Észak-Magyarország, 1975. június (31. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-01 / 127. szám
1975. Június 1., vasárnap ^SZAK-MAGYARORSZAG 7 Lenkey Zoltán rézkarca Az Alkotó Ifjúság pályázat eredményei a Évről évre visszatérő téma, hogy Miskolcon a Marx Károly út menti parksávban növekvő bokrok zavarják a kilátást. A mellékutcákból főútra kihajtó gépkocsik vezetői csak úgy látnak ki, ha már kifurakod- tak az útra. Ez szinte „tálcán kínálja” a baleseteket. A természet rendje szerint nőnek és burjánzónak a bokrok és a fák, nincs ebben semmi rendkívüli. Az azonban furcsa, hogy évről évre szót kell emelni a bokrok nyírása miatt. A sűrű lombú növények között lehetetlen a kilátás a keresztirányú forgalomkor, nemhogy egy motorkerékpárt, vagy személyautót, de egy behemót kamiont vagy autóbuszt sem lehet meglátni anélkül, hogy ki ne dugja orrát a kifelé igyekvő gépjármű. Miskolc közlekedési kultúrája amúgy is sok kívánnivalót hagy. A balesetek száma nő, a keskeny utakon erőszakosak a gépjárművezetők, a gyalogosok fegyelmezetlenek és figyelmetlenek, az utóbbi időben nemcsak a kettős villamosmegállók miatt kialakított, meghosszabbított járdaszigetek lassítják « közlekedést, hanem a rengeteg parkoló jármű is. Tavaly tizenöten haltak meg Miskolcon közlekedési baleset miatt és 134-en súlyos sérüléseket szenvedtek. Jobban kellene ügyelni a baleseti veszélyeket okozó dolgokra. Mi lenne, ha „megstuccolnák” végre a kilátást akadályozó növényzetet? Nemcsak a Marx Károly úton, hanem folytatásán a Kiss-tábomok úton és a Kun Béla úton is... mert azokon is hasonló a helyzet. (nyitray) A XI. pártkongresszus tiszteletéire meghirdetett szocialista munkaverseny kiemelkedő munkasikereket eredményezett a Borsodi Vegyikombinátban, s immár harmadik alkalommal nyerte el a kiváló vállalat címet a BVK. A KISZ Központi Bizottsága kezdeményezésére, a kongresszusi és jubileumi munkaverseny részeként hirdette meg a Nehézipari Minisztérium az Alkotó Ifjúság pályázatot és kiállítást, amelynek elsődleges célja az volt, hogy a gyárakban, üzemekben dolgozó fiatalok a munkaköri kötelességeiken túl alkotásokkal, ötleteidtől járuljanak hozzá a vállalat céljainak sikeres megvalósításához, a kiállítás pedig adjon képet a fiatalok alkotó tevékenységéről — összegyűjtve a szocialista munkavereeny egyéni és kollektív formálnak kiemelkedő eredményeit is. Az Alkotó Ifjúság pályázatra 19 pályaművet készítettek a BVK fiataljai. Valamennyi pályamunka műszaki témát dolgoz fel, amelyek közül 12 elméleti jellegű szakdolgozat, hét alkotás pedig gyakorlati szemléltető munka. A vállalati bíráló bizottság döntött a pályaművek sorsáról. Hat pályamunkát díjazott, 12 ezer forint jutalomban részesítve a munkák készítőit. A fiatalok alkotó készségét Tóth Pál, a BVK műszaki igazgatóhelyettese méltatta a napokban a Radnóti Miklós Művelődési Házban megrendezett kiállítás ünnepélyes megnyitásakor. Az igazgatóhelyettes megemlékezett arról, hogy a kombinátban dolgozó fiatalok eredményesen járultak hozzá a vállalat fejlődéséhez és nagy részük van abban, hogy a BVK úttörő szerepet vállalt a magyar vegyipar fejlesztésében. Itt kezdték meg hazánkban először a földgázalapon történő műtrágya- gyártást, a BVK-ban épült fel hazánk első pvc-gyára és több más korszerű ipari létesítmény. A gyártmány- fejlesztésben, a technológia töretlen fejlődésében nagy részük van a BVK fiataljainak. Ezt bizonyítja ez a kiállítás is — mondotta a műszaki igazgatóhelyettes — majd pénzjutalmat és oklevelet adott át a pályamunkák készítőinek. S«.Ik