Észak-Magyarország, 1975. június (31. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-28 / 150. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 ■: ti jmmiOTT itt ca 1975. juniu1» 28., szombat A „nagy lehetőség” egy esztendeje Munkásfiatalok az egyetemen Egyéves előkészítő tanfo­lyam után 11 szakmunkás kezdte meg egyetemi tanul­mányait 1974 szeptemberé­ben a Nehézipari Műszaki Egyetemen. A bányamérnö­ki karon 1, a gépészmérnöki karon G. a kohómérnöki ka­ron 4 „szet”-es vágott bele az egyetemi tanulmányokba. A bányamérnöki karra Pécs­ről érkezeit fiatalember ki­vételével valamennyien a mis. kolci egyetem előkészítő tan- fo'yamán vettek részt, és a Diósgyőri Gépgyár, a Lenin Kohászati Művek, valamint az Özdi Kohászati Üzemek szakmunkásaként doloztak. s érdemelték ki a tanulás va­lóban nagy lehetőségét. Bár a vizsgaidőszak gya­korlatilag még nem fejező­dött be — augusztusban is van lehetőségük a hallgatók­nak, hogy vizsgát tegyenek — a szakmunkás egyetemis­ták esetében csakúgy, mint a többi hallgató esetében, már megvrn a lehetőség arra, hogy valamiképpen mérleget vonjunk, s valamilyen ta­pasztalatot szűrjünk le az el­ső évből. Dr. Kozák Imrével, a Nehézipari Műszaki Egye­tem rektorhelyettesével be­szélgettünk arról, hogyan álltak helyt a szakmunkás egyetemisták, s a tapasztala- 1 ok birtokában miképpen le­hetne jobban segíteni őket tanulmányaik sikere érdeké­ben. A számszerű adatok az el­ső pillanatban kedvezőtlen­nek mutatkoznak, hiszen az első félév vizsgáinak lezárá­sa után hárman búcsúzni kényszerültek évfolyamtár­saiktól. Egyiküknek meg kell ismételnie a félévet; ketten' pedig a szeptemberben kez­dődő tanévben a dunaújvá­rosi főiskolai karon kezd­hetik újra tanulmányaikat. Ám nem szabad elfeledkezni arról, hogy a Nehézipari Mű­szaki Egyetemre beiratkozott' szakmunkások közül ők hár­man eredetileg főiskolára ké­szültek. Az előkészítő tanfo­lyam végén tett záróvizsga eredménye alapján a bizott­ság főiskolai tanulmányokra találta őket alkalmasnak, s csupán családi, illetve egyéb objektív körülmények köz- benjátszására kerültek az egyetemre. A budapesti fel­sőfokú oktatási intézmények­ben tanuló szakmunkások esetében hasonló problémák­kal nem kellett számolni, s így az említett miskolci ta­pasztalat esetlegesnek is te­kinthető. Ugyanakkor meg­erősítik azt a véleményt, amelyet dr. Kozák Imre rek­torhelyettes is kifejtett, hogy a. záróvizsgák eredményei alapján igen körültekintően és reálisan döntöttek a fia­talok továbbtanulásának sor­sáról. Azaz az érettségi után felvételizők 12—14 pontjának megfelelő, GO—70 százalékos vizsgaeredmény elérése után rajtolhatnak a siker remé­nyében az egyetemeken. Ugyancsak az első félévi tapasztalatok birtokában fo­galmazta meg dr. Kozák Im­re azt is, hogy jó lenne, leg­alább minimális óraszámban kémiai, illetve ábrázoló geo­metriai ismereteket is nyúj­tani az előkészítő hallgatói­nak. Jól lehet, hogy külön­böző tényezők — és nemcsak pedagógiai megfontolások — játszanak szerepet abban, hogy mennyire lehet növelni az előkészítő tanfoh ..in hall­gatóinak