Észak-Magyarország, 1975. június (31. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-05 / 130. szám

1575. június 5., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 'vsaEwvrnngn ES) Jelölt §einh a parlamentbe A 25. számú választóke­rületben, ahol 14 bükkal.iai község mintegy 11! és fél­ezer választópolgára jelölte képviselőjéül a parlamentbe, kevés olyan .ember akad, aki ne ismerné személyesen is Kiss Imrét. A kerület kilenc településének lakóival, akik a Mezőkeresztes és Vidéke Afész hatósugarába tartoz­nak, mindennaposak a kap­csolatai az igazgatósági el­nöknek. Pártmunkája során, társadalmi tevékenységét, különböző megbízatásait vé­gezve pedig a másik öt köz­ségbe is „hazajár". A 45 esztendős képviselő- jelölt, akit mindenki nagy munkabírású, csendes szavú, szerény embernek ismer, itt is született a körzetben. A mai Bükkábrány akkor még Alsóábránynak nevezett ré­szében, munkásszülők gyer­mekeként született. Édesap­ja bányász, kubikos volt. Ö maga a nyolc osztály elvég­zése után a Baross-aknai szénbányában kezdte élet­pályáját. 1948-tól tevékeny résztvevője az ifjúsági és munkásmozgalomnak, 1950 óta tagja a pártnak. A ka­tonaidő letöltése után a DIMAVAG-ban dolgozik, majd 1954 márciusától a Mezőkövesdi járási Pártbi­zottság munkatársa. 1957-től_ előbb Bülckábrányban föld­művesszövetkezeti elnök, majd az egyesülés után, 1967-től a Mezőkeresztes és Vidéke Afész igazgatóságá­nak elnöke. Elvégezte a közgazdasági technikumot, a Marxista— Kiss Imre Leninista Esti Egyetem há­roméves tagozatát. Helytál­lását, példamutató munká­ját több kitüntetéssel, leg­utóbb a Munka Érdemrend ezüst fokozatával jutalmaz­ták. Kiss Imre tagja a Mező­kövesdi járási Pártbizott­ságnak, a Mezőkeresztesi nagyközségi Pártbizottság Végrehajtó Bizottságának, s elnöke a MÉSZÖV küldött­gyűlése mellett működő szö­vetkezetpolitikai munkabi­zottságnak. Minden túlzás nélkül el­mondható róla. hogy válasz­tókerületében ismerője min­den örömnek, gondnak. Te­vékeny részese az elmúlt években elért eredmények­nek. a falvak fejlődésének, és pontosan tudja, hogy mi­lyen fejlesztéseket várnak az elkövetkező években a biikk- aljai táj lakói. Az ő irányításával fejlő­dött itt. — a kevés forint el­lenére is — erőteljesen a szövetkezeti üzlethálózat, javult a falvak ellátása. Az áfész szakcsoportjai fellen­dítették a háztáji termelést, s a 1 tavalyi 20 százalékkal szemben az idén 30 száza­lékkal növelik az élelmi­szerek felvásárlását. — Nagyon jólesett, s rendkívül nagy megtisztelte­tésnek érzem választóim. — köztük nagyon sok jó isme­rősöm, barátom — bizalmát •— mondja Kiss Imre. — Ha megválasztanak képviselő­jüknek, legjobb tudásom szerint igyekszem eleget tenni a felelősségteljes meg­bízatásnak. Tudják rólam, hogy kommunista vagyok, s a párt XI. kongresszusának határozatait végrehajtva, a népfront programját maga­mévá téve dolgozom bármi­lyen poszton. Sok a teendőnk Bükk- zsércen kirívó gond a nap­közi hiánya, másutt egész­ségtelen az ivóvíz. Sálvban az üzlethálózatot kell javí­tani. Lehetőséget kell te­remteni Bogács és Kács üdülőhelyi fejlesztésére is. De nemcsak a közösségek problémáinak, az egyes emberek gondjainak megol­dását is szeretném tőlem telhetőén segíteni. (P. s.) Az egészségügy alapjainak munkásai Feljegyzések egy kongresszusról A Magyar Általános Or­vosok Tudományos Egyesü­lete (MÁOTE) a közelmúlt­ban tartotta II. országos kongresszusát Siófokon. Ezen a kongresszuson megyénk orvosai is szép számmal vettek részt és tartottak színvonalas beszámolókat mindennapi gyógyító mun­kájuk mellett végzett tudo­mányos munkálkodásukról. Dr. Medve