Ijándék mszdonyokkal, ingyenenergiával Az energiaéhség hazánkra gyakorolt hatása a miskolci fűtőház több dolgozóját is töprengésre késztette; vajon nem kell-e erőteljesebben használni a gőzösöket? Hamar megnyugtatták az embereket, hogy ez veszteséges takarékosság lenne. A villamos erőművek szénfűtése többszörösen annvi energiát ad, mintha a fűtőanyag a mozdonyokban ég el. A más jellegű célszerű takarékosság viszont nagyon is indokolt és szükségszerű. — A vasúti közlekedésben — magyarázta és magyarázza Hernádi István, a miskolci vontatási főnökség vezetője —, fontos szerepet játszik az energia. Egy-két százalékos megtakarítás is millió forintokat jelent Az energiatakarékosságban nincs szükség csodákra, rendkívüli erőfeszítésekre, csak valamennyi érdekelt szolgálati ág dolgozóinak egy kicsit felelősségteljesebb munkájára, összefogására ... Jelentéktelen dolognak látszik, ha a vonat, a gyengébb vasúti felépítés, vagv mulasztás miatt 100 kilométer helyett 80 kilométeres sebessséggel robog. Jelentéktelen dolog, ha késik a jelzés, s indokolatlanul meg kell állnia a szerelvénynek. Egyik is, másik is egyetlen vonatnál több száz forint értékű többletenergiát kíván. Robog az üres vasúti szerelvény. Valaki, vagy valakik feledékenységből, hanyagságból nem zárták be a vagonajtókat. A nyitva hagyott ajtókon beáramlik a szél a kocsikba, belekapaszkodik a szerelvénybe. Bármennyire is különösen hangzik, így az üres szerelvény , vontatásához töob energia kell, mint a teherrel megrakott, jól zárt ajtajú szerelvényekhez. Apró dolog ... Robog a vonat. Sziszeg a fékvezeték. Ki gondolna rá, hogy ennek utánpótlása, mondjuk Miskolc és Budapest között, annyi energiát felemészt, ami egy háztartás egész havi villamos- energia-igényét fedezi. A vontatási főnökségen 93 szocialista brigád munkálkodik. Találomra nyúlunk a kongresszusi-felszabadulási vállalásokat összesítő iratok közé. A Kovács Gyula vezetésével dolgozó Szabó Lajos ifjúsági brigád vállalásának első pontja: energiatakarékosság. Betartják és betartatják másokkal is a műszaki előírásokat. A Bakos László vezetésével dolgozó December 4. brigád tagjai arra tesznek ígéretet: kihasználják a lejtviszonyok adta előnyöket. A Puskás Tivadar-bri- gád — vezetője Bakó Ádám — a menetrend betartása mellett maximális anyagtakarékosságra törekszik. A Kavesátiszki József vezetésévei munkálkodó Béke brigád vállalásának harmadik pontja: kenő- és tüzelőanyagban 2 százalékos megtakarítást érnek el. E diesele« brigád — mint a többi is — arról ismeretes, hogy ha a tagok ideje engedi, meghúzzák a lazuló csavart, biztosítják a jó tömítést. A Radnóti-brigád — vezetője Kakszi János — 2 százalékos, a Ságvári-bri- gád — vezetője Sári László — 3 százalékos megtakarítást tervez. A miskolci fűtőház mozdonyvezetői — a November 7. brigáddal az élen — önfényképezést végeztek. Kü- lön-külön mindenki megfigyelte, hogy melyik a legoptimálisabb gyorsulási, fékezési sebesség, összevetették a tapasztalatokat, s a műszaki vezetők közreműködésével e tapasztalatokat hasznosítják is. Mit hozott a 93 brigád sokszáz tagjának egészséges szemlélete, látszólag apró tetteik? — Az elmúlt évben — összesíti a fűtőház főnöke — 20 millió forint értékű energiát takarítottunk meg Ez év első negyedében a megtakarítás összege 3 és fél millió forint. Mit jelent ez? A múlt évi megtakarítás összegén egy új villamos mozdonyt lehetne venni. Más vonatkozásban; ha az energiamegtakarftást villamosságra számítjuk át a megtakarított energia 20 ezer kilométeres úthoz szükséges erőt biztosít egy gyorsvonatnak. Minden valószínűség szerint ebben az évben ismét megtakarítanak 20 milliós értéket Így a kongresszusi verseny, két villamos mozdony árát adja, illetve a két év alatt megtakarított energiával a gyorsvonat teljesen körülfuthatná a Földet. — Az a tapasztalatunk, ha az energiatakarékosságot mindenki komolyan veszi, s egy kicsit nagyobb felelősséget érez, országos vonatkozásban hihetetlen értéket takaríthatunk meg. Nem kell hozzá semmi különösebb erőfeszítés; ha nem járatjuk feleslegesen a Diesel-mozdony motorját, ha a forgalmi szolgálattevő „zöld utat” biztosít, s ha a pályafenntartás is kicsit jobban figyel a munkára, milliárdos értékeket takaríthatunk meg. Még egy kérdés marad: a legfontosabb belső tényezőn, az öntudaton túl mi ösztönzi az anyag- és energiatakarékosságra a dolgozókat? A válasz: érdemes takarékoskodni. Ez év első negyedében 340 ezer forint prémiumot adtak át a vontatási szolgálat dolgozóinak. Csorba Barnabás Lehetőség a gyógyulásra Szinte valamennyi újság, a mi lapunk is hírül adta annak idején: hazánkban megszületett a törvényes lehetősége az alkoholizmus gyógyításának, s a már meglevő és — sajnos sokak által ismert — alkoholelvonó kezelésen túl a munkaterápiás intézetben történő gyógykezelésre is lehetőség lesz. Sok lap foglalkozott az Elnöki Tanács 1974. évi 10. számú törvény- erejű rendeletével, amely az alkoholisták kötelező intézeti gyógykezeléséről szól. Egyrészt, mert hazánkban ezeddig még nem született ilyen rendelet, másrészt, mert külországokból sem sokfelöl érkezett még ilyenről hír. Az alkoholizmus kártételeit fölösleges lenne bizonygatni. Olyan ember ugyanis nem igen akad, aki ezeket közvetve, vagy közvetlenül már1 ne tapasztalta volna. Vagy hozzátartozói, barátai, vagy közeli, távoli ismerősei esetében. Ha másként nem, akkor az újságok bűnügyi krónikáiból. Annyit azért hadd mondjunk el, hogy a számítások szerint — melyele persze nem pontosak, nem is lehetnek pontosak — hazánkban jelenleg mintegy százezer az alkoholista és mintegy háromszázezer az iszákos ember. A kettő ugyanis nem ugyanaz. Az alkoholista: beteg. Az iszákos: beteg lehet. Az iszákos azon az úton halad, amelyen alkoholistává, — azaz beteggé válhat. Az alkoholista már ott van. Beteg, és mint beteget, gyógyítani lehet. Ennek a gyógyításnak az eredményessége rendkívül sok összetevőn múlik. Ezek közül az egyik a kötelező intézeti gyógykezelés, amelyet éppen a már említett törvényerejű rendelet biztosít. A rendelet kimondja: „Az az alkoholista, aki rendszeres és túlzott alkoholfogyasztásából eredő magatartásával családját, kiskorú gyerekének fejlődését, környezetének biztonságát veszélyezteti, vagy a közrendet, illetőleg munkahelyén a munkát ismételten súlyosan zavarja, közvetlenül munkaterápiás intézetben történő gyógykezelésre kötelezhető .. Az alkoholizmus ugyanis, mint betegség, egynéhány dologban különbözik más betegségektől. Ezeknek a különbségeknek sorolgatá- sa fölösleges ugyan, hadd utaljunk mégis néhányra; a családi életek felbomlására, mások veszélyeztetésére, a rendkívül nagyfokú társadalmi kártételre — amelyek ellen védekeznünk kell. És: meg kell mentenünk magát az embert, a beteget, aki egyébként hasznos tagja lehet — mint legtöbb esetben volt is — annak a közösségnek, melynek most kárára van. Meg kell menteni az embert, mert a mi közösségünknek a tagja, mert senkit nem hagyhatunk magára „ennek már úgyis vége” legyintéssel, és mert nálunk minden ember tud — ha akar — hasznos munkát végezni, következésképp nálunk minden ember munkájára szükség van. Nem egyszerű viszont a gyógyítás. Hónapokig, évekig is eltarthat. Durván fogalmazva: évekre „ki kell vonni egy embert a forgalomból”, intézetben kezelni. Aki; — idézet a renddelet végrehajtásából — ....... az intézetet csak külön engedéllyel hagyhatja el... nem részesíthető sem fizetett, sem fizetés nélküli szabadságban”. Jogunk van-e ehhez? Igen. Egyrészi a beteg, másrészt a környezet, valamennyiünk érdekében. Megéri-e az anyagi, szellemi befektetést? Hiszen egy ilyen intézet létrehozása, fenntartása nem olcsó dolog. Igen, megéri, mert emberről, beteg emberek gyógyításáról van szó. Ezekhez a kérdésekhez és válaszokhoz még valamit. Orvosi szakcikkek, vélemények szerint általában tíztizenöt évi rendszeres ívás szükséges ahhoz, hogy valaki alkoholistává váljon. Fiatal alkoholista mindebből következően valójában nincs is — mint már. említettük, az iszákosság más dolog, az iszákosból lehet csak alkoholista — mivel a rendszeres iváshoz általában rendszeres jövedelem is szükséges, hogy tudjon miből inni. Tehát a szakma megszerzése, az iskolák elvégzése, munkahely, állás szükséges, és utána tíz-tizenöt év rendszeres ivás. Szervezetünk ugyanis meglehetősen ellenálló, legalább egy évtized tudatos, káros tevékenysége szükséges ahhoz, hogy úgy-ahogv tönkretegyük. Igaz, innentől kezdve már gyorsan romlik: 50 évesnél idősebb alkoholista már csak elvétve található. Addigra ugyanis, tehát mondjuk úgy, 30 évtől 50 éves korig az alkohol állandó károsító hatására már teljesen és egyértelműen tönkremehet, elpusztulhat az emberi szervezet, öreg alkoholisták nincsenek, legfeljebb csak öregnek lát- szók. Jobb, ha magyarán kimondjuk: meghalnak az öregség elérése előtt. Éppen arról a korosztályról van tehát szó, amelyik a legtöbbet adhatná, ha nem lenne beteg. Munkában, eredményben, sikerben a legtöbbet adhatná. Szükségtelen fejtegetni, hogy ez nemcsak a társadalomnak hanem — és elsősorban — saját magának, családjának, közvetlen környezetének is mennyivel jobb lenne. A rendelet tehát ezeknek a betegeidnek a gyógyítására megszületett, megjelent a végrehajtási utasítás Is. Mint arról a televízióból is értesülhettünk, Szeged mellett megépült az intézet é& arról is hírt kaphattunk, hogy ennek az intézetnek kevés a lakója. Lehetne több lakója, minden bizonynyal lesz is. Hansúlyoznunk kell azonban ismételten, hogy betegekről van szó, és nem bűnözőkről. A betegek bírósági ítélet alapján juthatnak ebbe az intézetbe, a bírósági döntéshez ügyészi indítvány szükséges. az ügyészi indítványhoz pedig egészségügyi szerv javaslata. Az egészségügyi szervnél az eljárás megindítását bármely állami vagy társadalmi szerv (intézet, intézmény, i'állalat stb.l, továbbá szövetkezet, illetőleg az érdekelt személy kezdeményezheti ... Az alkoholistának az a hozzátartozója, aki a kötelező intézeti kezelést kezdeményezte, a tanúvallomást nem tagadhatja meg.” Az intézetbe kerülésnek, a gyógyulásnak természe’e- sen számos részletkérdése van. Például az is. hzgy\ előbb meg kell próbálkozni az aikoholelvonó kezeléssel. A részlet- (de egyáltalán nem mellékes) kérdésekhez tartozik az is: ha valaki nem szégyelli bármily betegségét, ne szégvellje a mértéktelen italozásból adód betegséget sem. keressen erre is gyógyulást. Hosszan lehetne a cimborák. a haverok káros szerepéről is beszélni, de ezek a kérdések ismertek és, nem is tartoznak ide. Ide tartozik ellenben a •endelet. melynek végrehajtáséra az alkoholista jelegek és valamennyiünk érdekében jó szívvel hizlaljuk az összes illetékest. Priska Tibor Bokrok..