leterheltségét, az előkészítés mértékét, tartal­mi szintjét, jó lenne tovább növelni. Már csak azért is, mert rendkívül nagy feladat elé állítjuk a szakmunkáso­kat, hiszen olyan diákokkal kell állniuk a versenyt, akik megszakítás nélkül, náluk sokkal hosszabb időt töltöt­tek a tanulással, s akiknek lényegesen kevesebb kötött­séggel kell megbirkózniuk. Éppen ezért értékelhetjük nagyra azt a — nemcsak az egyetemi ■ oktatók körében kialakult — véleményt, hogy munka- és tanulmányi fe­gyelmük, szorgalmuk és in­tenzitásuk példaként állhat valamennyi nappali tagoza­tos előtt. A szakmunkástanu­ló egyetemistákkal korrepetá­lásokon külön foglalkozó egyetemi oktatók általános véleménye, hogy a fiatalok minden igyekezetüket meg­feszítve próbáltak helytállni,, és örömmel ragadnak meg minden lehetőséget, hogy bő­víthessék. gyarapfthassák is­mereteiket. A Nehézipari Műszaki Egyetemen egyéb­ként a tanszékek közül az ábrázoló geometriai, a mate­matika, a kémia és a mecha­nikai tanszékek szerveztek és tartottak külön korrepe­tálásokat, s ebben a felelős­ségteljes munkában nagy ru­tinnal; ( tapasztalattal bíró, lelkes oktató pedagógusok vettek részt. S bár az első tanév második félévének vizsgái alapján is előfordul­hat még, hogy egy vagy két hallgató félévismétlésre kény­szerül, olyan munkás-egyete­mista is van, aki a szokásos úton egyetemre jutottaknak is becsületére váló ered­ményt ért el. Az ózdi Kovács László, aki az egyetemi elő­készítőről is a legjobb ered­ménnyel került be a Nehéz- ! ipari Műszaki Egyetemre, a félévi eredményéhez képest fnég javított is, s kólókviu- 1 main, a gyakorlati foglalko- , zásokon hármas, négyes osz­tályzatokat kapott. így pc- 1 dig az ö példája is mutatja, hogy az előkészítő tanfolya­mon eredményesen szerep­lők, akik megfelelő ismeret- ] anyag birtokába jutottak, eséllyel kezdhetik meg és j végezhetik felsőfokú, egyete- ■ mi tanulmányaikat. Az eg.y esztendő eredmé- i nyeit, tapasztalatait, gondja- : it minden bizonnyal számba- > veszik majd felsőbb .szinte­ken is, hiszen a szakmunká­sok egyetemi, főiskolai tanu­lása jóval több, mint okta­táspolitikai kérdés. Alapve­tően társadalmunk szocialis­ta továbbfejlődése kívánja meg, hogy biztosítsuk a mun­kásosztály vezető szerepet, a társadalomban, a szükebb ér­telemben vett értelmiségi te­rületen is. Pedagógiai szem­mel nézve, amint dr. Kozák Imre rektorhelyettes is meg­fogalmazta, talán hasznosabb lenne, ha fokozatosan ter­helnénk le ezeket a tanulás­ra vállalkozott munkásfiata­lokat. Az üzemmérnöki dip­loma birtokában már meg­tennének azok a csatornák és lehetőségek, amelyeken keresztül fokozatosan kap­csolódhatnának be az egye­temi tanulmányokba. Társa­dalmi oldalról nézve azon­ban inkább úgy fogalmaz­hatnánk, hogy meg kell be­csülni a munkásfiatalokban meglevő lelkesedést, akarást, törekvést, szorgalmat, s nem utolsósorban a képességet. Segíteni kell őket abban, hogy a „nagy lehetőséget” eredményesen használják ki, s közben meg tudják őrizni alkotó energiájukat is. Elsőnek lenni mindig ne­héz dolog egy kicsit. Azok a munkásfiatalok, akik