Észak-Magyarország, 1975. június (31. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-04 / 129. szám
1975. június 4., szerda E5ZAK-MAGYARQRSZA6 3 A falvakban nik, de még inkább a vidékre látogató városiak veszik észre a falvainkban végbemenő nagy változást, a küzdelmes „vidéki” élet jobbra fordulásának jeleit. A szemlélődő); először a sokasodó új házak, • a néhol már szinte kertvárosra emlékeztető álcák, a városias üzletek, a hid- roglóbusz és számos más, a faluban azelőtt ismeretlent tükröző változás lepi meg. Ezt a napjainkban a faluban lezajló folyamatot, minőségi változást a nagyüzemi mezőgazdasági termelés korszerűsödése, az iparosodás idézi elő. Persze nem mindenütt egyforma ütemű a falusi életforma városiasodása. Nem nőnek és nem is nőhetnek mindenütt egyformán az igények, mert mások és mások a táj, a gazdasági adottságok szabta lehetőségek. A variáció sokféle. Más a falusi élet jobbrafordulásá- nnk útja és üteme megyénk kis településein, más a nagyközségekben, de más az ipari nagyüzemek szomszédságában és eltérő az ipartól távoli, a megélhetést zömmel még helyben, a mezőgazdaságban biztosító paraszt faluban. Igaz, az ilyen utóbbi lassan már csak mutatóba akad. A statisztikai adatok .szerint mintegy 5 800 000 ember él hazánk falvaiban, s a falvakban élő aktív keresők legfeljebb 40 százaléka dolgozik a mezőgazdaságban. Ugyanakkor az iparban dolgozó aktív keresők fele a falvakban él. A mai falu. igényeinek legjobb kielégítéséhez á „vidék” fejlődésével, a holnap falujának kialakításával járó gondok megoldásához nehéz lenne minden település számára egyaránt jó „receptet” adni. A fejlődéssel, az igények kielégítésével járó gondok jelentősek és számosak. — Hogy milyen legyen a modern falu? Magától érlelődik: szép. kényelmes. Az ember munka után kulturáltan pihenhessen, szórakozhasson, legyen egészséges ivóvíz, ne kelljen nagyon messze menni bevásárolni, az iskoláig se kelljen kilométereket gyalogolni, de legyen jó a környékkel, főleg a várossal összekötő közlekedés is... És ezt a felsorolást még hosszan lehetne folytatni. A ma és még inkább a holnap falujával kapcsolatos egyik igénnyel a változás egyik gondjával érdemes és szükséges külön, kiemelten is foglalkozni. A falunak, s ezen belül a háztájinak, a kisgazdaságoknak, a falusi portáknak az ország élelmiszerellátásában betöltött fontos szerepéről van szó. A „vidék” változásával, a modern falu kialakításával kapcsolatos olyan gond ez, amire az egész országban, s megyénkben is a legsürgősebben jó megoldásokat kell találni, kedvező és ösztönző intézkedéseket kell tenni. A statisztika szerint a ház- iá ji, a kisgazdaságok, a falusi porták termelik meg, biztosítják az ország élelmiszerellátásának legalább 35 százalékát. A háztáji.; “ff“ “ levő kisgazdaság adja az étkezési tojás mintegy 40—45, a hízott liba 115, a zöldség 35 —40 százalékát. Évente 70 ezer tonna vágómarhát, 250 millió liter tejet termelnek, mintegy hárommillió sertést hizlalnak a falusi portákon. Az országban levő mintegy 95 millió gyümölcsfából főbb, mint 70 millió a kisüzemekben van. Az ország megyéi közül a mi megyénkben található a legnagyobb szarvasmarhaál- .lomány, s ennek több, mint 50 százaléka a háztáji és egyéni gazdaságokban. Senki számára sem lehet közömbös, hogy az országosan több tízmilliárdos nagyságrendű terméktömeg meny- nyiségét mennyiben érinti, milyen mértékben csökkenti a modernizálódó falusi éle). A háztáji, a kiskert, a falusi porta jelenlegi mértékű élelmiszertermelése belátható időn belül nélkülözhetetlen. A falu fejlesztésénél tehát, a „vidéki” életben végbemenő nagy változás befolyásolásánál. alakításánál, a fa- lutervezésnél ezt a szempontot súlyánál fogva kell figyelembe venni. A „recept” ill sem lehet minden tájra, minden egyes falura nézve egyforma. Vannak országos, de helyi kezdeményezésekkel is