László egész­ségügyi miniszterhelyettes ünnepi beszédében az álta­lános orvoslás jövőjét ecse­telte. A jövő. amelyben ben­ne foglaltatik a még ma­gasabb színvonalú betegel­látás. amelyhez szükséges a kórház-rendelőintézeti egy­ség megteremtése, a prob­lémás munkaszervezési kér­dések megoldása, a gyors diagnosztikus eszközök hoz­záférhetővé tétele, stb. Ez utóbbit látszott alátámasz­tani az AMES-cég bemuta­tó előadással egybekötött ki­állítása, melyet a kongres­szussal egyidőben tartottak meg. Nagy közönségsikert aratott a gyors vércukor- meghatározásra szolgáló „Eyetone” nevű készülék, amellyel 1—2 perc alatt meghatározható a vércukor szintje, milligrammszázalék pontossággal. Ára. különö­sen intézmények részére el­érhető, körülbelül 23 ezer forint. Dr. Darabos Pál, az Or­vos-egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára a kongresszushoz intézett levelében az általános or­voslás jövőjéről írt. mely­hez az intenzív fejlesztés el­engedhetetlen. A jövő útját az egyszer használatos fecs­kendők, az indikátor papí­rok, a gyors diagnosztikus eszközök használata jelenti az alapellátásban. (Melléke - sen kívánom megjegyezni, hogy az eddig elvégzett vizsgálatok arra mutatnak rá, hogy a tesztpapirral tör­ténő laboratóriumi vizsgá­latok lényegesen olcsóbbak, mint a hagyományosak.) „Az általános orvostan az a szakágazat, amely egyé­nek, családok és lakosság­csoportok elsődleges, szemé­lyes és folyamatos egészség- ügyi ellátásának és gondo­zásának kérdéseit foglalja magába, tekintet nélkül a korra, a nemre, a foglalko­zásra es a betegség jellegé­re” — ez volt a kongresszus mottója, és ennek jegyében hangzottak el a színvonalas előadások. Anélkül, hogy bármelyik előadásról is vé­leményt alkotnék, hiszem, hogy valamennyi résztvevő okulására szolgáltak, és újabb töltetet adtak az alap­ellátás még tökéletesebbé tételéhez. Az előadók nagy része kiemelte, hogy az ál­talános orvosláson belül is a kollektív tudományos munkavégzésé a jövő. Ezért dolgoznak egy-egv tudomá­nyos téma feldolgozásán nemcsak nemzeti, hanem nemzetközi munkacsoportok is. A kongresszuson szó esett az általános orvoslás hala­dását hátráltató tényezők­ről. hogy például sok az adminisztratív teendő, nincs vonzereje az általános or­voslásnak, az. orvosok szoci­ális közérzete nem minden­ben kielégítő, stb. Több fel­szólaló fontosnak tartja, hogy az általános orvosnak alkalmas „személyiségeket” már az egyetemi képzés fo­lyamán ki kell választani. Hogy az általános orvos valóban a „házi orvos” sze­repét töltse be, ehhez maxi­mális emberismeret, és jól kiépített emberi kapcsolatok szükségesek. Sajnálatos tényként említették meg. hogy érvényesül egy olyan szemlélet, ami kissé lebe­csüli az alapellátást, holott arra épül fel az egész egész­ségügy. Színvonalas előadást tar­tott dr. Vóczi János, a Ka­zincbarcikai városi Tanács Kórháza gyermekosztályá­nak orvosa a magnesium- munkaosoport szekcióülé­sen: „Újszülöttek és csecse­mők ion-tükrének alakulása, különös tekintettel a mag- nesium-anyagcserére” cím­mel. Dr. Jónás József, a miskolci Megyei Vezető Tü­dőgyógyintézet orvosa a tü­dőasztma passzív felkutatá­sával szerzett tapasztalatai­ról és a legújabb therápiás lehetőségekről számolt be. Dr. Tánczos Géza, az Ede- lényi Tütőgyógyintézet fő­orvosa a tüdőrák gyanúje­leiről és arról beszélt, hogy az általános orvost nagy fe­lelősség terheli a betegseg mielőbbi felismerésében. Az elhangzott előadások nagy része rámutatott, hogy a betegségek megelőzésében milyen nagy szerepet játszik a lakosságszűrés, amit egy­re több irányban bővítenék ki. Fontosnak tartják