most már az első tanévet fejezik be a Nehézipari Műszaki Egyetemen, az elsők közé tar­toznak. Az ő előkészítőbeli tapasztalataikat felhasználva már történtek változások a felkészítésben. Ezeket a ta­pasztalatokat csak gazdagít­hatják a tanulásban eltöltött év eredményeiből és gond­jaiból leszűrt vélemények. És nem lehet közömbös szá­munkra, hogy az a hallatlan energia és nagyfokú áldozat- vállalás, amelyről a munkás­fiatalok csakúgy, mint az üzemi kollektívák már eddig is bizonyságot tettek, a ki­tűzött célhoz vezetnek-e el. Csutorás Annamária ■mini II ——Tn——— T— ■ ——— — Raszterben álmodott világ GroBiko R«ten tanyai Az európai biztonság és a szovji i—olasz kétoldalú kap­csolatok állnak Gromiko szovjet külügyminiszter ró­mai megbeszéléseinek közép­pontjában. A tárgyalások pénteken reggel kezdődtek meg Humor olasz külügyrr.i- nií. , 'i'el, majd a mihisxler- elnökségen foivtatértTak, ahcl Gromiko Moro kormányfővel találkozott. Végül szó esett a .szovjet— olasz n egbegzéléeeken a két ország kapcsolatainak hely­zetéről, ezen belül is elsősor­ban a gazdasági kapcsolatok­ról. Az elmúlt években a FIAT-tal kötött megállapo­dáshoz hasonlóan jelentős és nagy volumenű megállapo­dások jöttek léire a szovjet komin ny és olasz nagyválla­latok között. szprenf A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést rú­tot!. Az El löki Tanács mó-1 "■ •M.olla a h<látszatról szóló, ÍÍ)Ö1. ovi 15. számú törvény­en jti rendeletét. Az új reu-, ckók-rés alapján megszűnik ( ! rígos HaHczáti Fel ugye:-.■ A halasz-.!i igaz a termelés *•:, e lásx;v műszaki tevékeny sói irányi!ásót. valamint az ez* ! zel kapcsoké ntósiigi lel-j ! adatokat a j«.v, • . sözvet-jj I lenül a Me. :■:! ági i; | Élelmezésügyi M ztér. j Koszorúzás íerman Ottó • 7 síremlékénél A nagy magyar természet- tudós, Herman Ottó születé­sének 140. évfordulója alkal­mából az ország számos ré­széből érkeznek tisztelgő kül­döttségek Herman Ottó há­mori sírjához. Ma, június 20-án természetbarátok kül­döttsége érkezik Budapest­ről. s a hámori temetőben délelőtt 11 órakor megko­szorúzza „az utolsó magyar polihisztor” síremlékét. — ■ain»wrirans ..mtammaimmmmimim Balatoni szél Ma este hat óra után már az egész ország láthatja kép­ernyőn az V. veszprémi tv­találkozó néhány kiemelkedő eseményét egy hosszabb ri­portösszeállításban, késő este pedig tanúja lehet a záró, illetve díjkiosztó ünnepség­nek. Ekkor tűnik majd ki, mely műveknek ítélte a zsű­ri a díjakat, kié lesz a há­rom fődíjat jelentő kis szo­bor, Borsos Miklós szobrász- művész Balatoni szél című szobrának másolata, ki kap­ja Veszprém város diját, va­lamint a különféle alkotói díjakat. Ezt követően díj­nyertes film jelenik meg az éjszakai órákban a képer­nyőn. VÉGET ÉRT A VERSENY Mindebből kitűnik, hogy az V. veszprémi tv-találkozó versenyprogramja véget ért. Pénteken este a Tigrisugrás című film zárta a sort, s a zsűri zárt ajtók mögött hoz­ta meg — most még isme­retlen — döntését. A közön­ség reagálására érdemes volt figyelni. A korábban mar jelzett Írott mulaszt és Ka­putt című filmek mellett a Gyilkosok, a