Észak-Magyarország, 1975. június (31. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-29 / 151. szám
ESZAK-MAGYARQRSZAG 4 ER 1975. június 29., vasárnap / Fél esztendő a mozikban Tíz, Elérkeztünk az 1975-ös esztendő közepére, érdemes visszatekinteni az év első tele során bemutatott hazai filmekre. Ezt annál is szívesebben és örömmel tehetjük, mert ha visszagondolunk az elmúlt év végén készített esztendős számadásra, annak tükrében figyelmet érdemlő előrelépésről győződhetünk meg. © Január 1-löi e hónap végéig tíz új játékfilmet. és CQV egész műsort betöltő dokumentum} ilmet láthattunk a magyar filmstúdiókból. Azok közül öt még az elmúlt évben készült el, de bemutatásra már csak ebben a naptári évben kerül, a közönség 'csak most ismerhette meg, tehát mindenképpen most kell számolnunk velük. A dokumentumfilm, Bokor László Szembesítés című alkotása felszabadulásunk 30. évfordulójára készült, rendkívül szuggesztiven késztette a nézőt, hogy a nevezetes évfordulón visszatekintsen, érzékelje, mit jelentett a fel- szabadulás, hogy a három évtizedes út mennyire rögös volt. a sok öröm mellett mily sok küzdelem is kellett jelenünk megteremtéséhez. A maga műfajában igen értékes, figyelmet érdemlő alkotás, amelyet az évfordulótól függetlenül a. későbbiekben is elő-elő lehet és kell, venni. A tíz játékfilm, bár változó színvonalon jelentkezett, egy érdekes tulajdonságot felmutat. Pontosan fele, azaz öt közülük napjaink kérdéseivel foglalkozik. Ez jó aránynak tekinthető, különösen, ha még -arra is • gondolunk, hogy a másik öt közül is kettő felszabadulásunk időszakát dolgozza fel, azt közelíti meg, egy harmadik pedig, bár a harmincas években játszódik, olyan munkásmozgalmi témát kínál, amely negyven év távlatából sem történelmi múlt még, hanem olyan közelmúlt, amelynek részesei közöttünk élnek. A történelmi múltban mindössze egy film. játszódott, egy pedig, bár a történelmi múltban, de korhoz nem kötve, így általánosnak hirdetett igazságai mindenkor érvényesek. ® • Először talán a mai témájúkat tekintsük át. A bemumeg egy magyar tatás sorrendjében az első a Vállald önmagadat című, Mamcserov Frigyes rendezte film volt.. s mindjái't elmondhatjuk, ez volt a mai témájú filmek közül a legkevésbé sikeres. Az elfoglalt szülők gyermekének neveltetése. a gyermek magárama- radása volt a központi gondolat, sajnos azonban az alkotó nem döntötte el, kikhez szóljon a filmje, s ezért még didaktikus pedagógiai filmnek is nehezen fogadhatjuk el, bár jó szándéka tagadhatatlan. Sorrendben Gál István felszabadulási nálya- díjat nyert, Az öreg című regénye volt sorrendben a következő. Szinte egyszerre jelent meg a regény és a Révész György rendezte film. Bár a film nem tudta a regényt visszaadni, nem érződött a regényhez hasonló plaszticitással egy sajnálatosan félresiklott, a munkás- mozgalomban megöregedett öreg munkás küzdelmes élete. vázlatos képet kaptunk egy hasonló emberről és feltétlenül kedvet a regény elolvasásához. Az Autó című film a Böszörményi Géza—- Gyarmatim Lívia művész- házaspár játékfilmes . pályájának alighanem első nagyobb kisiklását hozta. Az alkotók korábbi filmjeiből ismert erények itt csak töredékekben villantak fel, s ha egy-egy szituáción, jelenetsoron derültünk is, vagy éreztük a mögötte rejlő mondandót, a film egészének gondolatvilága nem fogott meg, s azt érzékeltette, mintha elsősorban az áutós kaszkadőr mutatványokért készült volna a játékfilm. A sorrendben két utolsó játékfilm viszont teljes elismerésünket elnyerte. Dárday István első játékfilmje, a dokumentumeszközökkel készített Jutalomutazás rendkívül éles szigorral. kegyetlen őszinteséggel tárta fel részben a tanügyi irányítási, illetve ifjúsági mozgalmi irányítási mechanizmusunkban rejlő hivatalnoki lélekteíen- ségeket, másrészt a falusi elmaradottságot. S tette mindezt az érted haragszom, nem ellened szándékával, csakúgy, mint Sára Sándor, Holnap lesz fácán, című szatirikus vígjátéka, amely hasonló • módon, kegyetlen őszinteséggel egy dunai sziget mikrovilágában mutatta film fel egy korábbi korszakunk áldemokratizmusát, s napjaink néhány fonákságát. ' ® A felszabadulás 30. évfordulójának jegyében született a Tűzgömbök című film, amely egy kilencéves gyermek szemével láttatta igen hitelesen az 1944 nyarától 45 tavaszáig terjedő időszakot, s e filmnek értéke többek között Fehér Imre visszatté- rése a játékfilmhez is, Kovács András Bekötött szem- mel-je pedig sajátos környezetben, egy tábori káplán történetében a dogmák és a kompromisszumok, a í tóster- ségés mítoszok és az igazság ütközéseit jelenítette meg. A fél esztendő egyik igen kiemelkédően értékes alkotása Fábri Zoltán munkája a 141 perc A befejezetlen mondatból, a harmincas évek munkásmozgalmának, illetve egy nagypolgár és a munkásmozgalom találkozásának kitűnő megjelenítése, Déry Tibor regényének szinte költői átfogalmazása. A másik, hasonló nagyméretű munka, Jancsó Miklós Szerelmem, Elektra című, az antik görög tragédiák, s annak mondandóját a maga Sajátos formaeszközeivel örökérvényűvé deklaráló ' alkotása. Végül meg kell említeni Kardos Ferenc Hajdúk című, ’1001-ben játszódó történelmi westernjét. amely sok utánérzésével, kevés eredetiségével nem tartozik legsikeresebb alkotásai közé. © A mérleg, még ha töretlen fejlődést nem is mulat, kétségkívül biztató. Egészségesebbek az arányok, több az értékes alkotás, s már felbukkan a jól szórakoztató játék is Sára Sándor új filmjének jelentkezésével. Kár, hogy Böszörményi Autóját most nem sorolhatjuk ide. Az egyes filmek fogadtatása körüli viták, megosz- ló vélemények ellenére 1975 első felének magyar filmtermése nem kevés bizakodásra jogosít. Természetesen az előző évhez viszonyítva.. De a második fél évet és a most készülő, s majd jövőre jelentkező műveket már előlegezett bizalommal várhatjuk. Benedek Miklós Tanácskozott a pedagógus küldöttközgyűlé s Borsod megye közel 17 ezer szervezett oktatási dolgozójának képviseletében 121-en vettek részt, a Pedagógus Szakszervezet Borsod megyei Bizottsága csütörtökön megtartott küldött- értekezletén, amelyen Azary Zoltán, a Pedagógus Szak- szervezet megyei titkára számolt be a végzett munkáról. Részletesen szólt arról, hogy az elmúlt négy esztendőben milyen változás történt megyénk közoktatásának és köznevelésének helyzetében. A beszámolási időszakban több olyan változás--is történt, amely közvetlenül, vagy közvetve kihatott az oktatásügy dolgozóinak élet- és munkakörülményeire. Az 1971. június 1-én életbelépett új pedagógus bérrendszer közel 7 ezer pedagógust és 3 ezer más oktatásügyi dolgozót érintett, s jövedelmük összesen 1,5 millió forinttal növekedett. Jelentős összeget tudtak fordítani a területi pótlék rendezésére, és ugyancsak nagy összeg állt a szakszervezet rendelkezésére a letelepedési segélyek biztosítására. Bár 1971 óta a pedagógusok száma 942-vel nőtt, még mindig szükség van a képesítés nélküli nevelők alkalmazására. Az egyre fokozódó pedagógushiányt mutatja az a tény is, hogy az 1975 márciusában meghirdetett állások száma minden előző évit felülmúlt. A meglevő gondok ellenére is igaz azonban, hogy az elmúlt négy esztendőben erősödött az oktatási intézmények demokratikus légköre, és az oktatásügy dolgozóinak munkájához, életkörülményeiknek javítására-igen sok in- lézkedést lettek. Javult, erősödött a Pedagógus Szakszervezet kulturális tevékenysége, s a pedagógus képzőművészek mellett ma már a pedagóguskórusokat, a miskolci pedagógus irodalmi színpadot is említhetjük. Egyre több pedagógus végez szépirodalmi. népművészeti tevékenységet. Felgyorsult a pedagógiai múzeum és a Pedagógus Szakszervezet múltjára vonatkozó adatok gyűjtése. Borsodban 514 pedagógusszakszervezeti alapszervezet működik, és sikerült eredményesen összehangolni a szakszervezeti munkát a megye állami és tömegszervezeteinek tevékenységével. A küldöttértekezlet, elé bocsátott írásos dokumentumhoz és. Azary Zoltán szóbeli kiegészítőjéhez