segíthető tennivalók. Ilyen például a kiskert, a háztáji szerszámellátottságának javítása, ami országszerte igény. Hiánycikkel ugyanis nem lehel kapálni, ásni, szecskázni, gyümölcsfát, szőlőt metszeni. Javítani kell a felvásárlási tevékenységet, elsősorban bővíteni az áfész-ek felvásárló hálózatát: Megyénkben e téren nagyon sok jó kezdeményezéssel. előrelépéssel találkozhatunk. Áfész-eink jelentős része nemcsak felvásárlási tevékenységét javítja, de ösztönöz is, szakcsoportjainak támogatásával segíti a különböző élelmiszerek termeléséi. * A követendő példák közül leginkább a Mezőkövesd és Vidéke Áfész ilyen irányú munkáját érdemes megemlíteni. Tizenkilenc szakcsoportjuk tagjaitól csaknem 30 millió forint értékű árut várhatnak az idén. A termelőszövetkezeteknek is rendkívül fontos feladatuk a háztáji termelés segítése, előmozdítása. Nemcsak a szükséges takarmányt, szénát várják a tsz-tagok közös gazdaságuk vezetésétől, hanem a szaktanácsot, a megfelelő értékesítési lehetőség megteremtését is. A háztájival való törődésben még sok a „rejtett tartalék” megyénkben. Kevés még a külön, csak ezzel a területtel foglalkozó, erre a munkára függetlenített agronómus. És kevés még az olyan tsz, mint például a prügyi Tiszamente, vagy a taklaharkányi Petőfi Tsz, ahol a tagság a közös gazdaságon keresztül évi 12 —13 millió forint értékű háztáji termékét értékesítheti. A (üluíervezolinelt is többet kell tenniük annak érdekében, hogy a falusi porta megfeleljen az ilyen igényeknek. Talán túlságosan is sokat hangoztatjuk a nemzedékváltással kapcsolatban azt, hogy a falun élő ifjabb nemzedék nem „akar” tehenet, sertést, baromfit tartani. Vajon az ezerszámra épülő új falusi házak típustervei. és általában a tervek,' valamint a házhelyek mére- | 1 ei kinálnak-e falusi építkezőknek olyan megoldásokat, olyan lehetőségeket, amelyek a modern faluban is lehetővé teszik az állattartást ?! Hogy nincs rá igény? Nagyon kevés ezzel kapcsolatban a hazai szociológiai felmérés. És ebből a hiányosan kevésből nehéz lenne általános következtetést levonni. A mai falu, a fejlődő falu „divatja” nemcsak garázst igényel a ház mellé, nemcsak 40—50 ezer forintos kerítésekre áldoz szívesen, hanem melléképületekre, a ház körüli állattartást, termelést szolgáló, korszerű létesítményekre is, ha azok jók, tisztán tarthatók, s az összkomfortos, új lakáshoz hasonlóan korszerűek. IN agyon sokirányú, sokoldalú törődésre, segítésre, a jó példák követésére van szükség ahhoz, hogy a mai falu gondjainak ez az egyik legfontosabbika is kedvezően alakuljon. A falun élők nem nélkülözhetik a háztájiban, a kisgazdaságokban, a kiskertben, a falusi portán megtermelt mintegy 22—25 milliárd forint értékű élelmiszerek náluk „lecsapódó” hasznát, s az ország ellátása nem nélkülözheti e termékekéi. Pozsonyi Sándor DH-rendszer és a brigádmozgalom kapcsolata a drótmüben A hatalmas importgép szép is, modern is. Nagy teljesítményű, csak éppen a munkások nem szívesen dolgozlak vele, Az ok igen egyszerű: a tervezők mindenre gondollak, csak éppen az emberre nem. A berendezés 3(1 méter hosszú. A nyolc forgórészben 3(1 cséve pörög. A csévékről .az egyik pászma hamarább, a másik később fut le, s más gond is akadhat. A hiba megszüntetése így megy: a munkás észreveszi, hogy baj van. A hosszú berendezés végén levő kapcsolószekrényhez fut, kikapcsolja a gépet. Visszarohan az adott, forgórészhez, megszünteti g hibát — mondjuk kicseréli a csévél. ,—. ismét a gép végéhez' fut, s bekapcsolja. Éz a sok felesleges fut kározás már a múlté. Száz hibát szüntettek meg — A hibajelzést a DH-lá- dába áprilisban dobtam be — emlékszik vissza Lakatos László betanított munkás. — Négy napon belül a léptelő gombokat fel is szerelték. Nézze ezeket a léptető gombokat: annál a forgórésznél állíthatom meg, indíthatom a gépet, ahol éppen a hiba van. A