Richárd, vala­mint az Alfonzó-cirkusz, to­vábbá a Keménykalap és krumpliorr volt kiemelkedő­en sikeres. (A legutóbbi nemcsak a fiatalabb nézők rokonszenvét nyerte el — fel­nőttek százai jöttek el meg­nézni.) Természetesen nem mérhető a véleménye azok­nak az ezreknek, akik ott­hon, saját készülékükön néz­ték a műsort. TOVÁBBI ŐSBEMUTATÓK Tovább folytatódtak az ős­bemutatók. Csütörtökön a Balaton Bútorgyárban lát­hatta először a közönség a Galgóczy Erzsébet kisregé­nyéből, Szőnyi Sándor ren­dezésében készült, A férfiak, akiket nem szeretnek című filmet. A vidéki környezet­ben játszódó társadalmi drá­ma — a hasonló atmoszfé- rájú, egy nappal előbb látott Húsvét-hoz hasonlóan - — igen heves polémiát kezde­ményezett, s messze túl a film művészi vonatkozásain, a közönség napjaink társa­dalmi ütközéseit, a vidéki életforma változásainak el­lentmondásos vetületeit vi­tatta a rendezővel. Hasonlóan élénk — bár jellegénél fogva más előjelű — volt a vita pénteken, a vegyipari egyetemen, ahol a Gorkij műve nyomán Dö- mölky János rendezte Áruló került ősbemutatóként a kö­zönség elé. A négy új műből ez volt egyébként az egyet­len, amely nem a mai ma­gyar életet közelítette meg. A három mai témájú új film, amely a II. félévben kerül képernyőre, jelentősen javít­ja majd a magyar tv-filmek tematikai arányait. , ESZMECSEREK A tanácskozások is tovább folytatódtak. A szerda esti sajtókonferencia témáira a későbbiekben még vissza kell térnünk. Pénteken a Ma­gyar Televízió rendezői és dramaturgjai számára ren­deztek zárt körű kollokviu­mot, amelyet Huszár Tibor kandidátus, egyetemi tanár vezetett. Az eszmecserék azonban nem korlátozódtak szervezett ülésekre. Az egy­hetes együttlét kitűnő alka­lom volt a baráti gondolat- cserékre a pihenőidőkben, a városnéző sétákon, s nem utolsósorban a Balaton part­ja is gyümölcsöző, hasznos, hihetőleg később alkotások­ban realizálódó beszélgeté­seknek adott keretet. A kül­földi delegátusok is nemcsak a nemzetközi telemeeting filmjeit tekintették meg, ha­nem bekapcsolódtak több vi­tába, eszmecserébe. VENDEGEK A találkozó hangulata to­vábbra is jó, az érdeklődés is töretlen. Megtisztelte a találkozót látogatásával Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese is. Ott volt dr. Molnár Fe­renc kulturális minisztériu­mi államtitkár, Pozsgay Im­re kulturális miniszterhe­lyettes pedig egész héten itt tartózkodik, mint a zsűri tagja. A hét második felére nö­vekvő számban érkeztek Veszprémbe közismert tv- személyiségek, népszerű színművészek, a versenyfil­mek szereplői. A mai nap már csendes lesz, de az este, a díjkiosztás bizonyára meghozza az iz­galmat. Alighanem érdekes lasz otthon is a képernyő elé ülni 19 óra 25 perckor a ri­portfilm végett, meg 21.30- tól a műsorzárásig, a díjki­osztó ünnepségig és a díj­nyertes filmekig. Benedek Miklós Imrék Zsigmond A város tiszteletét is le­rótta a Miskolci Galéria, amikor vállalkozott Imreh Zsigmond festőművész em­lékkiállításának megrende­zésére. A művésznek, aki tíz évvel ezelőtt ment el örökre kedves városából, idén ünnepelnénk 