány nyal küzdve fejezhessék be a nyár legfontosabb1 munkáját,

(p. s.)

Szombaton tartotta küldöttértekezletét a Tiszai Ve- gyikombinát szakszervezeti tanácsa. A TVK mintegy 5 ezer szervezett dolgozóját több mint 250 küldött képviselte a tanácskozáson. A meghívott vendégek között voltaic a kombinát gazdasági és politikai vezetői, a felsőbb szakszervezeti szervek képviselői. A vállalati szakszervezeti szervek 4 éves tevékenységéről szóló írásos beszámolót Mészáros János, a TVK szb-titkára terjesztette * küldöttértekezlet elé.

A szakszervezeti tanács eredményekben gazdag munkáról adott számot. A szak- szervezet termelést segítő te- , ékcnységével kapcsolatban a beszámoló hangsúlyozta, hogy az utóbbi 4 esztendőben a X. kongresszus határozatainak, valamint a felsőbb szak- szervezeti szervek irányvonalának megfelelően dolgoztak. Az 5 éves vállalati terv összeállításánál messzemenően figyelembe vették a SZOT és a VDSZ állásfoglalásait, s

a dolgozók széles tömegben vettek részt . a tervjavaslat vitájában és mondtak róla véleményt, A szakszervezet a kombinát párt- és gazdasági vezetésével, s a KISZ- szel együttműködve szervezte a szocialista munkaversenyt, amelynek eredményessége jól lemérhető a vállalat nagyarányú fejlődésében. Az 1970. évi szintet alapul véve a műtrágyagyár 7.5. a műanyagfeldolgozó gyár csaknem 300, a festékgyár pedig 149 százalékkal növelte termelését. A vállalatnál kibontakozott vállalati és kongresszusi verseny sikerét bizonyítja. hogy a TVK kollektívája elnyerte a Kiváló Vállalat kitüntetést.

A szakszervezeti tanács beszámolóját vita követte, ezután került sor a vezető szakszervezeti szervek megválasztására. A TVK küldött- értekezlete 43 tagú szakszervezeti tanácsot és 13 tagú szakszervezeti bizottságot választott.

I Meiráycltáez iiazeiva

Kijelölték

íratás készsüdés az Iraaykafász Tsz-len