nagyon sok pedagógus küldött szólt hozzá, kiegészítve, továbbyíve a megye pedagógus-társadalmát leginkább feszítő problémákat. A megválasztott új, 19 tagú megyebizoltság munkájához minden bizonnyal nagyon sok hasznos tapasztalatot nyújt majd mindaz, % ami a küldöttértekezleten elhangzott. A legfőbb feladatokat ajánlásban rögzítették is. Így mindenekelőtt a munkásgyermekek továbbtanulásának segítését,, az általános diákotthoni hálózat bővítésének szorgalmazását, a továbbképzési formák hatékonyabb kiválasztását jelölték meg feladatként. De hasznosnak tartanák azt is a küldöttek, ha a szakszervezeti szervek folyamatosabb kapcsolatot építenének ki az üzemek, vállalatok szakszervezeti bizottságaival, a felnőttoktatás sikere érdekében. A képesítés nélküli nevelők számának csökkentése érdekében növelni kell az erőfeszítéseket a pedagógusok élet- és munkakörülményeinek javítására, s ami ezzel összefügg, lakáshelyzetüket is rendezni szükséges. Jó lenne, ha a tanácsok a pedagógusok részére tanácsi és szövetkezeti lakásépítési alapot tudnának létesíteni, s ugyanakkor a meglevő korszerűtlen szolgálati lakások is felújításra kerülnének. Szükségesnek tartanák azt is a küldöttek, hogy a nyugdíjas korhatárt elért nevelők mind nagyobb számban maradnának az iskolában, enyhítve ezzel a pedagógusgondokon, s a jogfolytonosság elve alapján számukrá a kedvezményes utazási igazolványt is biztosítani kellene. Fecske Csaba; Kezemre szállnak Állok pitvarában a nyárnak, nézem, kékjüket ontják a hegyek Sápadtan, boglyas lombok alól emlékeim után integetek Gyilkol a fény, pipacsok dőlnek ki a sorból: nincs, aki ' segítsen; rettentő súlya van kezemnek, s mint ökölnyi seb, lüktet a szívem. Szemek lüzében pörkölődöm itt állok, pitvarában a ■ nyárnak Éneket tudó madaraim íme, delelni, kekemre szállnak Ormos Gyula: Estefelé Az égen sárga vászonként lebeg a fény s már férce l’oszladoz: sötétedik; a fák közt. lengeteg, törékeny esti szél lapoz. Ülj veszteg; nézd a tóduló, sima bolyhókban áramló világ megfészkel, s sző az orgonák lila ! bójáiban harmóniát... í Kiss István: „Dózsa” terv Köztulajdon ... az enyém, a tiéd, az övé — tehát a miénk. Parkokba, terekre álmod la meg őket művész alkotójuk, s mi hol sietősen elmegyünk mellettük, hol pedig megállunk, hogy megcsodálhassuk őket. Környezetünket, emberi életterünket szépítik, gazdagítják ezek az alkotások. Harminc esztendő köztulajdonba vett művészi alkotásaiból láthatnak ízelítőt azok, akik a miskolci Kossuth Művelődési Házban megtekintik a Köztulajdon, 1945—1975. című kiállítást. E kiállításról mutatunk be két szép szobortervet. Varga Imre: Radnóti Fotó: Szabados György Nyári alapozás a közművelődésben Bár a közművelődési mun- katervek a naptári évre készülnek, a kulturális évad mégis a hagyományosan kialakult rendhez igazodik, vagyis az iskolaévhez hasonlóan, szeptembertől a következő év nyaráig alkot kerek egészet. S mivel az iskolán kívüli közművelődés tiszteletdíjas vagy teljesen önkéntes szolgálattevői között ma is a pedagógusok vannak többségben, okszerű, hogy az új közművelődési évadra a nyári időszakban készítsék fel őket a kulturális szakterületek illetékes irányítói. Ebből a megfontolásból rendezi megyénkben is nyaranta a közművelődési alapozó,' illetve továbbképző tanfolyamokat a Rónai Sándor megyei Művelődési Központ. A nyári tanfolyamoknak esztendők óta Sátoraljaújhely ad minden vonatkozásban alkalmas otthont. Korábban a, Kossuth Lajos középiskolai kollégium volt a közművelődési ..főhadiszállás”, amióta pedig megújult a Zója kollégium, itt tanyáznak a nyári tanfolyam részvevői. Az elméleti előadásoknak, megbeszéléseknek a kollégium épületében van a színhelye, míg a gyakorlati foglalkozásokhoz a városi-járási művelődési központ bocsátja készséggel az érdekeltek rendelkezésére termeit, klubszobáit, s munkatársi segítségét. Az idén összesen negyed- félszázan veszik igénybe megyénk gyakorló vagy leendő közművelődési ' szakemberei közül az újhelyi „szellemi edzőtábor” lehetőségeit. Az utánpótlás-nevelést szolgálta a bevezetőnek számító első tanfolyam. Ezen a népművelő-könyvtáros felvételi vizsgára készülők tetézték be egész * esztendei előtanulmányaikat. Módszertani újításra is sor került ezen az egyhetes tanfolyamon: első ízben vezették be az előadók a szeminárium jellegű k i scsoportos foglalkozásokat. Ez az intenzív foglalkozási forma remélhetően a kívánt mértékben segítette a felvételi vizsgához szükséges történelmi és anyanyelvi ismeretek rendszerezését,' rögzítését. A tulajdonképpenti továbbképző tanfolyamok közül kettő is az ifjúsági klubvezetők ismereteinek gyarapítását célozza. Az ifjúsági klubok növekvő népszerűsége tanúsítja, hogy a fiatalok körében ez a leghatékonyabb közművelődési tevékenységi forma, s ennek a legjobb a közösségnevelő hatása is. A már elkezdődött — s július 5-ig tartó, kéthetes — tanfolyamon az ifjúsági klubvezetők a jó közösség kialakításához szükséges, alapvető művelődéspolitikai, elméleti tudnivalókkal ismerkednek, s gyakorlati foglalkozásokon próbálják lei a különféle klubrendezvények változatos módszereit. Ezen kívül tapasztalatcserére ellátogatnak a részvevők a sátoraljaújhelyi üzemi ifjúsági klubokba, valamint a hollóházi ifjúsági klubba. Módszertani célt szolgál számukra az a bemutató klubhangverseny is, amelyen a' Miskolci Vonósnégyes, a Rézfúvós ötös, valamint a Fafúvós ötös és trió műkő-\ dik közre. Hasonlóképpen művészi élmény: igényes szórakozás és módszertani tapasztalatszerzés hármas egységére lesz példa az ú.j-' helyi művelődési központban rendezett táncház-est, a miskolci Avas együttes részvételével. Örvendetesen sokan — negyvenhetén — jelentkeztek az amatőr szín játszó-rendezők egyhetes tanfolyamára is, amelynek vezetője Eless Béla. a Népművelési Intézet munkatársa, aki a tatabányai Bányász Színpadot alapította, s fejlesztette nemzetközi rangú együttessé, most pedig az egész hazai szín játszómozgalom egyik irányítója, Az ő vezetésével kapnak alapozást az amatőr- rendezők a színpadi mozgás ás beszédtechnikából. Ezen a tanfolyamon az amatőr művészeti mozgalom más szaktekintélyei is közreműködnek: a verses műsorok szerkesztéséről ás rendezéséről dr. Szödy Szilárd, a Kulturális Minisztérium munkatársa tart előadást, a pódi- u m-szinjátéliok d ramatu rg i á - ját és játékmódjait Debre- czeni Tibor, a Népművelési Intézet osztályvezetője ismerteti. Ugyancsak Sátoraljaújhelyen gyarapítják szakmai ismereteiket a közösségi ízlés- nevelésben elsőrendű szerepet játszó énekkarok, falusi pávakörök vezetői. S a fúvószene iránti növekvő érdeklődést jelzi, hogy húsz részvevő jelentkezett az ilyen jellegű zenekarok vezetőinek képzését célzó tanfolyamra. A gyermekek körében igen népszerű bábjál- szás új módszereivel ismerkedhetnek meg a bábokta- tók a számukra rendezett továbbképzésen. A művelődési központok és házak főhivatású igazgatóinak továbbképzésén a közművelődés országos szaktekintélyei adnak friss tájékoztatást a leginkább időszerű tudnivalókról. A munkásművelődésben is központi szerepet betöltő szocialista brigádok művelődési rendszerének továbbfejlesztéséről például László Bencsilc Sándor tart előadást, akinek u témáról szoló szociográfiája, a Történelem alulnézetben, nemcsak az utóbbi évek egyik legnagyobb könyvsikere volt, hanem müvét színpadra is feldolgozták. Az amatőr művészeti mozgalmak helyzetéről és feladatairól Bánszky Pál és Eless Béla, a Népművelési Intézet munkatársai tájékoztatják megyénk főhivatású népművelőit. A művelődési otthonokkal kapcsolatos tudományos kutatási feladatokra irányítja a figyelmet dr. No- válc József előadása. A főhivatású népművelőkhöz hasonlóan a kisebb települések művelődési házainak. klubkönyvtárain alt tiszteletdíjas vezetői is részesülnek — /’külön tanfolyam keretében — kulturális „alapozó edzésben”, hogy a következő évadban ők , is tudják emelni a teijesil- mónyszimtet a maguk munkaterületén. Berecz József