75. szüle­tésnapját. Ünnepelnénk —. hiszen annyi barátin, tanít- vánva és tisztelője volt. amennyit kevesen vallhatnak magukénak, hiszen a peda­gógus Imreh Zsigmondtól harminchárom évfolyam di­ákjai kapták gazdag emberi útravalót. s nemcsak az egy­kori Lévav Gimnázium ta­nulói. hanem a megye kisis­kolásai is, hiszen szakfel­ügyelőként sokfelé megfor­dult. Kivételes emlékezőké- pességéről már-már legen­dák keringenek, s a Deda- gógusművész, művészpe­dagógus munkássága ma is tiszteletet vált ki. Mert ab­ban is a kivételes egyéni­ségek közé tartózott, hogy a kétféle elhivatottságot töké­letesen tudta összeegyeztetni önmagában, s mindkettőben a legtöbbet nyújtotta, amire képes volt. E fájdalmasan szép, őszin­te emlékkiállítására nagy anyag gyűlt össze a Miskolci Galériában, a család, az is­merősök. képeinek tulajdo­nosai szívesen adták kölcsön műveit a kiállítási intéz­ménynek, megteremtve a le­hetőséget nemcsak az emlé­kezésre, hanem oeuvre-jének legalább részleges összegezé­sére. Közel másfélszáz al­kotás, a pasztell egy-egy re­meke képviseli a legalább 600—700 képre tehető élet­művet. mely korántsem ma­radt fenn teljes egészében. De ami talán még ennél is fájóbb, s megnehezíti művé­szetének teljes áttekintését, képei sokfelé szóródtak szét. s így inkább a családoknak, mintsem a képzőművészetet szerető nagyközönségnek nyújtják a tiszta belső har­móniájukból adódó örömöt. A pasztell volt a műfaja. Nem, mintha nem vonzódott volna más anyagok felé is, de ez felelt meg leginkább szinte pillanatokra beosztott életritmusának, a hajnali és esti alkotásmódnak. De meg tudta találni — festményei a legékesebb bizonyítékok .— önkifejezésének sokezer­nyi színét. „Müveit élményei­nek egyszerűsége, igazsága hatja át” — mondta róla ki­állításának megnyitásakor dr. Bodnár Éva művészet- történész. „Művészete soha­sem hangoskodó — halk hangszereléssel, finom lírai- sággal fejezte ki mindig ér­zelmeit, a látványban, a ter-j mészetben való gyönyörkö-1 dését.” Imreh Zsigmond munkás­sága igen jelentős szerepet töltött be Miskolc képzőmű­vészeti életében csakúgy, mint az ifjúság közízlésének formálásában. Most, hogy emlékkiállítását nézhetjük, őszintén fájlaljuk, hogy oly korán eltávozott. De az élet­művet így is teljesnek érez­zük. Tegnap, június 27-én megnyílt kiállítását egy hó­napon át tekinthetik meg az érdeklődők a Miskolci Galériában. Cs. A. Dolgozókat alkalmaznak A Beton- és Vasbetonipari Mü­vek Miskolci Gyára azonnali be­lépéssel alkalmaz darukölözöt, anyagátvcvő-kapuőrt. Jelentkezés a személyzeti osztályon. József A. u. 25—27. Lakatos szakmunkást, salak- blokkvcrö munkásokat, (alkalmi munkásokat is) és éjjeliőrt fel­veszünk. megyei Építő ­anyag-ipari Vállalat salakbánya üzeme, Diósgyör-Mexikóvölgy. A Miskolci Vasipari Vállalat felvételre keres 1 fő technikust munkásellátási, munkaverseny- fclclősi beosztásba, 1 fő gyakor­lattal rendelkező gépírót, műsza­ki adminisztrátori munkakörbe, 2 fő takarítót (1 férfi, l nő), 1 fő villanyszerelőt legalább 5 éves szakmai gyakorlattal és 1 fő tmk.lakatost. Jelentkezés a vál­lalat