a praemorbid (tehát a beteg­ség kialakulását megelőző) állapot megfigyelését, és a gyógyszeres therápia mel­lett a psychotherápia alkal­mazását is, a minél mé­lyebb. humánummal teli or­vos—beteg kapcsolat kiépí­tését. Az előadásokat köve­tő kerekasztal-konferencián nagyon sok értékes javaslat hangzott el az általános Qr- voslás jövőjét és helyét il­letően a társadalomban. Dr. Andor Miklós. a MÁOTE ismételten megválasztott fő­titkára beszámolójában meg­említette, hogy 1977-ben, a MÁOTE megalakulásának 10 éves évfordulóján fogják átadni a legeredményeseb­ben dolgozó általános or­vosnak a „Medicus Anony­mus” emlékérmet. A kongresszuson ismétel­ten bebizonyosodott, hogy a MÁOTE életképes szervezet, amely képes összefogni és segítséget nyújtani az egyes tagok tudományos munkájá­hoz. és egy ilyen, országos jellegű', magas színvonalú, emlékezetes élményt nyújtó tanácskozást megszervezni. Dr. Erdei Sándor körzeti orvos, Kazincbarcika KI ' i — A fiatal korosztály­hoz tartozom, hiszen még csak 33 éves vagyok... 1973 őszétől Bőcsön, a sör­gyárban dolgozom, mint esztergályos. Lefler István, a 8. szá­mú országgyűlési válasz­tókerület polgárainak je­löltje a parlamentbe. Mint tanuló, 1956-ban a volt Nehézszerszámgépgyárban kötött ismeretséget a mun­kásokkal. Édesanyja, aki Bőcsön kézbesítőként, majd az orvosi rendelőben ta­karítónőként dolgozott nyugdíjba vonulásáig. 1951- tcjl egyedül nevelte. A fia­tal Lefler István korán bekapcsolódott a közösségi munkába, az ifjúsági moz­galomba. — Bőcsön 1957-ben a KISZ első alapító tagjai kö­zött voltam. Az NSZG-ben is aktívan részt vettem a szövetség munkájában. Ott jobb és könnyebb volt. hi­szen sokan dolgoztunk együtt fiatalok. A jól képzett szakmun­kás 3963-ban hazatért a termelőszövetkezetbe. A munkások életének, gond­jainak jó ismerőjeként kö­zelebb került a mezőgaz­dasághoz. még alaposab­ban megismerte a falusi emberek hétköznapjait, vá­gyait./ örömeit. A községi vezetők és a lakosság is felfigyelt aktivitására. Szá­mos tanácsi megbízatást kapott, s kedvenc' hobbi­jának hódolva Bőcsön, a Lefler István sörgyárban is megalakí­totta a bélyeggyűjtő kört. Társadalmi megbízatásai mellett 1972-ben elvégezte a marxista középiskolái. — Felesége mit szólt, amikor megtudta, hogy or­szággyűlési képviselőnek javasolják? — Nagyon örült ... De legelőször azt kérdezte meg, hogy bírom-e majd energiával, idővel azt a felelősségteljes munkát, amelyet megválasztásom esetén a képviselői teen­dők ellátása igényel. Bát­ran elvállaltam ... Szere­tem. ha zsúfoltak a nap­jaim. szívesen foglalkozom mások gondjaival, problé­máival. — Es a munkatársai? — A tmk-ban a lakato­sokkal együtt hetvenen dolgozunk. Valamennyien támogatták a jelölésemet. Június 2-án, hétfőn a sör­gyár dolgozóinak képvise­lőivel találkoztam, ahol el­mondották, hogy mik azok a kérések, gondok, ame­lyeket megválasztásom ese­tén a parlamentben tol­mácsoljak. — Melyek azok a teen­dők, amelyeket a 8. szá­mú választókerületben vé­leménye szerint, el kellene végezni ? — Meglátásom szerint elsősorban a kulturális le­hetőségeket kellene bőví­teni a községekben. Kevés a művelődési ház, s a meglevők egy része is el­avult. Nem kielégítő a szociális ellátottság, ala­csony a bölcsődei férőhe­lyek száma, de ugyanezt elmondhatjuk az óvodákról is. Utak. vízvezeték, köz­műhálózat, kereskedelmi ellátottság ... Mind meg­annyi megoldásra váró fel­adat. A magánéletben szerény kívánságai vannak: 1972- ben építették fel három- szobás lakásukat, s azt szeretnék mielőbb beren­dezni. valamint két gyer­meküket. a kilencéves Anikót és az ötévé- Ist­vánt becsületes állampol­gárokká felnevelni. Felföldi György NAPI POSTÁNKBÓL Sürgős intézkedést kérünk a MIK-től! Mái’ nyolc hónapja beje- lentettom a Miskolci Ingat­lankezelő Vállalat 3. sz. Házkezelőségénél, hogy a la­kásunk kéménye dűlőiéiben van, életveszélyessé vált. Többszöri könyörgésre, vég­re másfél hete kihozták az építőanyagot és megjelen­tek a munkások is. Elkészí­tettek egy nagy láda mal­tert, amikor észrevették, hogy a kémény még nincs lebontva és az állvány is hiányzik. Ekkor „munká- ’uk” betetőzéseként kiöntöt­ték az anyagot az udvarra, ami természetesen tönkre is ment, de a lerakott mész és homok egy részét is elhord­ta az eső. Amikor eljöttek a szerszámokért, megkérdez­tük, hogy mikor kezdenek a munkához. Azt felelték, majd karácsonykor. Érthe­tetlen és felháborító ez az eljárás. Az Ingatlankezelő Vállalat olyan jól áll anya­gilag, hogy a drága anyagot hagyják tönkremenni? A nép vagyona, a társadalmi tulajdon nekik csak ennyit jelentene, arról már nem is szólva, ha a kéményünk le­dől, ez esetleg valamelyi­künk életébe kerülhet, i Már egy éve annak a be­jelentésünknek is. hogy a i kerítésünk rossz, a liázte- ; tönk beázik. Mi rakosga­tunk rá lemezt, kátránvpa- " pírt, fóliát. Igaz. nem egv - szép, előkelő házban lakunk. de mi is munkásemberek vagyunk, bérleményünkért rendesen megfizetünk, s el­várnánk, hogy a bejelentett, javítások elvégzésére ne kelljen közel egy évig várni. Lizák János Miskolc, Dráva u. 1. * ‘Négy család nevében kér­jük, közöljék panaszunkat az Észak-Magyarországban, így talán intézkedik végre a Miskolci Ingatlankezelő Vál­lalat. Még januárban eldugult házunkban a szennyvízcsa­torna. A hibát bejelentettük és februárban, amikor az egyik lakónál fürdőszobát építettek, kijavították ugyan, de nem tökéletesen, mert egy héten belül újra eldu­gult. Március 22-én ismét jelentettük ezt a házkeze- lőségen. majd április 15-én újra, mert a dugulás miatt pincéinket is elöntötte a szennyvíz. Már június van. de hiába reklamálunk a házkezelöségen. A pincéink­ből elviselhetetlen bűz árad. s a meleg idő beálltával a fertőzés veszélyének is ki vagyunk téve. A tüzelőnket sem tudjuk berakni, hiszen 15—20 centiméteres szenny­víz áll a pincében, ami a dugulás miatt nem az ut­cára folyik ki. hanem visz- szafelé az udvarban levő. s évek óta ki nem tisztított aknába gyűlik össze. Tehe­tetlenek vagyunk már. mert a házkezelöségen reklamá­lásunkra hiába közük ve­lünk. hogy sürgessük mi, hiszen ők még március 22- ón 2750. és április 15-én 3718. szám alatt ismételten megrendelték „halasztást nem tűrő” jelzéssel vízve­zet élvszerelési csoportúknál a munkát. Véleményünk szerint a vállalatnak sürge­tés nélkül is tudnia kellene kötelességét, hiszen bennün­ket sem kell sürgetni, hogy a lakbért pontosan, .időben fizessük. mert teljesítjük vállalt kötelezettségünket a bérbeadóval szemben. A „halasztást nem tűrő” mun­kát kérjük most már való­ban elvégeztetni. Seres Gyula és társai Miskolc. Dózsa Gy. u. 9. Szép kiállítus y olt Sátán, a József Attila Mű­velődési Házban június else­jén. 9 órától este 7 óráig nyitva tartó kézimunka-ki- áilítást rendezett a sálai Hazafias Népfront mellett működő nőbizottság. A ké­zimunkaszakkör téli mun­káiból adtak ízelítőt. a szebbnél, szebb kézimunkáik őszinte tetszést váltottak ki a.kiállítás látogatóiból. Es­te közös vacsorát rendeztek, ahol Kiss Károly, a Hazafi­as Népfront járási titkára mondott köszönetét, s dísz­oklevéllel tüntette ki Ka- menviczkv Tstvánnét. a szak­kör vezetőjét. Juhász István HNF-elnök, Sáta 90 Örömök és gondok ismerője Az esztergályos

Next

/
Oldalképek
Tartalom