tapasztalatok alapján úgy számolom, hogy a bérem 15, a gép teljesítménye pedig 20 Százalékkal nő. Javult a minőség, műszakonként! selejt egyhatodára, -nyolcadára csökkent.. A gépet hat éve helyezték üzembe. A munkások észrevétele nem új. Miért pont most, s ilyen gyorsan oldották meg? — Ez év január 1, óta működik a DH-rendszer — magyarázza Kiss Béla. a December 4. Drótművek műszaki igazgatóhelyettese, s egyben a DH-bizottság elnöke. — Egyéves előkészítés előzte meg. A hibamentes rendszer kialakításához a dolgozók segítségét kértük. Nagy eredményt hozott: 800 hibát jelöltek meg a kérdőíveken. Ez évben eddig 100 hibát szüntettünk meg közös erővel. Kialakítottuk a szervezet rendszerét. A hálózat 3—5 , fős üzemi timekből csoportokból áll. DH-ládákat szereltünk fel. a dolgozók ezekbe dobják be írásos, aláirt, vagy névtelenül leadott észrevételüket... A brigádok segítenek A tapasztalát az, hogy e rendszer az üzemi demokrácia új. fontos formájává izmosodik. A mozgalmi jellegéi erősíti, hogy a szocialista brigádok felismerték jelentőségét. s élnek a lehetőség- gei. Igen jó, és eredményes mpdszer — mint ezt Kiss László DH-titkár vázolta —; igyekszenek „rövidre” zárni a megoldási, a hiba megszüntetését. A hálózatban — a ti mek — közreműködésével az észrevételeket, javaslatokat mindig annak adják át megoldásra, akire a legjobban tartozik, s aki rövid idő alatt meg is valósíthatja azt. Így történt ez az import pászmagép esetében is. A megoldásról Kármán Ernő, villanyszerelő csoportvezető így számol be: — A lakatos és a villanyszerelő brigád tagjai összejöttünk. Kiötlöllük a megoldási. megcsináltuk és felszereltük a léptető-gombokat. — Volt más észrevétel is. A folyóméter pászmáknál nem volt pontos a méret. Az óra gyakran „ugrott”, s így volt. amikor a gép 50 méterrel többet, vagy 20 méterrel kevesebbet, gyártott. A munkások erre számítva, mindig ráhagytak egv keveset, nehogy a drótkötél rö- videbb legyen a megrendeltnél. Az üzem új órákat szerzett be. Mi ezt kicsit, átalakítottuk. Pofilos, beállítható, így az adott méretné] kikapcsol. Sorozatosan szereljük fel az új mérőórákat. Előmeózás A DH-rendszer jó eredményeket hoz a huzalmű II- ben is. A tini vezetője, Madarász Lajos üzemvezető így számol be a munkáról: — Ez évben eddig közel 50 hibajelzést kaptunk. Ennek túlnyomó részét meg is oldottuk ... A sok közül egyet. Még az előkészítés folyamán Koczán Antal, a hőkezelős Vörös Csillag brigád helyettes vezetője a termelési érlckezle- , ten több, a DH-ládába dobott feljegyzéssel jelezte: gyakori az anyagkeveredés. Á javaslatuk az volt: az anyagot beérkezéskor szakosítva rakják le. Ehhez felsőbb szintű intézkedés kellett. Megvalósult. A Vörös Csillag brigád a következő javaslatot magának címezte. A kollektíva vállalta, hogy előmeózást végez. — Ez célszerű volt — mondja- Koczán —. hiszen a mi érdekünk is, hogy azonos minőségű anyagot szállítsunk a megrendelőnek. Valójában nem kell többet dolgoznunk, csak egy kicsit felelősségteljesebben. Hőkezelés élőit a címkék alapján ellenőrizzük az anyagot. Van, aki ránézésre, fogásra, haj- lításra is észreveszi, hogy a. címke ellenére elkeveredés van, s különválasztja az anyagot. A Hcrczeg András vezetésével dolgozó Vörös Csillag brigád után az ugyanitt dolgozó másik két,brigád is bekapcsolódott. az előmeózásba. Hiszen .„csak egy kicsivel kell jobban odafigyelni, a mi érdekünk is”. A végeredmény: csökkent a keveredés, s az előfeszített betonacélnál nagyon is fontos ez. A drótgyáriak ki akarják használni a DH-rendszer és a szocialista munkaverseny kapcsolatát. Azon töprengenek, munkálkodnak: hogyan lehetne tervszerűbben, magasabb szinten összekapcsolni, niég hatékonyabbá tenni a DH-rendszert és a szocialista brigád mozgalmat. Minden arra mulat, hogy a megoldás sikerül, s a közeli napokban szervezetileg is egybekapcsolják a gyár két nagy segítőjét. (csorba) Szocialista szerződések, több műszakos munkarend Hol tart a Tiszai Hőerőmű építés®? Zöld út a szállítmányoknak Vasbeton födémek az óriás kéményen — Előtérben az I-es számú kazán állványszerkezete. A csövek szerelése a napokban kezdődik meg A napokban érkezett haza Csehszlovákiából az a szakemberekből álló delegáció, amely az Erőmű Beruházási Vállalat képviseletében járt a Tolmácsi Kazángyárban. Ebben az üzemben gyártják ugyanis az épülő Tiszai Erőmű részére megrendelt kazánokat. A delegáció tagjai között volt Raft Mátyás, az ERBE leninvárosi kirendeltségének vezetője is. — Azért utaztunk barátainkhoz, hogy képet kapjunk a kazángyártás üteméről és megbeszéljük közös tennivalóinkat — mondta a ki- rendeltségvezető. — Meggyőződtünk róla: a Tolmácsi Kazángyár vezetői és dolgozói mindent- elkövetnek annak érdekében, hogy a szállításban bekövetkezett nem túl jelentős haláridöeltoló- dást korrigálják. Az üzem vezetői megígérték: az elmaradást — mivel a hagyományokhoz híven az itteni kazánokat is gyártó vállalat szakemberei szerelik — a helyszíni szerelés során igyekeznek pótolni. Elmondták: újabb szakember-csoportot irányítanak Leninvárosba és bevezetik a több műszakos munkarendet. Hogy mennyire konkrét elképzelésről van szó, mi sem bizonyítja jobban mint az, hogy az ERBE igazgatója és munkatársai éppen most egyeztetik a csehszlovák gyár vezetőivel a soron következő legfontosabb műszaki és szervezési feladatokat. Különben a minap kaptuk az értesítést, hogy rövidesen 17 vagon cső és vasszerkezeti anyag érkezik a gyártó vállalattól az erőmű területére. Bízunk benne, hogy a MÁV is gyors munkát végez, hiszen éppen a közelmúltban írtuk alá a védnökség! szerződést a miskolci igazgatósággal. A megállapodásban a vasúton érkező külföldi berendezések, anyagok szállítási idejének csökkentésével kapcsolatos tennivalókat rögzítettük. A MÁV dolgozói vállalták, hogy zöld utat biztosítanak a beruházáshoz érkező szállítmányoknak. — Jelenleg milyen fontosabb munkákat végeznek a kivitelezők? — Elöljáróban szeretném megemlíteni, hogy az erőmű 1-es blokkjának párhuzamos kapcsolási határidejét korábban 1976. augusztus 1-re tűzték ki. Mi azonban tervbe vettük, hogy két hónappal előbb megkezdjük az első gépegység próbaüzemeltetését. Ezt célozza az a szocialista együttműködési szerződés is, amelyet a közeljövőben írunk alá a beruházásban közreműködő kivitelező vállalatokkal. — Visszatérve a kérdés lényegére: az egyik legsürgősebb munka a vízkivételi mű végleges gátrendszerének és a mederfenéknek a kialakítása. Ezt a munkát ez év őszéig kell elvégezni. Addig azonban még sok ezer köbméter földet kell a kivitelezőknek megmozgatniuk. Ugyancsak fontos munka a Tiszai Erőmű és a sajószö- gedi villamos alállomás között a kábelösszeköttetés megteremtése, ami a VERTESE szakembereire hárul. Beszámolhatok arról is. hogy a Láng Gépgyár megkezdte az általa gyártott turbina szerelését, s megfelelő ütemben haladnak a H-es blokk befejező jellegű szakipari munkái. Sőt, a 22-es Állami Építőipari Vállalat helyi főépítésvezetősége már hozzáfogott a harmadik blokk alapozásához. Változatlanul gondot okoz viszont a szak- emberhiány: elsősorban állványozókra és vasbetonszerelőkre lenne szükség. — A technológiai szerelés ütemét tekintve pillanatnyilag az Április 4. Gépgyár van a legkedvezőbb helyzetben — újságolta a ki rendeltségvezető. — Minden remény megvan rá. hogy határidőre, azaz ez év végére befejezzék a vízlágyító szerelését. A kirendeliségvezető a továbbiakban elmondta, a közelmúltban hozzáfogtak az ország legnagyobb kéményének, a 250 méter magas vasbetonkolosszus belső szereléséhez. A Hőtechnika Építő és Szerelő Vállalat szakemberei végzik az óriás kémény négv füstcsövét tartó súlyos vasbeton födémek beemelés**, amely hidraulikus úton lör- . 1énik. L. I,. Kóló: Lawszó .1.