munkaügyi osztályán. Mis­kolc, Üteg u. 12—14. sz. alatt. • A Miskolci Építőipari Vállalat felvesz ötéves gyakorlattal ren­delkező építőipari technikust elő­készítő munkakörbe. Jelentke­zés a vállalat műszaki osztály­vezetőjénél, Miskolc, József Atti­la u. 40. A Magyar Pamutipar Buda­pest, 1046, Újpest, Erkel u. 30. felvesz 15. életévüket betöltött lányokat szövő-, fonó-, cérnázó-, csévélö-betanulóknnk. Szállást biztosítunk. Jelentkezés szemé­lyesen, vagy levéblcn a gyár munkaügyi osztályán. A Gyár- és Gépszerelő Válla­lat diósgyőri munkahelye felvesz hegesztőket, lakatosokat, csősze­relőket, esztergályosokat, maró­sokat, ácsokat és hegesztésre jo­gosító szakmával rendelkező szakmunkásokat. Vidékiek részé­re külszolgálatot és szállást biz­tosít a vállalat. Jelentkezés: Mis­kolc in. kér., Táncsics tér 4. sz. alagsori pinceklub, naponta 10 és 12 óra között, hétfőtől péntekig. Az Állami Fejlesztési Bank (Miskolc) felvételre keres gond­noki munkakör ellátásához szük­séges technikai és adminisztrá­ciós ismeretekkel rendelkező miskolci lakosú férfi munkaerőt. Jelentkezés írásban 1975. július 5-ig az eddigi munkahelyek és beosztások felsorolásával. Cí­münk: 3501 Miskolc, Postafiók 47. Pénzintézet alkalmaz napi 4 órás elfoglaltsággal fizikai mun­kára férfi munkaerőt. Jelentke­zés helye: Miskolc I., Széchenyi u. 10. I. emelet. Azonnali belépéssel felveszünk: 1 fő anyagnyilvántartásban és 1 fő anyagkezelésben — raktáro­zásban jártas munkaerőt. Bor­sod megyei Fodrász Szövetkezet, Miskolc, Hunyadi u. 26. sz. Hivatalsegédet takarítói mun­kakörbe felveszünk. Jelentkezés: hétfőn, Miskolc, Szamluely T. u. 4., szakmunkásképző iskola. Közgazdasági érettségivel ren­delkező, kezdő női dolgozókat al­kalmazna a Nehézipari Műszaki Egyetem pénzügyi osztálya. Fi­zetés besorolás szerint. Érdeklőd­ni lehet Spóner István pénzügyi osztályvezetőnél A/4 épület 233. szoba. Telefon: 13-691/18-50 mel­lék. Nehézgépkezelőket megfelelő gyakorlattal, jó kereseti lehető­séggel, változó munkahelyre jú­lius 1-től alkalmaz az Észak-ma­gyarországi Vízügyi Igazgatóság IV. szakaszmérnöksége, Miskolc, Sajó-part. (Rádió reléállomás mellett, 8-as autóbuszmegállónál.) Jelentkezés Kársza István sza­kaszmérnökség-vezető helyettes­nél. Keresünk budapesti kiemelt munkára víz-, gáz-, központifű­tés-szerelőket, bádogosokat, laka­tosokat, hegesztőket, betanított munkásokat, valamint segéd­munkásokat tizenhat éves kor­tól is, akiket szakmunkás­sá átképezünk. Vidékieknek szállást biztosítunk. Első Bádo­gos Szövetkezet, Bp. Vili., Rigó u. 6—8. sz. Raktári segédmunkára, csoma­goló! munkakörbe fiatal férfiakat azonnali belépéssel felveszünk. 44 órás munkahét, minden héten szabad szombat. Jelentkezés: ÉM. RÖVIKÖT, Miskolc, Szentpéteri kapu 80., repülőtéri elágazás. A Miskolci Közúti Építő Válla­lat karbantartó részlege 2 fő kő­műves, 2 fő lakatos szakmunkást és 2 fő segédmunkást felvesz. Heti 44 órás munkahét. Jelentke­zés: Gépjavító üzem vezetőjé» M, Besenyői út végén (10-es sz. autóbusz végállomásánál.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom